A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
2018. március 8.(*)(i)
„Előzetes döntéshozatal – Szellemi és ipari tulajdon – 6/2002/EK rendelet – Közösségi formatervezési minták – A 8. cikk (1) bekezdése – A terméknek kizárólag a műszaki rendeltetése által meghatározott külső jellegzetességei – Értékelési szempontok – Alternatív formatervezési minták létezése – Az »objektív megfigyelőre« tett benyomás figyelembevétele”
A C‑395/16. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális felsőbíróság, Németország) a Bírósághoz 2016. július 15‑én érkezett, 2016. július 7‑i határozatával terjesztett elő
a DOCERAM GmbH
és
a CeramTec GmbH
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (második tanács),
tagjai: M. Ilešič tanácselnök, K. Lenaerts, a Bíróság elnöke, a második tanács bírájaként eljárva, A. Rosas, C. Toader és E. Jarašiūnas (előadó) bírák,
főtanácsnok: H. Saugmandsgaard Øe,
hivatalvezető: M. Aleksejev tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2017. június 29‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a DOCERAM GmbH képviseletében M. Bergermann Rechtsanwalt és P. Rätsch Patentanwalt,
– a CeramTec GmbH képviseletében A. Mittelstein és A. Bothe Rechtsanwälte,
– a görög kormány képviseletében G. Alexaki, meghatalmazotti minőségben,
– az Egyesült Királyság kormánya képviseletében J. Kraehling és G. Brown, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: B. Nicholson barrister,
– az Európai Bizottság képviseletében J. Samnadda és T. Scharf, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2017. október 19‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) 8. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a Doceram GmbH és a CeramTec GmbH között közösségi formatervezési minták megsértése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
3 A 6/2002 rendelet (5), (7) és (10) preambulumbekezdése értelmében:
„(5) Ez szükségessé teszi egy olyan közösségi formatervezésiminta‑oltalom létrehozását, amely közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, mivel csak ily módon szerezhető egységes formatervezésiminta‑oltalmi jog egyetlen, az összes tagállamot magában foglaló területre, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (védjegyek és formatervezési minták) benyújtott egyetlen bejelentéssel, egyetlen jogszabály alapján indult egységes eljárás alapján.
[…]
(7) A formatervezési minták fokozott oltalma nem csupán azt segíti elő, hogy az egyes szerzők szakterületükön hozzájárulnak a kiemelkedő minőség Közösségen belüli eléréséhez, hanem új termékek bevezetésére és fejlesztésére, valamint az előállításukra irányuló befektetésekre is ösztönöz.
[…]
(10) A műszaki haladás nem akadályozható olyan külső jellegzetességek formatervezésiminta‑oltalomban való részesítésével, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei. Elfogadott, hogy ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után. Hasonlóképpen, a különböző gyártmányú termékek együtt történő működtetése nem akadályozható az oltalomnak a szerkezetileg összekapcsolható elemek formatervezési mintájára való kiterjesztésével. Ennélfogva azok a külső jellegzetességek, amelyek ezen okok miatt nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak megítélésekor, hogy a minta egyéb külső jellegzetességei kielégítik‑e az oltalmazhatóság feltételeit.”
4 Az említett rendelet 3. cikke ekként rendelkezik:
„E rendelet alkalmazásában:
a) »formatervezési minta« valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek;
b) »termék«: bármely ipari vagy kézműipari árucikk ideértve – egyebek mellett – azokat a részeket is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak, továbbá a csomagolást, a kikészítést, a grafikai jelzéseket és a nyomdai betűformákat, a számítógépi programok kivételével;
[…]”
5 A 6/2002 rendelet „Az oltalmazhatóság feltételei” című 4. cikke (1) bekezdésében így rendelkezik:
„A formatervezési minta akkor részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban, ha új és egyéni jellegű.”
6 Az említett rendelet „Újdonság” című 5. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) Új a formatervezési minta, ha azzal azonos formatervezési minta nem jutott nyilvánosságra […]
[…]
(2) A formatervezési mintákat egymással azonosnak kell tekinteni, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.”
7 A 6/2002 rendelet „Egyéni jelleg” című 6. cikke értelmében:
„(1) A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz […]
[…]”
8 Az említett rendelet 8. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„Nem részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.”
9 Ugyanezen rendelet 10. cikkének (1) bekezdése a következőket mondja ki:
„A közösségi formatervezésiminta‑oltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
10 A DOCERAM műszaki kerámia‑alkatrészek gyártásával foglalkozó társaság. Többek között hegesztésnél használandó tájoló csapokat szállít az autó‑, textilgép‑ és gépipari, továbbá a berendezésgyártási ágazat vevői részére. Több lajstromozott közösségi formatervezésiminta‑oltalom jogosultja, amelyek három különböző formájú, azon belül pedig hatféle, hegesztésnél használandó tájoló csapot védenek.
