A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
2012. október 18.(*)
„Tagállami kötelezettségszegés – Elfogadhatóság – 1234/2007. sz. rendelet– 115. cikk – XV. melléklet – I. pont, (2) bekezdés – A XV. melléklet függeléke – A. rész – »Vaj« és »kenhető vajkészítmények« kereskedelmi megnevezések – »Pomazánkové máslo« (kenhető vaj) kereskedelmi megnevezés – Eltérések jegyzéke”
A C‑37/11. sz. ügyben,
az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz 2011. január 25‑én
az Európai Bizottság (képviselik: Z. Malůšková és H. Tserepa‑Lacombe, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)
felperesnek
a Cseh Köztársaság (képviselik: M. Smolek és T. Müller, valamint J. Očková, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
benyújtott keresete tárgyában,
A BÍRÓSÁG (első tanács),
tagjai: A. Tizzano, az első tanács elnökeként eljárva, A. Borg Barthet, E. Levits (előadó), J.‑J. Kasel és M. Safjan bírák,
főtanácsnok: P. Mengozzi,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az Európai Bizottság keresetlevelében azt kéri, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy a Cseh Köztársaság – mivel a 2003. március 6‑i 77/2003 mezőgazdasági miniszteri rendelet 1. cikke (2) bekezdésének q) pontjában előírta, hogy a „pomazánkové máslo” tejfölből készült, tejporral vagy íróporral dúsított tejtermék, amely legalább 31 tömegszázalék tejzsírt és 42 tömegszázalék szárazanyagot tartalmaz, és mivel engedélyezte az ilyen termék „pomazánkové máslo” kereskedelmi megnevezéssel történő forgalmazását – megsértette a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet; HL L 299., 2007.11.16., 1. o., helyesbítés: HL L 63., 2010.3.12., 30. o.) XV. melléklete I. pontja (2) bekezdésének első és második albekezdésével, valamint az 1234/2007/EK rendelet XV. melléklete függeléke A. részének 1. és 4. pontjával összefüggésben értelmezve az 1234/2007/EK rendelet 115. cikkéből eredő kötelezettségeit.
Jogi háttér
Az Uniós szabályozás
2 Az 1234/2007 rendelet a kenhető zsírokra vonatkozó előírások megállapításáról szóló, 1994. december 5‑i 2991/94/EK tanácsi rendeletet (HL L 316., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 17. kötet, 15. o.) váltotta fel, amelynek valamennyi rendelkezését átvette. Az 1234/2007 rendelet meghatározza a vaj és más kenhető zsírok kereskedelmi megnevezésének használatára vonatkozó szabályokat.
3 E rendeletnek „A zsírokra vonatkozó forgalmazási előírások” címet viselő 115. cikke a következőképpen rendelkezik:
„[…] [A] XV. mellékletben meghatározott előírások alkalmazandóak a következő, legalább 10 tömegszázalék, de kevesebb mint 90 tömegszázalék zsírtartalmú, emberi fogyasztásra szánt termékekre:
a) a 0405 és az ex2106 KN‑kód alá tartozó tejzsírok;
[...]”
4 Az 1234/2007 rendelet 121. cikkének c) pontja a következőképpen rendelkezik:
„A Bizottság megállapítja az e fejezet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:
[...]
c) a 115. cikkben említett, kenhető zsírokra [helyesen: kenhető vajkészítményekre] vonatkozó előírások tekintetében:
[...]
i) a XV. melléklet I. pontja 2. alpontja harmadik albekezdésének a) pontjában említett termékeknek a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott jegyzékek alapján összeállított jegyzéke;
[...]”
5 A kereskedelmi megnevezésekre vonatkozóan az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdésének első és második albekezdése a következőket tartalmazza:
„E melléklet II. pontja 2. alpontjának és III. pontja 2. és 3. alpontjának sérelme nélkül, a [kenhető vajkészítmények] kereskedelmi megnevezésének meg kell egyeznie a függelékben meghatározottakkal.
A függelékben szereplő kereskedelmi megnevezéseket az ott meghatározott termékek számára kell fenntartani.”
6 1234/2007/EK rendelet XV. melléklete függelékének A. részében foglalt leírás szerint egyrészt a vaj olyan termék, amelynek „tejzsírtartalma legalább 80%, de kevesebb mint 90%, maximális víztartalma 16%, és zsírmentes tejszárazanyag‑tartalma 2%”, másrészt pedig az X%‑os kenhető vajkészítmény „a következő tejzsírtartalommal” rendelkező termék: „39% alatti”, „több mint 41%, de kevesebb mint 60%”, „több mint 62%, de kevesebb mint 80%”.
