Language of document : ECLI:EU:C:2013:289

C‑508/11. P. sz. ügy

Eni SpA

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Verseny – Kartellek – A butadién gumi és az emulziós polimerizációval előállított butadién‑sztirol gumi piaca – A leányvállalatok jogsértő magatartásának az anyavállalataiknak való betudhatósága – A meghatározó befolyás tényleges gyakorlására vonatkozó vélelem – Indokolási kötelezettség – A jogsértés súlya – Az elrettentő hatás címén alkalmazott szorzótényező – A piacra gyakorolt tényleges hatás – Súlyosító körülmények – Visszaesés”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2013. május 8.

1.        Fellebbezés – Jogalapok – Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap – Elfogadhatatlanság – Kizárólag a megtámadott ítélet megalapozottságának vitatására irányuló jogalap – Elfogadhatóság

2.        Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme, ideértve a holding esetét is – Az ártatlanság vélelme, a büntetések személyhez kötöttsége, a jogbiztonság és a fegyveregyenlőség elvének tiszteletben tartása során való figyelembevétel – Megdönthető jelleg – Bizonyítási teher

(EUMSZ 101. cikk)

3.        Bírósági eljárás – Az ítéletek indokolása – Terjedelem

(A Bíróság alapokmánya, 36. cikk)

4.        Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Bírságot kiszabó és visszaesés címén szorzótényezőt alkalmazó határozat – Indokolás címén korábbi, a fellebbezőnek nem címzett bizottsági határozatokra való hivatkozás – Megengedhetetlenség

(EUMSZ 101., EUMSZ 102. és EUMSZ 296. cikk)

5.        Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Vállalkozás – Fogalom – Gazdasági egység

(EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk)

6.        Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A szempontok kötött vagy kimerítő listájának hiánya – A Bizottságnak fenntartott mérlegelési mozgástér – A piacra gyakorolt tényleges hatás figyelembevétele – Olyan szempont, amely mérhetősége esetén a bírság összegének növelését eredményezheti

(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

7.        Fellebbezés – Jogalapok – A Törvényszék érvelésének egy pontjára vonatkozó konkrét kifogás szükségessége

(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 168. cikk, (1) bekezdés, d) pont)

8.        Fellebbezés – A Bíróság hatásköre – A vállalkozással szemben kiszabott bírság összegével kapcsolatban a Törvényszék által végzett értékelés méltányossági okokból való vitatása – Kizártság

(EUMSZ 101. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk)

9.        Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Maximális összeg – Kiszámítás – Figyelembe veendő forgalom – A vállalkozásként tevékenykedő gazdasági egységet képező valamennyi társaság összesített forgalma

(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

10.      Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Figyelembe veendő időpont – A jogsértés megvalósulásának időpontja – A jogsértést követően tevékenységeinek egy részét a cégcsoport másik társaságára átruházó vagy a jogsértést követően megszűnő leányvállalat – Az anyavállalat felelősségére gyakorolt hatás hiánya

(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

11.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – A Bizottság azon lehetősége, hogy az eljárás során a határozatában nem szereplő indokokra hivatkozzon – Hiány

(EUMSZ 101., EUMSZ 102. és EUMSZ 296. cikk)

12.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – A kifogásközlésben foglalt ténybeli vagy jogi elemek címzett vállalkozás általi, a közigazgatási eljárásban való vitatása hiányának figyelembevétele – Hiány

(EUMSZ 101., EUMSZ 102. és EUMSZ 296. cikk)

1.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 41., 62. pont)

2.        A versenyjog területén abban a különös esetben, ha az anyavállalat az uniós versenyszabályokat megsértő leányvállalata tőkéjében kizárólagos vagy majdnem kizárólagos részesedéssel rendelkezik – ideértve azon esetet is, amikor a holdingtársaság a közbenső társaság tőkéjében 100%‑os részesedéssel rendelkezik, amely közbenső társaság viszont kizárólagos részesedéssel rendelkezik a cégcsoportjához tartozó, az uniós versenyszabályokat megsértő leányvállalat tőkéjében –, fennáll azon megdönthető vélelem, miszerint ezen anyavállalat ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol leányvállalatára, holding esetében pedig mind a közbenső társaság, mind pedig a leányvállalat magatartására. E vélelem egyrészt a versenyszabályokkal ellentétes magatartások megtorlására, illetve azok megismétlésének megelőzésére vonatkozó célkitűzés, másrészt egyes uniós jogi alapelvek, így különösen az ártatlanság vélelme, a büntetések személyhez kötöttsége és a jogbiztonság elve, valamint a védelemhez való jog követelményei, ideértve a fegyveregyenlőség elvét is, közötti egyensúly megteremtésére törekszik. Az anyavállalat feladata e vélelem megdöntése úgy, hogy bizonyítja, ő és leányvállalata nem alkottak az EUMSZ 101. cikk értelmében vett egyetlen vállalkozást, amely a szóban forgó jogsértést elkövette. E célból az anyavállalatnak bizonyítania kell, hogy nem csupán operatív, de pénzügyi szinten is tartózkodott attól, hogy a leányvállalatra ténylegesen meghatározó befolyást gyakoroljon.

