C‑31/13. P. sz. ügy

Magyarország

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Oltalom alatt álló földrajzi jelzések – 1234/2007/EK rendelet – A borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek elektronikus nyilvántartása – E‑Bacchus nyilvántartás – Tokaj”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2014. február 13.

1.        Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktus – Objektív kritériumok alapján történő értékelés – Oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek a borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek elektronikus nyilvántartásába (E‑Bacchus nyilvántartás) való bejegyzése – Az 1234/2007 rendelet alapján már oltalom alatt álló megnevezések részét képező eredetmegjelölés – Átmeneti rendszer – Kizártság

(EUMSZ 263. cikk; 1234/2007 tanácsi rendelet és 479/2008 tanácsi rendelet, (36) preambulumbekezdés)

2.        Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Bor – Borok leírása és kiszerelése – Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések – Oltalmi rendszer – A Bizottság döntési jogköre – Egyenlő bánásmód – Megsértés – Hiány

(1234/2007 tanácsi rendelet, 118e–118i. cikk, és 479/2008 tanácsi rendelet, (5) preambulumbekezdés)

3.        Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás mellékes részével szemben felhozott jogalap – Hatástalan jogalap – Elutasítás

(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés)

1.        Az EUMSZ 263. cikk értelmében megtámadható jogi aktusnak minősül az uniós intézmények által elfogadott valamennyi olyan rendelkezés, függetlenül a formájától, amely kötelező joghatások kiváltására irányul. Valamely aktus e kötelező joghatásait olyan objektív kritériumok alapján kell megítélni, mint az említett aktus tartalma, adott esetben figyelembe véve az utóbbi aktus elfogadásának körülményeit, valamint az elfogadó intézmény hatáskörét.

Ami a tagállamok által eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként elismert borneveknek az E‑Bacchus nyilvántartásba való bejegyzését illeti, e bejegyzés nem szükséges ahhoz, hogy az említett bornevek uniós szintű oltalmat élvezzenek, mivel a szóban forgó bornevek esetében a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007 rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) alapján automatikusan érvényes az oltalom, anélkül hogy ezen oltalom az említett nyilvántartásba való bejegyzéstől függne.

Mivel a szóban forgó bejegyzés nem kötelező joghatások kiváltására irányul, nem minősül megtámadható aktusnak.

(vö. 54., 55., 64., 65. pont)

2.        A borágazatra alkalmazandó uniós szabályozást a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008 rendelettel alapvetően átalakították, többek között a borok minőségéhez kapcsolódó célkitűzések elérése céljából. E célból az új oltalmi rendszer a bornevek oltalmára vonatkozó valamennyi kérelmet alapos vizsgálatnak veti alá, amelyre két szakaszban, azaz nemzeti, majd pedig uniós szinten kerül sor a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007 rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 118e–118i. cikkének megfelelően, anélkül hogy e tekintetben bármilyen automatizmus elfogadott lenne, tekintettel arra, hogy a Bizottság az 1234/2007 rendelet 118i. cikke alapján valódi döntési hatáskörrel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadását vagy a kérelem elutasítását attól függően, hogy teljesülnek‑e az említett rendeletben meghatározott feltételek.

Mivel a jogi háttér és a Bizottságot az E‑Bacchus nyilvántartásba való bejegyzésekkel kapcsolatban a bornevek uniós jogalkotó által létrehozott két oltalmi rendszere alapján megillető hatáskörök nem összehasonlíthatók, nem sértették meg az egyenlőség elvét.

(vö. 74., 75. pont)

3.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 82. pont)