Language of document : ECLI:EU:C:2012:285

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2012. május 10.(*)

„Fellebbezés – Közösségi védjegy – 40/94/EK rendelet – A 8. cikk (5) bekezdése – A BOTOLIST és BOTOCYL közösségi szóvédjegyek – A BOTOX közösségi és nemzeti ábrás és szóvédjegyek – Törlés – Viszonylagos kizáró okok – A jóhírnév sérelme”

A C‑100/11. P. sz. ügyben,

a Helena Rubinstein SNC (székhelye: Párizs [Franciaország]),

L’Oréal SA (székhelye: Párizs)

(képviseli őket: A. von Mühlendahl Rechtsanwalt)

fellebbezőknek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2011. február 28‑án benyújtott fellebbezése tárgyában,

a többi fél az eljárásban:

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: A. Folliard‑Monguiral, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

az Allergan Inc. (székhelye: Irvine [Amerikai Egyesült Államok], képviseli: F. Clark barrister)

fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: A. Tizzano tanácselnök, A. Borg Barthet (előadó), E. Levits, J.‑J. Kasel és M. Berger bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2012. január 11‑i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2012. február 16‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Fellebbezésükkel a Helena Rubinstein SNC (a továbbiakban: Helena Rubinstein) és a L’Oréal SA (a továbbiakban: L’Oréal) az Európai Unió Törvényszékének a T‑345/08. és T‑357/08. sz., Rubinstein és L’Oréal kontra OHIM‑Allergan (BOTOLIST és BOTOCYL) egyesített ügyekben 2010. december 16‑án hozott ítéletének (a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kérik, amellyel a Törvényszék elutasította a T‑345/08. sz. ügyben a Helena Rubinstein által a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának 2008. május 28‑i, az Allergan Inc. és a Helena Rubinstein SNC közötti törlési eljárás tárgyában hozott határozatának (R 863/2007‑1. sz. ügy) hatályon kívül helyezése iránt benyújtott keresetét, illetve a T‑357/08. sz. ügyben a L’Oréal által az OHIM első fellebbezési tanácsának 2008. június 5‑i, az Allergan Inc. és a L’Oréal SA közötti törlési eljárással kapcsolatban hozott határozatának (R 865/2007‑1. sz. ügy; a továbbiakban együttesen: vitatott határozatok) hatályon kívül helyezése iránt benyújtott keresetét.

 Jogi háttér

2        A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK tanácsi rendeletet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) hatályon kívül helyezte és felváltotta a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.), amely 2009. április 13‑án lépett hatályba. Mindazonáltal a jelen jogvita a tényállás időpontjára tekintettel még a 40/94 rendelet hatálya alá tartozik.

3        A 40/94 rendelet „Viszonylagos kizáró okok” című 8. cikkének (5) bekezdése így rendelkezik:

„A (2) bekezdés szerinti korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet […] oltalomban a korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés, ha az érintett áruk, illetve szolgáltatások nem hasonlóak, feltéve hogy – közösségi védjegy esetén – a korábbi közösségi védjegy a Közösségben, – korábbi nemzeti védjegy esetén – a korábbi nemzeti védjegy pedig az érintett tagállamban jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.”

4        E rendelet „Viszonylagos törlési okok” című 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a közösségi védjegyet az OHIM‑hoz benyújtott kérelem alapján törölni kell „a 8. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy alapján, ha arra nézve teljesülnek a 8. cikk (1) vagy (5) bekezdésében megállapított feltételek”.

5        A 40/94 rendelet „A Bírósághoz benyújtott keresetek” című 63. cikke (1)–(3) bekezdésében így rendelkezik:

„(1) A fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai a Bíróság előtt keresettel támadhatók meg.

(2)      A kereset hatáskör hiányára, lényeges eljárási szabálysértésre, a Szerződés vagy e rendelet, illetve ezek alkalmazásával kapcsolatos bármely jogszabály megsértésére vagy hatáskörrel való visszaélésre alapítva indítható.

(3)      A Bíróság a jogvita tárgyát képező határozatot megsemmisítheti [helyesen: hatályon kívül helyezheti] vagy megváltoztathatja.”

6        Ugyanezen rendelet 73. cikke előírja, hogy az OHIM határozatait indokolni kell, és hogy e határozatok csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni.

7        A 40/94 rendelet 115. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az OHIM nyelvei az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol. A felszólalást, a megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelmet az OHIM nyelveinek egyikén kell benyújtani.

8        A 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13‑i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL L 303., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.; a továbbiakban: 2868/95 rendelet) 38. szabályának (2) bekezdése így rendelkezik:

„Ha a kérelmet alátámasztó bizonyítékot nem a megszűnés megállapítására vagy a törlésre irányuló eljárás nyelvén nyújtják be, a kérelmezőnek a bizonyíték benyújtásától számított két hónapon belül be kell nyújtania e bizonyítéknak az adott nyelven készült fordítását.”

 A jogvita alapját képező tényállás

9        2002. május 6‑án a Helena Rubinstein a 40/94 rendelet alapján a „BOTOLIST” szómegjelölés közösségi védjegyként való lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be az OHIM előtt. A L’Oréal 2002. július 19‑én hasonló kérelmet nyújtott be a „BOTOCYL” szómegjelölés tekintetében.

10      A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 3. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban tették, amelyek a következő leírásnak feleltek meg: „illatszerek, kölnivizek (eaux de toilette); fürdő‑ és tusolózselék és -sók nem gyógyászati használatra; pipereszappanok; testdezodorok; kozmetikai cikkek, nevezetesen krémek, tejek, szeszek, zselék és púderek arc‑, test‑ és kézápoláshoz; napozó‑ és napozás utáni (kozmetikai) tejek, zselék és olajok; sminktermékek; samponok; fodrászati és hajápolási zselék, habok, balzsamok és spray kiszerelésű termékek; hajlakkok; hajszínezők, hajfestékek és hajszőkítő termékek; hajhullámosító és a haj berakásához használt termékek; illóolajok”.

11      A BOTOLIST és BOTOCYL közösségi védjegyeket (a továbbiakban együttesen: vitatott védjegyek) 2003. október 14‑én, illetve november 19‑én lajstromozták.

12      2005. február 2‑án az Allergan Inc. (a továbbiakban: Allergan) kérelmet nyújtott be a vitatott védjegyek lajstromozásának törlése iránt a jelen ítélet 10. pontjában felsorolt áruk tekintetében.

13      A törlési kérelmek számos korábbi, közösségi és nemzeti ábrás és szóvédjegy fennállásán alapultak, amelyek tárgya a BOTOX megjelölés volt, és amelyeket a fent említett Nizzai Megállapodás szerinti 5. osztályba tartozó, alábbi leírásnak megfelelő áruk tekintetében lajstromoztak: „Idegrendszeri zavarok, disztónia, simaizom‑zavarok, vegetatív idegrendszeri zavarok, fejfájás, ráncok, hiperhidrózis, sportsérülések, agyi bénulás, görcs, remegés és fájdalom kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmények”. E védjegyek közül a legkorábbit 1991. április 12‑én, a legújabbat pedig 2003. augusztus 7‑én lajstromozták.

14      Az említett törlési kérelmek alátámasztásául hivatkozott indokok a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett, ugyanezen rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 8. cikkének (4) és (5) bekezdésében foglalt okok.

15      A törlési osztály 2007. március 28‑i és április 4‑i határozatával a két törlési kérelmet elutasította.

16      2007. június 1‑jén az Allergan fellebbezést nyújtott be az OHIM előtt a törlési osztály mindkét határozata ellen.

17      A vitatott határozatokkal az OHIM első fellebbezési tanácsa e két fellebbezésnek helyt adott. Közelebbről megállapította, hogy noha a vitatott védjegyek nem vezetnek a „korábbi védjeggyel” való összetévesztéshez, a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésén alapuló törlési kérelmek megalapozottak.

