JULIANE KOKOTT
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2017. július 20.(1)
C‑434/16. sz. ügy
Peter Nowak
kontra
Data Protection Commissioner
(a Supreme Court [Írország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – 95/46/EK irányelv – Személyes adatok kezelése – A személyes adat fogalma – A saját vizsgadolgozathoz való hozzáférés – Javítói megjegyzések”
I. Bevezetés
1. Személyes adatokat tartalmaz‑e egy vizsgadolgozat, és így a vizsgázó ezen az alapon az adatvédelmi [95/46/EK] irányelv(2) alapján esetlegesen hozzáférést kérhet‑e a saját dolgozatához a vizsga szervezőjétől? E kérdés eldöntésére irányul jelen ügyben az ír Supreme Court (legfelsőbb bíróság, Írország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme. Az alapeljárás azonban nem közvetlenül a vizsgadolgozathoz való hozzáférésre irányul, hanem arra, hogy a korábbi ír adatvédelmi biztos a hozzáférés megtagadása miatt tett panaszt nem vizsgálta ki.
2. Központi kérdés az, hogy a vizsgázó vizsgadolgozatban tett megállapításai minősülhetnek‑e személyes adatoknak. Röviden azonban az is megvizsgálható, vajon van‑e jelentősége annak, hogy a dolgozat kézzel íródott, illetve a vizsgáztató dolgozatra írt megjegyzései is a vizsgázó személyes adatának minősülnek‑e.
3. Bár a 95/46/EK irányelv helyébe hamarosan a még nem alkalmazandó adatvédelmi alaprendelet(3) lép, a személyes adatok fogalmát azonban ez nem érinti. Ennélfogva a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem az uniós adatvédelmi jogszabályok jövőbeni alkalmazása szempontjából is jelentőséggel bír.
II. Jogi háttér
4. A 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja számos fogalmat határoz meg, különösen azt, hogy mi minősül személyes adatnak:
„Ezen irányelv alkalmazásában:
a) »személyes adat« az azonosított vagy azonosítható természetes személyre (»érintettre«) vonatkozó bármilyen információ, az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, szellemi [helyesen: mentális], gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;
b) »személyes adatok feldolgozása« (»feldolgozás«) [helyesen: »személyes adatok kezelése« (»kezelés«)] a személyes adatokon automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés;
c) »személyesadat‑nyilvántartó rendszer« (»nyilvántartó rendszer«) a személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.”
5. Az irányelv hatályáról a 3. cikk rendelkezik:
„(1) Ezen irányelvet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon való feldolgozására, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon való feldolgozására, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.
(2) […]”
6. A 95/46/EK irányelv 12. cikke szabályozza az adathozzáféréshez való jogot:
„A tagállamoknak biztosítaniuk kell minden érintett számára a jogot, hogy az adatkezelőtől:
a) korlátozás nélkül, észszerű időközönként, túlzott késedelem vagy költség nélkül:
– megerősítést kapjon arról, hogy rá vonatkozóan adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] folyamatban van‑e, továbbá, hogy információt kapjon legalább az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] céljáról, az érintett adatkategóriákról, a címzettekről vagy a címzettek kategóriáiról, akik felé az adatokat továbbítják,
– érthető formában értesítést kapjon az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] alatt álló adatokról és azok forrásával kapcsolatos minden rendelkezésre álló információról,
– tájékoztatást kapjon a rá vonatkozó adatok automatizált feldolgozása [helyesen: kezelése] során alkalmazott logikáról legalább a 15. cikk (1) bekezdésében említett automatizált döntések esetében;
b) az esettől függően kérje az olyan adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását, amelyek feldolgozása [helyesen: kezelése] nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, különösen az ilyen adatok hiányos vagy hibás volta miatt;”
7. A (41) preambulumbekezdés ismerteti az adathozzáféréshez való jog célját:
„mivel minden személynek lehetővé kell tenni a rá vonatkozó, adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] alatt álló adatokhoz való hozzáférés jogának gyakorlását, különösen az adatok helyességének és az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] jogszerűségének ellenőrzése céljából. […]”
8. A 95/46/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése szolgál bizonyos rendelkezések alóli kivételek alapjául:
„(1) A tagállamok jogszabályokat fogadhatnak el a 6. cikk (1) bekezdésében, a 10. cikkben. a 11. cikk (1) bekezdésében, valamint a 12. és a 21. cikkben foglalt jogok és kötelezettségek körének korlátozására, amennyiben a korlátozás az alábbiak biztosításához szükséges:
a) nemzetbiztonság;
b) honvédelem;
c) közbiztonság;
d) bűncselekmények vagy a szabályozott foglalkozások etikai vétségeinek megelőzése, vizsgálata, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
e) valamely tagállam vagy az Európai Unió fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket;
f) a c), d) és e) pontban említett esetekben esetlegesen a hatósági feladatok gyakorlásához kapcsolódó ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási tevékenység;
g) az érintett vagy mások jogainak és szabadságainak védelme.”
