A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2007. január 25.(*)
„Védjegyek – Jogszabályok közelítése – 89/104/EGK irányelv – 2. cikk – A védjegyoltalomban részesíthető megjelölés fogalma – Porszívó külső felszínének részét képező átlátszó gyűjtőtartály vagy doboz”
A C‑321/03. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division (Egyesült Királyság) a Bírósághoz 2003. július 24‑én érkezett, 2003. június 6‑i határozatával terjesztett elő az előtte
a Dyson Ltd
és
a Registrar of Trade Marks
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: A. Rosas tanácselnök, J. Malenovský és A. Ó Caoimh (előadó) bírák,
főtanácsnok: P. Léger,
hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2006. április 25‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Dyson Ltd képviseletében H. Carr QC és D. R. Barron solicitor,
– az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében kezdetben: C. Jackson, később: E. O’Neill és C. White, meghatalmazotti minőségben, segítője M. Tappin barrister,
– az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében K. Banks és N. B. Rasmussen, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2006. szeptember 14‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatali kérelem a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21‑i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL 1989. L 40., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o., a továbbiakban: irányelv) 3. cikke (3) bekezdésének értelmezésére irányul.
2 A kérelmet a Dyson Ltd (a továbbiakban: Dyson) és a Registrar of Trade Marks (a továbbiakban: Registrar) közötti jogvita keretén belül terjesztették elő, melynek tárgya ez utóbbi által, porszívó külső felszínének részét képező átlátszó gyűjtőtartály vagy doboz (a továbbiakban: gyűjtőtartály) megjelenítésű két védjegy lajstromozásának a megtagadása.
Jogi háttér
A közösségi szabályozás
3 Az irányelv célja, első preambulumbekezdése értelmében, a védjegyekről szóló tagállami jogszabályok közelítése, és a tagállamokban jelenleg alkalmazandó védjegyjogszabályok közötti eltérések megszüntetése, amelyek gátolhatják az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, valamint torzíthatják a közös piacon belüli versenyt.
4 Az irányelv hetedik preambulumbekezdése kimondja, hogy „mivel a jogszabályok közelítésével elérni kívánt célkitűzések megvalósítása megkívánja, hogy a lajstromozott védjegy megszerzésének és a védjegyoltalom fenntartásának feltételei valamennyi tagállamban általában azonosak legyenek” és „mivel ennek érdekében szükség van a védjegyoltalomban részesíthető megjelölések példálózó felsorolására, feltéve, hogy az ilyen megjelölések alkalmasak arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztessék […]”.
5 Az irányelv „A védjegyoltalomban részesíthető megjelölés” alcímű 2. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:
„Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztessen más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.”
6 Az irányelv „Kizáró, illetve törlési okok” alcímű 3. cikkének (1) és (3) bekezdése előírja:
„1. A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés:
a) nem képezheti védjegy részét [helyesen: nem részesíthető védjegyoltalomban];
b) nem alkalmas a megkülönböztetésre;
c) kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;
[...]
e) kizárólag olyan formából áll, amely:
– az áru jellegéből következik, vagy
– a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges;
– az áru értékének a lényegét hordozza;
[…]
3. Az (1) bekezdés b), c) és d) albekezdése alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy nem törölhető, ha a megjelölés használata révén a bejelentés bejelentési napját megelőzően megszerezte a megkülönböztető képességet. Ezen túlmenően bármelyik tagállam előírhatja, hogy ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a megjelölés a megkülönböztető képességet a bejelentés bejelentési napját vagy a lajstromozás napját követően szerezte meg.”
A nemzeti szabályozás
7 Az 1994. évi védjegytörvény (Trade Marks Act 1994; a továbbiakban: az 1994-es védjegytörvény) 1. szakaszának (1) bekezdése és 3. szakaszának (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„1. (1) Jelen törvény alkalmazásában »védjegy« minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
Védjegyoltalomban részesülhetnek különösen szavak, beleértve a személyneveket, rajzok, betűk, számok, mind az áru formájának részeként, mind annak csomagolásán.
