A Törvényszék (hatodik tanács) T-190/16. sz., Mykola Yanovych Azarov kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2018. április 26-án hozott ítélete ellen Mykola Yanovych Azarov által 2018. június 26-án benyújtott fellebbezés
(C-416/18. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Mykola Yanovych Azarov (képviselők: A. Egger és G. Lansky ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa
A fellebbező kérelmei
a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2018. április 26-i T-190/16. sz. ítéletét;
hozzon végleges határozatot a jogvitában, valamint semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2016. március 4-i (KKBP) 2016/318 tanácsi határozatot,1 valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2016. március 4-i (EU) 2016/311 tanácsi végrehajtási rendeletet2 a fellebbezőre vonatkozó részükben, valamint a Tanácsot kötelezze a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárásokban felmerült költségek viselésére;
másodlagosan, a második bekezdésben szereplő kérelemmel kapcsolatban utalja vissza az ügyet döntéshozatalra a Törvényszék elé a Bíróság ítéletében szereplő jogi értékeléshez való kötöttség mellett és a költségekről jelenleg ne határozzon.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező a következő jogalapokra hivatkozik.
A Törvényszék tévesen ítélte meg úgy, hogy a Tanács nem sértette meg az alapvető jogokat. A Törvényszék a tulajdonhoz való jogba és a vállalkozás szabadságába való beavatkozást illetően tévesen alkalmazta a jogot. Különösen tévesen ítélte az intézkedéseket megfelelőnek és arányosnak. A Törvényszék továbbá eljárási hibákat követett el és eljárási jogokat sértett.
A Törvényszék tévesen ítélte meg úgy, hogy a Tanács nem élt vissza hatáskörével. Először is a Törvényszék nem folytatott a fellebbezőt érintő konkrét ellenőrzést. Másodszor, a Törvényszék tévesen indult ki abból, hogy a konkrét bizonyítékok hiánya nem jelentős.
A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Tanács nem sértette meg a megfelelő ügyintézéshez való jogot. A Törvényszék először is tévesen alkalmazta a jogot azon állításaival kapcsolatban, amelyek a Tanácsnak a pártatlanságra vonatkozó kötelezettségéhez kapcsolódnak. Másodszor a Törvényszék az indokolási kötelezettség terjedelmét illetően tévesen alkalmazta a jogot.
A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Tanács nem vétett „nyilvánvaló értékelési hibát”.
A Törvényszék puszta politikai indokolással megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot.
____________
1 HL 2016. L 60., 76. o.
2 HL 2016. L 60., 1. o.