Azon körülmény, hogy a leányvállalat bizonyos önállósággal rendelkezett, vagy hogy az anyavállalat e jogsértésben nem vett részt közvetlenül, és annak elkövetésére nem is ösztönözte leányvállalatát, önmagában nem elegendő a vélelem megdöntésére, és annak bizonyítására, hogy az anyavállalat és leányvállalata nem alkotott az EUMSZ 101. cikk értelmében vett egyetlen vállalkozást.

Ezenkívül azon körülmény, hogy az anyavállalat „egyszerű” technikai és pénzügyi koordinátori szerepet játszott, illetve hogy e társaságoknak pénzügyi és anyagi segítséget nyújtott, azt bizonyítja, hogy nem tartózkodott attól, hogy leányvállalataira meghatározó befolyást gyakoroljon.

(vö. 46–48., 50., 63–69. pont)

3.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 51., 74., 84., 102. pont)

4.        Az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolásnak a szóban forgó aktus jellegéhez kell igazodnia, és abból világosan és egyértelműen ki kell tűnnie az aktust kibocsátó intézmény érvelésének oly módon, hogy lehetővé tegye az érdekeltek számára, hogy megismerjék a meghozott intézkedés indokait, a hatáskörrel rendelkező bíróság számára pedig, hogy felülvizsgálati jogkörét gyakorolja.

Így az egyedi határozatok keretében az ilyen határozat indokolására vonatkozó kötelezettség célja – a bírósági felülvizsgálat lehetővé tételén felül – az érintett részére elegendő tájékoztatás nyújtása annak eldöntéséhez, hogy a határozat adott esetben szenved‑e valamely, az érvényességének vitatását lehetővé tevő hibában.

Ebből következik, hogy a Bizottság, amikor az uniós versenyszabályok megsértése miatt valamely társasággal szemben bírságot szab ki, és a bírság kiszámításakor szorzótényezőt alkalmaz azon tény figyelembevétele érdekében, hogy ugyanezen társaság korábban már részt vett a versenyszabályok megsértésében, az említett bírságot kiszabó határozatban köteles olyan magyarázatot adni, amely lehetővé teszi az uniós bíróságok, valamint e társaság számára, hogy megtudhassák, milyen minőségben és milyen mértékben vett részt e társaság a korábbi jogsértésben. Különösen, ha a Bizottság úgy véli, hogy az említett társaság a korábbi jogsértésről szóló határozat címzett vállalkozásának részét képezte, a Bizottságnak jogilag megkövetelt módon kell megindokolnia ezen állítását.

E feltétel nem teljesül akkor, ha a Bizottság a kifogásközlésben kijelenti, hogy figyelembe fogja venni hasonló jogsértések korábbi megállapításait, és e tekintetben olyan korábbi határozatokra utal, amelyeknek a fellebbező nem volt címzettje.

(vö. 71., 126., 127., 129–131. pont)

5.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 82. pont)

6.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 96–98. pont)

7.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 102., 103. pont)

8.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 105. pont)

9.        Az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében előírt 10%‑os felső határt az EUMSZ 101. cikk értelmében vállalkozásként tevékenykedő, egyetlen gazdasági egységet képező valamennyi társaság összesített forgalma alapján kell kiszámolni.

(vö. 109. pont)

10.      A versenyjog területén valamely társaság – és ennélfogva az anyavállalat – versenyszabályokba ütköző jogsértésért való felelősségének megállapításához az a tény bír döntő jelentőséggel, hogy az ilyen jogsértés miatt eljárás alá vont cégcsoport részét képező társaság közvetlenül részt vett a jogsértésben, legalábbis a tevékenységének a cégcsoport másik társaságára való átruházásáig, és e társaságot a cégcsoport anyavállalata irányította akkor, amikor a társaság a jogsértésben közvetlenül részt vett. Nincs jelentősége viszont annak, hogy vállalkozások jogutódlása esetén a jogsértést elkövető társaság gazdasági és/vagy jogi értelemben megszűnt létezni.

(vö. 111. pont)

11.      Az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolást főszabály szerint ugyanakkor kell közölni az érintettel, mint a neki sérelmet okozó határozatot. Az indokolás hiányát nem orvosolhatja azon tény, hogy az érintett az uniós bíróságok előtti eljárás során megismeri a határozat indokolását.

(vö. 128. pont)

12.      A Törvényszék által elvégzett értékelést, miszerint a Bizottság a versenyszabályokat alkalmazó határozatban nem szolgáltatott elegendő részletes és pontos bizonyítékot ahhoz, hogy igazolni lehessen határozatát, nem érinti azon tény, hogy a határozat címzett vállalkozása a Bizottság előtt folyó eljárásban nem vitatta a Bizottság bizonyos állításait, mivel az uniós jog egyetlen rendelkezése sem írja elő a kifogásközlés címzettje számára, hogy a közigazgatási eljárás során vitassa az abban szereplő különböző ténybeli vagy jogi elemeket.

vö. 136., 137. pont)