[…]
3. (1) Nem részesülhetnek védjegyoltalomban:
a) az olyan megjelölések, amelyek nem felelnek meg az 1. szakasz (1) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b) az olyan védjegyek, amelyek nem alkalmasak a megkülönböztetésre;
c) az olyan védjegyek, amelyek kizárólag olyan jelekből vagy adatokból állnak, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;
d) az olyan védjegyek, amelyek kizárólag olyan jelekből vagy adatokból állnak, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;
A b), c) és d) pontok alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy nem törölhető, ha a megjelölés használata révén a bejelentés bejelentési napját megelőzően megszerezte a megkülönböztető képességet.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
8 A Dyson 1993 óta gyártja és forgalmazza a Dual Cyclone porszívót, amelynek nincs porzsákja, a piszok és a por a készülék részét képező, átlátszó tartályban gyűlik össze.
9 1996. december 10‑én a Notetry Ltd társaság, melynek tulajdonosa James Dyson, hat védjegyre vonatkozó bejelentést nyújtott be a Registrarnál a Nizzai Megállapodás szerinti 9. osztályba tartozó alábbi áruk tekintetében: „készülékek padló és szőnyeg tisztítására, fényezésére és samponos mosására; porszívók; samponos szőnyegtisztítók; padlófényezők; valamennyi fenti áru része és alkatrésze”. Ez a kérelem 2002. február 5‑én a Dyson nevére került átruházásra.
10 A kérelmet négy védjegy tekintetében visszavonták, fenntartották ugyanakkor az alábbi leírásnak megfelelő két másik védjegy vonatkozásában: „A védjegy a porszívó külső felszínének részét képező, ábra szerinti átlátszó tartályból vagy gyűjtődobozból áll”. E leírások mindegyikéhez mellékelték a két Dyson által gyártott és forgalmazott porzsák nélküli porszívó-modell közül valamelyik ábráját.
11 A kérelmet a Registrar határozatával elutasította, amit a Hearing officer 2002. július 23‑án helybenhagyott. A Dyson ezen utóbbi határozat ellen keresetet indított a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division előtt. E Bíróság úgy ítélte meg, hogy a két szóban forgó védjegy nem alkalmas a megkülönböztetésre az 1994‑es védjegytörvény 3. szakasza (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében, továbbá ezek a védjegybejelentéssel érintett áruk tekintetében leíró jellegűek ugyanezen törvény 3. szakasza (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében. A High Court ugyanakkor felteszi azt a kérdést, hogy e védjegyek az 1996‑os védjegybejelentés napját megelőzően nem szerezték‑e meg használatuk révén a megkülönböztető képességet az 1994‑es védjegytörvény 3. szakasza (1) bekezdésének második albekezdése alapján.
12 E tekintetben a High Court úgy véli, hogy 1996‑ban a fogyasztók egyrészt úgy érzékelték az átlátszó tartályt vagy tartódobozt, mint azon tény jelzését, hogy az általuk megtekintett porszívó nem rendelkezik porzsákkal, másrészt pedig a reklámokból és rivális áru hiányából következően – a Dyson ebben az időben ezen típusú árura ténylegesen monopóliummal rendelkezett – értesültek arról, hogy a porzsák nélküli porszívók a Dyson termékei. A High Court ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezen időpontban az átlátszó gyűjtőtartály még nem volt a Dyson-márka aktív promóciójának tárgya. Következésképpen, tekintettel a C‑299/99. sz. Philips-ügyben 2002. június 18‑án hozott ítélet (EBHT 2002., I‑5475. o.) 65. pontjára, felteszi azt a kérdést, hogy az egyszerű, tényleges monopólium, tekintettel az áru és a gyártó közötti képzettársításra, elégséges lehet‑e ahhoz, hogy megkülönböztető képességgel ruházzon fel valamely védjegyet, vagy ezen túl meg kell követelni a megjelölés védjegyként történő promócióját is.
