A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2011. július 7.(*)
„Külkapcsolatok – Társulási megállapodások – Nemzeti szabályozás, amely kizárja, hogy a bolgár állampolgárokat a Bolgár Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt bejegyezzék az ügyvédjelölti névjegyzékbe – Az ilyen szabályozásnak a munkafeltételekkel kapcsolatban az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés EK–Bulgária társulási megállapodásban előírt tilalmával való összeegyeztethetősége”
A C‑101/10. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Oberste Berufungs‑ und Disziplinarkommission (Ausztria) a Bírósághoz 2010. február 23‑án érkezett, 2010. január 18‑i határozatával terjesztett elő az előtte
Gentcho Pavlov,
Gregor Famira
és
az Ausschuss der Rechtsanwaltskammer Wien
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
tagjai: J.‑C. Bonichot tanácselnök, L. Bay Larsen (előadó), C. Toader, A. Prechal és E. Jarašiūnas bírák,
főtanácsnok: P. Mengozzi,
hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2011. január 13‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– G. Pavlov és G. Famira képviseletében R. Keisler és S. Werinos Rechtsanwälte,
– az osztrák kormány képviseletében E. Riedl és G. Holley, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében F. Erlbacher és G. Braun, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2011. március 17‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Közösségek nevében az 1994. december 19‑i 94/908/ESZAK, EK, Euratom tanácsi és bizottsági határozattal (HL L 358., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 532. o.) megkötött és jóváhagyott, az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Bolgár Köztársaság közötti társulás létesítéséről szóló Európa‑megállapodás (a továbbiakban: a Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás) 38. cikke (1) bekezdése első francia bekezdésének értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a bolgár állampolgár G. Pavlov és a Bécsben ügyvédként tevékenykedő G. Famira, valamint az Ausschuss der Rechtsanwaltskammer Wien (a Bécsi Ügyvédi Kamara bizottsága) között azzal kapcsolatban folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy ez utóbbi elutasította az egyrészt G. Pavlovnak az ügyvédjelölti névjegyzékbe történő bejegyzése, másrészt pedig G. Pavlov bíróságok és hatóságok előtti képviseleti jogosultságának igazolása iránti kérelmet.
Jogi háttér
Az uniós jog
A Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás
3 A Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás 7. cikkének (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy „[a] társulás legfeljebb tízéves átmeneti időszakot foglal magában, amely két, főszabály szerint öt évig tartó, egymást követő szakaszból áll. Az első szakasz a megállapodás hatálybalépésekor kezdődik”. E társulási megállapodás 1995. február 1‑jén lépett hatályba.
4 A Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás „Munkavállalók szabad mozgása, letelepedés, szolgáltatások nyújtása” című IV. címén belül a munkavállalók szabad mozgásáról szóló I. fejezetben szereplő 38. cikk (1) bekezdése így rendelkezik:
„Az egyes tagállamokban alkalmazandó feltételekre és módozatokra figyelemmel:
– a valamely tagállam területén törvényesen alkalmazott bolgár állampolgárságú munkavállalók részére a munkakörülmények, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében biztosított elbánásnak az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie, az adott tagállam saját állampolgáraihoz viszonyítva,
[…]”
5 Az említett társulási megállapodás 42. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„Figyelembe véve a tagállam munkaerőpiacának helyzetét, tiszteletben tartva az adott tagállamban a munkavállalók mozgása terén érvényes szabályokat, és az adott tagállam jogszabályaira is figyelemmel:
– a tagállamok által, kétoldalú megállapodások alapján bolgár munkavállalók foglalkoztatására vonatkozóan nyújtott lehetőségeket meg kell őrizni és lehetőség szerint javítani kell,
– a többi tagállam jóindulatúan megvizsgálja hasonló megállapodások kötésének lehetőségét”.
