A Juzgado de Primera Instancia de Reus (Spanyolország) által 2018. május 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Jaime Cardus Suárez kontra Catalunya Caixa S. A.
(C-352/18. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Juzgado de Primera Instancia de Reus
Az alapeljárás felei
Felperes: Jaime Cardus Suárez
Alperes: Catalunya Caixa S. A.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) 1.1. Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv1 1. cikkének (2) bekezdését, hogy a valamely törvényi rendelkezés által szabályozott hivatalos mutatót (IRPH) tartalmazó szerződési feltétel nem tartozik az irányelv rendelkezéseinek hatálya alá, jóllehet az említett mutató nem kötelező jelleggel, a felek választásától függetlenül alkalmazandó, és a felek közötti megállapodás hiányában kiegészítő jellege sincsen?
1.2. Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 1. cikkének (2) bekezdését, hogy a valamely törvényi rendelkezés által szabályozott hivatalos mutatót (IRPH) tartalmazó szerződési feltétel az irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, ha a szóban forgó szerződési feltételben az IRPH-mutatót meghatározó közigazgatási rendelkezésben foglalt, a negatív különbözetre vonatkozó előírás módosul – amely különbözetet akkor kellene alkalmazni, ha az említett mutatót szerződéses kamatként használják – a jelzáloghitel-ügylet teljeshiteldíj-mutatójának a piacon alkalmazott teljeshiteldíj-mutatóval történő egyenlővé tétele érdekében, és ez alapján feltételezhető, hogy a nemzeti jogalkotó által meghatározott szerződéses egyensúly megváltozott?
2) 2.1. Az a tény, hogy az eladó vagy szolgáltató által valamely kölcsönszerződés feltételei közé foglalt referencia-mutatót (IRPH) törvény vagy rendeleti rendelkezések szabályoznak, kizárja-e, hogy a bíróságnak vizsgálnia kellene, hogy az e mutatóra vonatkozó összes olyan elemet közölték-e a fogyasztóval, amelyek befolyásolhatják a kötelezettségvállalásának mértékét, annak megállapítása során, hogy a feltételt világosan és érthetően fogalmazták meg a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében?
2.2. Ellentétes-e 93/13 irányelvvel az olyan ítélkezési gyakorlat, amely megállapítja, hogy az átláthatósági kötelezettségnek eleget tesznek azzal, hogy az előre meghatározott szerződési feltételben egyszerűen csak utalnak a hivatalos mutatóra, anélkül, hogy a feltételt alkalmazó eladóval vagy szolgáltatóval szemben e tekintetben bármilyen egyéb tájékoztatás megkövetelhető lenne, vagy ellenkezőleg, az átláthatósági kötelezettség teljesítéséhez a feltételt alkalmazónak tájékoztatást kell nyújtania ezen referencia-mutató mechanizmusának kialakításáról, terjedelméről és konkrét működéséről?
2.3. Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését, hogy az IRPH kialakítására, működésére és eddigi, illetve a várható – legalábbis rövid vagy középtávú – jövőbeli fejlődésére vonatkozóan a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás elmulasztása alapján, figyelembe véve az eladónak vagy szolgáltatónak az említett elemekre vonatkozóan a szerződéskötés időpontjában fennálló ismereteit, megállapítható, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az azt tartalmazó rendelkezést nem világosan és érthetően fogalmazták meg?
2.4 Az irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti átláthatósági követelményt úgy kell-e értelmezni, hogy az előírja, hogy a fogyasztót tájékoztatni kellett a referencia-mutatót szabályozó rendeleti rendelkezésekről és azok tartalmáról, az ahhoz szükséges releváns tájékoztatásként, hogy érzékelhesse milyen gazdasági és jogi jelentőséget képviselt az ilyen mutatót tartalmazó szerződési rendelkezés?
2.5. A feltételt alkalmazó által nyújtott reklám és tájékoztatás, amely megtévesztheti a fogyasztót az IRPH-t referencia-mutatóként használó szerződés megkötése során, olyan tényezőnek tekinthető-e, amelyre a bíróság a szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítását alapozhatja a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében?
3) 3.1. Ha megállapítják a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, oly módon, hogy a kölcsönszerződést kamat nélkül kellene újra megkötni, azon tény alapján, hogy a változó kamatra vonatkozó szerződési feltétel semmissége és eltörlése következtében kizárólag a pénzintézet szempontjából eltűnt volna a szerződéskötés jogalapja, el kell-e fogadni a szóban forgó szerződés semmis feltételének érvényes rendelkezéssel való helyettesítésére vonatkozó lehetőséget, a semmisnek nyilvánított mutató helyett bármely egyéb referencia-mutató alkalmazásával módosítva a tisztességtelen feltétel tartalmát? Ilyen esetben, a szerződés értelmezése és a tisztességtelen feltétel helyettesítése ellentétes-e a 93/13 irányelv 6. cikkével?
____________
1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).