C‑417/11. P. sz. ügy

az Európai Unió Tanácsa

kontra

Nadiany Bamba

„Fellebbezés – Közös kül- és biztonságpolitika – Az elefántcsontparti helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – EUMSZ 296. cikk – Indokolási kötelezettség – Védelemhez való jog – A tényleges bírósági jogorvoslathoz való jog – A tulajdon tiszteletben tartásához való jog”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2012. november 15.

1.        Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – Elfogadhatóság

(A Bíróság alapokmánya, 58. cikk)

2.        Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A pénzeszközök befagyasztására vonatkozó korlátozó intézkedések

(EUMSZ 296. cikk; a 25/2011 rendelettel módosított 560/2005 tanácsi rendelet, IA. melléklet, 6. pont; a 2011/18 határozattal módosított 2010/656 tanácsi határozat, IIA. melléklet, 6. pont)

3.        Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – Az érdemi jogszerűségre vonatkozó jogalaptól elkülönülő jogalap

(EUMSZ 256. cikk és EUMSZ 296. cikk)

4.        Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Az elefántcsontparti helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló rendelet és az ezen intézkedések megújításáról szóló határozat – A jogi aktus kibocsátójának azon kötelezettsége, hogy az érdekeltet előzetesen meghallgassa az ezen aktus mellékletét képező, személyek listájára történő eredeti felvétele során – Hiány

(a 25/2011 rendelettel módosított 560/2005 tanácsi rendelet, IA. melléklet; a 2011/18 határozattal módosított 2010/656 tanácsi határozat, II. melléklet)

1.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 39–41. pont)

2.        Az EUMSZ 296. cikk által megkövetelt indokolásnak világosan és egyértelműen kell megjelenítenie az aktust kibocsátó intézmény érvelését oly módon, hogy az érdekelt megismerhesse a meghozott intézkedések indokait, és a hatáskörrel rendelkező bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét. Mivel azonban az EUMSZ 296. cikkben megkövetelt indokolásnak a szóban forgó jogi aktus jellegéhez és elfogadásának körülményeihez kell igazodnia, a sérelmet okozó aktus indokolása akkor megfelelő, ha az érintett előtt ismert olyan összefüggésben hozzák meg, amely lehetővé teszi számára a vele szemben hozott intézkedés jelentőségének megértését.

Következésképpen, ami a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó eredeti határozatot illeti, amennyiben az érintett személy a határozat elfogadását megelőzően nem rendelkezik a meghallgatáshoz való joggal, annál is inkább fontos az indokolási kötelezettség tiszteletben tartása, hiszen ez az egyetlen olyan biztosíték, amely legalább ezen határozat elfogadását követően lehetővé teszi az érdekelt számára, hogy érdemben érvényesítse a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket az említett határozat jogszerűségének vitatása érdekében.

E tekintetben, abban az esetben, ha az érdekelt nevének a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek közé történő felvétele az állítólagos hírlapigazgatói beosztása révén a gyűlöletre és az erőszakra való nyilvános uszítási cselekményekért, valamint a félretájékoztatási kampányért való állítólagos felelőssége miatt történt, az indokolási kötelezettségnek akkor tesznek eleget, ha az aktus kibocsátója a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat indokolásában megadja azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik annak megértését, hogy miből következtetett azon egyedi és konkrét okra, amely az érdekelttel szembeni korlátozó intézkedések elfogadására indította. Így van ez akkor, ha az aktus egyedi és konkrét tényeket határoz meg a végzett szakmai tevékenységre, a kiadói csoportra, a hírlapra, valamint az érintett sajtótevékenységre és sajtókampányokra vonatkozóan. Ezen információk révén az érdekelt vitatni tudja a jogi aktus megalapozottságát. Ezen információk alapján adott esetben vitathatja a jogi aktusban említett tények helytállóságát, illetve hogy ezek a tények részben vagy egészben jelentőséggel bírnának, vagy vitathatja azok minősítését.

(vö. 50., 51., 53., 54., 56., 57., 59. pont)

3.        A fellebbezés keretében az indokolás kérdése, amely egy lényeges eljárási szabályra vonatkozik, elkülönül az állítólagos magatartás bizonyításának kérdésétől, amely a szóban forgó jogi aktus érdemi jogszerűségéhez tartozik, és magában foglalja az ezen jogi aktusban említett tények helytállóságának vizsgálatát, valamint ezen tényeknek az érintett személlyel szembeni korlátozó intézkedések alkalmazását igazoló tényeknek történő minősítését.

(vö. 60. pont)

4.        A valamely személy, szervezet vagy szerv nevének az Elefántcsontparttal szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2010/656 határozat II. mellékletét, illetve az elefántcsontparti helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 560/2005 rendelet IA. mellékletét alkotó listákra történő felvételére vonatkozó jogi aktusok által követett célkitűzés elérése érdekében a szóban forgó korlátozó intézkedéseknek jellegüknél fogva meglepetésszerűnek kell lenniük. Ezen okból a jogi aktus kibocsátója nem köteles meghallgatni az érdekeltet a nevének a szóban forgó listákra történő eredeti felvétele előtt.

(vö. 74. pont)