C‑105/12–C‑107/12. sz. egyesített ügyek
Staat der Nederlanden
kontra
Essent NV (C‑105/12),
Essent Nederland BV (C‑105/12),
Eneco Holding NV (C‑106/12)
és
Delta NV (C‑107/12)
(a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatalra utalás – A tőke szabad mozgása – EUMSZ 63. cikk – Tulajdoni rend – EUMSZ 345. cikk – Villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetők – Privatizációs tilalom – A villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozásokhoz kapcsolódás tilalma – A rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalma”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. október 22.
1. A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek – Korlátozások – A villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetők privatizációját, illetve a villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozásokhoz kapcsolódást tiltó nemzeti szabályozás – Megengedhetetlenség – Tulajdoni rend – A semlegesség elve – Hatás hiánya
(EUMSZ 63. cikk és EUMSZ 345. cikk)
2. A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek – Korlátozások – A villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetők privatizációját, illetve a villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozásokhoz kapcsolódást tiltó nemzeti szabályozás – Közérdeken alapuló nyomós okkal való igazolás – Verseny, átláthatóság és a hátrányos megkülönböztetés tilalma – Megengedhetőség – Feltételek – Arányosság – A nemzeti bíróság általi értékelés
(EUMSZ 65. cikk és EUMSZ 345. cikk)
1. Az EUMSZ 345. cikket úgy kell értelmezni, hogy a hatálya alá tartozik a privatizációs tilalomra vonatkozó olyan szabályozás, mint amilyen az alapügyben szerepel, amely azzal jár, hogy a Hollandiában tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetőben fennálló részesedésekkel közvetlenül vagy közvetve, a nemzeti jogszabályokban meghatározott hatóságoknak kell rendelkezniük. Ugyanakkor ezen értelmezésnek nem következménye, hogy kivonja az EUMSZ 63. cikk hatálya alól az olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek tiltják a villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetők privatizációját, ezenfelül pedig egyrészt tiltják a tulajdonosi vagy ellenőrzési viszonyokat az olyan csoport tagjai közé tartozó társaságok, amelynek az e tagállam területén tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltető is tagja, illetve az olyan csoport tagjai közé tartozó társaságok között, amelynek tagja az ugyanezen a területen villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozás, másrészt pedig tiltják, hogy az ilyen üzemeltető, vagy azon csoport, amelynek a tagjai közé tartozik, olyan ügyleteket teljesítsen vagy olyan tevékenységeket folytasson, amelyek az érintett „rendszer‑üzemeltetés érdekével potenciálisan össze nem egyeztethetők”.
Ugyanis egyrészt az EUMSZ 345. cikk kifejezi a szerződéseknek a tagállami tulajdoni rendekkel szembeni semlegességét. E tekintetben a szerződésekkel nem ellentétes sem a vállalkozások államosítása, sem pedig privatizálása. Ebből következik, hogy a privatizációs tilalommal, amely tiltja, hogy magánszemély rendelkezzen a valamely tagállam tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetőben fennálló részesedéssel, az EUMSZ 345. cikk hatálya alá tartozik. Mindazonáltal e rendelkezés nem vonja ki a tagállamok hatályos tulajdoni rendjét az EUM‑Szerződés alapvető szabályai, többek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvére, a letelepedési szabadságra és a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályai alól.
Másrészt az olyan privatizációs tilalom, amely gátolja, hogy magánbefektető részvényeket vagy részesedést szerezzen az adott tagállam területén tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltető tőkéjében, és amely ezenfelül magában foglalja a csoporttilalmat és a rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalmát, amelyek akadályozzák a határokon átívelő befektetéseket vagy azok minőségi korlátozását képezik, sérti az EUMSZ 63. cikk szerinti szabad tőkemozgást.
(vö. 29., 30., 33., 34., 36–38., 43–48. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
2. Ami a privatizációs tilalomra vonatkozó olyan szabályozást illeti, amely azzal jár, hogy az adott tagállamban tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetőben fennálló részesedésekkel közvetlenül vagy közvetve a nemzeti jogszabályokban meghatározott hatóságoknak kell rendelkezniük, és amely az EUMSZ 345. cikk hatálya alá tartozik, a jogalkotónak a megállapított tulajdoni rendre vonatkozó választását vezérlő célok nyomós közérdeken alapulóként figyelembe vehetők a szabad tőkemozgás korlátozásának igazolásához. Ugyanis, bár az EUMSZ 345. cikk nem igazolhatja a szabad tőkemozgásra vonatkozó szabályok korlátozását, ez nem jelenti azt, hogy a jogalkotónak a villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzenmeltetőkre vonatkozóan a köz‑ vagy magántulajdoni rend választásában megjelenő érdeket nem lehetne figyelembe venni közérdeken alapuló nyomós indokként. Az EUMSZ 345. cikk hatálya alá tartozó nemzeti jogszabályok által meghatározott tulajdoni rend választásának okai különösen olyan tényezőknek minősülnek, amelyek figyelembe vehetők a szabad tőkemozgás korlátozásainak igazolásához.
Ami az olyan nemzeti szabályozást illeti, amely tiltja a villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetők számára egyrészt azt, hogy kapcsolódjanak a villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozásokhoz, illetve másrészről tiltja számukra rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységeket, a tág értelemben vett keresztfinanszírozás – ideértve a stratégiai információcserét is – megakadályozására, a energia‑ és a gázpiac átláthatóságának biztosítására, és a versenytorzulás elkerülésére irányuló célok főszabály szerint közérdeken alapuló nyomós indokként igazolhatják az alapszabadságok e szabályok által megállapított korlátozásait. Mindazonáltal szükséges, hogy a szóban forgó korlátozások alkalmasak legyenek a kitűzött célok elérésére, és nem haladhatják meg az elérni kívánt célok megvalósításához szükséges mértéket, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
(vö. 52., 53., 55., 66–68. pont és a rendelkező rész 2. pontja)