C‑401/11. sz. ügy
Blanka Soukupová
kontra
Ministerstvo zemědělství
(a Nejvyšší správní soud [Cseh Köztársaság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Mezőgazdaság – EMOGA – 1257/1999/EK rendelet – Vidékfejlesztési támogatás – A korengedményes nyugdíjazás támogatása – A mezőgazdasági üzemet átruházó, az átruházás időpontjában legalább 55 éves, de a rendes nyugdíjkorhatárt még el nem érő személy – A »rendes nyugdíjkorhatár« fogalma – A nyugdíjkorhatárt nemtől, illetve nők esetében a felnevelt gyermekek számától eltérően meghatározó nemzeti szabályozás – Az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános elve”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2013. április 11.
1. Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Az EMOGA általi finanszírozás – Vidékfejlesztési támogatás – A korengedménnyel történő nyugdíjazáshoz nyújtott támogatási mechanizmus – 1257/1999 rendelet – A rendes nyugdíjkorhatár fogalma
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 20. cikk, 21. cikk, (1) bekezdés, 23. cikk és 51. cikk, (1) bekezdés; 1257/1999 tanácsi rendelet, (40) preambulumbekezdés, 2. cikk, tizenegyedik francia bekezdés és 10. cikk, (1) bekezdés)
2. Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Az EMOGA általi finanszírozás – Vidékfejlesztési támogatás – A korengedménnyel történő nyugdíjazáshoz nyújtott támogatási mechanizmus – 1257/1999 rendelet – A rendes nyugdíjkorhatárt a kérelmező nemétől, illetve nők esetében a felnevelt gyermekek számától függően meghatározó nemzeti szabályozás – Az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértése
(1257/1999 tanácsi rendelet, 2. cikk, tizenegyedik francia bekezdés és 11. cikk, (1) bekezdés, második francia bekezdés)
1. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 1257/1999 rendelettel létrehozott, a korengedményes nyugdíjazáshoz nyújtott támogatás a közös agrárpolitika EMOGA által finanszírozott olyan eszköze, amelynek célja a mezőgazdasági üzemek gazdasági életképességének biztosítása, és nem egy, a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7 irányelv hatálya alá tartozó szociális biztonsági juttatás.
E feltételek mellett ugyan az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése értelmében vett rendes nyugdíjkorhatár rögzítése az uniós jog harmonizációja hiányában a tagállamok hatáskörébe tartozik, e rendelet alkalmazásában ezen államok nem hivatkozhatnak arra az eltérő bánásmódra, amelynek fenntartását a 79/7 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése a szociális biztonság területén a nyugdíjkorhatár rögzítése tekintetében megengedi. Erre a nem harmonizált fogalomra való hivatkozva nem tekinthető úgy, hogy az uniós jogalkotó felhatalmazta volna az említett államokat arra, hogy a hivatkozott rendelet végrehajtása során olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek sértik az uniós jog általános elveit, valamint az alapvető jogokat. Következésképpen és az 1257/1999 rendelet (40) preambulumbekezdésére és 2. cikke tizenegyedik francia bekezdésére is tekintettel e rendelet végrehajtása során a tagállamok az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének (1) bekezdése értelmében kötelesek tiszteletben tartani az említett Charta 20. cikkében, 21. cikkének (1) bekezdésében és 23. cikkében kimondott egyenlő bánásmód elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvét.
(vö. 25–28. pont)
2. Nem egyeztethető össze az uniós joggal és az egyenlő bánásmód, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános elvével az, hogy valamely tagállam a nemzeti nyugdíjrendszer nyugdíjjogosultsághoz előírt életkorra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 1257/1999 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése értelmében vett rendes nyugdíjkorhatárt a mezőgazdasági korengedményes nyugdíjazáshoz nyújtott támogatást kérelmezők esetében nemüktől, illetve női kérelmezők esetében az általuk felnevelt gyermekek számától függően eltérően határozzák meg.
Bármelyik nemhez tartozzanak is, az idősebb gazdálkodók ugyanis az említett rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében előírt korengedményes nyugdíjazás támogatása által követett cél tekintetében összehasonlítható helyzetben vannak, és e támogatásnak az a célja, hogy e gazdálkodókat nemüktől és az általuk felnevelt gyermekek számától függetlenül arra ösztönözze, hogy a mezőgazdasági termelés életképességének jobb biztosítása érdekében mezőgazdasági tevékenységüket előbb szüntessék be véglegesen, mint tennék. E körülmények között ellentétes lenne az uniós joggal és az egyenlő bánásmód, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, hogy a szóban forgó helyzeteket objektív igazolás hiányában eltérő módon kezeljék.
Ami az egyenlő bánásmód elvének megsértéséből az ilyen helyzetben fakadó következményeket illeti, amíg az egyenlő bánásmódot visszaállító intézkedéseket nem fogadják el, az egyenlőség elvének tiszteletben tartása csak úgy biztosítható, ha a hátrányos helyzetbe hozott személyeknek biztosítják ugyanazokat az előnyöket, amelyekben a kedvezményezett csoporthoz tartozó személyek részesülnek.
(vö. 30., 31., 35., 36. pont és a rendelkező rész)