11 A CeramTec szintén gyárt és forgalmaz tájoló csapokat olyan változatokban, amelyek azonosak az azon formatervezésiminta‑oltalomban részesülő változatokkal, amelynek a DOCERAM a jogosultja.
12 A formatervezési mintái oltalmának megsértésére hivatkozva a DOCERAM az oltalmi joga megsértésének abbahagyására kötelezés iránti keresetet nyújtott be a Landgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális bíróság, Németország) előtt a CeramTec ellen, amely társaság pedig a vitatott formatervezési minták oltalmának megsemmisítésére irányuló viszontkeresetet terjesztett elő, arra hivatkozva, hogy a szóban forgó termékek külső jellegzetességei esetében műszaki meghatározottságról van szó.
13 A Landgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális bíróság) azzal az indokkal utasította el a DOCERAM által benyújtott keresetet, és semmisítette meg a vitatott formatervezésiminta‑oltalmakat, hogy ezek a formatervezési minták a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján nem részesülhetnek oltalomban.
14 A DOCERAM fellebbezést nyújtott be ezen ítélet ellen az Oberlandesgericht Düsseldorfhoz (düsseldorfi tartományi felsőbíróság, Németország). Ez utóbbi megállapította többek között egyrészt, hogy a vitatott formatervezési minták újdonságot tartalmaznak, és egyéni jelleggel bírnak, másrészt, hogy léteznek olyan alternatív tájoló csapok, amelyek nem állnak közösségi formatervezésiminta‑oltalom alatt. Az Oberlandesgericht Düsseldorf szerint meg kell tehát vizsgálni, hogy az ilyen alternatív formatervezési minták megléte arra enged‑e következtetni, hogy az említett termékek jellegzetességei nem tartoznak a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá, vagy azt is meg kell‑e vizsgálni, hogy a műszaki rendeltetés volt‑e az említett jellegzetességeket meghatározó egyetlen tényező.
15 E bíróság megjegyzi, hogy az ítélkezési gyakorlatban és a szakirodalomban e kérdésben eltérő megközelítéseket lehet találni. Ezek egy része úgy véli, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdése alkalmazásának egyetlen kritériuma az ugyanazon műszaki rendeltetést betölteni képes alternatív formatervezési minták megléte, mivel ezek megléte azt jelzi, hogy a vitatott formatervezési minta e rendelkezés értelmében nem kizárólag műszaki rendeltetésének következménye. Az ezzel ellentétes álláspont szerint az említett rendelkezés akkor alkalmazandó, ha a termék külső jellegzetességei kizárólag egy műszaki megoldás kidolgozásának az igényéből erednek, és az esztétikai megfontolások teljesen közömbösek. Ebben az esetben ennélfogva nem született alkotói teljesítménnyel kapcsolatos védelemben részesítendő eredmény.
16 E körülmények között az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális felsőbíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) A [6/2002] rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – oltalmat kizáró – műszaki meghatározottságról van‑e szó akkor is, ha a formatervezési hatás a terméktervezés vonatkozásában nem bír jelentőséggel, és helyette a (műszaki) rendeltetés a formatervezést meghatározó egyetlen tényező?
2) Ha a Bíróság igenlő választ ad az első kérdésre: mely szempont alapján kell megítélni azt, hogy a termék egyes külső jellegzetességeinek megválasztása egyedül a termék rendeltetésének megfontolásából ered‑e? Egy »objektív megfigyelő« irányadó‑e, és ha igen, hogyan határozható meg ez?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
17 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy annak megítélésekor, hogy valamely termék külső jellegzetességei kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei‑e, meghatározó az alternatív formatervezési minták megléte, vagy meg kell állapítani, hogy e rendeltetés az egyetlen olyan tényező‑e, amely e jellegzetességeket meghatározta.
18 A 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.
19 A „külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye” kifejezést illetően sem a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése, sem e rendelet más rendelkezése, sem a formatervezési minták oltalmáról szóló, 1998. október 13‑i 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1998. L 289., 28. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 21. kötet, 120. o.), amely – ahogyan a főtanácsnok az indítványának 36. pontjában megjegyezte – e 8. cikk (1) bekezdése tartalmának alapjául szolgált, nem pontosítja, hogy mi értendő e kifejezésen. Egyébiránt e rendelet és ezen irányelv nem tartalmaz a nemzeti jogszabályokra való utalásokat e kifejezések jelentésével kapcsolatban.