 A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

18      A Törvényszék Hivatalához 2008. augusztus 22‑én, illetve szeptember 1‑jén a benyújtott keresetlevelével a Helena Rubinstein, illetve a L’Oréal keresetet nyújtott be az OHIM 2008. május 28‑i, illetve 2008. június 5‑i határozatainak hatályon kívül helyezése iránt.

19      A Törvényszék harmadik tanácsának elnöke 2010. május 11‑i végzésével a szóbeli szakasz lefolytatása és az ítélethozatal céljából egyesítette a T‑345/08. sz. és a T‑357/08. sz. ügyet.

20      Kereseteik alátámasztásául a fellebbezők a két ügyben azonos két‑két jogalapra hivatkoztak. Az első jogalapot a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértésére, a másodikat ugyanezen rendelet 73. cikkének megsértésére alapították.

21      Az első jogalappal kapcsolatban a Törvényszék megállapította a megtámadott ítélet 38–41. pontjában, az előzetes észrevételek keretében, hogy a törlési kérelmek számos közösségi és nemzeti ábrás és szóvédjegy fennállásán alapultak, amelyek tárgya a „BOTOX” megjelölés, és amelyek szinte mindegyikét a BOTOLIST és BOTOCYL védjegyek bejelentését, azaz 2002. május 6‑át és július 19‑ét megelőzően lajstromozták.

22      A Törvényszék megjegyezte, hogy a fellebbezési tanács „a törlési osztálytól eltérő megközelítést választott, amely határozatait kizárólag a 2015832. számon lajstromozott korábbi BOTOX közösségi ábrás megjelölésre alapította, és úgy ítélte meg, hogy a 2002. május 6-át megelőzően lajstromozott BOTOX ábrás és szóvédjegyek jóhírnévre tettek szert, függetlenül attól, hogy közösségi vagy nemzeti védjegyek”. A Törvényszék szerint a fellebbezési tanács e megközelítését jól mutatja az a tény, hogy a fellebbezési tanács a vitatott határozatokban nem hivatkozott a BOTOX közösségi védjegy ábrás elemére.

23      Ezzel kapcsolatban a Törvényszék úgy ítélte meg a megtámadott ítélet 40. pontjában, hogy vizsgálatát korlátozhatja az Egyesült Királyságban 2000. december 14‑én ránctalanító kezelés tekintetében lajstromozott és a „BOTOX” megjelölést tartalmazó két korábbi nemzeti védjegyre (a továbbiakban: korábbi védjegyek), mivel azon területről van szó, amely tekintetében az Allergan a legtöbb bizonyítékot nyújtotta be, és az a tény, ha egy tagállamban megállapítást nyer valamely viszonylagos kizáró ok fennállása, elegendő a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazásához.

24      A Törvényszék tehát a megtámadott ítélet 41. pontjában előadta, hogy megbizonyosodik afelől, hogy e rendelkezés alkalmazásának feltételei a jelen ügyben teljesülnek‑e, nevezetesen először is „e [korábbi védjegyek] jóhírnevet élveznek‑e az Egyesült Királyságban”, másodsorban „a [vitatott] védjegyek hasonlóak‑e e korábbi védjegyekhez” és végezetül, harmadsorban, hogy „a [vitatott] védjegyek alapos ok nélkül történő használata tisztességtelenül kihasználja vagy sérti a korábbi védjegyek megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét”. A Törvényszék hozzáteszi, hogy mivel e feltételek kumulatív jellegűek, közülük már egynek a hiánya is meghiúsítja a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének rendelkezései alkalmazását.

25      Először is, a korábbi védjegyek jóhírnevével kapcsolatban a Törvényszék a megtámadott ítélet 46–63. pontjában az Allergan által a törlési kérelmek és a fellebbezési tanács előtti fellebbezés alátámasztásául benyújtott bizonyítékokat vizsgálta, melyek nevezetesen: a BOTOX védjegy alatt 1999 és 2003 között tizennégy tagállamban forgalmazott áruk értékesítéseinek volumene, e védjegy promóciója az angol nyelvű tudományos folyóiratokban 1999 és 2001 között megjelent cikkekben, az említett védjegy alatt forgalmazott áruk felé irányuló jelentős médiafigyelem 2001‑től kezdődően, főként az angol sajtóban, a „BOTOX” címszó felvétele különböző, angol nyelvű szótárakba, amelyek e szót védjegyként ismerik el, a United Kingdom Intellectual Property Office 2005. április 26‑i, az Egyesült Királyságban kozmetikai termékek tekintetében lajstromozott BOTOMASK védjegy lajstromozásának törlése iránti kérelem tárgyában hozott határozata, az Allergan egyik vezetőjének nyilatkozata, valamint egy, 2004 szeptembere és októbere folyamán az Egyesült Királyságban végzett piackutatás.

26      Különösen az angol nyelvű újságcikkek elfogadhatóságával kapcsolatban, amelyet a fellebbezők vitattak a Törvényszék előtt azzal az indokkal, hogy azok megjelenése a vitatott védjegyek bejelentését követően történt, a Törvényszék a megtámadott ítélet 52. pontjában emlékeztetett az ítélkezési gyakorlatra, amely szerint „noha valamely korábbi védjegy jóhírnevét a vitatott védjegy bejelentésének időpontjában kell vizsgálni, mindazonáltal bizonyítóerővel rendelkeznek az olyan dokumentumok is, amelyek ugyan ezen időpontot követően keletkeztek, de lehetővé teszik a fenti időpontban fennálló helyzetre vonatkozó következtetések levonását”.

27      Ehhez hasonló módon a Törvényszék ezen ítélet 54. pontjában elutasította a fellebbezők azon érveit, melyek szerint a tudományos folyóiratokban és az általános sajtóban megjelent cikkek elfogadhatatlanok, mivel azokat nem fordították le franciára, az OHIM előtti eljárás nyelvére. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy ezen cikkek léte önmagában is „releváns tényező a BOTOX védjegy nagyközönség körében fennálló jóhírnévének megállapításához, függetlenül e [cikkek] pozitív vagy negatív tartalmától”.

28      A fellebbezők azon érvét, amely szerint a United Kingdom Intellectual Property Office 2005. április 26‑i határozata elfogadhatatlan, mivel e határozatot a vitatott védjegyek bejelentését követően hozták, a Törvényszék a megtámadott ítélet 52. pontjában idézett ítélkezési gyakorlatra hivatkozva elutasította.

29      Továbbá a fellebbezők azon érvével kapcsolatban, mely szerint az Allergan vezetőjének nyilatkozata és a piackutatás elfogadhatatlan, mivel e bizonyítékokat első ízben a fellebbezési tanács előtt nyújtották be, a Törvényszék ezen ítélet 62. pontjában emlékezetett arra, hogy a 40/94 rendelet 74. cikke (2) bekezdésének értelmében „az [OHIM] figyelmen kívül hagyhatja azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeket az érintett felek nem kellő időben terjesztettek elő”, miáltal a fellebbezési tanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy mivel a fellebbezési tanács nem határozott kifejezetten e bizonyítékok elfogadhatóságáról, azokat szükségképpen, ha hallgatólagosan is, elfogadhatóknak tekintette.

30      A megtámadott ítélet 64. pontjában Törvényszék azt a következtetést vonta le, hogy az Allergan által benyújtott bizonyíték összességére tekintettel a fellebbezési tanács nem sértette meg a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdését, amikor azt állapította meg, hogy a BOTOX védjegy a vitatott védjegyek bejelentésének időpontjában az Egyesült Királyságban jóhírnevet élvezett „ránckezelésre szolgáló gyógyszerkészítmények” tekintetében.