6 Ugyanezen társulási megállapodás IV. címének „Letelepedés” című II. fejezetében szereplő 45. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:
„A tagállamok a megállapodás hatálybalépésétől kezdve a bulgáriai társaságok és állampolgárok letelepedéséhez és a területén letelepedett bulgáriai társaságok és állampolgárok tevékenységéhez olyan elbánást nyújtanak, amely nem kedvezőtlenebb a saját társaságaiknak és állampolgáraiknak biztosítottnál, a XVa. mellékletben említett ügyek kivételével”.
7 Ugyanezen társulási megállapodásnak a fenti II. fejezetben szereplő 47. cikke szerint:
„Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a közösségi és a bolgár állampolgárok számára Bulgáriában és a Közösségben szabályozott szakmai tevékenység megkezdését és folytatását, a Társulási Tanács megvizsgálja, hogy milyen lépéseket kell tenni a képesítések kölcsönös elismerésének biztosítására. A Társulási Tanács e célból minden szükséges intézkedést meghozhat”.
8 Az említett társulási megállapodás IV. címén belül az „Általános rendelkezések” című IV. fejezetben szereplő 59. cikk (1) bekezdése így rendelkezik:
„A IV. cím alkalmazásában a megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a természetes személyek beutazására, tartózkodására, foglalkoztatására, munkakörülményeire, letelepedésére, valamint a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jogszabályaikat alkalmazzák, feltéve, hogy ezt nem teszik olyan módon, amely hatálytalanítja vagy csorbítja a Felekre a megállapodás valamely kifejezett rendelkezéséből származó előnyöket. […]”
A nemzeti szabályozás
9 Az ügyvédi hivatást és az annak megkezdését szabályozó rendelkezéseket Ausztriában az ügyvédi vizsgáról szóló törvény (Rechtsanwaltsprüfungsgesetz, a BGBl. 556/1985. száma; a jelen ügyben a BGBl. 71/1999. számában kihirdetett szövege irányadó, a továbbiakban: RAPG) és az ügyvédek jogállásáról szóló törvény (Österreichische Rechtsanwaltsordnung, az RGBl. 96/1868. száma; az alapügyben a BGBl. 128/2004. számában kihirdetett szövege irányadó, a továbbiakban: RAO) tartalmazza.
Az RAPG
10 Az RAPG alapügy szempontjából releváns rendelkezéseinek szövege a következő:
1. §
„Az ügyvédi vizsga a jelentkezőnek az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges képességeit és ismereteit, így különösen az ügyvédekre bízott köz‑ és magánügyek elindításában és elintézésében való jártasságát, valamint a jogi okiratok és jogi szakvélemények megfogalmazására, valamint egy jogi helyzet és tényállás rendszerezett írásbeli és szóbeli előadására való alkalmasságát tanúsítja.
2. §
(1) Az ügyvédi vizsgát a jogtudományok doktora fokozat (»Doktorat der Rechte«), vagy a jogtudományi tanulmányokról szóló 1978. március 2‑i szövetségi törvény [...] szerinti Diplomstudium végzett hallgatói esetében a Magisterium der Rechtswissenschaften fokozat megszerzését, továbbá hároméves – ebből legalább kilenc hónapi bírósági és legalább kétéves ügyvédi – gyakorlatot követően lehet letenni.
[…]”
A RAO
11 A RAO alapügy szempontjából releváns rendelkezéseinek szövege a következő:
„1. §
(1) Az ügyvédi hivatás [Ausztriában] történő gyakorlásához nincs szükség hatósági kinevezésre, hanem csak az alábbi követelmények teljesítésének igazolására és az ügyvédi névjegyzékbe történő bejegyzésre (5. § és 5a. §).
[…]
(2) E feltételek a következők:
a) az osztrák állampolgárság;
[…]
d) a gyakorlati idő teljesítése, a törvény szerinti módon és időtartamban;
e) az ügyvédi vizsga sikeres teljesítése;
[…]
(3) Az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más szerződő államának vagy a Svájci Államszövetségnek az állampolgársága az osztrák állampolgársággal azonos elbírálás alá esik.
