2011. október 28-án benyújtott kereset - Anbouba kontra Tanács

(T-563/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Issam Anbouba (Homs, Szíria) (képviselők: M.-A. Bastin és J.-M. Salva ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa a jelen keresetet minden részében elfogadhatónak;

nyilvánítsa a jelen keresetet minden jogalapját tekintve megalapozottnak;

állapítsa meg, hogy a vitatott jogi aktusok részlegesen megsemmisíthetők, mivel az aktusok megsemmisítendő része elválasztható az egész aktustól;

következésképpen

részben semmisítse meg a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. szeptember 2-i 2011/522/KKBP tanácsi határozatot és 2011. szeptember 23-i 2011/628/KKBP tanácsi határozatot, valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 442/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. szeptember 2-i 878/2011 tanácsi rendeletet, törölve azokból Issam ANBOUBA megjelölését és a rá a jelenlegi szíriai rendszer támogatójaként történő hivatkozásokat,

ennek hiányában, semmisítse meg a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. szeptember 2-i 2011/522/KKBP tanácsi határozatot és 2011. szeptember 23-i 2011/628/KKBP tanácsi határozatot, valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 442/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. szeptember 2-i 878/2011 tanácsi rendeletet;

ennek hiányában nyilvánítsa e határozatokat és rendeletet alkalmazhatatlannak Issam ANBOUBA tekintetében, és rendelje el nevének és a rá történő hivatkozásoknak azon személyek listájáról történő törlését, akik az Európai Unió szankciós intézkedéseinek hatálya alá tartoznak;

kötelezze a Tanácsot átmenetileg 1 euró kártérítésre az Issam ANBOUBÁNAK a jelenlegi szíriai rendszer támogatójaként történő megjelölése miatt elszenvedett nem vagyoni és vagyoni kár megtérítéseként;

a Tanácsot kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.    Az első jogalap az alábbiakon alapul:

egyrészt az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) 6. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 48. cikke által biztosított ártatlanság vélelme elvének megsértésén, és

másrészt nyilvánvaló értékelési hibán, mivel a felperes elleni vádak nem objektív tényeken, hanem a felperes mint üzletember társadalmi pozíciójával összefüggő puszta állításokon alapulnak.

2.    A második, négy részre osztott jogalap a védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog, az indokolási kötelezettség, a magánélethez való jog, valamint a vallásszabadság megsértésén alapul, amennyiben:

a felperessel nem közöltek egyetlen olyan bizonyítékot vagy komoly ténykörülményt sem, amely a szankciókkal sújtott személyek listájára történő felvételéhez vezethettek, és nem hallgatták meg a megtámadott aktusok elfogadását megelőzően;

az alperes megelégedett egy nagyon általános, és főleg nem indokolt megfogalmazás használatával a megtámadott aktusokban, amikor korlátozó intézkedéseket rendelt el a felperessel szemben;

a korlátozó intézkedések felperessel szemben történő elfogadása heves reakciókat és fenyegetéseket váltott ki a szíriai elnyomás áldozatául eső személyek és csoportok részéről, amely elnyomással a felperest összefüggésbe hozták a megtámadott aktusok nyomán;

a korlátozó intézkedések felperessel szemben történő elfogadásának valódi oka vallási jellegű.

____________