Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária)által 2011. január 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Anton Vinkov kontra Nachalnik Administrativno-nakazatelna deynost

(C-27/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Sofia-grad

Az alapeljárás felei

Felperes: Anton Vinkov

Alperes: Nachalnik Administrativno-nakazatelna deynost

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.    Úgy kell-e értelmezni az alapeljárásban alkalmazandókhoz hasonló nemzeti jogi rendelkezéseket, amelyek a valamely közigazgatási hatóság által egy közlekedési baleset előidézésben megnyilvánuló szabálysértés miatt kiszabott pénzbüntetés vagy pénzbírság tárgyában hozott határozat jogkövetkezményeire vonatkoznak, hogy azok összeegyeztethetők a Szerződésekben megállapított rendelkezésekkel és az azok alapján a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség és/vagy adott esetben a közlekedés területén elfogadott uniós jogi intézkedésekkel?

2.    Az következik-e a Szerződések rendelkezéseiből és az azok alapján a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség területén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 82. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja szerinti büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel összefüggésben, valamint a közlekedés területén az utóbbi szerződés 91. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint elfogadott uniós jogi intézkedésekből, hogy az uniós jog hatálya alá kell vonni azokat a közúti közlekedési szabálysértéseket, amelyek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez csatolt 7. jegyzőkönyv 2. cikke értelmében és azzal összefüggésben "kis jelentőségűnek" tekinthetők?

3.    A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén a kérdést előterjesztő bíróság az alábbi kérdések megválaszolását kéri:

3.1    Az uniós jog értelmében vett kis jelentőségű szabálysértésnek minősül-e a közúti közlekedési szabálysértés az alapügy körülményei között, ha egyidejűleg az alábbi körülmények állnak fenn:

a)    A cselekmény közlekedési baleset előidézése, amelynek révén vagyoni károk keletkeztek, azt vétkesen követték el, és az szabálysértésként büntetendő.

b)    Az előírt pénzbüntetés vagy pénzbírság összegénél fogva az annak kiszabásáról rendelkező határozat bírósági úton nem támadható meg, és az érintett személynek nincs lehetősége annak bizonyítására, hogy a neki felrótt cselekményt nem vétkesen követte el.

c)    A határozatban rögzített mennyiségű ellenőrző pontot a határozat jogerőre emelkedésének automatikus jogkövetkezményeként vonják le.

d)    A vezetői engedélyek terén kialakított rendszer keretében, amelyben a vezetői engedély kiállításakor bizonyos számú ellenőrző pontot osztanak ki a szabálysértések elkövetésének figyelemmel kísérése céljából, az ellenőrző pontok meg nem támadható szabálysértési határozatok alapján történő levonását is automatikus jogkövetkezményként veszik figyelembe.

e)    Ha a vezetői engedélynek az engedély elvesztése - amely a kezdetben kapott összes ellenőrző pont levonásának automatikus jogkövetkezménye - miatti visszavonását mint kényszerintézkedést bírósági úton megtámadják, akkor nem kerül sor az ellenőrző pontok levonásáról rendelkező meg nem támadható szabálysértési határozatok jogszerűségének közvetett bírósági felülvizsgálatára.

3.2.    Lehetővé teszi-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 82. cikke, adott esetben ugyanezen szerződés 91. cikke (1) bekezdésének c) pontja és az említett rendelkezések alapján elfogadott intézkedések, valamint a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat¹, hogy a bírósági határozatok és ítéletek kölcsönös elismerésének elvét, illetve a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket az alapügy körülményei között ne alkalmazzák a pénzbüntetésnek vagy pénzbírságnak az uniós jog szerint "kis jelentőségűnek" minősíthető közúti közlekedési szabálysértés miatti kiszabásáról rendelkező határozatra, mert a tagállam úgy rendelkezett, hogy a büntetőügyekben is hatáskörrel rendelkező bíróság előtti megtámadhatóságnak és a nemzeti jognak a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó vád esetén igénybe vehető jogorvoslatra vonatkozó közigazgatási jogi rendelkezései alkalmazhatóságának a követelményeit figyelmen kívül kell hagyni?

4.    A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén a kérdést előterjesztő bíróság az alábbi kérdés megválaszolását kéri:

Lehetővé teszi-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 82. cikke, adott esetben ugyanezen szerződés 91. cikke (1) bekezdésének c) pontja és az említett rendelkezések alapján elfogadott intézkedések, valamint a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat, hogy a bírósági határozatok és ítéletek kölcsönös elismerésének elvét, illetve a közlekedés biztonságát javító uniós jogi intézkedéseket a tagállam mérlegelése alapján - mivel egy normatív aktusban úgy rendelkezett, hogy a büntetőügyekben is hatáskörrel rendelkező bíróság előtti megtámadhatóságnak és a nemzeti jognak a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó vád esetén igénybe vehető jogorvoslatra vonatkozó közigazgatási jogi rendelkezései alkalmazhatóságának a követelményeit figyelmen kívül kell hagyni - ne alkalmazzák a pénzbüntetés vagy pénzbírság közúti közlekedési szabálysértés miatti kiszabásáról rendelkező határozatra, miközben a határozat tekintetében az alapügy körülményei között egyidejűleg a következők állapíthatók meg:

a)    A cselekmény közlekedési baleset előidézése, amelynek révén vagyoni károk keletkeztek, azt vétkesen követték el, és az szabálysértésként büntetendő.

b)    Az előírt pénzbüntetés vagy pénzbírság összegénél fogva az annak kiszabásáról rendelkező határozat bírósági úton nem támadható meg, és az érintett személynek nincs lehetősége annak bizonyítására, hogy a neki felrótt cselekményt nem vétkesen követte el.

c)    A határozatban rögzített mennyiségű ellenőrző pontot a határozat jogerőre emelkedésének automatikus jogkövetkezményeként vonják le.

d)    A vezetői engedélyek terén kialakított rendszer keretében, amelyben a vezetői engedély kiállításakor bizonyos számú ellenőrző pontot osztanak ki a szabálysértések elkövetésének figyelemmel kísérése céljából, az ellenőrző pontok meg nem támadható szabálysértési határozatok alapján történő levonását is automatikus jogkövetkezményként veszik figyelembe.

e)    Ha a vezetői engedélynek az engedély elvesztése - amely a kezdetben kapott összes ellenőrző pont levonásának automatikus jogkövetkezménye - miatti visszavonását mint kényszerintézkedést bírósági úton megtámadják, akkor nem kerül sor az ellenőrző pontok levonásáról rendelkező meg nem támadható szabálysértési határozatok jogszerűségének közvetett bírósági felülvizsgálatára.

____________

¹ - HL L 76., 16. o.