2. §
(1) Az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges gyakorlatnak bíróságon vagy ügyészségen és ügyvédnél végzett jogi szakmai tevékenységből kell állnia; […] Az ügyvédnél folytatott gyakorlat esetében csak az a tevékenység számítható be, amelyet főállásban és más hivatás általi akadályoztatástól mentesen gyakorolnak […]
(2) Az (1) bekezdés szerinti gyakorlat időtartama öt év. Ebből belföldön bíróságon vagy ügyészségen legalább kilenc hónapot, ügyvédnél pedig legalább három évet kell eltölteni.
[…]
15. §
(1) Amennyiben az ügyvéd közreműködését törvény írja elő, az általa alkalmazott, helyettesítésre jogosult ügyvédjelölttel is képviseltetheti magát – saját felelősségére – valamennyi bíróság és hatóság előtt; az ügyvédjelölt azonban bírósági és hatósági beadványokat nem írhat alá.
(2) Az ügyvédjelölt akkor jogosult helyettesítést ellátni, ha sikeresen letette az ügyvédi vizsgát. [...]
(3) Amennyiben az ügyvéd közreműködését törvény nem írja elő, az általa alkalmazott ügyvédjelölttel is képviseltetheti magát – saját felelősségére – valamennyi bíróság és hatóság előtt; az ügyvédjelölt azonban bírósági és hatósági beadványokat nem írhat alá.
(4) Az ügyvédi kamara bizottsága köteles az ügyvéd által foglalkoztatott ügyvédjelöltek részére olyan igazolványokat kiállítani, amelyekből kitűnik a (2) bekezdés szerinti helyettesítési (»große Legitimationsurkunde«) vagy a (3) bekezdés szerinti képviseleti (»kleine Legitimationsurkunde«) jogosultság.
[…]
30. §
(1) Az ügyvédjelölti névjegyzékbe való bejegyzés céljából az ügyvédnél folytatott gyakorlat megkezdésekor bejelentést kell tenni [az ügyvédi kamara bizottságához] az [osztrák állampolgárság] és a bírósági gyakorlat megkezdéséhez előírt követelmények igazolásával egyidejűleg, és a gyakorlatot csupán a bejelentés beérkezésétől számítják.
[…]
(4) Az ügyvédjelölti névjegyzékbe való bejegyzés megtagadása, az e névjegyzékből való törlés és az ügyvédi gyakorlat igazolásának megtagadása ellen az érintett fél fellebbezést nyújthat be az Oberste Berufungs‑ und Disziplinarkommissionhoz [a legfelső fellebbezési és ügyvédi fegyelmi bizottsághoz]. [...]
(5) Az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más szerződő államának vagy a Svájci Államszövetségnek az állampolgársága az osztrák állampolgársággal azonos elbírálás alá esik.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
12 G. Pavlov 2002‑ben Bécsben fejezte be jogi tanulmányait. 2004 óta fizetett munkaviszonyban áll G. Famira bécsi ügyvéd ügyvédi irodájában. G. Pavlov osztrák tartózkodási engedéllyel és az osztrák jog szerinti letelepedési engedéllyel rendelkezik, amely Ausztria egész területén lehetővé teszi számára valamely foglalkozás megkezdését és gyakorlását. G. Famira a munkaügyi központ által kiadott olyan engedéllyel rendelkezik, amely a 2004. január 1‑jétől december 31‑éig terjedő időszakban lehetővé tette számára G. Pavlov fizetett ügyvédjelöltként történő foglalkoztatását.
13 G. Famira és G. Pavlov 2004. január 2‑án kérelmet terjesztettek elő G. Pavlov ügyvédjelölti névjegyzékbe történő bejegyzése iránt. Ezzel egyidejűleg kérték, hogy a RAO 15. §‑ának (3) bekezdése alapján állítsanak ki G. Pavlov részére a bíróságok és hatóságok előtti képviseleti jogosultságát tanúsító igazolást („kleine Legitimationsurkunde”).