III. A tényállás és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem
9. P. Nowak gyakornok könyvelő (könyvvizsgáló/adótanácsadó gyakornok) volt, és különböző vizsgákat tett le a Chartered Accountants of Ireland (Könyvvizsgálók/adótanácsadók Írországi Szakmai Szervezete, a továbbiakban: CAI) előtt. Mindazonáltal négy alkalommal sem sikerült teljesítenie a Strategic Finance and Management Accounting tantárgyat. Ez egy olyan vizsga, amelyhez saját referenciaanyagot lehetett hozni („open book exam” – „nyitott tankönyves vizsga”).
10. A negyedik alkalommal, 2009 őszén P. Nowak meg kívánta fellebbezni az eredményt, végül azonban 2010 májusában úgy döntött, hogy adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmet nyújt be az írországi adatvédelmi jogszabályok alapján, kérve valamennyi, a CAI birtokában lévő „személyes adat” kiadását.
11. A CAI 2010. június 1‑jei levelében 17 dokumentumot megküldött P. Nowaknak, a vizsgadolgozat átadását azonban megtagadta azon az alapon, hogy a CAI azt a tájékoztatást kapta, hogy a vizsgadolgozat nem minősül az adatvédelmi törvény értelmében vett „személyes adatnak”.
12. Ezt követően P. Nowak az Office of the Data Protection Commissionerhez, az ír adatvédelmi biztos hivatalához fordult, kérve segítségét, és azt állítva, hogy a vizsgadolgozata személyes adatnak minősül. 2010 júniusában az adatvédelmi biztos e‑mailben egyebek mellett arról tájékoztatta P. Nowakot, hogy „a vizsgadolgozatok általában nem esnek [az adatvédelmi szabályok] hatálya alá, […] mivel az ilyen anyagok általában nem minősülnek személyes adatnak”.
13. P. Nowak és az akkori adatvédelmi biztos között folytatódott a levélváltás, amelynek végeredményeként P. Nowak 2010. július 1‑jén hivatalos panaszt tett. 2010. július 21‑én az adatvédelmi biztos írásban tájékoztatta P. Nowakot arról, hogy megvizsgálva az információkat nem talált jelentős jogsértést az adatvédelmi törvény vonatkozásában. A levél továbbá azt is tartalmazta, hogy az anyag, amellyel kapcsolatban P. Nowak gyakorolni kívánta „helyesbítéshez való jogát, nem minősül olyan személyes adatnak, amelyre vonatkoznak az [adatvédelmi jogszabályok]”. Az adatvédelmi biztos ezért a panaszt nem vizsgálta tovább.
14. P. Nowak e döntést megtámadta az ír bíróságok előtt, az eljárás immár a Supreme Court (legfelsőbb bíróság) előtt van folyamatban. E bíróság a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
1) A 95/46/EK irányelv értelmében vett személyes adatnak minősülhet‑e valamely vizsgázó által egy szakmai vizsga során adott válaszként vagy válaszban feljegyzett információ?
2) Amennyiben az első kérdésre az a válasz adandó, hogy az ilyen információ egésze vagy egy része az irányelv értelmében vett személyes adatnak minősül, mely szempontok irányadók annak meghatározásához, hogy egy adott ügyben az ilyen dolgozat személyes adatnak minősül‑e, és hogyan kell ezeket a szempontokat mérlegelni?
15. A Bíróság előtti eljárásban P. Nowak és a jelenlegi ír adatvédelmi biztos mint az alapeljárás résztvevői, továbbá a Görög Köztársaság, Írország, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, Magyarország, a Cseh Köztársaság és az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket. A 2017. június 22‑i tárgyaláson P. Nowak és az ír adatvédelmi biztos mellett Írország és az Európai Bizottság képviseltette magát.
IV. Jogi értékelés
16. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem középpontjában az a kérdés áll, hogy vizsgadolgozatok személyes adatnak minősülnek‑e (erről lásd az A. pontot). Emellett az eljárás egyes résztvevői vizsgálják, hogy a vizsgáztató esetleges megjegyzései a vizsgázó személyes adatának minősülnek‑e (erről lásd a B. pontot). Végül pedig különösen a Bizottság az adatvédelmi tájékoztatáshoz való jog további feltételeivel kapcsolatosan terjesztett elő észrevételeket (erről lásd a C. pontot).