13 Ilyen körülmények között a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:
„1) Amennyiben a bejelentő új típusú áru megjelenésének részét képező működési jellemzőből álló (a formától különböző) megjelölést használt, és a védjegybejelentés benyújtásának napját megelőzősen ezen árukra tényleges monopóliummal rendelkezett, ahhoz hogy e megjelölés megkülönböztető képességet szerezzen [az irányelv] 3. cikke (3) bekezdésének értelmében, elegendő‑e, hogy a védjegybejelentés idején az érintett vásárlóközönség jelentős része a szóban forgó megjelölést hordozó árukat a bejelentővel és nem valamely másik gyártóval hozza kapcsolatba?
2) Amennyiben ez nem elegendő, mi más szükséges ahhoz, hogy valamely megjelölés megkülönböztető képességet szerezhessen, különösen pedig szükséges‑e, hogy az ezt használó személy a megjelölést védjegyként promotálja?”
14 2004. október 12‑i végzésével a Bíróság alapokmánya 54. cikke harmadik albekezdésének értelmében felfüggesztette az eljárást az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának a T‑278/02. sz., Dyson kontra OHIM (porszívó) ügyet lezáró határozata kihirdetésének napjáig, lévén annak tárgya a jelen ügyével azonos értelmezési kérdés.
15 Az Elsőfokú Bíróság előtti keresetével a Dyson a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsa határozatának hatályon kívül helyezését kérte, amellyel az OHIM megtagadta a bejelentett védjegyének az alábbi áruk tekintetében történő lajstromozását: „készülékek padló és szőnyeg tisztítására, fényezésére és samponos mosására; porszívók; samponos szőnyegtisztítók; padlófényezők; valamennyi fenti áru része és alkatrésze”. A védjegybejelentési formanyomtatványon a Dyson az alábbiak szerint írta le a védjegyet: „A védjegy a porszívó külső felszínének részét képező, ábra szerinti átlátszó tartályból vagy gyűjtődobozból áll”.
16 Mivel a Dyson ezt követően a fenti védjegybejelentést visszavonta, az Elsőfokú Bíróság úgy ítélte meg 2005. november 14‑i végzésében, hogy a kereset okafogyottá vált, és az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 113. cikkének értelmében már nincs szükség határozathozatalra. Következésképpen a Bíróság előtti eljárás ezen a napon nyílt meg újra.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
17 A kérdéseket előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy valamely megjelölés milyen körülmények között alkalmas az irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében foglalt megkülönböztető képesség megszerzésére, amennyiben, a jelen ügyhöz hasonlóan, az e megjelölést használó gazdasági szereplő védjegybejelentése benyújtásának napját megelőzően tényleges monopóliummal rendelkezett az e megjelölést hordozó árukon.
18 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből következik, hogy e kérdéseket olyan bejelentéssel kapcsolatban tették fel, amelyekkel a Dyson a bejelentés szerint „a porszívó külső felszínének részét képező, ábra szerinti átlátszó tartályból vagy gyűjtődobozból álló” két védjegy lajstromozását kérte.
19 Amint azt a Dyson több ízben pontosította mind írásbeli észrevételeiben, mind a tárgyalás során, és amint azt a nemzeti bíróság is megállapította az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában, e védjegybejelentés nem az átlátszó gyűjtőtartálynak egy vagy több meghatározott formája – mivel a védjegybejelentésben szereplő grafikai ábrázolások ilyen tartályra csupán példákkal szolgálnak – hanem a gyűjtőtartály oltalmának megszerzésére irányul. Egyébiránt nem vitatható, hogy e védjegyeknek nincs meghatározott színük, hanem különösebb szín nélküliek, nevezetesen átlátszóak, ami lehetővé teszi, hogy a fogyasztó megállapíthassa, mennyi por gyűlt össze a gyűjtőtartályban, illetve az megtelt‑e.
20 Következésképpen az alapügy tárgyát képező védjegybejelentés a porszívó külső felszínének részét képező átlátszó gyűjtőtartály minden elképzelhető formában való oltalmára irányul.
21 Írásbeli észrevételeiben, valamint a tárgyalás során az Európai Közösségek Bizottsága arra hivatkozott, hogy ezen bejelentés tárgya nem minősül „megjelölésnek” az irányelv 2. cikke értelmében, és ennélfogva azt nem lehet védjegyként lajstromozni. Következésképpen, noha ezt a kérdést az előterjesztő bíróság nem vetette fel, adott esetben az irányelv 3. cikkének értelmezése előtt azt kell megvizsgálni, hogy a fenti bejelentés tárgya teljesíti‑e az irányelv 2. cikkében foglalt feltételeket.