7 Az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdésének harmadik albekezdése következőképpen rendelkezik:
„E bekezdést nem kell azonban alkalmazni:
a) az olyan termékek megjelölésére, amelyeknél a hagyományos felhasználásból egyértelműen megállapítható a termékek pontos jellege és/vagy ha a megjelöléseket egyértelműen a termék jellemző tulajdonságának ismertetésére használják;
[...]”
8 A kenhető zsírokra vonatkozó előírások megállapításáról szóló 2991/94/EK tanácsi rendelet, valamint a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló 1898/87/EGK bizottsági rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. április 23‑i 445/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 106., 24. o.) a 2991/94 rendelet és az 1898/87 rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 1997. április 1‑jei 577/97/EK bizottsági rendelet helyébe lépett, és I. melléklete tartalmazza azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyekre az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában foglalt eltérés vonatkozik.
A cseh szabályozás
9 A 77/2003 rendelet meghatározza a tejre és a tejtermékekre, jégkrémekre, étkezési zsírokra és olajokra vonatkozó követelményeket.
10 E rendelet 1. cikkének (2) bekezdése alapján:
„E rendelkezés alkalmazásában továbbá
q) »kenhető vaj«: tejfölből készült, tejporral vagy íróporral dúsított tejtermék, amely legalább 31 tömegszázalék tejzsírt és 42 tömegszázalék szárazanyagot tartalmaz.”
A jogvita előzményei és a pert megelőző eljárás
11 A pomazánkové máslo (kenhető vaj) a vajhoz hasonló termék, amelyet kenyérre kenve fogyasztanak, de krémek, szendvicskrémek és tészták készítéséhez is használnak.
12 A pomazánkové máslo legalább 31 tömegszázalék zsírt és legalább 42 tömegszázalék szárazanyagot tartalmaz, víztartalma pedig elérheti az 58%‑ot.
13 Jellemzői alapján a pomazánkové máslo nem felel meg az 1234/2007 rendelet XV. mellékletében foglalt, a „vaj” kereskedelmi megnevezéssel történő forgalmazásra vonatkozó követelményeknek.
14 Miután elutasították az első arra irányuló kérelmet, hogy a pomazánkové máslóra vonatkozzon az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában foglalt eltérés, a Cseh Köztársaság tájékoztatta a Bizottságot, hogy lemondott arról, hogy ezt a terméket fölvegyék az 577/97 rendelet mellékletébe. 2007. március 14‑én a Cseh Köztársaság mégis megismételte kérelmét. A pomazánkové máslo azonban nem került be a rendelet mellékletében szereplő jegyzékbe.
15 Mivel a Cseh Köztársaság nem változtatta meg a jogszabályt, a Bizottság 2008. június 6‑án felszólító levelet küldött részére, amelyben arra emlékeztette, hogy mivel a pomazánkové máslo csak 31% tejzsírt tartalmaz, nem forgalmazható „máslo” (vaj) néven, hanem a „mléčná pomazánka X%” (X%‑os kenhető vajkészítmény) megnevezést kell rá használni az 1234/2007 rendelet XV. mellékletének függeléke alapján.
16 A Cseh Köztársaság a felszólító levélre adott 2008. augusztus 6‑i válaszában elismerte, hogy bár a pomazánkové máslo valóban nem felel meg a legalább 80%‑os tejzsírtartalomra vonatkozó kritériumnak, úgy véli egyrészt, hogy a fogyasztó egyértelműen megkülönbözteti ezt a terméket a vajtól, másrészt pedig hogy az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában foglalt eltérés erre a termékre automatikusan, anélkül is vonatkozik, hogy a Bizottságnak erre vonatkozó végrehajtási rendelkezést kellene elfogadnia.
17 A Bizottság 2009. november 3‑i levelével indokolással ellátott véleményt küldött a Cseh Köztársaságnak, amelyben elutasította az utóbbi által hivatkozott érveket, és felszólította arra, hogy a kézhezvételtől számított két hónapon belül tegyen eleget az indokolással ellátott véleményben foglaltaknak.
18 Az indokolással ellátott véleményben a Bizottság különösen arra hivatkozott, hogy a 445/2007 rendelet kógens formája az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában foglalt eltérés végrehajtásának, és így ezt a rendelkezést nem lehet hallgatólagosan alkalmazni. A Bizottság ezenkívül hangsúlyozta, hogy a Cseh Köztársaság egyáltalán nem vitatta az e tekintetben előírt jogorvoslati határidőkön belül arra irányuló kérelmének elutasítását, hogy a pomazánkové máslo bekerüljön a 445/2007 rendelet I. mellékletében szereplő jegyzékbe. Következésképpen ez a határozat már nem vizsgálható felül.