A. A vizsgadolgozatról
17. A Supreme Court (legfelsőbb bíróság) mindkét kérdéssel, amelyeket együttesen célszerű megválaszolni, arra keresi a választ, hogy egy írásbeli vizsgadolgozat a 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározott személyes adat fogalma alá tartozik‑e. E kérdés hátterében az áll, hogy P. Nowak, aki az érintett vizsga letételére készült, a 95/46/EK irányelv 12. cikkében foglalt adathozzáféréshez való jog alapján kérte a vizsgadolgozatához való hozzáférést, és ezzel kapcsolatosan a korábbi ír adatvédelmi biztoshoz benyújtott panasza eredménytelennek bizonyult.
1. A személyes adatok fogalmáról
18. A 95/46/EK irányelv nagyon széles hatállyal rendelkezik, az irányelvben meghatározott személyes adatok pedig sokrétűek.(4) A 2. cikk a) pontja alapján az azonosított vagy azonosítható személyre (az adat érintettjére) vonatkozó bármely információ személyes adatnak minősül.
a) A vizsgadolgozat minősítéséről
19. A jelenlegi ír adatvédelmi biztos álláspontja szerint a vizsgadolgozat, különösen saját referenciaanyagok megengedett használata esetén, nem tartalmaz személyes adatot. E vélemény, a vizsgadolgozat megoldását elszigetelten vizsgálva, alapesetben helytálló lehet. Mivel a vizsgafeladatok megfogalmazása általában elvont, és a vizsgafeladatok fiktív helyzetekre vonatkoznak,(5) azok megválaszolása sem minősülhet az azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozó információnak.
20. Habár úgy tűnik, hogy a Supreme Court (legfelsőbb bíróság) kérdései ténylegesen csak a vizsga megoldásával, azaz a „valamely vizsgázó által […] feljegyzett információkkal” foglalkoznak, nem lenne célszerű az elemzést ennél a pontnál befejezni.
21. Amint szinte valamennyi eljárásban részt vevő joggal állapította meg, egy vizsgadolgozat nemcsak meghatározott feladatok megoldásaira vonatkozó információkat tartalmaz, hanem ezeket összekapcsolja a vizsgázó dolgozatot író személyével. A dolgozat dokumentálja, hogy e személy valamely adott vizsgán részt vett, és e vizsgán milyen teljesítményt nyújtott. E teljesítmény személyhez kötöttsége egyebekben abban is megmutatkozik, hogy a vizsgázók legfontosabb vizsgaeredményeiket rendszerint az önéletrajzaikban is feltüntetik.
22. A vizsgadolgozat személyes adatok megjelenési módjaként történő minősítése szempontjából az, hogy a dolgozat során egyénileg kell a válaszokat megfogalmazni, vagy feleletválasztásos teszt alapján meghatározott válaszok közül lehet választani, ugyanúgy nem bír jelentőséggel, mint a saját anyagok használatának jelen ügyben hivatkozott lehetősége („open book exam”).
23. A vizsgázó mindenkori teljesítményének személyhez kötöttsége olyan mértékben nő, ahogyan a vizsgázónak magának kell a válaszokat kidolgoznia. Ugyanis a megoldások egyénileg történő kidolgozása nem merül ki pusztán a megtanult információk felidézésében, hanem azt is megmutatja, hogy a vizsgázó hogyan gondolkodik és dolgozik.
24. Mindenesetre egy vizsga – mintegy a reprezentatív felmérés ellentéteként – nem egy adott személytől független információk megszerzését célozza. Sokkal inkább egy adott személy, azaz a vizsgázó teljesítményét kell megállapítania és dokumentálnia. Mindegyik vizsga a vizsgázó személyes és egyedi teljesítményének megállapítását célozza. Nem hiába szankcionálják szigorúan a vizsgákon megtévesztési kísérletként idegen teljesítmények igénybevételét.
25. Következésképpen a vizsgadolgozat információkat tartalmaz a vizsgázóról, és ezért személyes adatok halmazának minősül.
26. Ennek az eredménynek a helyénvalósága egyebekben abban is megmutatkozik, hogy a vizsgázónak a magánélethez való jogán alapuló jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a hozzá kapcsolódó vizsgadolgozat vizsgaeljáráson kívüli kezelése ellen tiltakozhasson. A vizsgázónak nem kell ugyanis elfogadnia azt, hogy a dolgozatát hozzájárulása nélkül harmadik fél részére továbbítsák, vagy akár nyilvánosságra hozzák.