22 A Dyson és az Egyesült Királyság Kormányának álláspontja szerint nem a Bíróság feladata, hogy az EK 234. cikk alapján előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretén belül hivatalból olyan kérdést vessen fel, amelyre az előterjesztő bíróság nem tért ki. A tárgyaláson a fenti felek hangsúlyozták e tekintetben, hogy az igazgatási eljárás során a Registrar, miután kifogásokat emelt azon kérdés vonatkozásában, hogy a Dyson bejelentésének tárgya védjegyoltalomban részesíthető megjelölés‑e, ezen kifogásokat visszavonta, amikor a Dyson az eredetileg benyújtott hat védjegybejelentés közül négyet visszavont.
23 Emlékeztetni kell arra, hogy kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy meghatározza azon kérdések tárgyát, amelyet a Bíróság elé kíván terjeszteni. A jogvitában eljáró és a meghozandó bírói döntésért felelősséget vállaló nemzeti bíróságok feladata, hogy az egyes ügyek sajátos körülményeire figyelemmel mérlegeljék az előzetes döntésnek az ítélethozatalhoz való szükségességét, valamint a Bíróság elé terjesztett kérdések relevanciáját (lásd ebben az értelemben a C‑159/97. sz. Castelletti‑ügyben 1999. március 16‑án hozott ítélet [EBHT 1999., I‑1597. o.] 14. pontját és a C‑154/05. sz., Kersbergen-Lap és Dams-Schipper ügyben 2006. július 6‑án hozott ítélet [EBHT 2006., I‑6249. o.] 21. pontját).
24 Ugyanakkor, még ha alaki szempontból a kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmét kizárólag bizonyos közösségi rendelkezések tekintetbevételére korlátozta, ez a körülmény nem akadályozza a Bíróságot abban, hogy a nemzeti bíróság részére a közösségi jognak az előtte folyamatban lévő ügy elbírálásához esetleg szükséges összes értelmezési szempontját megadja, függetlenül attól, hogy a nemzeti bíróság – kérdései megfogalmazásában – utalt‑e azokra vagy sem (lásd ebben az értelemben a C‑387/01. sz. Weigel-ügyben 2004. április 29‑én hozott ítélet [EBHT 2004., I‑4981. o.] 44. pontját és a C‑152/03. sz. Ritter‑Coulais-ügyben 2006. február 21‑én hozott ítélet [EBHT 2006., I‑1711. o.] 29. pontját).
25 Márpedig az irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés nem képezheti védjegy részét [helyesen: nem részesíthető védjegyoltalomban]. Ez a rendelkezés tehát kizárja, hogy olyan megjelölések részesüljenek védjegyoltalomban, amelyek nem teljesítik az irányelv 2. cikkében foglalt feltételeket, amelyek célja a védjegyoltalomban részesíthető megjelölések típusainak meghatározása (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Philips-ügyben hozott ítélet 38. pontját).
26 Ilyen körülmények között, ellentétben a Dyson és az Egyesült Királyság Kormánya álláspontjával, noha az előzetes döntéshozatali kérdések szövege kizárólag az irányelv 3. cikkére vonatkozik, és a kérdést előterjesztő bíróság az alapügyben nem vetette fel annak kérdését, hogy a szóban forgó bejelentés tárgya az irányelv 2. cikkének értelmében védjegyoltalomban részesíthető megjelölésnek tekinthető‑e, előzetesen ezen utóbbi kérdést kell megvizsgálni (lásd ebben az értelemben a C‑104/01. sz. Libertel-ügyben 2003. május 6‑án hozott ítélet [EBHT 2003., I‑3793. o.] 22. pontját).
27 Az irányelv 2. cikkének értelmében bármely olyan megjelölés részesülhet védjegyoltalomban, amely egyrészt grafikailag ábrázolható, másrészt alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól (a fent hivatkozott Philips-ügyben hozott ítélet 32. pontja és a C‑273/00. sz. Sieckmann-ügyben 2002. december 12‑én hozott ítélet [EBHT 2002., I‑11 737. o.] 39. pontja).
