T‑19/07. sz. ügy

Systran SA és

Systran Luxembourg SA

kontra

az Európai Bizottság

„Szerződésen kívüli felelősség – Ajánlati felhívás a Bizottság automatikus fordítói szolgáltatásának karbantartására és nyelvi fejlesztésére irányuló projekt megvalósítására – Egy kereskedelmi forgalomban kapható számítógépi program forráskódja – Szerzői jog bitorlása – Know‑how engedély nélküli kiszolgáltatása – Kártérítési kereset – Szerződésen kívüli jogvita – Elfogadhatóság – Tényleges és biztos kár – Okozati összefüggés – A kár összegének átalányértékelése”

Az ítélet összefoglalása

1.      Kártérítési kereset – Tárgy – Az Unió ellen az EK 288. cikk második bekezdése alapján előterjesztett kártérítési kérelem – Az uniós bíróság kizárólagos hatásköre – A fennálló felelősség szerződéses vagy szerződésen kívüli jellegének értékelése – Szempontok

(EK 235. cikk, EK 238. cikk, EK 240. cikk, és EK 288. cikk, (2) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 113. cikk)

2.      Kártérítési kereset – Tárgy – A Bizottság know‑how‑val kapcsolatos titoktartási kötelezettségének állítólagos megsértéséből eredő károk megtérítése – Szerződésen kívüli alap – Az uniós bíróság hatásköre

(EK 235. cikk, EK 287. cikk és EK 288. cikk, (2) bekezdés; alapvető jogok kartája, 41. cikk)

3.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, (1) bekezdés, és 53. cikk, (1) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

4.      Kártérítési kereset – Az uniós bíróság hatásköre – A szerzőijog‑bitorlás Bizottság általi elkövetésére vonatkozó állítás elbírálására irányuló hatáskör – Feltételek

(EK 235. cikk, és EK 288. cikk, (2) bekezdés)

5.      Kártérítési kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Az Uniónak a kár megtérítésére a szerződésen kívüli felelősség terén a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően történő kötelezése

(EK 235. cikk, és EK 288. cikk, (2) bekezdés)

6.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Tényleges és biztos kár – Okozati összefüggés

(EK 288. cikk, (2) bekezdés)

7.      Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 91/250 irányelv – Számítógépi programok jogi védelme – Korlátozásokkal érintett aktusok – Kivételek – Terjedelem

(91/250 tanácsi irányelv, 4. és 5. cikk)

8.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése

(EK 288. cikk, (2) bekezdés)

1.      A szerződésen alapuló felelősség esetében csak az EK 238. cikk értelmében vett választottbírósági kikötés esetén rendelkezik az uniós bíróság hatáskörrel. Ilyen kikötés hiányában a Törvényszék az EK 235. cikk alapján valójában nem dönthet szerződéses eredetű kártérítésre irányuló keresetről. Ennek hiányában a Törvényszék a számára az EK 240. cikkben kizárólagosan fenntartott jogviták körén kívülre terjesztené ki hatáskörét, ugyanis e rendelkezés a nemzeti bíróságok általános szabályok szerinti hatáskörébe utalja azon jogviták elbírálását, amelyeknek az Unió is részese. Az uniós bíróság szerződésen alapuló ügyekre vonatkozó hatásköre eltér az általános szabályoktól, így azt megszorítóan kell értelmezni, vagyis a Törvényszék csak olyan kereseteket vizsgálhat meg, amelyek a szerződésből erednek, vagy amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az abból fakadó kötelezettségekkel.

Ezzel szemben szerződésen kívüli felelősség esetében az uniós bíróság anélkül is hatáskörrel rendelkezik, hogy szükséges lenne a jogvitában részt vevő felek megegyezésének előzetes kinyilvánítása. Az EK 235. cikk szerinti hatásköre fennállásának megállapításához a Törvényszéknek az ügy iratainak különböző releváns elemeire tekintettel meg kell vizsgálnia, hogy a felperesek által előterjesztett kártérítés iránti kereset objektív és általános jelleggel szerződéses eredetű vagy szerződésen kívüli eredetű kötelezettségeken alapul‑e, ami lehetővé teszi a jogvita szerződésen alapuló vagy szerződésen kívüli jellegének meghatározását. Ezek az elemek többek között a felek állításainak, a kártérítés iránti kereset tárgyát képező kár alapjául szolgáló ténynek és a jogvita tárgyát képező kérdést szabályozó szerződéses vagy szerződésen kívüli rendelkezéseknek a vizsgálata alapján állapíthatók meg. Amikor szerződésen kívüli felelősséggel kapcsolatban jár el, a Törvényszék tehát teljes mértékben vizsgálhatja egy szerződés tartalmát, ahogy azt egy fél által bármilyen, érvelése alátámasztása érdekében hivatkozott dokumentum esetében is teszi annak megállapítása érdekében, hogy az alkalmas‑e a számára az EK 235. cikk által kifejezetten biztosított hatáskör megkérdőjelezésére. E vizsgálat a Törvényszék hatáskörének megalapozása érdekében hivatkozott tények értékelésének körébe tartozik, amelyek hiánya az eljárási szabályzat 113. cikke értelmében vett eljárásgátló ok.