31      Másodsorban, a szóban forgó védjegyek hasonlóságával kapcsolatban, a Törvényszék a megtámadott ítélet 69–79. pontjában azt vizsgálta, hogy a fellebbezési tanács nem alkalmazta‑e tévesen a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a korábbi védjegyek és a vitatott védjegyek között olyan mértékű hasonlóság áll fenn, hogy a közönség e védjegyeket kapcsolatba hozhatja egymással.

32      A Törvényszék lényegében megerősítette a fellebbezési tanács okfejtését, amely a szóban forgó védjegyek hasonlóságának értékelése céljából tekintetbe vette azt a körülményt, hogy a „boto” előtag e védjegyekben közös. Álláspontja szerint a „bot” szótagnak nincs különösebb jelentése, és – a fellebbezők állításával ellentétben – az nem utal az Allergan által forgalmazott gyógyszerkészítmény hatóanyagára, azaz a botulinum toxinra. A Törvényszék megállapította továbbá, hogy egyetlen érvet sem hoztak fel annak alátámasztásául, hogy miért kellene e szótagot előnyben részesíteni a fellebbezési tanács által tekintetbe vett „boto” előtaggal szemben.

33      A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy még ha feltételezzük is, hogy a „BOTOX” megjelölést szét lehet választani a „bo” mint „botulinum” és „tox” mint „toxin” elemekre, amelyek az alkalmazott hatóanyagra utalnak, e megjelölés – benne rejlő vagy használat révén megszerzett –megkülönböztető képességgel rendelkezik, legalábbis az Egyesült Királyságban.

34      A Törvényszék megállapította tehát a megtámadott ítélet 76. pontjában, hogy „a BOTOX Egyesült Királyságon belüli, 2003‑ban 74.3%‑os, piaci részesedésének jelentősége, valamint a védjegynek a ránckezelést alkalmazó szakemberekből álló közönségen belüli 75%‑os ismertsége elegendő a piacon való jelentős mértékű ismertség bizonyításához”.

35      A Törvényszék szerint a fellebbezési tanács helytálló módon állapította meg, hogy a szóban forgó védjegyek által érintett áruk, noha különbözőek, lévén az Allergan ránckezelésre szolgáló gyógyszerkészítményeket forgalmaz, a fellebbezők pedig kozmetikai termékeket, „rokon piaci ágazatokba” tartoznak.

36      A Törvényszék tehát azt a következtetést vonta le, hogy a fellebbezési tanács helytállóan állapította meg, hogy a releváns közönség természetszerűleg kapcsolatba fogja hozni egymással a vitatott védjegyeket és a jóhírnevet élvező BOTOX védjegyet, még mielőtt ez utóbbit a „botulinummal” társítaná.

37      Harmadsorban, a vitatott védjegyek használatának a korábbi védjegyekre gyakorolt hatásainak értékelésével kapcsolatban, a Törvényszék emlékezetett rá a megtámadott ítélet 81. pontjában, hogy e vonatkozásban három fajta különböző kockázat áll fenn. Így, mindenekelőtt, valamely bejelentett védjegy alapos ok nélkül történő használata sértheti a korábbi védjegy megkülönböztető képességét. E használat sértheti továbbá a korábbi védjegy jóhírnevét. Végezetül valamely bejelentett védjegy jogosultja védjegye használata révén tisztességtelenül kihasználhatja a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. A 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazásához elegendő e három fajta kockázat csupán egyikének a fennállása is.

38      A Törvényszék, noha a megtámadott ítélet 87. pontjában elismerte, hogy a fellebbezési tanács meglehetősen „tömören” határozta meg a vitatott védjegyek használatának hatásait, megállapította mindazonáltal, hogy a fellebbezési tanács szerint ezen hiányosság oka, vagyis hogy az érintett közönség szükségszerűen kapcsolatba hozza egymással az ütköző védjegyeket, az igazgatási eljárás és a Törvényszék előtti eljárás keretében „jelentős vita tárgya volt”.

39      A Törvényszék a megtámadott ítélet 88. pontjában felidézte az Allergan azon érvét, mely szerint a vitatott védjegyek ténylegesen a BOTOX védjegy ránckezelés területén megszerzett megkülönböztető képességének és jóhírnevének kihasználását célozzák, aminek folytán e védjegy értéke gyengül. A Törvényszék álláspontja szerint e kockázatok kellően komolyak és nem hipotetikusak, miáltal indokolják a 40/94 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazását. A Törvényszék kiemelte, hogy a fellebbezők a tárgyaláson elismerték, hogy noha termékeik nem tartalmaznak botulinum toxint, szándékukban állt az ezen termékhez kapcsolódó, az e tekintetben egyedüli BOTOX védjegyben testet öltő imázs kihasználása.

40      A Törvényszék tehát az első jogalapot teljes egészében elutasította.

41      A második jogalappal kapcsolatban a Törvényszék megállapította a megtámadott ítélet 93. pontjában, hogy a fellebbezési tanács a vitatott határozatokban kellő módon indokolta, hogy milyen okokból rendelkezik jóhírnévvel a fellebbezési tanács szerint a BOTOX védjegy.

42      A Törvényszék a megtámadott ítélet 94. pontjában megállapította továbbá, hogy a megtámadott határozatok kellő indokolást tartalmaznak a vitatott védjegyek alapos ok nélkül történő használata hatásainak vonatkozásában, amely lehetővé tette a fellebbezők számára, hogy szükséges információkkal rendelkezzenek a fellebbezési tanács erre vonatkozó megállapításainak vitatásához.

43      A Törvényszék következésképpen a második jogalapot, valamint a kereseteket teljes egészében elutasította.

 A Bíróság előtti kérelmek

44      Fellebbezésükben a fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

–        helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

–        utasítsa el az Allergannak a törlési osztály 2007. március 28‑i és 2007. április 4‑i határozatainak hatályon kívül helyezése iránt benyújtott fellebbezéseit, és

–        az OHIM‑ot kötelezze a fellebbezési eljárás, a Törvényszék előtti eljárás, valamint az OHIM fellebbezési tanácsa előtt felmerült költségek viselésére.

45      Az OHIM és az Allergan azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és a fellebbezőket kötelezze a költségek viselésére.

 A fellebbezésről

46      A fellebbezők fellebbezésük alátámasztásául négy jogalapra hivatkoznak. Az első jogalapot a 40/94 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének és 8. cikke (5) bekezdésének megsértésére alapítják. A második jogalappal a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék megsértette a 40/94 rendeletnek a 2868/95 rendelet 38. szabályának (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 115. cikkét. A fellebbezők a harmadik és a negyedik jogalapjukat a 40/94 rendelet 63., illetve 73. cikkének megsértésére alapítják.

 Az első jogalapról

47      Az első jogalap négy részre tagolódik.

 Az első részről

–       A felek érvei

48      Az első jogalap első részével a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy vélte, hogy a törlési kérelmek vizsgálhatók az Egyesült Királyságban lajstromozott azon két korábbi védjegyre tekintettel, amelyeket a vitatott határozatok meghozatala során a fellebbezési tanács nem vett tekintetbe. Az OHIM fellebbezési tanácsa határozatait kizárólag a 2015832. sz., „BOTOX” ábrás megjelölésből álló korábbi közösségi védjegyre alapozta.

49      Az OHIM és az Allergan arra hivatkoznak, hogy az első jogalap első részét – mint megalapozatlant – el kell utasítani mivel a fellebbezési tanács a vitatott határozatokban nem utalt kifejezetten ezen korábbi közösségi ábrás védjegyre.

–       A Bíróság álláspontja

50      A Törvényszék a megtámadott ítélet 38. pontjában megállapította, hogy az Allergan által benyújtott törlési kérelmek több, a „BOTOX” megjelölést tartalmazó közösségi és nemzeti, ábrás és szóvédjegyen alapulnak, amelyek szinte mindegyikét a BOTOLIST és BOTOCYL védjegyek bejelentését, azaz 2002. május 6‑át és július 19‑t megelőzően lajstromozták. A Törvényszék e tekintetben a vitatott határozatok 2. pontjára utalt, amely felsorolja e védjegyeket.

