Language of document :

A Bíróság (negyedik tanács) 2014. február 27-i ítélete (a Krajský soud v Plzni [Cseh Köztársaság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Ochranný svaz autorský pro práva k dílům hudebním o.s. (OSA) kontra Léčebné lázně Mariánské Lázně a.s.

(C-351/12. sz. ügy)1

(2001/29/EK irányelv – A szerzői és szomszédos jogok az információs társadalomban – A „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma – Művek gyógyfürdőintézmény vendégszobáiba közönséghez való továbbítása – Az irányelv rendelkezéseinek közvetlen hatálya – EUMSZ 56. cikk és EUMSZ 102. cikk – 2006/123/EK irányelv – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Verseny – A szerzői jogok közös jogkezelésének kizárólagos joga)

Az eljárás nyelve: cseh

A kérdést előterjesztő bíróság

Krajský soud v Plzni

Az alapeljárás felei

Felperes: Ochranný svaz autorský pro práva k dílům hudebním o.s. (OSA)

Alperes: Léčebné lázně Mariánské Lázně a.s.

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Krajský soud v Plzni – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 167., 10. o. ; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 21. kötet, 230. o.) 3. és 5. cikkének, az EUMSZ 56., 101. és 102. cikk, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 376., 36. o.) 14. és 16. cikkének értelmezése – A többszörözés joga, valamint a nyilvánossághoz közvetítés joga alóli kivételek és korlátozások – Műveknek valamely gyógyfürdőintézmény betegszobáiban elhelyezett televízió- vagy rádiókészülékek útján történő továbbítása – Az irányelv rendelkezéseinek közvetlen hatálya – Olyan nemzeti szabályozás, amely a kérelmező számára az ország területén a szerzői jogok közös kezelésével kapcsolatban kizárólagos jogokat biztosít.

Rendelkező rész

Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes valamely tagállam olyan szabályozása, amely kizárja a szerzők azon jogát, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák műveiknek valamely, üzleti vállalkozásként működő gyógyfürdőintézmény által televízió- vagy rádiókészülékek útján ezen intézmény betegeinek vendégszobáiba történő műsorhordozó jel szándékos továbbítása révén való nyilvánossághoz közvetítését. Ezen irányelv 5. cikke (2) bekezdésének e) pontja, (3) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése nem befolyásolja ezen értelmezést.

A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a magánszemélyek közötti jogvitában e rendelkezésre nem hivatkozhat valamely szerzői jogi közös jogkezelő szervezet az azzal ellentétes tagállami szabályozás mellőzése érdekében. Az ilyen jogvitát elbíráló bíróság azonban köteles az említett szabályozást – amennyire csak lehetséges – ugyanezen rendelkezés szövegének és céljának megfelelően értelmezni annak érdekében, hogy az általa követett céllal összhangban álló eredményre jusson.

A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkét, valamint az EUMSZ 56. cikket és az EUMSZ 102. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló azon tagállami szabályozás, amely a tagállam területén csupán egyetlen szerzői jogi közös jogkezelő szervezetnek biztosítja egyes, védelem alatt álló művekre vonatkozó szerzői jogok közös jogkezelés útján történő gyakorlását, és megakadályozza ezáltal az ilyen műveknek az alapügyben szereplő gyógyfürdőintézményhez hasonló felhasználóját valamely másik tagállamban letelepedett jogkezelő szervezet által nyújtott szolgáltatások igénybevételében.

Az EUMSZ 102. cikket mindazonáltal úgy kell értelmezni, hogy az erőfölénnyel való visszaélés jelének kell tekinteni azt, hogy az ezen első szerzői jogi közös jogkezelő szervezet az általa nyújtott szolgáltatásokra a más tagállamokban alkalmazott díjaknál érzékelhetően magasabb díjakat alkalmaz, feltéve hogy a díjak mértékének összehasonlítását egységes alapon végezték, vagy pedig azt, hogy ezen első jogkezelő szervezet a nyújtott szolgáltatás gazdasági értékével ésszerű kapcsolatban nem álló, túlzott mértékű díjakat alkalmaz.

____________

1 HL C 295., 2012.9.29.