27. Az ír adatvédelmi biztos által előadottakkal ellentétben a vizsgadolgozatban felmerülő személyes adatok köre nem merül ki a vizsga eredményében, az elért érdemjegyben vagy a vizsga meghatározott szakaszaiban megszerezhető pontértékekben. Ezek az értékek csak összefoglalják azt, ami magában a vizsgadolgozatban dokumentálva van.
28. A vizsgadolgozat személyes adatként történő minősítésén nem változtat az, ha a dolgozatot a vizsgázó neve helyett azonosító számmal vagy vonalkóddal jelölik meg. A 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerint ugyanis a személyes információk esetében elegendő, ha az érintett személy legalább közvetett módon azonosítható.(6) Legalábbis, amennyiben a vizsgázó bekéri a dolgozatot a vizsgát lebonyolító szervezettől, ez utóbbi az azonosító szám révén azonosítani tudja őt.
b) A kézírás jelentőségéről
29. P. Nowak, Lengyelország és a Cseh Köztársaság joggal képviselik azt az álláspontot is, hogy a kézzel írt válaszok további információkat tartalmaznak a vizsgázóról, nevezetesen annak kézírásáról. A kézzel írt dolgozat ezáltal lényegét tekintve írásminta, amely legalábbis potenciálisan egy későbbi időpontban felhasználható annak vizsgálatára, hogy egy másik szöveg szintén a vizsgázó kézírásával készült‑e. A kézírás tehát információt adhat a dolgozatot író személyéről.
30. A személyes adatként minősítés szempontjából nem lényeges az, hogy egy ilyen írásminta alkalmas‑e a dolgozatot író személy kétséget kizáró azonosítására. Számos másik személyes adat sem teszi ugyanis önmagában lehetővé személyek kétség nélküli azonosítását. Ennélfogva nem is szükséges eldönteni, hogy a kézírás biometrikus információnak minősül‑e.
2. Az adathozzáféréshez való jog céljáról
31. Írország véleményével ellentétben a személyes adatokhoz való hozzáférés jogának a 95/46/EK irányelv (41) preambulumbekezdésében meghatározott célja sem zárja ki a vizsgadolgozat ennek megfelelő minősítését. Ez alapján minden személynek lehetővé kell tenni a rá vonatkozó, adatkezelés alatt álló adatokhoz való hozzáférés jogának gyakorlását, különösen az adatok helyességének és az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából. Írország attól tart, hogy a vizsgázó ennek alapján az adatok kijavításának a 12. cikk b) pontjában foglalt jogával összefüggésben a hibás vizsgaválaszok javítását fogja követelni.
a) A személyes adatok fogalmának célra összpontosító értelmezéséről
32. Elsőként meg kell jegyezni, hogy a jelen ügyben elsősorban a személyes adatok fogalmáról van szó, az adatok kijavításának tényleges joga másodlagos kérdés. Amint a Bizottság a tárgyaláson találóan állapította meg, a fogalomhoz a 95/46/EK irányelv számos másik követelménye kapcsolódik. Ennek megfelelően a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja megköveteli azt, hogy a személyes adatok kezelését tisztességesen és törvényesen kell végezni, a b) pont pedig a személyes adatok célhoz kötöttségét írja elő.
33. A jelen üggyel összefüggésben különösen lényeges az, hogy az Alapjogi Charta 8. cikkének (3) bekezdése, az EUMSZ 16. cikk (2) bekezdése, valamint a 95/46/EK irányelv 28. cikke szerint önálló felügyelő hatóságok személyes adatok kezelése esetén teljes függetlenségben ellenőrizzék a természetes személyek védelméről szóló uniós szabályok betartását.(7) Ebben az összefüggésben a Charta 8. cikkének (1) és (3) bekezdése és a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (4) bekezdése biztosítja a kérdéses adatokkal érintett személyek számára a jogot, hogy alapvető jogaik védelme érdekében kérelmükkel a nemzeti felügyeleti hatóságokhoz forduljanak.(8)
34. Ennélfogva az információk személyes adatként történő minősítése nem függhet attól, hogy ezen információkhoz való hozzáférésre egyedi szabályok vonatkoznak‑e, amelyek esetlegesen az adatokhoz való hozzáférés joga mellett vagy ahelyett alkalmazandók. A kijavítás jogával összefüggő problémák sem relevánsak annak megállapítása szempontjából, hogy személyes adatokról van‑e szó. Ugyanis e tényezők megfelelő figyelembevétele során egyes személyes adatok a 95/46/EK irányelv teljes védelmi rendszerén kívülre kerülhetnek, habár az ehelyett alkalmazandó szabályok nem azonos, hanem legfeljebb fragmentált védelmet biztosítanak.
