Language of document :

A Rechtbank van koophandel te Brussel (Belgium) által 2011. április 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió kontra Otis NV és társai

(C-199/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank van koophandel te Brussel

Az alapeljárás felei

Felperes:     Az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió

Alperesek:     Otis NV

    Kone Belgium NV

    Schindler NV

    ThyssenKrupp Liften Ascenseurs NV

    General Technic-Otis Sàrl

    Kone Luxembourg Sàrl

    Schindler Sàrl

    ThyssenKrupp Ascenseurs Luxembourg Sàrl

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)    a) A Szerződés 282. cikke (jelenleg a 335. cikk) kimondja, hogy az Uniót a Bizottság képviseli; - egyrészt az EUMSZ 335. cikk, másrészt pedig a költségvetési rendelet 103. és 104. cikke úgy rendelkezik, hogy az egyes intézmények a működésükkel kapcsolatos ügyekben maguk képviselik az Uniót, azzal a lehetséges következménnyel, hogy az intézmények - kizárólagosan vagy kizárólagosság nélkül - bíróság előtt eljárhatnak; - nem kétséges, hogy a kartell létrehozásának következményeként rendkívül magas ár fizetése a megbízottak részére, stb. a "csalás" fogalma alá tartozik; - a belga jogban a lex specialis generalibus derogat elve van érvényben; - ha ez a jogelv az európai jogban is érvényesül, nem az egyes intézmények feladata volt-e keresetek előterjesztésének kezdeményezése (kivéve azokban az esetekben, amelyekben maga a Bizottság volt a megbízó)?

    b) (Másodlagosan előterjesztett kérdés) Nem kellett volna a Bizottságnak legalábbis az intézmények által adott, azok érdekeinek bíróság előtti védelmére vonatkozó képviseleti meghatalmazással rendelkeznie?

2)    a) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének (1) bekezdése mindenkinek biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot, és az ezzel összefüggő azon elvet, hogy senki sem lehet bíró a saját ügyében. Összeegyeztethető-e ez azzal az elvvel, hogy a Bizottság az első szakaszban ajánlatkérőként jár el, és a kifogásolt magatartást, tehát a kartell létrehozását a Szerződés 81. cikkének (jelenleg a 101. cikk) megsértéseként szankcionálja, miután ebben az eljárásban maga folytatta le a vizsgálatot, hogy ezt követően a második szakaszban előkészítse a nemzeti bíróság előtti kártérítés iránti pert, és meghozza a keresetindításra vonatkozó döntést, miközben a Bizottság ugyanezen tagja felelős az egymással összekapcsolt két ügyért, mégpedig annál inkább, mivel az eljáró nemzeti bíróság nem térhet el a szankció tárgyában hozott határozattól?

    b) (Másodlagosan előterjesztett kérdés) A 2. kérdés a) pontjára adandó igenlő válasz esetén, tehát ha összeegyeztethetetlenség áll fenn, hogyan érvényesítheti kártérítési igényét valamely jogellenes cselekmény (a kartell létrehozása) károsultja (a Bizottság és/vagy az intézmények és/vagy az Unió) az európai jog szerint, amely igény esetében szintén alapvető jogról van szó?

____________