A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-141/07. sz., Otis Luxembourg Sàrl, korábban General Technic-Otis Sàrl, Otis SA, Otis BV, Otis Elevator Company, Otis GmbH & Co. OHG kontra Európai Bizottság ügyben 2011. július 13-án hozott ítélete ellen az Otis Luxembourg Sàrl, korábban General Technic-Otis Sàrl, Otis SA, Otis BV, Otis Elevator Company, Otis GmbH & Co. OHG által 2011. szeptember 23-án benyújtott fellebbezés

(C-494/11. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Otis Luxembourg Sàrl, korábban General Technic-Otis Sàrl, Otis SA, Otis BV, Otis Elevator Company, Otis GmbH & Co. OHG (képviselők: A. Winckler avocat, J. Temple Lang solicitor, C.J. Cook advocate, D. Gerard avocat)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül az ítéletet;

a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján részben semmisítse meg a határozatot és csökkentse az abban meghatározott bírságok összegét, vagy belátása szerint helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet és a releváns tényállási elemek ismételt elbírálása céljából utalja vissza az ügyet Törvényszék elé;

a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalapjuk keretében a fellebbezők vitatják a Törvényszék azon következtetését, amely szerint a Bizottság joggal tette felelőssé az Otis SA-t a GTO Luxemburgban elkövetett jogsértéséért. E jogalap négy részből áll. Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta az anyagi jogot, mivel tévesen ítélte meg a Bíróság által a C-97/08. P. sz., Akzo Nobel kontra Bizottság ügyben kimunkált jogi kritériumot és az egyetlen vállalkozás fogalmát. Másodszor a Törvényszék túllépte hatáskörét azáltal, hogy olyan tényállási elemekre hivatkozott, amelyeket a Bizottság sem említett a határozatban, és amelyek a Bizottság aktájában sem szerepelnek. Harmadszor a Törvényszék tévesen ítélte meg a GTO és az Otis SA közötti jogviszony jellegét és tartalmát, továbbá elferdítette a tényállást. Negyedszer a Törvényszék hiányosan indokolta azon jogalap elutasítását, amely szerint a Bizottság megszegte azon kötelezettségét, hogy egyenlő bánásmódban részesítse a GTO és az MEE anyavállalatait.

Második jogalapjuk keretében a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék több esetben tévesen alkalmazta a jogot, amikor a németországi jogsértés tekintetében jóváhagyta a bírság kiindulási összegének meghatározását. E jogalap két részből áll. Először is a Törvényszék tévesen értelmezte az 1998. évi bírságkiszabási iránymutatást, mivel úgy vélte, hogy a Bizottság nem volt köteles figyelembe venni az érintett piac méretét a bírság kiindulási összegének meghatározása során. Másodszor a Törvényszék indokolása hiányos volt az érintett piac méretének megállapítása és a résztvevők csoportosítása tekintetében.

Harmadik jogalapjuk keretében a fellebbezők kijelentik, hogy a Törvényszék több esetben tévesen alkalmazta a jogot és túllépte hatáskörét, amikor megtagadta, hogy az Otis a 2002. évi engedékenységi közlemény 23. pontjának b) alpontja szerinti "részleges mentességben" részesüljön. E jogalap két részből áll. Először is a Törvényszék nem alkalmazta a "részleges mentesítés" szabályos jogi feltételeit, és túllépte hatáskörét azáltal, hogy az Otis által szolgáltatott bizonyítékok értékelése helyett a Bizottság értékelését fogadta el, és figyelmen kívül hagyta a bizonyítás állandósult szabályait. Másodszor a Törvényszék tévesen értelmezte a Bizottság indokolási kötelezettségét.

____________