A Törvényszék (második tanács) T-247/16. sz., Fursin és társai kontra Európai Központi Bank ügyben 2017. szeptember 12-én hozott végzése ellen az Európai Központi Bank által 2017. november 24-én benyújtott fellebbezés
(C-663/17. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Európai Központi Bank (képviselők: E. Koupepidou és C. Hernández Saseta meghatalmazottak, valamint B. Schneider Rechtsanwalt)
A többi fél az eljárásban: Trasta Komercbanka AS, Ivan Fursin, Igors Buimisters, C & R Invest SIA, Figon Co. Ltd, GCK Holding Netherlands BV, Rikam Holding SA
A fellebbező kérelmei
A Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést annyiban, amennyiben abban megállapításra kerül, hogy a részvényes felperesek a Törvényszék előtt rendelkeztek a vitatott határozat megsemmisítésére irányuló eljáráshoz fűződő érdekkel és kereshetőségi joggal (a megtámadott végzés rendelkező részének 2. pontja);
a Bíróság hozzon érdemben jogerős határozatot, és mint elfogadhatatlant utasítsa el a részvényes felperesek által indított keresetet;
a Bíróság az elsőfokú eljárás felpereseit kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező három jogalapra hivatkozik:
1. Az első, az arra alapított jogalap, hogy a részvényes felpereseknek (vagyis a Trasta Komercbanka részvényeseinek magával a Trasta Komercbakával ellentétben) nem fűződött érdekük a megsemmisítés iránti eljárás megindításához, amely érdek elkülönül a Trasta Komercbanka jogi érdekétől.
Az első jogalap a következő érveken alapul:
a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte azt az ítélkezési gyakorlatot, amely megköveteli, hogy a részvényesek bizonyítsák, hogy rendelkeznek az általuk részben irányított vállalkozásnak címzett határozattal szembeni eljárás megindításához fűződő elkülönülő érdekkel. A Törvényszék különösen tévesen alkalmazta a jogot annak a 2017. szeptember 12-i végzésében történő megállapításával, hogy ezen ítélkezési gyakorlat nem alkalmazandó a T-247/16. sz. ügyben,
a részvényes felperesek nem bizonyították, hogy a Trasta Komercbankáétól elkülönülő érdekkel rendelkeznek: jogállásukat nem érintette a vitatott határozat (ellentétben a felszámolási eljárás megindításával, amely egy külön aktus). Nem állítható, hogy a részvényes felpereseknek jogi érdekük áll abban, hogy a Trasta Komercbanka banki engedéllyel rendelkezzen, amely eltér a Trasta Komercbanka banki engedély birtoklásában fennálló saját jogi érdekétől,
különösen nem tekintendő elkülönülő jogi érdeknek a kártérítés követelésében fennálló érdek vagy a részvényesek abban fennálló gazdasági érdeke, hogy osztalékban részesüljenek.
2. A második, az arra alapított jogalap, hogy a részvényes felperesek nem rendelkeztek kereshetőségi joggal, mivel a vitatott határozat nem érintette őket személyükben.
A második jogalap a következő érveken alapul:
a részvényes felpereseket nem érinti személyükben a vitatott határozat, mivel az bizonyos sajátos tulajdonságaik miatt nem vonatkozik rájuk,
a vitatott határozat nem helyezte a részvényes felpereseket a többi részvényes vagy maga a Trasta Komercbanka jogi helyzetétől eltérő jogi helyzetbe.
3. A harmadik, az arra alapított jogalap, hogy a részvényes felperesek nem rendelkeztek kereshetőségi joggal, mivel a vitatott határozat nem érintette őket közvetlenül.
A harmadik jogalap a következő érveken alapul:
a részvényes felpereseket nem érinti közvetlenül a vitatott határozat, mivel jogaikat nem érintette az ítélkezési gyakorlat értelmében véve lényegesen,
csupán a vitatott határozat eredményeként felmerülő gazdasági veszteség nem vezet arra a következtetésre, hogy a jogi helyzetüket (a Trasta Komercbanka jogi helyzetével ellentétben) az érintette, mégpedig e gazdasági hatások mértékétől függetlenül.
____________