20 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből az következik, hogy a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést egy sajátos fogalmat illetően az egész Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve nem csupán az érintett rendelkezés szövegét, hanem annak összefüggéseit és annak a szabályozásnak a céljait is, amelynek az a részét képezi (2012. július 19‑i A ítélet, C‑33/11, EU:C:2012:482, 27. pont; 2017. szeptember 7‑i Schottelius ítélet, C‑247/16, EU:C:2017:638, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
21 Ennek megfelelően, a „külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye” az uniós jog olyan önálló fogalmát képezi, amelyet egységesen kell értelmezni valamennyi tagállamban.
22 Először is a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének szövegét illetően meg kell állapítani, hogy az említett kifejezés meghatározása hiányában e rendelkezés nem tartalmaz kritériumokat annak értékelésére, hogy a megjelenés kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye‑e. E cikkből, sem e rendelet más rendelkezéséből nem következik tehát, hogy az érintett termékkel megegyező műszaki rendeltetés betöltését lehetővé tevő, alternatív formatervezési minták megléte lenne az említett cikk alkalmazását meghatározó, egyetlen kritérium(ii).
23 Ezt követően a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének összefüggéseit illetően meg kell állapítani, hogy e rendelkezés e rendelet II. címének „Az oltalmazhatóság feltételei” című 1. szakasza részét képezi, és azon esetre vonatkozik, amikor nem részesül közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a termék azon külső jellegzetessége, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye. Az említett rendelet (10) preambulumbekezdése szerint abból, hogy az oltalom ilyen esetben történő megtagadása nem vonja maga után a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét. Amint azt a főtanácsnok indítványának 27. pontjában kiemelte, az ugyanezen rendelet szerinti oltalomban részesüléshez tehát nem szükséges az, hogy a szóban forgó termék megjelenésének esztétikai vetülete legyen.
24 Azonban a 6/2002 rendelet 3. cikkének a) pontja úgy határozza meg a „formatervezési minta” fogalmát, mint „a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek”. Ezenfelül, e rendelet 6. cikkének (1), a formatervezési minták oltalmának egyik feltételét képező egyéni jellegre vonatkozó bekezdése, és az említett rendelet 10. cikkének (1), az oltalom terjedelmére vonatkozó bekezdése az „összbenyomásra”, illetve a formatervezési minta által tájékozott használóra tett „összbenyomásra” hivatkozik.
25 Következésképpen a 6/2002 rendelet által meghatározott rendszerben a megjelenés képezi a formatervezési minta meghatározó elemét (2017. szeptember 21‑i Easy Sanitary Solutions és EUIPO kontra Group Nivelles ítélet, C‑361/15 P és C‑405/15 P, EU:C:2017:720, 62. pont).
26 Az ilyen megállapítás ugyanis a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének olyan értelmezését tűnik alátámasztani, amely szerint az említett rendelkezés kizárja az e rendelet által nyújtott oltalom alól azon esetet, ahol egy meghatározott műszaki rendeltetés betöltésének szükségessége az egyetlen tényező, amely e termék külső megjelenése egy jellegzetességének tervező általi kiválasztását meghatározta, míg más, különösen az említett termék vizuális megjelenésével kapcsolatos megfontolások nem játszottak e jellegzetesség megválasztásában semmilyen szerepet.
27 Végül e rendelkezés ilyetén értelmezését támasztja alá a 6/2002 rendelet által követett cél is.
28 Az említett rendelet (5) és (7) preambulumbekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy e rendelet célja egy olyan közösségi formatervezésiminta‑oltalom létrehozása, amely közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, és egyetlen, az összes tagállamot magában foglaló területen oltalmat biztosít, valamint új termékek bevezetésére és fejlesztésére, továbbá az előállításukra irányuló befektetésekre is ösztönöz azzal, hogy fokozott oltalmat biztosít a formatervezési mintának.
29 Így különösen, a 6/2002 rendelet 8. cikkének az e rendelet (10) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett (1) bekezdését illetően e rendelkezés célja annak megakadályozása, hogy a műszaki haladást olyan külső jellegzetességek formatervezésiminta‑oltalomban való részesítése gátolja, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei.
