T‑526/10. sz. ügy
Inuit Tapiriit Kanatami és társai
kontra
Európai Bizottság
„Fókatermékek kereskedelme – 1007/2009/EK rendelet – Végrehajtási rendelkezések – 737/2010/EU rendelet – Az említett termékek forgalomba hozatalának tilalma – Az inuit közösségekre vonatkozó kivétel – Jogellenességi kifogás – Jogalap – Szubszidiaritás – Arányosság – Hatáskörrel való visszaélés”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hetedik tanács), 2013. április 25.
1. Bírósági eljárás – Az elfogadhatóság vizsgálatát megelőző érdemi vizsgálat – Megengedhetőség
2. Jogellenességi kifogás – Terjedelem – Jogi aktusok, amelyek jogellenességére hivatkozni lehet – A megtámadott aktus alapját képező általános jellegű aktus
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 277. cikk)
3. Intézmények jogi aktusai – A jogalap megválasztása – Szempontok – Kettős célt követő vagy kettős összetevőt magában foglaló közösségi jogi aktus – Elsődleges vagy döntő jellegű célra, illetve összetevőre való utalás – A fókatermékek kereskedelméről szóló rendelet – A belső piac működésének javítására irányuló egységes cél – Kettős cél vagy kettős összetevő hiánya
(EK 95. cikk és EK 133. cikk; 1007/2009 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés)
4. Jogszabályok közelítése – A belső piac működésének javítását célzó intézkedések – Jogalap – EK 95. cikk – Hatály
(EK 95. cikk)
5. Jogszabályok közelítése – Fókatermékek kereskedelme – 1007/2009 rendelet – Jogalap – EK 95. cikk – A belső piac működési feltételeinek javítása – Az említett termékek forgalomba hozatalának tilalma – Az állatok jólléte védelmének meghatározó jellege a harmonizációs intézkedések megválasztásánál – Hatás hiánya
(EK 95. cikk; 1007/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
6. Európai uniós jog – Elvek – A szubszidiaritás és az arányosság elve – A belső piac megvalósítása érdekében elfogadott jogi aktusokra történő alkalmazás – Az említett elvek betartásának ellenőrzése – Szempontok
(EK 95. cikk)
7. Jogszabályok közelítése – Fókatermékek kereskedelme – 1007/2009 rendelet – Végrehajtási rendelkezések – Az említett termékek behozatalára és az uniós piacon való forgalomba hozatalára vonatkozó részletes feltételek megállapítása – Hatáskörrel való visszaélés – Hiány
(1007/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 737/2010 bizottsági rendelet)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 20. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 24. pont)
3. Az Unió hatásköri rendszerében egy közösségi jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra. Ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma. Ha valamely uniós jogi aktus vizsgálatából az derül ki, hogy az kettős cél elérésére irányul, vagy két összetevőt foglal magában, és ezek egyike elsődlegesnek vagy döntőnek mutatkozik, míg a másik csak járulékos jellegű, az aktust csak egy jogalapra kell alapítani, mégpedig arra, amelyet az elsődleges vagy döntő cél vagy összetevő megkövetel. Kivételesen, amennyiben mégis megállapítást nyer, hogy a jogi aktus egyszerre több olyan célkitűzést is követ vagy több olyan összetevőből áll, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, anélkül hogy az egyik a másikhoz képest másodlagos vagy közvetett lenne, e jogi aktus a különböző megfelelő jogalapokra alapítható.
Nem ez az eset áll fenn a fókatermékek kereskedelméről szóló 1007/2009 rendelet esetében, amelynek – a különösen a 3. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatában rögzített – egyetlen célja azon intézkedések hatékonyságának biztosítása, amelyek a belső piac működésének javítására irányulnak, anélkül hogy emellett a közös kereskedelempolitika végrehajtásához kapcsolódó célt is követne. Az 1007/2009 rendeletnek tehát nem lehetett egyidejűleg jogalapja az EK 95. cikk és az EK 133. cikk.
(vö. 27., 66., 67., 72. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 28–30., 32., 54. pont)
5. A fókatermékek kereskedelméről szóló 1007/2009 rendelet célja a belső piac működése feltételeinek javítása, és ily módon azt az EK 95. cikk alapján fogadták el.
Ugyanis, ha léteznek kereskedelmi akadályok, vagy valószínű, hogy a jövőben felmerülnek ilyen akadályok amiatt, mert a tagállamok eltérő intézkedéseket hoztak vagy hoznak valamely termékkel vagy termékekkategóriával kapcsolatban, és ezáltal a védelem különböző szintjeit biztosítják, az érintett termék vagy termékek szabad mozgását akadályozva ezzel az Unión belül, az EK 95. cikk felhatalmazza az uniós jogalkotót arra, hogy egyrészt az említett cikk (3) bekezdésével, másrészt a Szerződésben szereplő vagy az ítélkezési gyakorlat által kialakított jogelvekkel – különösen az arányosság elvével – összhangban lévő megfelelő intézkedések elfogadásával beavatkozzon. A körülmények függvényében ezek a megfelelő intézkedések valamennyi tagállamot kötelezhetik az érintett termék vagy termékek forgalmazásának engedélyezésére, az ilyen engedélyezési kötelezettség bizonyos feltételekhez kötésére, vagy akár valamely termék vagy termékek forgalmazásának átmeneti vagy végleges tilalmára.
Ezzel kapcsolatban – tekintettel a polgároknak és a fogyasztóknak a fókák jóllétével kapcsolatos növekvő aggodalmait tükröző új szabályok tagállamok általi elfogadására – az uniós jogalkotó helyesen jutott arra a következtetésre, hogy uniós szintű cselekvés hiányában valószínű, hogy a fókatermékeket tartalmazó vagy valószínűleg tartalmazó termékek kereskedelmében akadályok merülnek fel, vagy már fenn is állnak. Az uniós jogalkotó tehát azzal a céllal lépett fel, hogy harmonizálja a szóban forgó szabályokat, és ily módon elkerülje az érintett termékek belső piacának zavarait.
Emellett, amennyiben az EK 95. cikkre mint jogalapra történő hivatkozás feltételei teljesülnek, az uniós jogalkotót nem lehet megakadályozni abban, hogy erre a jogalapra hivatkozzon, tekintettel arra, hogy az állatok jóllétének védelme meghatározó a jogalap megválasztása során.
(vö. 31., 33., 40., 41., 52., 64. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 84., 87–89. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 121–129. pont)