19 2009. december 22‑i válaszában a Cseh Köztársaság arra hivatkozott, hogy az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontja olyan, közvetlenül alkalmazandó rendelkezésnek minősül, amely a benne foglalt eltérést minden olyan termék vonatkozásában megengedi, amely a felsorolt kritériumoknak megfelel, és ehhez nincsen szükség a Bizottság beavatkozására. A Cseh Köztársaság e tekintetben úgy ítélte meg, hogy a pomazánkové máslo eleget tesz e kritériumok mindegyikének.
20 Mivel a Bizottságot nem elégítette ki ez a válasz, előterjesztette a jelen keresetet.
A keresetről
A felek érvei
21 A Bizottság elsődlegesen azt kifogásolja, hogy a Cseh Köztársaság megsértette az 1234/2007/EK rendelet XV. melléklete függeléke A. részének 1. és 4. pontjával összefüggésben értelmezve a melléklet I. pontjának (2) bekezdését.
22 Mivel a pomazánkové máslo tejzsírtartalma nem éri el a 80%‑ot, víztartalma pedig meghaladja a 16%‑ot, nem forgalmazható „vaj”, azaz csehül „máslo” kereskedelmi megnevezéssel.
23 Márpedig a cseh jogszabály azáltal, hogy a szóban forgó szendvicskrémre vonatkozóan megengedi a „vaj” megnevezés használatát, megsérti az 1234/2007 rendelettel kitűzött, arra irányuló célokat, hogy a fogyasztót megóvja a termék összetévesztésének veszélyétől, és biztosítsa a tisztességes versenyt.
24 Az 1234/2007/EK rendelet XV. melléklete függeléke A. részének 1. és 4. pontjával összefüggésben értelmezve a melléklet I. pontja (2) bekezdésének első albekezdése alapján a szóban forgó terméket kötelezően az „X%‑os kenhető vajkészítmény” megnevezéssel kell forgalmazni.
25 Ezen túlmenően a Bizottság hangsúlyozza, hogy az olyan termék, amely nem felel meg az 1234/2007/EK rendelet XV. melléklete függeléke A. részének 1. pontjával összefüggésben értelmezett, a melléklet I. pontja (2) bekezdésében felsorolt kritériumoknak, akkor forgalmazható „vaj” megnevezéssel, ha szerepel a 445/2007 rendelet I. mellékletében. A pomazánkové máslo esetében azonban ez nem áll fenn.
26 A Cseh Köztársaság erre vonatkozó kérelme a 2005. szeptember 23‑i és a 2007. augusztus 27‑i levéllel elutasításra került, amelyet a Cseh Köztársaság nem támadott meg. Ilyen feltételek mellett a Cseh Köztársaság már nem hivatkozhat a jelen kötelezettségszegés megállapítása iránti keresettel szemben védekezésként arra, hogy jogszerűtlen volt az elutasítás.
27 Másodlagosan a Bizottság emlékeztet arra, hogy ahhoz, hogy egy termékre az 1234/2007 rendelet XV. mellékletében foglalt eltérés vonatkozzon, ezt a terméket kötelezően fel kell venni a 445/2007 rendelet mellékletében szereplő jegyzékbe. A jegyzékbe történő felvétel szükségszerűen megköveteli a Bizottság beavatkozását, amint ez az 1234/2007 rendelet 121. cikke c) pontjának i. alpontjából is következik.
28 A Bizottság e célból átveszi a tagállamok felvételi kérelmeit, és határoz arról, hogy felvegye‑e az érintett terméket az 1234/2007 rendelet XV. mellékletében foglalt jegyzékbe. Semmi esetre sem vonatkozhat ez az eltérés valamely termékre pusztán amiatt, mert eleget tesz a XV. melléklet I. pontjának (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.
29 Mindenesetre ez nem is áll fenn a pomazánkové máslo esetében, mivel e termék jellege nem különbözik kellően a védett termék, a vaj jellegétől.
30 A Cseh Köztársaság elsődlegesen arra hivatkozik, hogy a jelen kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.
31 A Cseh Köztársaság szerint a Bizottság nem fordult a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28‑i 1999/468/EK tanácsi határozat (HL L 184., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 124. o.) 4. cikkében foglalt irányítóbizottsághoz, mielőtt elutasította a pomazánkové máslónak a 445/2007 mellékletében szereplő jegyzékbe történő felvételére irányuló kérelmét. A Bizottság márpedig köteles lett volna az irányítóbizottság eljárását kezdeményezni, amint megkapta a tagállami kérelmet, és különösen akkor, ha azt nem támogatta.