51      A megtámadott ítélet 39. pontjában a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a fellebbezési tanács nem követte a határozatait csupán a 2015832. sz., korábbi közösségi ábrás védjegyre alapító törlési osztály által követett megközelítést, és úgy ítélte meg, hogy jóhírnévre tettek szert a 2002. május 6‑át megelőzően lajstromozott BOTOX ábrás és szóvédjegyek, függetlenül attól, hogy közösségi vagy nemzeti védjegyek. A Törvényszék arra is rámutatott, hogy a fellebbezési tanács megközelítését mutatja az, hogy a vitatott határozatokban nem utalt a 2015832. sz. korábbi közösségi védjegy ábrás elemére.

52      E különböző tényezőkre tekintettel a Törvényszék vizsgálatát jogszerűen korlátozhatta az Egyesült Királyságban 2000. december 14‑én ránctalanító kezelés tekintetében lajstromozott és a „BOTOX” megjelölést tartalmazó két korábbi nemzeti védjegyre, mivel azon területről van szó, amely tekintetében az Allergan a legtöbb bizonyítékot nyújtotta be.

53      Még azt szükséges megállapítani, hogy a fellebbezők mindössze általánosságban hivatkoznak arra, hogy a fellebbezési tanács, a törlési osztályhoz hasonlóan, értékelését az egyetlen korábbi közösségi ábrás védjegyre alapította, ám érvelésük alátámasztásául egyetlen érvet sem terjesztenek elő.

54      Következésképpen az első jogalap első részét el kell utasítani.

 A második részről

–       A felek érvei

55      Az első jogalap második részével a fellebbezők úgy vélik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy a korábbi védjegyek jóhírnevet élveznek.

56      Ami az érintett közönséget illeti, noha a fellebbezők nem vitatják a Törvényszék erre vonatkozó értékelését, jelesül azt, hogy e közönséget a nagyközönség és az egészségügyi szakemberek alkotják, azt állítják, hogy a Törvényszék az érintett közönséget alkotó személyek e két kategóriája közül egyik tekintetében sem végzett az említett védjegyek jóhírnevének fennállására vonatkozó külön vizsgálatot.

57      Ami a releváns területet illeti, a megtámadott ítélet egyáltalán nem jelöli meg, hogy melyik az a terület, amelyen belül a korábbi védjegyek jóhírneve megállapítást nyert.

58      A jóhírnév bizonyításával kapcsolatban a fellebbezők vitatják az Allergan által benyújtott egyes bizonyítékoknak, így a BOTOX védjegy alatt forgalmazott áruk értékesítései a megtámadott ítélet 46. és 47. pontjában szereplő volumenének, valamint az említett védjegy angol nyelvű tudományos folyóiratokban folytatott, az ezen ítélet 48. és 49. pontjában bemutatott promóciójának bizonyítóerejét. Az említett áruk felé irányuló jelentős médiafigyelemmel kapcsolatban, amelyről az említett ítélet 50–54. pontja tesz említést, a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék e bizonyítékot elferdítette, mivel azt nem támasztotta alá arra vonatkozó bizonyíték, hogy az Egyesült Királyságban milyen körben terjesztik azon újságokat vagy folyóiratokat, amelyekben a BOTOX védjegy alatt forgalmazott árukról szóló cikkek megjelennek. A fellebbezők úgy vélik, hogy a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 55. és 56. pontjában a „BOTOX” szó több szótárba történt beillesztésére vonatkozó értékelése a tények eltorzításán alapul. A fellebbezők úgy ítélik meg továbbá, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 60–63. pontjában elferdítette a bizonyítékokat az Egyesült Királyságban 2004 szeptembere és októbere folyamán végzett piackutatással kapcsolatban. E tekintetben vitatják e piackutatás relevanciáját, mivel az nem tartalmaz olyan tényezőket – ezek előterjesztése az Allergan feladata lett volna –, amelyek kapcsolatot hoznának létre az abban foglalt tények és a vitatott védjegyek bejelentésének időpontjában fennálló helyzet között.

59      A United Kingdom Intellectual Property Office 2005. április 26‑i határozatával kapcsolatban a fellebbezők úgy vélik, hogy e bizonyítékot a Törvényszéknek elfogadhatatlannak kellett volna nyilvánítania, amennyiben egy olyan, másik jogvitára vonatkozik, amelyeknek ők nem felei.

60      Az OHIM úgy véli, hogy az első jogalap második részét részben mint elfogadhatatlant, részben pedig mint megalapozatlant el kell utasítani.

61      Először is, ami a korábbi védjegyek az érintett közönséget alkotó valamennyi személyi kategória körében fennálló közismertségének mértékét illeti, az OHIM azt állítja, hogy minden olyan védjegyről, amely jóhírnevet élvez a nagyközönség körében, feltételezni kell, hogy azt a szakemberek ismerik.

62      Másodsorban, ami a releváns területet illeti, az OHIM úgy véli, hogy a Törvényszék azzal, hogy vizsgálatát az Egyesült Királyságban lajstromozott két korábbi védjegyre alapozta, egyértelműen rámutatott, hogy a releváns terület az Egyesült Királyság.

63      Harmadsorban, ami a jóhírnév bizonyítását illeti, az OHIM és az Allergan arra hivatkozik, hogy a fellebbezők érvelése e tekintetben egyrészt téves, mivel valamennyi bizonyíték bizonyítóerejének vitatására irányul, noha e bizonyítékokat együttesen kellene vizsgálni, másrészt elfogadhatatlan, mivel ténykérdésre vonatkozik.

–       A Bíróság álláspontja

64      Először is meg kell állapítani, hogy a fellebbezők arra vonatkozó érve, hogy a Törvényszék állítólagosan tévesen alkalmazta a jogot a korábbi védjegyek érintett közönséget alkotó két személyi kategória körében fennálló jóhírneve tekintetében, a megtámadott ítélet téves olvasatán nyugszik.

65      A megtámadott ítélet 48., 49. és 54. pontjából az következik ugyanis, hogy a Törvényszék a korábbi védjegyek jóhírnevét alátámasztó bizonyítékokként vizsgálta a BOTOX védjegynek mind a gyakorló orvosoknak szánt folyóiratokban, mind az általános sajtóban, főként angol nyelvű újságcikkek megjelentetése révén végzett promócióját.

66      Ezt követően, amint arra az OHIM rámutatott, ha egy védjegy jóhírnevet élvez a nagyközönség körében, feltételezni kell róla, hogy főszabály szerint a szakemberek ismerik. Nem lehet tehát érvényesen azt állítani, hogy előfordulhat, hogy a BOTOX védjegy jóhírnevéről, az e védjegy alatt forgalmazott áruk felé a nagyközönség körében irányuló jelentős médiafigyelemről vagy a „BOTOX” szó angol nyelvű szótárakba történő felvételéről az egészségügyi szakembereknek ne lett volna tudomásuk.

67      Tehát a Törvényszék e megállapítások révén, amelyekből adódik, hogy tekintetbe vette úgy a nagyközönséget, mint az egészségügyi szakembereket, nem alkalmazta a tévesen a jogot, amikor úgy ítélte meg a megtámadott ítélet 64. pontjában, hogy a BOTOX védjegy a vitatott védjegyek bejelentésének időpontjában, azaz 2002. május 6‑án vagy július 19‑én az Egyesült Királyságban jóhírnevet élvezett a „ránckezelésre szolgáló gyógyszerkészítmények” tekintetében az érintett közönséget alkotó valamennyi kategória körében.

68      Következésképpen azt az érvet, amely szerint a Törvényszék az érintett közönséget alkotó személyek e két kategóriája közül egyik tekintetében sem végzett az említett védjegyek jóhírnevének fennállására vonatkozó külön vizsgálatot, el kell utasítani.