28 Következésképpen annak érdekében, hogy a bejelentés tárgya az irányelv 2. cikke értelmében védjegyoltalomban részesülhessen, három feltételnek kell megfelelnie. Először is megjelölésnek kell minősülnie. Másodszor ezen megjelölésnek grafikailag ábrázolhatónak kell lennie. Harmadszor a megjelölésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy egy vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Libertel-ügyben hozott ítélet 23. pontját és C‑49/02. sz., Heidelberger Bauchemie ügyben 2004. június 24‑én hozott ítélet [EBHT 2004., I‑6129. o.] 22. pontját).
29 A Bizottság álláspontja szerint a Dyson által benyújtott védjegybejelentés nem felel meg az első feltételnek, lévén egy fogalom a tárgya, jelen esetben porszívó átlátszó gyűjtőtartálya, bármilyen formában. Márpedig, mivel egy fogalom nem érzékelhető az öt érzék egyike által sem, és kizárólag gondolatban képzelhető el, nem tekinthető az irányelv 2. cikke értelmében vett „megjelölésnek”. Ha egy fogalom védjegyoltalomban részesíthető lenne, az irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának logikája alapján, mely szerint elkerülendő, hogy a védjegyoltalom a jogosult számára monopóliumot nyújtson műszaki megoldásokra vagy az áru szükségszerű jellemzőire, kudarcot vallana. Következésképpen nem lenne lehetséges ezen előny megszerzése minden, bizonyos működésükből eredő jellemzővel rendelkező forma vonatkozásában, amely eset fennállna, ha lajstromozható lenne valamely fogalom, amely számos tárgyi megvalósulásban testet ölthet.
30 Ugyanakkor a Dyson, akit e tekintetben az Egyesült Királyság Kormánya is támogat, úgy véli, hogy még ha igaz is, amint a tárgyalás során jelezte, hogy egy fogalom nem részesíthető védjegyoltalomban, védjegybejelentése az irányelv 2. cikke értelmében „megjelölésre” vonatkozik. A „megjelölés” fogalma, melyet az ítélkezési gyakorlat nagy vonalakban határoz meg, minden olyan üzenetet magában foglal, amely az öt érzék valamelyike által érzékelhető. Márpedig az alapeljárásból következik, hogy a fogyasztók a védjegybejelentés tárgyát képező átlátszó gyűjtőtartályt a Dysonnal hozzák kapcsolatba. Továbbá a fogyasztó képes egyrészt a porszívó fizikai részét képező gyűjtőtartály látására, másrészt annak megállapítására, hogy e gyűjtőtartály átlátszó. Az átlátszó gyűjtőtartály tehát látás útján érzékelhető, ennélfogva nem lehet úgy tekinteni, hogy csupán a fogyasztó képzeletében létezik.
31 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az irányelv 2. cikkének értelmében védjegyoltalomban részesülhetnek szavak – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája.
32 Noha e rendelkezés kizárólag olyan megjelöléseket említ, amelyek vizuálisan, akár két- akár háromdimenziós formában érzékelhetők, tehát betűk, írott jelek vagy ábra segítségével ábrázolhatók, az irányelv fenti 2. cikke, valamint hetedik preambulmbekezdése szövegezéséből, amely a védjegyoltalomban részesíthető megjelölések „példálózó felsorolását” említi, következik, hogy e felsorolás nem kimerítő jellegű. Következésképpen a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az irányelv 2. cikke, noha nem említ olyan megjelöléseket, amelyek önmagukban vizuálisan nem érzékelhetők, mint amilyenek a hangok vagy az illatok, ezeket nem zárja ki kifejezetten (a fent hivatkozott Sieckmann-ügyben hozott ítélet 43. és 44. pontja, valamint a C‑283/01. sz., Shield Mark ügyben 2003. november 27‑én hozott ítélet [EBHT 2003., I‑14 313. o.] 34. és 35. pontja).