(vö. 58–62. pont)

2.      Az uniós jog általános elve az EK 287. cikk által kifejezett azon elv, amelynek értelmében a vállalkozásoknak joguk van üzleti titkaik védelméhez. Az Alapjogi Charta 41. cikke szintén kifejti, hogy az igazgatási szerveknek tiszteletben kell tartaniuk a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekeket.

Az üzleti titkok közé tartoznak a know‑how‑ra vonatkozó műszaki információk is, amelyeknek nemcsak a nyilvánosságra hozatala, hanem az információt nyújtó személytől eltérő más jogalany részére történő továbbítása is súlyosan sértheti az előbbi érdekeit. Ahhoz, hogy a műszaki információk jellegüknél fogva az EK 287. cikk hatálya alá tartozzanak, mindenekelőtt elengedhetetlen, hogy csak a személyek szűk köre ismerje őket. Továbbá olyan információknak kell lenniük, amelyek nyilvánosságra hozatala alkalmas arra, hogy súlyos kárt okozzon akár az információt nyújtónak, akár harmadik személynek. Végül az is szükséges, hogy azok az érdekek, amelyek az információ nyilvánosságra hozatala révén sérülhetnek, objektíve védelemre szoruljanak.

Mivel az adott ügyben annak állítólagosan felróható és károkozó jellegét, hogy a Bizottság harmadik személynek tulajdonjog vagy know‑how által védett információkat adott át azok jogosultjának kifejezett engedélye nélkül, a tagállamok jogában közös, az ilyen ügyekben alkalmazandó általános elvekre figyelemmel kell értékelni, nem pedig a múltban kötött szerződésekben szereplő olyan szerződéses rendelkezések alapján, amelyek nem a felperes szerzői jogát és know‑how‑ját érintik, a jogvita tárgya szerződésen kívüli jellegű.

(vö. 79–80., 103. pont)

3.      Minden keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését. Ennek kellően világosnak és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes részére védekezésének előkészítését, és hogy az uniós bíróság gyakorolhassa bírósági felülvizsgálati jogkörét. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása végett szükséges, hogy az alapvető ténybeli és jogi elemek, amelyeken a kereset alapul, legalább összefoglalva, viszont koherens és érthető módon kiderüljenek magából a keresetlevél szövegéből. A valamely intézmény által állítólagosan okozott károk megtérítése iránti kérelmet tartalmazó keresetlevél akkor felel meg e követelményeknek, ha tartalmazza többek között azokat az elemeket, amelyek alapján azonosítható a felperes által az intézmény terhére rótt magatartás.

(vö. 107–108. pont)

4.      Ha egy szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti keresetben a szerzői jog bitorlásának fogalmára a know‑how bizalmas jellegével együttesen kizárólag a Bizottság magatartásának jogellenessé minősítése céljából hivatkoznak, a szóban forgó magatartás jogellenes jellegének értékelését a tagállamok jogában közös általános elvek alapján kell elvégezni, és az nem igényli hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság előzetes határozatát.

Következésképpen az EK 235. cikk és az EK 288. cikk második bekezdése által a szerződésen kívüli felelősség tekintetében az uniós bíróságra ruházott hatáskörre, valamint egy számítógépi program szerzői jogának bitorlás folytán egy felperes által elszenvedett kár Bizottság általi megtérítésének elérésére alkalmas nemzeti jogorvoslati út hiányára figyelemmel semmi sem zárja ki, hogy a bitorlás felperes által használt fogalmát figyelembe lehessen venni a Bizottság magatartásának jogellenessé minősítése szempontjából egy kártérítés iránti kereset keretében.