14 Az Ausschuss der Rechtsanwaltskammer Wien II. osztálya 2004. április 6‑án elutasította e kérelmet azzal az indokkal, hogy G. Pavlov nem felel meg a RAO 30. §‑ának (1) és (5) bekezdésében meghatározott állampolgársági feltételnek. Az e határozat ellen benyújtott kifogást az Ausschuss teljes ülésének 2004. június 15‑i határozata elutasította.
15 Az Oberste Berufungs‑ und Disziplinarkommission 2006. augusztus 1‑jei határozatában elutasította a G. Pavlov és G. Famira által a 2004. június 15‑i határozat ellen benyújtott fellebbezést, megállapítva, hogy az ügyvédi hivatás szabályozott szakma, e szabályozás pedig az ügyvédjelöltek vonatkozásában is joghatásokkal jár. Az Oberste Berufungs‑ und Disziplinarkommission úgy ítélte meg, hogy a Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás értelmében a hátrányos megkülönböztetés kizárólag a munkafeltételekkel összefüggésben tiltott, a szabályozott szakmák megkezdése tekintetében viszont az e megállapodásban részes államoknak továbbra is lehetőségük van korlátozások alkalmazására.
16 A Verfassungsgerichtshof (Alkotmánybíróság) 2007. október 8‑án hatályon kívül helyezte a 2006. augusztus 1‑jei határozatot, az ügyet pedig visszautalta az Oberste Berufungs‑ und Disziplinarkommission elé amiatt, hogy ez utóbbi nem terjesztett előzetes döntéshozatal céljából kérdést az Európai Unió Bírósága elé a társulási megállapodás rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozóan, megsértve ezáltal a felperesek törvényes bíró előtti eljáráshoz való jogát, amelyet a nemzeti alkotmány biztosít.
17 Az Oberste Berufungs‑ und Disziplinarkommission 2008. április 17‑i határozatában hatályon kívül helyezte az Ausschuss der Rechtsanwaltskammer Wien 2004. április 6‑i és június 15‑i határozatait, tekintettel a jogi helyzet abból eredő megváltozására, hogy a Bolgár Köztársaság 2007. január 1‑jei hatállyal csatlakozott az Unióhoz. Mivel az Oberste Berufungs‑ und Disziplinarkommission úgy ítélte meg, hogy ezen időponttól kezdve teljesültek a RAO 30. §‑ának (1) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek, az ügyet visszautalta az Ausschuss elé annak érdekében, hogy ez utóbbi a bizonyítás kiegészítését követően hozzon újabb határozatot.
18 A Verfassungsgerichtshof 2009. július 2‑án hatályon kívül helyezte a 2008. április 17‑i határozatot azzal az indokkal, hogy a Bolgár Köztársaság Európai Unióhoz csatlakozása semmit nem változtatott azon, hogy G. Pavlov vonatkozásában jelentősége van a 2004‑től 2006‑ig terjedő éveknek, mivel egyrészt G. Pavlov csak azt követően teheti le az ügyvédi vizsgát, hogy ügyvéd mellett legalább kétéves gyakorlatot teljesített, másrészt pedig az ügyvédi névjegyzékbe való bejegyzéshez legalább hároméves, ügyvéd mellett teljesített gyakorlatot kell igazolni. Így a 2004‑től 2006‑ig terjedő évekkel kapcsolatos kérdés eldöntéséhez – a Verfassungsgerichtshof 2007. október 8‑i határozatának megfelelően – előzetes döntéshozatal céljából kérdést kellett volna terjeszteni a Bíróság elé a Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás 38. cikkének értelmezésére vonatkozóan.
19 Ezért az Oberste Berufungs‑ und Disziplinarkommission felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
„1) Közvetlenül alkalmazandó volt‑e a [Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás] 38. cikkének (1) bekezdése a 2004. január 2‑ától 2006. december 31‑ig tartó időszakban, egy bolgár állampolgárnak az ügyvédjelölti névjegyzékbe való bejegyzésére vonatkozó eljárásban?