69      Másodsorban, azzal kapcsolatban, hogy nincs megjelölve az a terület, amelyen belül a korábbi védjegyekről megállapítást nyert, hogy jóhírnevet élveznek, meg kell állapítani egyrészt, hogy abból a tényből, hogy a Törvényszék vizsgálatát az Egyesült Királyságban 2000. december 14‑én lajstromozott két nemzeti védjegyre korlátozta, következik, hogy a Törvényszék az Egyesült Királyságot tekintette a releváns területnek.

70      Másrészt a Törvényszék által tekintetbe vett különböző bizonyítékokból, így az angol tudományos folyóiratokban vagy napilapokban megjelent angol nyelvű újságcikkekből, a „BOTOX” szó angol nyelvű szótárakba való felvételéből és a United Kingdom Intellectual Property Office határozatából az következik, hogy a korábbi védjegyek jóhírnévének vizsgálatát a Törvényszék az Egyesült Királyság egész területének vonatkozásában elvégezte.

71      Következésképpen azt az érvet, mely szerint a Törvényszék a releváns terület meghatározásával kapcsolatban tévesen alkalmazta a jogot, el kell utasítani.

72      Harmadsorban, ami a BOTOX védjegy jóhírnevének bizonyítását illeti, elöljáróban meg kell állapítani, hogy a Törvényszék e tekintetben az Allergan által benyújtott bizonyítékok átfogó értékelésére szorítkozott, amint az a megtámadott ítélet 64. pontjából következik. Márpedig a fellebbezők e jóhírnév bizonyításának vitatására irányuló érvei ezen bizonyítékokra külön‑külön vonatkoznak. Következésképpen, amint arra a főtanácsnok rámutatott indítványának 20. pontjában, ha a Bíróság a fellebbezők által ezen bizonyítékok egyikével vagy másikával kapcsolatban előterjesztett néhány érvet megalapozottnak tartana is, ez nem lenne kihatással a Törvényszék értékelésére, mivel még meg kell határozni, hogy a Törvényszék által végzett átfogó értékelés keretében milyen súlya van az elvetendő bizonyítéknak. Márpedig a fellebbezés keretében a fellebbezők erre nem hivatkoztak.

73      Így, amennyiben a fellebbezők vitatják az olyan bizonyítékok bizonyítóerejét, mint a BOTOX védjegy alatt forgalmazott áruk értékesítéseinek volumene, valamint e védjegy tudományos folyóiratokban folytatott promóciója, elegendő annyit megállapítani, hogy ezen érveléssel a fellebbezők valójában a bizonyítékok Bíróság előtti új értékelését kívánják elérni.

74      Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel sem a tényállás megállapítására, sem – főszabály szerint – a Törvényszék által az e tényállás alátámasztására elfogadott bizonyítékok megvizsgálására. Amennyiben ugyanis a bizonyítékok megszerzése szabályszerűen történt, valamint az általános jogelveket, és a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó eljárási szabályokat tiszteletben tartották, kizárólag a Törvényszék feladata annak mérlegelése, hogy a hozzá benyújtott bizonyítékoknak milyen bizonyítóerőt tulajdonít. E mérlegelés tehát, eltekintve e bizonyítékok elferdítésétől, nem minősül a Bíróság felülvizsgálata alá tartozó jogkérdésnek (a C‑304/06. P. sz., Eurohypo kontra OHIM ügyben 2008. május 8‑án hozott ítélet [EBHT 2008., I‑3297. o.] 33. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

75      Következésképpen, mivel a jelen ügyben nem hivatkoztak semmilyen elferdítésre, a fellebbezőknek az egyes bizonyítékok bizonyítóerejének vitatására irányuló érvét, mint elfogadhatatlant, el kell utasítani.

76      Azzal, hogy a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék elferdítette a BOTOX védjegy alatt forgalmazott áruk felé irányuló médiafigyelem jelentőségére és az Egyesült Királyságban 2004 szeptemberében és októberében végzett piackutatásra vonatkozó bizonyítékokat, és a „BOTOX” számos szótárba való felvételére vonatkozó értékelését a tények eltorzítására alapozta, meg kell állapítani, hogy a fellebbezők, noha e bizonyítékok elferdítésére vagy a tények eltorzítására hivatkoznak, mindössze általános és alá nem támasztott kijelentések révén vitatják ezek relevanciáját, és valójában e bizonyítékoknak a Bíróság általi új értékelését akarják elérni.

77      Márpedig, amint az a Bíróság jelen ítélet 74. pontjában hivatkozott állandó ítélkezési gyakorlatából következik, az ilyen érveket, mint elfogadhatatlanokat, el kell utasítani.

78      Végezetül, a fellebbezők azon állításával kapcsolatban, miszerint a United Kingdom Intellectual Property Office 2005. április 26‑i határozata elfogadhatatlan, mivel másik jogvitára vonatkozik, meg kell állapítani, hogy az e határozatban szereplő megállapítások önmagukban olyan ténynek tekinthetők, amelyet, amennyiben releváns, a Törvényszék a tények értékelésére vonatkozó önálló hatáskörének keretében a korábbi védjegyek Egyesült Királyságban fennálló jóhírnevének megállapítása céljából tekintetbe vehet. Egyébként a fellebbezők nem fogalmaztak meg egyetlen érvet sem az OHIM vagy a Törvényszék előtt, amely vitatná az e határozatban foglalt megállapítások helytállóságát, amint az a megtámadott ítélet 58. pontjából következik.

79      Ennélfogva a fellebbezőknek a United Kingdom Intellectual Property Office 2005. április 26‑i határozatának állítólagos elfogadhatatlanságára vonatkozó érvét, mint megalapozatlant, el kell utasítani.

80      Következésképpen az első jogalap második részét részben mint elfogadhatatlant, részben mint megalapozatlant el kell utasítani.

 A harmadik részről

–       A felek érvei

81      Az első jogalap harmadik részével a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy kapcsolat áll fenn a BOTOX korábbi védjegyek és a vitatott védjegyek között a „bot” vagy „boto” közös elem alapján, mivel ezen közös elem leíró vagy általános jellegű, mivel a „botulinum toxinra” utal. Egy ilyen kapcsolat nem állapítható meg, mivel egy védjegy bejelentőjének engedélyezni kell, hogy ilyen leíró elemet védjegyébe belefoglalhasson.

82      Az OHIM és az Allergan szerint e harmadik részt mint elfogadhatatlant el kell utasítani azzal az indokkal, hogy ténykérdésre vonatkozik, amely a Törvényszék önálló értékelése alá tartozik.

–       A Bíróság álláspontja

83      Mivel az első jogalap harmadik részével a fellebbezők a Törvényszék azon, a megtámadott ítélet 70–73. pontjában foglalt elemzését szándékoznak vitatni, amelynek során a Törvényszék megállapította, hogy a „bot” vagy „boto” előtag nem leíró jellegű, meg kell állapítani, hogy az ilyen értékelés ténykérdésre vonatkozik.

84      Márpedig, amint az az EUMSZ 256. cikkből és a Bíróság alapokmányának 58. cikkéből kitűnik, a fellebbezésnek jogkérdésekre kell korlátozódnia, ennélfogva a Törvényszék kizárólagos hatáskörrel rendelkezik egyfelől a tényállás megállapítására, kivéve ha az ügy hozzá benyújtott irataiból következően megállapításai tárgyilag tévesek, másfelől a tények értékelésére. A tények értékelése tehát, kivéve ha a Törvényszék a részére előadottakat elferdítette, nem jogkérdés, amelyet mint ilyet a Bíróság a fellebbezési eljárás során vizsgálata alá vonhatna (lásd különösen a C‑121/01. P. sz., O’Hannrachain kontra Parlament ügyben 2003. június 5‑én hozott ítélet [EBHT 2003., I‑5539. o.] 35. pontját, valamint a C‑431/07. P. sz., Bouygues és Bouygues Télécom kontra Bizottság ügyben 2009. április 2‑án hozott ítélet [EBHT 2009., I‑2665. o.] 137. pontját).