b) Az adatok helyesbítéséről
35. Az adatokhoz való hozzáférés jogára és a helyesbítés kérdésére összpontosítva el kell ismerni, hogy e jogot egy vizsgadolgozat tekintetében nyilvánvalóan nem lehet azért gyakorolni, hogy a betekintést követően a 95/46/EK irányelv 12. cikkének b) pontja alapján a dolgozat, azaz a vizsgázó által papírra vetett megoldás tartalmának a helyesbítését lehessen követelni.(9) Amint Lengyelország joggal emelte ki, a személyes adatok helyességét és teljességét a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint gyűjtésük vagy további kezelésük céljára tekintettel kell értékelni. Egy vizsgadolgozat célja az, hogy a vizsgázó tudását és képességeit a vizsga időpontjában, éppen a vizsgateljesítménye és különösen az abban található hibák révén, megállapítsa. A megoldásban található hiba tehát nem jelenti azt, hogy a dolgozatban található személyes adatok helytelenek lennének.
36. A helyesbítésre akkor kerülhetne sor, ha az derülne ki, hogy a dolgozat az érintett személy vizsgateljesítményét helytelenül vagy nem teljeskörűen dokumentálta. Ilyen eset például akkor állna fenn, ha – amint Görögország megjegyzi – egy másik vizsgázó dolgozatát gondolták volna az érintett személy dolgozatának, ami többek között a kézírás segítségével ellenőrizhető, illetve ha a dolgozat egyes részei elvesztek volna.
37. Egyebekben nem zárható ki az, hogy a vizsgázónak egy későbbi időpontban jogos érdeke fűződik a dolgozatban foglalt személyes adatok 95/46/EK irányelv 12. cikkének b) pontja alapján történő törléséhez, azaz a dolgozat megsemmisítéséhez. Ilyen érdeket legkésőbb akkor lehetne megállapítani, amikor a dolgozat a határidők leteltével a vizsgaeredmények ellenőrzésével összefüggésben minden bizonyítóerejét elveszítette. A megsemmisítésre vonatkozó ezen jog is annak elismerését feltételezi, hogy a dolgozat személyes adatokat tartalmaz.
38. Végeredményben a kijavítás tényleges joga és a 95/46/EK irányelv 12. cikkének b) pontjában foglalt egyéb jog, így a törlés és zárolás joga az adatokhoz való hozzáférés jogának nem egyedüli célja.
39. Bár a (41) preambulumbekezdés a hozzáférés jogát úgy határozza meg, hogy az érintett személy különösen az adatok helyességét és az adatkezelés jogszerűségét ellenőrizheti. A „különösen” szó legtöbb nyelvi változatban(10) történő használatával a jogalkotó azonban már kifejezésre juttatta, hogy a cél ennél szélesebb kört ölel fel. A kijavítás, törlés, zárolás jogától függetlenül az érintetteknek ugyanis általában jogos érdekük fűződik megtudni, hogy az adatkezelő mely rájuk vonatkozó adatot kezeli.
40. Igaz ugyan, hogy egy vizsgadolgozat tekintetében a vizsgázó megfelelő tájékozódási szükséglete csak igen korlátozott lehet. Alapesetben ugyanis a vizsgázó még viszonylag jól emlékszik a válaszainak tartalmára, és számíthat arra is, hogy a vizsgáztató szervezet a dolgozatát megőrzi.
41. Néhány évvel később azonban már lényegesen nehezebb visszaemlékezni, tehát egy esetleges adathozzáférésre vonatkozó megkeresés alapjául tényleges információs szükséglet szolgálhat – bármely okból áll is fenn. Ezenfelül az idő múlásával – különösen az esetleges panaszokra irányadó határidők és felülvizsgálati határidők lejárta után – nő a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a dolgozatot továbbra is megőrzik‑e. Ebben a helyzetben a vizsgázónak legalább arra vonatkozó információt kell tudnia szerezni, hogy a dolgozatát továbbra is őrzik‑e. Ez az igény is annak elismerését feltételezi, hogy a dolgozat a vizsgázó személyes adatait tartalmazza.
c) Az adathozzáféréshez való joggal való visszaélésről
42. Ezenkívül ki kell térni az adatvédelmi jogi igényekkel való visszaélés kérdésére, mivel P. Nowak panaszát nemzeti szinten az adatvédelmi biztos, valamint jelen eljárásban az adathozzáféréshez való jogának gyakorlását a Cseh Köztársaság visszaélésszerűnek minősítette. Úgy tűnik, e megállapítás ahhoz kapcsolódik, hogy P. Nowak nem a vizsgaeredmény ellenőrzésére irányuló eljárást vette igénybe, hanem adatvédelmi jogszabályok alapján adatvédelmi jogi adathozzáféréshez való jogot érvényesített.
