C‑95/12. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Németországi Szövetségi Köztársaság

„Tagállami kötelezettségszegés – A Bíróság kötelezettségszegést megállapító ítélete – A Volkswagen SA részvényesei által hozandó bizonyos határozatok meghozatalához 20%‑os blokkoló kisebbséget előíró nemzeti szabályozás”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. október 22.

1.        Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A Bíróság kötelezettségszegést megállapító ítélete – Az ítéletben foglaltak teljesítésére irányuló kötelezettség megszegése – A Bíróság ítéleteinek végrehajtására irányuló külön eljárás – A Bíróság által az EUMSZ 258. cikk alapján megalapozottnak talált tagállami kötelezettségszegések kezelése

(EUMSZ 258. cikk)

2.        Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A Bíróság kötelezettségszegést megállapító ítélete – Joghatások – A kötelezettségét nem teljesítő tagállam kötelezettségei – Az ítélet végrehajtása – Két nemzeti rendelkezés együtteséből eredő kötelezettségszegés – E rendelkezések egyikének a tagállam általi hatályon kívül helyezése – Az ítélet teljes mértékben való végrehajtásához elegendő hatályon kívül helyezés

(EUMSZ 260. cikk, (1) bekezdés)

1.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 23. pont)

2.        Az EUMSZ 260. cikk (1) bekezdése értelmében, ha a Bíróság megállapítja, hogy egy tagállam nem teljesítette a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét, az adott államnak meg kell tennie a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

A C‑112/05. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2007. október 23‑án hozott ítélet rendelkező része a Bíróság által megállapított kötelezettségszegés tárgyát illetően különös jelentőséggel bír, mivel a Bíróság ezen ítéletében két nemzeti rendelkezés együtteséből eredő, nem pedig e rendelkezésekből külön‑külön önállóan eredő kötelezettségszegést állapított meg. E következtetést megerősíti ezen ítélet indokolása, amelyre tekintettel az ítélet rendelkező része értelmezendő. Következésképpen e rendelkezések bármelyikének hatályon kívül helyezése vagy módosítása elegendő lehet ezen ítélet teljes mértékben való végrehajtásához.

(vö. 33., 35–37., 39., 40. pont)