33 Ugyanakkor, anélkül hogy e feltételt mindenfajta tartalomtól megfosztanánk, nem elfogadható, hogy minden védjegybejelentés tárgya szükségszerűen megjelölésnek minősüljön az irányelv 2. cikke értelmében.
34 Amint azt a Bíróság korábban bemutatta, e követelmény célja különösen annak megakadályozása, hogy a védjegyjogosultsággal jogosulatlan versenyelőny elérése érdekében visszaéljenek. (a fent hivatkozott Heidelberger Bauchemie ügyben hozott ítélet 24. pontja).
35 Márpedig jelen ügyben nem vitatható, hogy az alapügyben érintett védjegybejelentés tárgya nem egy porszívó külső felszínének részét képező átlátszó gyűjtőtartály meghatározott típusa, hanem általános és elvont módon az ilyen gyűjtőtartályhoz elképzelhető valamennyi forma.
36 E tekintetben a Dyson nem tudja alátámasztani, hogy az alapügyben érintett védjegybejelentésének tárgya vizuálisan érzékelhető. Ugyanis e védjegybejelentésnek nem az a tárgya, amit a fogyasztó látás útján érzékelhet, hanem a két, védjegybejelentésben szereplő grafikai ábrázolás. Márpedig ezen ábrázolások nem azonosíthatóak a bejelentés tárgyával, mivel, amint azt a Dyson számos alkalommal elismételte, azok kizárólag például szolgálnak.
37 Következésképpen a fent hivatkozott Sieckmann és Shield Mark ügyben hozott ítéletekhez vezető védjegybejelentésekkel ellentétben, a jelen alapügyben érintett védjegybejelentés tárgya rendeltetése szerint számos, egymástól eltérő aspektust ölel fel, tehát nem meghatározott. Amint azt a főtanácsnok indítványának 51. pontjában megállapította, ezen tárgy valamely formája, mérete, megjelenése és összetétele tényelegesen függ mind a Dyson által kifejlesztett porszívó modelljétől, mind a műszaki újításoktól. Ugyanígy a tartály átlátszó volta is számos szín használatát teszi lehetővé.
38 Márpedig, tekintettel a védjegyoltalomhoz fűződő kizárólagosságra, az ilyen határozatlan tárgyra vonatkozó védjegy jogosultja, az irányelv 2. cikkében foglalt célkitűzéssel ellentétben, jogosulatlan versenyelőnyre tenne szert, mivel jogosult lenne arra, hogy korlátozza versenytársainak azon lehetőségét, hogy eladásra kínáljanak olyan porszívókat, amelyek külső felszínén bármilyen fajtájú gyűjtőtartály van, annak formájától függetlenül.
39 Következésképpen az alapügyben érintett védjegybejelentés tárgya valójában a vonatkozó áru egyszerű tulajdonságán nyugszik, ennélfogva nem tekinthető „megjelölésnek” az irányelv 2. cikke értelmében (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Libertel-ügyben hozott ítélet 27. pontját).
40 Következésképpen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó válasz az, hogy az irányelv 2. cikkét akként kell értelmezni, hogy az alapügyben benyújtotthoz hasonló védjegybejelentés tárgya, amely porszívó külső felszínének részét képező átlátszó gyűjtőtartályhoz vagy dobozhoz elképzelhető valamennyi formára vonatkozik, e rendelkezés értelmében nem tekinthető „megjelölésnek”, ennélfogva ugyanezen rendelkezés értelmében nem is részesülhet védjegyoltalomban.
41 Ilyen körülmények között nem szükséges az irányelv 3. cikke (3) bekezdésének értelmezése.
A költségekről
42 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:
A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21‑i 89/104/EGK első tanácsi irányelv 2. cikkét akként kell értelmezni, hogy az alapügyben benyújtotthoz hasonló védjegybejelentés tárgya, amely porszívó külső felszínének részét képező átlátszó gyűjtőtartályhoz vagy dobozhoz elképzelhető valamennyi formára vonatkozik, e rendelkezés értelmében nem minősül „megjelölésnek”, ennélfogva ugyanezen rendelkezés értelmében nem is részesülhet védjegyoltalomban.
Aláírások