43. E tekintetben igaz, hogy az uniós jogra való visszaélésszerű vagy csalárd hivatkozás nem megengedett.(11)
44. A visszaélésszerű magatartás megállapítása egy objektív és egy szubjektív tényállási elem fennállását követeli meg. Ami egyrészről az objektív tényállási elemet illeti, az objektív körülmények átfogó értékeléséből annak kell következnie, hogy az uniós szabályok által előírt feltételek formális betartása ellenére nem érik el e szabályozás célját. Másrészről egy ilyen megállapítás megköveteli egy szubjektív tényállási elem fennállását is: Objektív tényezők sorának kell igazolnia, hogy a kérdéses események tényleges célja jogosulatlan előny megszerzése. A visszaélések tilalma ugyanis nem alkalmazható, ha a szóban forgó cselekményeknek más magyarázata is lehet, mint pusztán (jogtalan) előny megszerzése.(12)
45. Amennyiben a vizsgadolgozatok személyes adatokat tartalmaznak, az adatvédelmi biztos és Írország érvelése szerint a 95/46/EK irányelv célja nem teljesülne annyiban, hogy az adathozzáféréshez való jog lehetővé tenné a vizsgaeljárás és a vizsgaeredmények megtámadására vonatkozó szabályok megkerülését.
46. A vizsgára és a vizsgaeredmények megtámadására vonatkozó eljárás adathozzáféréshez való jog általi állítólagos megkerülését mindenesetre a 95/46/EK irányelv eszközeivel kell megakadályozni. Ennyiben különösen a 13. cikket kell figyelembe venni, amely lehetővé teszi meghatározott, a cikkben megnevezett érdekek védelme érdekében az adathozzáféréshez való jog alóli kivételek megállapítását.
47. Amennyiben ezen okok meghatározott helyzetekben, így esetleg vizsgákkal összefüggésben, nem támaszkodnak kivételekre, elfogadható az, hogy a jogalkotó az alapjogokkal alátámasztott adatvédelmi követelményeket más konkrét érdekekkel szemben előnyben részesíti.
48. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a jövőben alkalmazandó általános adatvédelmi rendelet enyhíti ezt a feszültséget. Egyrészről a rendelet 15. cikkének (4) bekezdése alapján a személyes adatok másolatának igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait. Másrészről a rendelet 23. cikke az irányelv 13. cikkéhez képest valamennyivel szélesebb körben korlátozza az adatvédelmi jogok biztosítását, mivel a rendelet 23. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint különösen az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzéseinek védelme is indokolhatja a korlátozásokat.
49. Ezzel szemben más, szintén a vizsgadolgozatokhoz való hozzáférésről rendelkező nemzeti szabályok puszta léte nem elegendő az irányelv célja meghiúsulásának megállapításához.
50. Azonban, még akkor is, ha a cél meghiúsulását feltételeznénk, nem világos, hogy miben jelentkezik indokolatlan előny, ha egy vizsgázó az adathozzáféréshez való jogának gyakorlása révén fér hozzá a dolgozatához. Nem állapítható meg visszaélés különösen abban sem, ha az adathozzáféréshez való jog gyakorlásával olyan információkhoz lehet jutni, amelyekhez egyébként nem lehetne hozzáférni. Amennyiben ugyanis már hozzáférhetőek lennének a személyes adatok, akkor nem lett volna szükség az adathozzáféréshez való jog bevezetésére. Az adathozzáféréshez való jog funkciója éppen az, hogy az érintettnek – a 95/46/EK irányelv 13. cikkén alapuló kivételek fenntartásával – lehetőséget biztosítson a saját adataihoz való hozzáférésre, ha egyébként semmilyen hozzáférési jog nem áll fenn.
3. Közbenső következtetések
51. Összefoglalva megállapítandó, hogy a kézzel írt, vizsgázóhoz kapcsolható vizsgadolgozat a 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett személyes adatnak minősül.