A bitorlásnak a felperes által egy ilyen kereset keretében használt fogalmát kizárólag a tagállamok jogában közös általános elvek alapján kell értelmezni, amelyeket a számítógépi programok tekintetében több harmonizációs irányelvben átvettek, illetve meghatároztak. Következésképpen egy ilyen kártérítési kereset keretében a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik a bitorlás megállapítására abban az értelemben, amelyet egy tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága kölcsönözhetne ennek a kifejezésnek ezen állam jogának alkalmazásában.

(vö. 115–117. pont)

5.      Az EK 288. cikk második bekezdéséből és az EK 235. cikkből következően az uniós bíróság hatáskörébe tartozik az Unió minden olyan kártérítési formára való kötelezése, amely a szerződésen kívüli felelősség terén megfelel a tagállamok jogában közös általános elveknek, beleértve – amennyiben az ezen elveknek megfelelőnek tűnik – a természetbeni, adott esetben valamely cselekvésre vagy az attól való tartózkodásra felszólító meghagyás formájában megvalósuló kártérítést is. Következésképpen az Unió főszabály szerint nem mentesülhet az uniós bíróságtól származó, hasonló eljárási intézkedés alól, mivel annak kizárólagos hatásköre van az Uniónak felróható károk megtérítésével kapcsolatos keresetek elbírálására.

Abban az esetben, amikor a szerzői jog Bizottság általi megsértésére hivatkoznak, az állítólagosan okozott kár teljes megtérítése megköveteli, hogy e szerzői jog jogosultjának joga az eredeti állapotában helyreállításra kerüljön, e helyreállítás pedig legalább azt igényli – függetlenül az esetleges kár számszerű összegétől –, hogy azonnal hagyjanak fel a jogosult jogát sértő magatartással. A kár teljes megtérítése ilyen esetben megvalósulhat a bitorlás eredményének elkobzásával, illetve megsemmisítésével vagy a Törvényszék határozatának a Bizottság költségén történő közzétételével is.

(vö. 120–123. pont)

6.      Az Uniónak az EK 288. cikk második bekezdése szerinti, szerződésen kívüli kártérítési felelősségének megállapíthatósága feltételezi az intézménynek felrótt magatartás jogellenességére, a kár tényleges bekövetkezésére, valamint a magatartás és az állítólagos kár közötti okozati összefüggésre vonatkozó feltételek egyidejű fennállását.

Az intézménynek felrótt jogellenes magatartásnak olyan jogsértést kell megvalósítania, amely a személyek részére jogokat keletkeztető valamely jogszabály kellően egyértelmű megsértésének minősül. Ha ez az intézmény csak jelentősen korlátozott vagy gyakorlatilag a semmivel egyenlő mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, akkor az uniós jog egyszerű megsértése is elegendő annak megállapításához, hogy kellően egyértelmű jogsértésről van szó.

A megtéríteni kért kárnak ténylegesnek és határozottnak kell lennie, valamint kellően közvetlen okozati összefüggésnek kell fennállnia az intézmény magatartása és a kár között.

(vö. 126–127., 268. pont)

7.      A számítógépi programok jogi védelméről szóló 91/250 irányelv 5. cikke által a program szerzőjének kizárólagos joga alá tartozó és ezen irányelv 4. cikkében meghatározott cselekmények kapcsán előírt jogszabályi kivétel csak a számítógépi program jogszerű megszerzője által végzett munkákra vonatkozik, a megszerző által harmadik személyre bízott munkákra viszont nem. E kivétel emellett az ahhoz szükséges cselekményekre korlátozódik, hogy a számítógépi programot az azt jogszerűen megszerző személy a rendeltetési célnak megfelelően használhassa, beleértve a hibajavítást is.

(vö. 225. pont)

8.      Egy számítógépi programon egy vállalkozás javára fennálló szerzői jogok és know‑how‑k kellően súlyos megsértésének minősül, amely jogsértés alkalmas az Unió szerződésen kívüli felelősségének megalapozására, az a tény, hogy a Bizottság magának biztosította azt a jogot, hogy olyan munkákat végeztessen el, amelyek az említett szoftver olyan elemeinek módosításával járnak, mint például a forráskód, anélkül hogy megszerezte volna ehhez az említett vállalkozás előzetes engedélyét.

(vö. 250., 261. pont)