85      Mivel a megtámadott ítélet 70–73. pontjában szereplő értékeléssel kapcsolatban a felek a Törvényszék elé terjesztett egyetlen tény vagy bizonyíték elferdítésére sem hivatkoztak, e harmadik részt az ezen értékelést vitató részében mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant el kell utasítani.

86      Ugyanakkor az említett résszel a fellebbezők arra is hivatkoznak, hogy egy védjegy bejelentőjének jogában áll, hogy a bejelentett védjegybe belefoglalhassson egy olyan elemet, amely valamely harmadik személy korábbi védjegyének alkotóelemét képezi, amennyiben ezen közös elem leíró jellegű. Meg kell állapítani, hogy ezen érvelés egy, a fellebbezés keretében a Bíróság általi felülvizsgálat alá tartozó jogkérdést vet fel.

87      E vonatkozásban meg kell állapítani, hogy ez az érvelés azon előfeltevésen nyugszik, mely szerint a „bot” vagy „boto” közös elem leíró jellegű.

88      Márpedig egyrészt a megtámadott ítélet 70–73. pontjából az következik, hogy a Törvényszék azt állapította meg, hogy a „bot” vagy „boto” előtag nem leíró jellegű. Másrészt, amint az a jelen ítélet 83–85. pontjából következik, a fellebbezők által ezen értékelés vitatása céljából hivatkozott érvek nem terjeszthetők a Bíróság elé egy fellebbezés keretében.

89      Ilyen körülmények között az első jogalap harmadik része, amellyel a fellebbezők azt állítják, hogy jogukban áll valamely korábbi védjeggyel közös elemet a vitatott védjegyekbe foglalni, amennyiben e közös elem leíró jellegű, hatástalan.

90      A fentiekből az következik, hogy az első jogalap harmadik részét el kell utasítani.

 A negyedik részről

–       A felek érvei

91      Az első jogalap negyedik részével a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor bizonyítottnak tekintette, hogy fennáll a korábbi védjegyek jóhírneve sérelmének kockázata. A Törvényszéknek a megtámadott ítélet 88. pontjában foglalt értékelését, mely szerint a vitatott védjegyek kifejezetten a BOTOX védjegy ránckezelés területén megszerzett megkülönböztető képességének és jóhírnevének kihasználását célozzák egyetlen bizonyíték sem támasztja alá. A fellebbezők arra is hivatkoznak, hogy noha a vitatott védjegyek esetlegesen tartalmaznak utalást a botulinum toxinra, nem célozzák, szándékozzák vagy szorgalmazzák a kizárólag orvos rendelvényre kapható gyógyszerkészítmények tekintetében lajstromozott BOTOX védjeggyel való gondolati képzettársítást.

92      Az OHIM és az Allergan szerint ezt a részt mint megalapozatlant el kell utasítani. Ugyanis a korábbi védjegyek és a vitatott védjegyek közötti kapcsolat vezethet a korábbi védjegyek jóhírnevének rosszhiszemű felhasználásához, amennyiben e kapcsolat azt sugallja, hogy a fellebbezők kozmetikai termékei a BOTOX termékkel elért hatáshoz hasonló hatással rendelkeznek. Ez a korábbi védjegyek értékének csökkenését eredményezi.

–       A Bíróság álláspontja

93      Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi védjegy jogosultjának, ahhoz, hogy élvezhesse a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése által bevezetett oltalmat, bizonyítania kell, hogy a bejelentett védjegy használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. Ebből a célból a korábbi védjegy jogosultjának nem kell bizonyítania a védjegye tényleges és aktuális sérelmének fennállását az említett 8. cikk (5) bekezdésének értelmében. Ugyanis, amennyiben előrelátható, hogy a későbbi védjegy jogosultja általi használatból ilyen sérelem következik, a korábbi védjegy jogosultját nem lehet arra kötelezni, hogy megvárja a sérelem tényleges megvalósulását ahhoz, hogy megtilthassa az említett használatot. A korábbi védjegy jogosultjának azonban bizonyítania kell azon tények fennállását, amelyek alapján az ilyen sérelem jövőbeli bekövetkezésének komoly veszélyére lehet következtetni (lásd analógia útján a C‑252/07. sz. Intel Corporation ügyben 2008. november 27‑én hozott ítélet [EBHT 2008., I‑8823. o.] 37. és 38. pontját).

94      Továbbá annak eldöntésekor, hogy a megjelölés használata tisztességtelenül kihasználja‑e a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét, olyan átfogó értékelést kell végezni, amely figyelembe veszi az adott ügy valamennyi releváns tényezőjét (a C‑487/0. sz., L’Oréal és társai ügyben 2009. június 18‑án hozott ítélet [EBHT 2009., I‑5185. o.] 44. pontja).

95      A Törvényszék tehát helytállóan ítélte meg úgy a megtámadott ítélet 82. pontjában, hogy a korábbi védjegy jogosultjának nem kell bizonyítania a védjegye tényleges és aktuális sérelmének fennállását, de olyan bizonyítékokat kell benyújtania, amelyek alapján prima facie a tisztességtelen kihasználás vagy a sérelem bekövetkezésének jövőbeli, nem csupán elméleti veszélyére lehet következtetni, és ilyen következtetés levonható többek között valószínűségszámításból eredő logikai következtetések alapján és a releváns kereskedelmi ágazat szokásos gyakorlatának vagy az adott ügy bármely más tényezőjének tekintetbevételével.

96      Azt is meg kell állapítani, hogy a Törvényszék különböző tényezők vizsgálata révén jutott arra a következtetésre, hogy kapcsolat áll fenn a korábbi védjegyek és a vitatott védjegyek között. Megállapította többek között, a megtámadott ítélet 70–72. pontjában azt, hogy a szóban forgó védjegyekben közös a „boto” előtag, amelyet nem lehet a „botul‑” vagy „botulinum” rövidítésének tekinteni, ezen ítélet 73. és 74. pontjában azt, hogy a „BOTOX” megjelölés megszerezte a megkülönböztető képességet, az említett ítélet 76. pontjában azt, hogy a korábbi védjegyek jelentős jóhírnevet élveznek, ugyanezen ítélet 78. pontjában pedig azt, hogy az érintett áruk „rokon piaci ágazatokba” tartoznak. A Törvényszék azt is kifejtette, hogy az érintett közönség e védjegyeket még azt megelőzően kapcsolatba hozza egymással, hogy a vitatott védjegyeket gondolatban a „botulinummal” társítaná. A Törvényszék megállapította továbbá a megtámadott ítélet 88. pontjában, hogy a tárgyaláson a fellebbezők elismerték, hogy ha termékeik nem is tartalmaznak botulinum toxint, azért szándékukban állt az ezen termékhez kapcsolódó, a BOTOX védjegyben testet öltő imázs kihasználása.

97      Ilyen körülmények között, amint azt a főtanácsnok megjegyezte indítványának 36. pontjában, a Törvényszék az adott ügy releváns tényezőinek átfogó értékelése alapján állapította meg a megtámadott ítélet 88. pontjában, hogy a vitatott védjegyek a BOTOX korábbi védjegyek megkülönböztető képességének és jóhírnevének kihasználását célozzák. Következésképpen a fellebbezők azon érve, mely szerint az élősködő szándék fennállásának megállapítását egyetlen bizonyíték sem támasztja alá, nem megalapozott.