B. A vizsgadolgozatra írt esetleges megjegyzésekről
52. Az eljárásban részt vevők közül egyesek, és különösen P. Nowak felveti a kérdést, hogy a vizsgadolgozatra írt esetleges megjegyzések a vizsgázó vonatkozásában szintén személyes adatoknak minősülnek‑e.
53. E kérdés megválaszolása azonban nem szükséges az alapeljárás eldöntéséhez, mivel az alapeljárás esetében nem arról van szó, hogy az esetleges megjegyzések információkat tartalmaznak‑e P. Nowakról. Az eljárás tárgya sokkal inkább az, hogy a korábbi ír adatvédelmi biztos P. Nowak panaszát joggal utasíthatta‑e el, azzal az indokkal, hogy a vizsgadolgozata esetében eleve nem személyes adatokról van szó. Annak eldöntése, hogy a megjegyzések a vizsgázó tekintetében szintén személyes adatoknak minősülnek‑e, nem a Supreme Court (legfelsőbb bíróság), hanem – sikeres kereset esetén – elsősorban a jelenlegi ír adatvédelmi biztos feladata. Ezzel együtt a jelen ügyben amellett fogok érvelni, hogy a Bíróság ezzel a szemponttal mégis foglalkozzon.
54. A vizsgadolgozattal ellentétben a megjegyzések vonatkozásában a helytelen adatok kijavítására, törlésére vagy zárolására vonatkozó adatvédelmi jogi igény érvényesítése összességében nehezen képzelhető el. Kizártnak tűnik ugyanis az, hogy a dolgozaton található megjegyzések valójában egy másik dolgozatra vonatkoznak, vagy nem a vizsgáztató véleményét tükrözik. Pontosan ezt a véleményt kell dokumentálniuk. A 95/46/EK irányelv értelmében ezért akkor sem lehetnek hibásak, és nem lehet szükséges ezek javítása, ha a megjegyzésekben dokumentált értékelés objektívan nem lenne igazolható.
55. A megjegyzésekkel szembeni esetleges kifogásokat ennélfogva a dolgozat értékelésével szembeni panasz keretében kellene vizsgálni.
56. Elképzelhető lenne azonban az, hogy a fentiekben említett megsemmisítés iránti igény a dolgozat vonatkozásában a megjegyzésekre is kiterjed.
57. A megjegyzések tekintetében az adathozzáféréshez való jog ugyanakkor elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy a vizsgázó információt kapjon a dolgozat egyes részeinek értékeléséről.
58. A jelen ügy ennyiben hasonlít azon ügyekre, amelyekben a Bíróság elutasította az adathozzáféréshez való jognak a menedékjog iránti kérelem jogi elemzésének tervezetére való kiterjesztését, mivel ez nem szolgálja a 95/46/EK irányelv céljait, sokkal inkább az adminisztratív dokumentumokhoz való hozzáférés jogát alapozta meg.(13) A jelen ügyben abból lehet kiindulni, hogy a vizsgadolgozat értékelésével kapcsolatos információkat elsősorban a vizsgaeljárás, illetve a vizsga eredménye elleni panaszra vonatkozó különleges eljárás keretében kell kérelmezni, nem pedig az adatvédelmi szabályozás alapján. Amennyiben pedig a vizsgaeljárást nem az uniós jog szabályozza, úgy az információhoz való hozzáférés e vizsgaeljárás keretében történő esetleges igénylése kizárólag a nemzeti jog szabályai alá tartozik.
59. A Bíróság továbbá a nevezett ítéletben megállapította, hogy egy ilyen jogi elemzés esetében nem a tartózkodási engedélyt kérelmezőkre vonatkozó információkról van szó, hanem legfeljebb arra vonatkozó információról, hogy az illetékes hivatal e kérelmező esetében a jogszabályokat miként értékeli és alkalmazza.(14) Első pillantásra e megállapítás is alkalmazhatónak tűnik a megjegyzésekre. Ennek értelmében a megjegyzések csak arra utalnak, hogy a vizsgáztató miként értékeli a válaszokat.
60. Valójában semmiképpen nem szükséges az, hogy a vizsgáztató valamely dolgozat javítása során tudatában legyen a vizsgázó személyének. Éppen ellenkezőleg, ahogy az alapügyben is, számos írásbeli vizsgánál hangsúlyt fektetnek arra, hogy a vizsgáztató ne tudja meg, ki a vizsgázó, így zárva ki az érdekellentétet vagy a részrehajlást. A vizsgáztatók megjegyzései ennélfogva – amint a jogvita tárgyát képező vizsgai esetében is – nem kapcsolódhatnak a vizsgázó személyéhez.