30 Ugyanis, amint azt a főtanácsnok indítványának 40. és 41. pontjában megjegyezte, ha az érintett termékkel megegyező műszaki rendeltetés betöltésére alkalmas, alternatív formatervezési minták puszta megléte elegendő lenne a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdése alkalmazásának kizárásához, akkor nem lehet kizárni, hogy egy gazdasági szereplő közösségi formatervezési mintaként lajstromoztassa egy adott termék számos elképzelhető formáját, melyek magukban foglalják a termék azon külső jellegzetességeit is, amelyek kizárólag a műszaki rendeltetésének következményei. Ez lehetővé teszi az ilyen gazdasági szereplő számára, hogy e terméket gyakorlatilag kizárólagos, a szabadalmi oltalom által biztosított oltalomnak megfelelő oltalomban részesítse, anélkül, hogy az az utóbbi megszerzéséhez szükséges feltételeknek megfelelne, és megakadályozza a versenytársakat abban, hogy bizonyos funkcionális jellegzetességeket tartalmazó terméket kínáljanak, illetve korlátozza a lehetséges műszaki megoldásokat, megfosztva ezzel az említett 8. cikk (1) bekezdését a hatékony érvényesülésétől.
31 A fentiekre tekintettel azt a következtetést kell levonni, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése kizárja a közösségi formatervezési mintáknak biztosított oltalom alól egy termék külső jellegzetességeit, amennyiben az említett termék műszaki rendeltetése betöltésének szükségességén kívüli, más jellegű, különösen vizuális megfontolások semmilyen szerepet nem játszottak az említett jellegzetességek megválasztásában, még akkor is, ha léteznek ugyanezen rendeltetés betöltésre alkalmas más formatervezési minták is.
32 Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak megítélésekor, hogy valamely termék külső jellegzetességei kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei‑e, meg kell vizsgálni, hogy e rendeltetés az egyetlen olyan tényező‑e, amely e jellegzetességeket meghatározta, mivel az alternatív formatervezési minták megléte e tekintetben nem releváns.
A második kérdésről
33 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy annak megállapítása érdekében, hogy egy adott termék külső jellegzetességei kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei‑e, az „objektív megfigyelő” benyomására kell támaszkodni.
34 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az 6/2002 rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó pontosítást, hogy milyen módon kell értékelni azt, hogy az adott termék érintett jellegzetességei a termék műszaki rendeltetésének következményei‑e.
35 Továbbá, ellentétben a 6/2002 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 10. cikke (1) bekezdésével, amelyek kifejezetten előírják, hogy az alkalmazásukhoz elvégzendő értékelés a formatervezési minta által a tájékozott használóra tett összbenyomáson alapul, e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése egyáltalán nem írja elő, hogy az alkalmazásához az „objektív megfigyelőre” tett benyomást figyelembe kellene venni.
36 Ebben az összefüggésben, tekintettel a 6/2002 rendelet által követett célkitűzésre, mely – mint a jelen ítélet 28. pontjából is kitűnik – különösen egy olyan közösségi formatervezésiminta‑oltalom létrehozása, amely valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, és oltalmat biztosít, a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie az adott eset valamennyi releváns, objektív körülményét annak megállapítása érdekében, hogy a termék érintett külső jellegzetességei e rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak‑e.
37 Amint azt a főtanácsnok indítványának 66. és 67. pontjában lényegében megállapította, az érintett formatervezési minta tekintetében e vizsgálatot azon objektív, az érintett termék külső jellegzetességeinek megválasztásának indokaira utaló körülményekre, a használatával kapcsolatos adatokra, illetve akár az ugyanazon műszaki rendeltetés betöltésére alkalmas alternatív formatervezési minták meglétére tekintettel kell elvégezni, amennyiben e körülményeket, adatokat vagy e minták meglétét megbízható bizonyítékok támasztják alá.
38 A fenti megfontolásokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak megítélésekor, hogy valamely termék érintett jellegzetességei kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei‑e ezen rendelkezés értelmében, a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie az adott eset valamennyi releváns, objektív körülményét. E tekintetben nem lehet az „objektív megfigyelőre” tett benyomásra támaszkodni.
A költségekről
39 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:
1) A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak megítélésekor, hogy valamely termék külső jellegzetességei kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei‑e, meg kell vizsgálni, hogy e rendeltetés az egyetlen olyan tényező‑e, amely e jellegzetességeket meghatározta, mivel az alternatív formatervezési minták megléte e tekintetben nem releváns.
2) A 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak megítélésekor, hogy valamely termék érintett jellegzetességei kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei‑e ezen rendelkezés értelmében, a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie az adott eset valamennyi releváns, objektív körülményét. E tekintetben nem lehet az „objektív megfigyelőre” tett benyomásra támaszkodni.
Aláírások
i A jelen szöveg 22., 23. és 28. pontjában az első elektronikus közzétételt követően nyelvi módosítás történt.
ii