A Svea hovrätt (Svédország) által 2018. január 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Textilis Ltd, Ozgur Keskin kontra Svenskt Tenn Aktiebolag
(C-21/18. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: svéd
A kérdést előterjesztő bíróság
Svea hovrätt
Az alapeljárás felei
Felperesek: Textilis Ltd, Ozgur Keskin
Alperes: Svenskt Tenn Aktiebolag
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell értelmezni [a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről] szóló, 2015. december 16 i (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet1 4. cikkét, hogy a 7. cikk (1) bekezdése e) pontja iii. alpontjának új szövege alkalmazandó a törlés azon bírósági értékelésére (a védjegyrendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján), amelyre a módosítás hatálybalépését, vagyis 2016. március 23 át követően kerül sor, még akkor is, ha a kereset a védjegyoltalom olyan megszűnésére vonatkozik, amelynek tekintetében a keresetet ezen időpontot megelőzően indították, és az ennélfogva egy ezen időpont előtt lajstromozott védjegyet érint?
Úgy kell értelmezni a védjegyrendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja iii. alpontjának alkalmazandó változatát, hogy annak hatálya kiterjed az olyan megjelölésre, amely egy síkbeli áru síkbeli ábrázolásából áll, például egy, a szóban forgó megjelöléssel díszített szövetre?
Amennyiben a második kérdésre igenlő választ kell adni, akkor milyen elvek alapján kell értelmezni a védjegyrendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontjában szereplő, „olyan formából vagy egyéb jellemzőből [álló megjelölés], amely lényeges értéket ad az áruhoz” szövegezést egy olyan helyzetben, amelyben a lajstromozás áruk számos osztályát érinti és a megjelölés különböző módokon helyezhető el az árukon? Az értékelést több objektív vagy általános szempont alapján kell e végezni, például abból kiindulva, hogy miként jelenik meg a védjegy, illetve, hogy miként lehet azt a különböző árukon elhelyezni, vagyis anélkül, hogy figyelembe vennék, hogy a védjegyjogosult ténylegesen milyen módon helyezte el vagy szándékozhatja elhelyezni a megjelölést különböző árukon?
____________
1 HL 2015. L 341., 21. o.