61. E megjegyzések célja ugyanakkor a vizsgateljesítmény értékelése, és ezáltal közvetett módon a vizsgázó személyére is vonatkoznak. A vizsgát lebonyolító szervezet gond nélkül képes a vizsgázót azonosítani, és azt követően, hogy a kijavított dolgozatot a vizsgáztatótól visszakapta, a megjegyzésekkel kapcsolatba hozni.
62. Amint Ausztria továbbá megállapította, a dolgozaton található megjegyzések általában – a dolgozatról esetlegesen készített rövid szakvéleménnyel szemben – elválaszthatatlanok a dolgozattól, mivel a dolgozat nélkül a megjegyzések nem értelmezhetők. A dolgozat maga – mint már említettem – a vizsgázó személyes adatait tartalmazza. Ezen adatok gyűjtésére és kezelésére pedig abból a célból kerül sor, hogy a vizsgázó teljesítményének a megjegyzésekben megjelenő értékelését lehetővé tegyék.
63. Már a vizsgadolgozat és az arra írt megjegyzések közötti szoros kapcsolat alapján is megállapítható, hogy a megjegyzések a 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja alapján a vizsgázó személyes adatának minősülnek.
64. A vizsga felülvizsgálatára vonatkozó eljárás megkerülésének lehetősége ezzel szemben nem zárja ki az adatvédelmi jogszabályok alkalmazását. Az a körülmény ugyanis, hogy meghatározott információkhoz való hozzáférésre vonatkozóan esetlegesen párhuzamos szabályok is fennállhatnak, nem csorbítja az adatvédelemhez való jogot. Nagyon is megengedhetőnek tűnik, hogy az érintettek a párhuzamosan fennálló adathozzáféréshez való jogra hivatkozzanak, amennyiben e jog hatékonyan gyakorolható.
65. A teljesség érdekében ki kell emelni, hogy a megjegyzések egyben a vizsgáztató személyes adatai is. A vizsgáztató jogai alapvetően alkalmasak arra, hogy igazolják a 95/46/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti adathozzáféréshez való jog korlátozását, amennyiben ezek felülmúlják a vizsgázó jogos érdekeit. E potenciális érdekellentét végleges feloldását ugyanakkor általában véve a javított dolgozat megsemmisítése jelentené, amennyiben a vizsgaeljárás utólagos ellenőrzése időmúlás miatt már nem lehetséges.
C. A 95/46/EK irányelv további alkalmazási feltételeiről
66. A Bizottság helyesen utalt arra, hogy a 95/46/EK irányelv alkalmazása és az adatokhoz való hozzáférés jogának gyakorlása a személyes adatok fennállásán felül további feltételektől függ, lehetővé téve az adatokhoz való hozzáférés korlátozását is.
67. E további feltételekre és korlátozási lehetőségekre vonatkozóan azonban nem intéztek kérdést a Bírósághoz, így azokkal nem kell foglalkoznia. Megvitatásuk a Supreme Court (legfelsőbb bíróság) azon döntéséhez sem tűnik szükségesnek, hogy a korábbi ír adatvédelmi biztos jogszerűen tagadta‑e meg P. Nowak panaszának további vizsgálatát.
68. Amennyiben a Bíróság e kérdések tekintetében mégis állást kíván foglalni, akkor első ránézésre különösen a 95/46/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdését kellene figyelembe venni. Ez alapján az irányelvet csak a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon való kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon való kezelésére kell alkalmazni, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.
69. Nem tűnik szükségszerűnek P. Nowak vizsgadolgozatának automatizált kezelése, például, hogy azt egy elektronikus adatfeldolgozó készülék beolvasta és eltárolta. Mindazonáltal abból kell kiindulni, hogy az legalábbis egy „nyilvántartó rendszer” részét képezi. A 95/46/EK irányelv 2. cikkének c) pontja szerint valamely nyilvántartó rendszernek ugyanis nem kell mindenféleképpen valamely elektronikus adatfeldolgozó készülék részét képeznie. E fogalom sokkal inkább a személyes adatok bármely strukturált állományát jelenti, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető. Papír vizsgadolgozatok betűrend vagy más ismérvek alapján rendezett fizikai állománya már megfelel e követelményeknek.
V. Végkövetkeztetések
70. Mindezek alapján azt javasolom, hogy a Bíróság a következőképpen határozzon:
Kézzel írt és valamely vizsgázóhoz kapcsolható vizsgadolgozat esetében – a vizsgáztató esetleges javítói megjegyzéseit is beleértve – a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett személyes adatokról van szó.