98      Egyebekben el kell utasítani a fellebbezők azon érvét, mely szerint, még ha a vitatott védjegyek esetlegesen a botulinum toxinra való utalást tartalmaznak is, nem arra irányulnak, hogy a közönség gondolatban a BOTOX védjeggyel társítsa őket. Ez az érv ugyanis a Törvényszék azon, a megtámadott ítélet 88. pontjában szereplő megállapításának alapját képező értékelésének vitatására irányul, mely szerint a „boto” előtag nem leíró jellegű, és azt nem lehet a botulinum toxinra történő utalásnak tekinteni. Márpedig egy ilyen értékelés, lévén hogy ténykérdésre vonatkozik, a fellebbezés keretén belül, a jelen ítélet 84. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, nem tartozhat bírósági felülvizsgálat alá.

99      Következésképpen az első jogalap negyedik részét el kell utasítani. Ennélfogva az első jogalapot teljes egészében el kell utasítani.

 A második jogalapról

 A felek érvei

100    Második jogalapjukkal a fellebbezők felróják, hogy a Törvényszék megsértette a 40/94 rendelet 115. cikkét és a 2868/95 rendelet 38. szabályának (2) bekezdését, mivel elutasította a fellebbezési tanács azon határozata ellen irányuló jogalapot, amely az angol nyelvű újságcikkeket elfogadhatóaknak nyilvánította, noha azokat le kellett volna fordítani a fellebbezési tanács előtti eljárás nyelvére, azaz franciára.

101    Az OHIM, amelyet az Allergan támogat, úgy véli, hogy a második jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani, mivel a 2868/95 rendelet 38. szabályának (2) bekezdése, amelynek tárgya a törlési eljárás, nem rendelkezik szankcióról olyan esetre, ha a törlési kérelem benyújtója a kérelme alátámasztásául előterjesztett bizonyítékoknak nem nyújtja be az eljárás nyelvén készült fordítását.

 A Bíróság álláspontja

102    Emlékeztetni kell arra, hogy az ítélkezési gyakorlat értelmében azt a szabályt, miszerint a felszólalás vagy a törlési kérelem vagy a megszűnés megállapítása iránti kérelem alátámasztására szolgáló bizonyítékokat az eljárás nyelvén kell előterjeszteni, vagy be kell nyújtani az e nyelven készült fordításukat, az a követelmény indokolja, hogy az inter partes eljárásokban be kell tartani a kontradiktórius eljárás, valamint a felek közötti fegyveregyenlőség elvét (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑107/02. sz., GE Betz kontra OHIM – Atofina Chemicals [BIOMATE] ügyben 2004. június 30‑án hozott ítéletének [EBHT 2004., II‑1845. o.] 72. pontját és a T‑407/05. sz., SAEME kontra OHIM – Racke [REVIAN’s] ügyben 2007. november 6‑án hozott ítéletének [EBHT 2007., II‑4385. o.] 35. pontját).

103    A jelen ügyben nem állapítható meg, hogy az angol nyelven benyújtott újságcikkek fordításának hiánya sértette volna a fellebbezők védelemhez való jogát, tekintettel arra, hogy abban a helyzetben voltak, hogy e cikkek bizonyítóerejét vitassák a Törvényszék előtt, mivel elismerik fellebbezésük 112. pontjában, hogy megértették azok tartalmát, továbbá mivel az angol volt a Törvényszék előtti eljárás nyelve.

104    Ezenkívül meg kell állapítani, amint azt a Törvényszék is kiemelte a megtámadott ítélet 54. pontjában, hogy a fellebbezők sem a törlési osztály, sem a fellebbezési tanács előtt nem kifogásolták vagy vitatták az angol nyelven benyújtott és a vitatott védjegyek törlési kérelméhez csatolt bizonyítékok tekintetbevételét.

105    Következésképpen a második jogalapot, mint megalapozatlant, el kell utasítani.

 A negyedik jogalapról

106    A hatékony igazságszolgáltatás érdekében a negyedik jogalapot a harmadik jogalapot megelőzően célszerű tárgyalni.

 A felek érvei

107    Negyedik jogalapjukkal a fellebbezők felróják, hogy a Törvényszék megsértette a 40/94 rendelet 73. cikkét, amikor elutasította az arra vonatkozó jogalapjukat, hogy a vitatott határozatok nem tartalmaznak indokolást a BOTOX korábbi védjegyek jóhírneve fennállásának és sérelmük kockázata fennállásának megállapításával kapcsolatban.

108    Az OHIM azt állítja, hogy a negyedik jogalapot mint elfogadhatatlant el kell utasítani, mivel a fellebbezők az általuk a Törvényszék előtt a korábbiakban már hivatkozott jogalap ismétlésére szorítkoznak.

109    Az OHIM és az Allergan szerint ezt a jogalapot mint megalapozatlant mindenképpen el kell utasítani, mivel a fellebbezési tanácsnak nem kell kifejezetten indokolnia értékelését minden egyes előtte benyújtott bizonyíték bizonyítórejének vonatkozásában, sem indokolását tényekkel alátámasztania.

 A Bíróság álláspontja

110    Meg kell állapítani mindenekelőtt, hogy a fellebbezők, azon állításukkal, mely szerint a Törvényszék megsértette a 40/94 rendelet 73. cikkét azzal, hogy elutasította a vitatott határozatok indokolásának hiányosságára alapított jogalapjukat, az uniós jognak a Törvényszék általi értelmezését vagy alkalmazását kifogásolják. Vagyis az elsőfokú eljárásban megvizsgált jogkérdések a fellebbezés keretében újból vita tárgyát képezhetik. Ugyanis ha a fellebbező a Törvényszék előtt már felhasznált jogalapokra és érvekre nem alapíthatná fellebbezését, a fellebbezési eljárás részben értelmét vesztené (lásd többek közt a C‑41/00. P. sz., Interporc kontra Bizottság ügyben 2003. március 6‑án hozott ítélet [EBHT 2003., I‑2125. o.] 17. pontját és a C‑16/06. P. sz., Les Editions Albert René kontra OHIM ügyben 2008. december 18‑án hozott ítélet [EBHT 2008., I‑10053. o.] 110. pontját). A negyedik jogalap ennélfogva elfogadható.

111    Ezt követően emlékeztetni kell arra, amint azt a Törvényszék helytállóan megjegyezte a megtámadott ítélet 92. pontjában, hogy az OHIM határozatainak a 40/94 rendelet 73. cikke szerinti indokolási kötelezettsége annak a kettős célnak felel meg, hogy egyrészt lehetővé tegye, hogy jogaik védelme érdekében az érdekeltek megismerjék a hozott intézkedés indokait, másrészt hogy lehetővé tegye az uniós bíróság számára a határozat jogszerűségének felülvizsgálatát.

112    Ezen kötelezettség teljesíthető anélkül, hogy kifejezetten és kimerítő jelleggel szükséges lenne válaszolni egy fellebbező által előterjesztett érvek mindegyikére.

113    A jelen ügyben a Törvényszék megállapította a megtámadott ítélet 93. pontjában, hogy a fellebbezési tanács a vitatott határozatokban bemutatta azon okokat, amelyek folytán a BOTOX védjegy jóhírnevet élvez. Rámutatott e tekintetben, hogy „ezen okok következnek ugyanis mind a vizsgálat szempontjában releváns tények összefoglalásából, mind a fellebbezési tanács által a [vitatott] határozatokban végzett, szűkebb értelemben vett jogi elemzésből”.

114    Meg kell állapítani továbbá, hogy a fellebbezők által a Törvényszék előtt az említett védjegy jóhírnevét alátámasztó különböző bizonyítékok bizonyítóerejének vagy elfogadhatóságának vitatása céljából részletezően előterjesztett és a megtámadott ítélet 27. pontjában összefoglalt érvek azt mutatják, hogy a fellebbezőknek módjukban állt a védelemhez való joguk érvényesítése.

115    Ennélfogva a Törvényszék a BOTOX védjegy jóhírnevének fennállása tekintetében a vitatott határozatok nem megfelelő indokolására alapított jogalapot elutasíthatta anélkül, hogy tévesen alkalmazta volna a jogot.