Amennyiben az első kérdésre adott válasz igenlő:
2) A [Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás] 38. cikkének (1) bekezdésével ellentétes volt‑e egyrészt a [RAO] 30. §‑a (1) és (5) bekezdésének alkalmazása – amely szerint a bejegyzéshez többek között az osztrák vagy ezzel egy tekintet alá eső állampolgárságot kell igazolni – egy osztrák ügyvédnél foglalkoztatott bolgár állampolgár 2004. január 2‑án benyújtott bejegyzési, valamint a [RAO] 15. §‑ának (3) bekezdése szerinti igazolvány kiállítására vonatkozó kérelmére, másrészt a kérelemnek az egyéb feltételek fennállása és az osztrák letelepedési és munkavállalási engedéllyel való rendelkezés ellenére kizárólag az állampolgárságra alapított elutasítása?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
20 A kérdéseket előterjesztő bíróság két kérdésével, amelyeket együtt kell vizsgálni, lényegében azt kérdezi, hogy a hátrányos megkülönböztetésnek a Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás 38. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében előírt tilalmával a Bolgár Köztársaság Unióhoz történt csatlakozása előtt ellentétes volt‑e a RAO 30. §‑ának (1) és (5) bekezdése szerintihez hasonló tagállami szabályozás, amelynek értelmében egy bolgár állampolgár az e rendelkezésben előírt állampolgársági feltétellel összefüggő okból nem érhette el, hogy bejegyezzék őt az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, ennek következtében pedig azt sem, hogy igazolják a bíróságok és hatóságok előtti képviseleti jogosultságát.
21 A Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás 38. cikke (1) bekezdése első francia bekezdésének megfogalmazásából következik, hogy az e rendelkezésben előírt tilalom kizár minden olyan hátrányos megkülönböztetést, amely a már jogszerűen alkalmazott érdekelt személyt a munkafeltételekkel, a javadalmazással és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban érheti.
22 Ezzel összefüggésben G. Pavlov azt állítja, hogy az ügyvédjelölti névjegyzékbe történő bejegyzés az e szakmával kapcsolatos munkafeltételeket érinti, következésképpen pedig az, hogy a RAO 30. §‑a (1) és (5) bekezdésének alkalmazásával az állampolgárság alapján megtagadták tőle az e névjegyzékbe történő bejegyzést, a Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás 38. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdése által tiltott hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
23 A kérdéseket előterjesztő bíróság által a Bíróság rendelkezésére bocsátott információkból kiderül, hogy az alapügyben irányadó nemzeti szabályozás szerint a gyakorlat megkezdése szükségképpen az ügyvédjelölti névjegyzékbe történő bejegyzéshez kapcsolódik, e bejegyzés tehát feltételét képezi az ügyvédjelölti tevékenység megkezdésének. Az érdekelt személy az e névjegyzékbe történő bejegyzés előtt jogszerűen csak jogászként, nem pedig ügyvédjelöltként dolgozhat.
24 Hozzá kell tenni, hogy jóllehet az ügyvédjelölti tevékenységek gyakorlása – az alapügyhöz hasonlóan – a munkaviszony körébe tartozhat, az ügyvédi hivatás mint szabályozott szakma gyakorlásához szükséges képzés gyakorlati részét is képezi (lásd ebben az értelemben a C‑313/01. sz. Morgenbesser‑ügyben 2003. november 13‑án hozott ítélet [EBHT 2003., I‑13467. o.] 51. pontját).
25 Ezért a fentiek alapján meg kell állapítani, hogy az ügyvédjelölti névjegyzékbe történő bejegyzés az alapügyben vizsgált ügyvédi hivatás mint szabályozott szakma megkezdésének feltételét képezi.
26 Meg kell azonban vizsgálni, hogy az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek a Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás 38. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében előírt tilalma vonatkozik‑e az ügyvédi hivatás mint szabályozott szakma megkezdésének az alapügyben vizsgálthoz hasonló szabályaira.
