C‑402/07. és C‑432/07. sz. egyesített ügyek

Christopher Sturgeon és társai

kontra

Condor Flugdienst GmbH

és

Stefan Böck és Cornelia Lepuschitz

kontra

Air France SA

(a Bundesgerichtshof [Németország] és a Handelsgericht Wien [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)

„Légi közlekedés – 261/2004/EK rendelet – A 2. cikk l) pontja, 5., 6. és 7. cikk – A járat »késésének« és »törlésének« fogalma – Kártalanítás iránti jog a járat késése esetén – A »rendkívüli körülmények« fogalma”

Az ítélet összefoglalása

1.        Közlekedés – Légi közlekedés – 261/2004 rendelet – A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályai

(261/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, l) pont, 5. és 6. cikk)

2.        Közlekedés – Légi közlekedés – 261/2004 rendelet – A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályai

(261/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 5., 6. és 7. cikk)

3.        Közlekedés – Légi közlekedés – 261/2004 rendelet – Járat törlése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség

(261/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 5. cikk, (3) bekezdés)

1.        A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004 rendelet 2. cikkének l) pontját, valamint 5., és 6. cikkét akként kell értelmezni, hogy a késéssel érintett járatot a késés időtartamától függetlenül – még ha az jelentős is – nem lehet töröltnek tekinteni, ha az a légi fuvarozó eredeti repülési tervének megfelelően közlekedik.

Ugyanis valamely légi járat akkor „késik” ugyanezen rendelet 6. cikkének értelmében, ha e légi járat az eredeti repülési tervnek megfelelően közlekedik, és ha tényleges indulási idejét későbbre tolják a tervezett indulási időhöz képest, míg ugyanezen rendelet 2. cikke l) pontjának értelmében a járat törlése annak a következménye, hogy a korábban tervezett járat nem közlekedik.

(vö. 32–33., 39. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.        A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004 rendelet 5., 6. és 7. cikkét akként kell értelmezni, hogy a késéssel érintett járatok utasait a törölt járatok utasaihoz hasonlóknak lehet tekinteni a kártalanítás iránti jog alkalmazása szempontjából, így hivatkozhatnak az e rendelet 7. cikke által előírt kártalanítás iránti jogra, amennyiben a késéssel érintett légi járat következtében háromórás vagy azt meghaladó időveszteséget szenvednek, vagyis ha végső célállomásukat a légi fuvarozó által eredetileg tervezetthez képest három vagy több órával később érik el. Ugyanakkor e késés nem keletkeztet kártalanítás iránti jogot az utasok javára, ha a légi fuvarozó bizonyítani tudja, hogy a járat hosszú késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni, tehát olyan körülmények, amelyek kívül esnek a légi fuvarozó tényleges befolyásán.

(vö. 69. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.        A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a légi jármű járattörlést vagy késést eredményező műszaki hibája nem tartozik az e rendelkezés értelmében vett „rendkívüli körülmények” fogalmába, kivéve ha e hiba olyan eseményekből ered, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek.

(vö. 72. pont és a rendelkező rész 3. pontja)