116    Ami a korábbi védjegyek sérelmének veszélyére vonatkozó indokolást illeti, noha a Törvényszék kétségkívül megállapította, hogy az tömör, mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy a vitatott határozatok tartalmazzák azon okokat, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a vitatott védjegyek által a fellebbezők a korábbi védjegyek megkülönböztető képességének tisztességtelen kihasználását célozzák. A Törvényszék e tekintetben a Helena Rubinstein ügyben hozott határozat 42–44. pontjára és a L’Oréal‑ügyben hozott határozat 43–45. pontjára hivatkozik, amelyek a megtámadott ítélet 86. pontjában szerepelnek. A Törvényszék ehhez hozzátette, hogy a fellebbezők rendelkezésére állt valamennyi releváns információ, amely lehetővé tette számukra, hogy ezen indokolást az előtte folyó keresetük keretében vitassák.

117    Meg kell állapítani továbbá, hogy a fellebbezők annak – ellentmondást nem tűrő – kijelentésére szorítkoznak, hogy a vitatott határozatok e tekintetben nem tartalmaznak indokolást, ám egyetlen érvet sem terjesztenek elő állításuk alátámasztásául, és nem is mutatják be, hogy az indokolás ezen állítólagos hiánya mennyiben sértette jogorvoslathoz való joguk gyakorlását.

118    Ilyen körülmények között a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor elutasította a vitatott határozatoknak a korábbi védjegyek sérelmének kockázatára vonatkozó indokolásának hiányára alapított jogalapot.

119    Ebből következően a negyedik jogalapot, mint megalapozatlant, el kell utasítani.

 A harmadik jogalapról

 A felek érvei

120    Harmadik jogalapjukkal a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék megsértette a 40/94 rendelet 63. cikkét. E jogalap két részből áll.

121    Az említett jogalap első részével a fellebbezők úgy vélik, hogy a Törvényszék, a korábbi védjegyek jóhírnevének vizsgálata során egyrészt más védjegyeket vett figyelembe, mint amelyeket a törlési osztály és a fellebbezési tanács, másrészt, a fellebbezési tanács bármiféle, erre vonatkozó vizsgálatának hiányában elvégezte az Allergan által benyújtott bizonyítékok külön vizsgálatát.

122    Ugyanezen jogalap második részével a fellebbezők felróják, hogy a Törvényszék tévesen vette figyelembe a BOTOX korábbi védjegyek jóhírnévére vonatkozó azon bizonyítékokat, amelyeket első ízben a fellebbezési tanács előtt nyújtottak be, és amelyek elfogadhatóságát a fellebbezők vitatják, nevezetesen az Allergan egy vezetőjének nyilatkozatát és egy piackutatást. A fellebbezési tanács nem vette figyelembe ezen bizonyítékokat, mivel megállapításait kizárólag a közvetett reklámra és az intenzív médiafigyelemre alapította.

123    Az OHIM, akit az Allergan támogat, azt állítja, hogy a harmadik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani, mivel a Törvényszék nem lépte túl bírósági felülvizsgálatának korlátait.

124    E jogalap első részével kapcsolatban az OHIM emlékeztet arra, hogy a fellebbezési tanácsnak nem kell kifejezetten indokolnia értékelését minden egyes előtte benyújtott bizonyíték bizonyítóreje vonatkozásában. A Törvényszék csupán a fellebbezők által fellebbezésükben előterjesztett valamennyi érv vizsgálatára szorítkozott.

125    Az említett jogalap második részével kapcsolatban feltételezni kell, hogy a fellebbezési tanács az Allergan vezetőjének nyilatkozatát és a piackutatást elfogadható bizonyítékoknak ítélte, mivel ha azokat késedelmesen benyújtottaknak vélte volna, úgy a 40/94 rendelet 74. cikke (2) bekezdésének értelmében kifejezetten állást kellett volna foglalnia azok elfogadhatóságáról.

 A Bíróság álláspontja

126    Ami a harmadik jogalap első részét illeti, az első jogalap első része vizsgálatának keretében bemutatott okok folytán el kell utasítani azon kifogást, mely szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor határozatát a törlési osztály és fellebbezési tanács által vizsgáltaktól eltérő korábbi védjegyekre, nevezetesen az Egyesült Királyságban lajstromozott két nemzeti védjegyre alapozta.

127    Az Allergan által a korábbi védjegyek jóhírnévének alátámasztása céljából benyújtott minden egyes bizonyítéknak a Törvényszék általi külön vizsgálatára vonatkozó kifogással kapcsolatban meg kell állapítani, hogy e kifogás azon előfeltevésen nyugszik, mely szerint a fellebbezési tanács nem végezte el ezen bizonyítékok önálló vizsgálatát, amely előfeltevés pedig azon megállapításon alapul, mely szerint a vitatott határozatok nem tartalmaznak indokolást minden egyes bizonyíték bizonyítóerejével kapcsolatban. Márpedig, amint az a negyedik jogalap vizsgálatából következik, a vitatott határozatok jogilag megkövetelt módon tartalmazzák a korábbi védjegyek jóhírnevének megállapítására vonatkozó indokolást, a fellebbezési tanácsnak nem kellett tehát kifejezett módon indokolnia értékeléseit minden egyes bizonyíték bizonyítóereje vonatkozásában.

128    Másrészt, mivel a fellebbezők minden egyes bizonyítékot vitattak azok bizonyítóereje és/vagy elfogadhatósága szempontjából, a Törvényszék megvizsgálta a fellebbezők érveit, és azokra válaszolt. A Törvényszék tehát e bizonyítékok vizsgálata alapján ítélte meg úgy, amint azt a főtanácsnok indítványának 50. pontjában megállapítja, hogy a vitatott határozatok nem valósítanak meg téves jogalkalmazást. Következésképpen e kifogást el kell utasítani.

129    A harmadik jogalap második részével kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a fellebbezők arra a kijelentésre szorítkoznak, hogy a fellebbezési tanács a BOTOX védjegy jóhírnevét megállapító határozatát kizárólag a közvetett reklámra és az intenzív médiakampányra alapozta. Márpedig elegendő annyit megállapítani, hogy a fellebbezési tanács szerint e védjegy jóhírneve különösen a médiák által folytatott közvetett reklámból ered. A „különösen” kifejezés használatával a fellebbezési tanács a 2000‑es évek elején a BOTOX védjegy jóhírnevének megalapozása céljából indított intenzív médiakampányra vonatkozó bizonyítékot részesítette előnyben, anélkül azonban, hogy az Allergan által előterjesztett többi bizonyítékot kizárta volna.

130    Következésképpen a fellebbezők nem terjesztettek elő egyetlen olyan érvet sem, amely kétségbe vonhatná a Törvényszék azon állítását, mely szerint a fellebbezési tanács a BOTOX védjegy jóhírnevét alátámasztó bizonyítékokként tekintetbe vette az Allergan vezetőjének nyilatkozatát és a piackutatást. Ellenkezőleg, amint az a Törvényszék előtt benyújtott keresetlevelek 44. és 45. pontjából következik, a fellebbezők azt állították a Törvényszék előtt, hogy e bizonyítékokat a fellebbezési tanács tévesen vette tekintetbe.

131    Ilyen körülmények között nem róható fel, hogy a Törvényszék megsértette a 40/94 rendelet 63. cikkét, ennélfogva a harmadik jogalap második részét mint megalapozatlant el kell utasítani.

132    Következésképpen a harmadik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

133    Az eddigi megfontolások összességéből következik, hogy a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

 A költségekről

134    Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §‑a alapján, amelyet ugyanezen szabályzat 118. cikke alapján a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Helena Rubinsteint és a L’Oréalt, mivel pervesztesek lettek, az OHIM kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1)      A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)      A Bíróság a Helena Rubinstein SNC‑t és a L’Oréal SA‑t kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások


* Az eljárás nyelve: angol.