27 Meg kell állapítani, hogy a Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás nem tartalmaz semmilyen szabályt, amelynek alapján e megállapodás 38. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdéséből vagy bármely más rendelkezéséből levezethető lenne a felek azon szándéka, hogy a szabályozott szakmák bolgár állampolgárok általi megkezdésével kapcsolatban megszüntessék az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. Ezzel összefüggésben továbbá figyelembe kell venni azt, hogy e rendelkezés az említett megállapodás IV. címében, „A munkavállalók szabad mozgása” című I. fejezetben szerepel, miközben ugyanezen megállapodás a szabályozott szakmákat a 47. cikkében említi, amely ugyanezen megállapodás [IV. címének] letelepedésről szóló II. fejezetében szerepel, amely anélkül rendelkezik a szabályozott szakmák megkezdéséről, hogy ezzel összefüggésben előírná az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
28 Ebből következik, hogy a hátrányos megkülönböztetésnek a Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás 38. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében előírt tilalmát akként kell értelmezni, hogy az nem vonatkozik az ügyvédi hivatás mint szabályozott szakma megkezdésének az alapügyben vizsgálthoz hasonló szabályaira. Így az ügyvédjelöltek névjegyzékébe történő bejegyzés – amely, mint az a jelen ítélet 25. pontjában megállapítást nyert, az ügyvédi hivatás mint szabályozott szakma megkezdésének feltételét képezi – nem tekinthető a fenti 38. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdése szerinti munkafeltételnek.
29 A G. Pavlov által akként hivatkozott tartózkodási engedéllyel és munkavállalási engedéllyel kapcsolatban, hogy azok lehetővé teszik számára az ügyvédjelölti tevékenység megkezdését, elegendő megállapítani, hogy a kérdéseket előterjesztő bíróság feladata megvizsgálni, hogy a fogadó tagállam hatóságai által kiállított ezen engedélyek a nemzeti szabályozás értelmében ilyen hatályú határozatoknak minősülnek‑e, továbbá, hogy önmagukban lehetővé teszik‑e az ügyvédi tevékenység megkezdését.
30 Az eddigi megfontolások alapján a kérdéseket előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a hátrányos megkülönböztetésnek a Bolgár Köztársasággal kötött társulási megállapodás 38. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében előírt tilalmát akként kell értelmezni, hogy azzal a Bolgár Köztársaság Unióhoz történő csatlakozása előtt nem volt ellentétes a RAO alapügyben alkalmazandó szövege 30. §‑ának (1) és (5) bekezdése szerintihez hasonló tagállami szabályozás, amelynek értelmében egy bolgár állampolgár az e rendelkezésben előírt állampolgársági feltétellel összefüggő okból nem érhette el, hogy bejegyezzék őt az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, ennek következtében pedig azt sem, hogy igazolják a bíróságok és hatóságok előtti képviseleti jogosultságát.
A költségekről
31 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
A hátrányos megkülönböztetésnek a Közösségek nevében az 1994. december 19‑i 94/908/ESZAK, EK, Euratom tanácsi és bizottsági határozattal megkötött és jóváhagyott, az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Bolgár Köztársaság közötti társulás létesítéséről szóló Európa‑megállapodás 38. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében előírt tilalmát akként kell értelmezni, hogy azzal a Bolgár Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt nem volt ellentétes az ügyvédi hivatásra vonatkozó osztrák szabályozás (Österreichische Rechtsanwaltsordnung) alapügyben alkalmazandó szövege 30. §‑ának (1) és (5) bekezdése szerintihez hasonló tagállami szabályozás, amelynek értelmében egy bolgár állampolgár az e rendelkezésben előírt állampolgársági feltétellel összefüggő okból nem érhette el, hogy bejegyezzék őt az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, ennek következtében pedig azt sem, hogy igazolják a bíróságok és hatóságok előtti képviseleti jogosultságát.
Aláírások