32 Ilyen feltételek mellett a Bizottság saját mulasztását hozza fel a Cseh Köztársasággal szemben, mivel a szóban forgó nemzeti jogi rendelkezés összeegyeztethetőségét egy olyan uniós jogi aktus alapján kellene megítélni, amely ennek az intézménynek a jogellenes magatartásából ered.
33 A Bizottság erre vonatkozóan azt válaszolja, hogy a keresete elfogadhatóságára vonatkozó feltételek betartását kizárólag az EUMSZ 258. cikkre tekintettel kell megítélni. Ezenkívül a kereset tárgya annak vizsgálatára korlátozódik, hogy a nemzeti jogi rendelkezések összeegyeztethetőek‑e az uniós joggal, azaz az 1234/2007/EK rendelet XV. melléklete függeléke A. részének 1. és 4. pontjával összefüggésben értelmezve a melléklet I. pontjának (2) bekezdésével.
34 A Cseh Köztársaság másodlagosan, a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset megalapozottsága vonatkozásában először is arra hivatkozik, hogy ellentétben azzal, amit a Bizottság állít, nem releváns sem a pomazánkové máslo írásmódja, sem pedig a versenytorzulást illető kérdések.
35 Másodszor a Cseh Köztársaságnak egyáltalán nem volt lehetősége megtámadni a Bizottság bármely olyan határozatát, amely a pomazánkové máslónak a 445/2007 rendelet mellékletében szereplő jegyzékbe történő felvételére vonatkozott.
36 Egyrészt a 2005. szeptember 23‑i és a 2007. augusztus 27‑i bizottsági levél nem minősíthető az EUMSZ 263. cikke értelmében vett „jogi aktusnak”. Másrészt ezek az aktusok a meghozataluk során bekövetkezett eljárási hibákra tekintettel szükségszerűen nem létező aktusoknak minősülnek.
37 Harmadszor a hagyományos megnevezésekre vonatkozó, az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában foglalt eltérés megengedi a „vaj” megnevezés hallgatólagos, előzetes engedélyezéshez nem kötött használatát, amennyiben a szóban forgó termék eleget tesz az ebben a rendelkezésben foglalt, a szóban forgó megnevezés hagyományos használatára vonatkozó kritériumnak. Ezért a 445/2007 rendelet mellékletében szereplő jegyzéknek nincsen kógens jellege.
38 Negyedszer a Cseh Köztársaság vitatja azokat a kritériumokat, amelyek a Bizottság szerint az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában foglalt eltérés alkalmazására vonatkoznak.
39 A Bizottság szerint először is a 2005. szeptember 23‑i és a 2007. augusztus 27‑i levél világosan tartalmazta, hogy elutasítja a pomazánkové máslónak a 445/2007 rendelet mellékletében szereplő jegyzékbe történő felvételére irányuló kérelmet, következésképpen ezek a levelek az EUMSZ 263. cikk értelmében jogorvoslattal megtámadható aktusok.
40 A Bizottság továbbá arra hivatkozik, hogy nem volt köteles az 1999/468 határozat 4. és 7. cikke szerinti irányítóbizottsági eljárást megindítani azért, mert arra vonatkozó határozatot fogadott el, hogy a pomazánkové máslót nem veszi fel az említett jegyzékbe.
41 A Bizottság végül emlékeztet arra, hogy az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában foglalt eltérés nem alkalmazható olyan termékekre, amelyek alkalmasak azoknak a termékeknek a helyettesítésére, amelyek megnevezését a rendelet védelemben részesíti.
A Bíróság álláspontja
Az elfogadhatóságról
42 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a jelen kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás Bizottság általi megindítását megelőzően a Cseh Köztársaság több kérelmet is benyújtott a pomazánkové máslónak a 445/2007 rendelet I. mellékletében szereplő jegyzékbe történő felvételére vonatkozóan.
43 A Cseh Köztársaság e tekintetben először is arra hivatkozik, hogy a pomazánkové máslónak az említett jegyzékbe történő felvételére irányuló kérelmét elutasító határozat eljárási hibában szenved, és így a Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetével egy jogellenes magatartást próbál felhozni vele szemben. Másodszor a jelen kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset elfogadhatóvá nyilvánítása sértené az EUM‑Szerződés által létrehozott jogorvoslati rendszer integritását.
44 Egyúttal arra is emlékeztetni kell, hogy a Bizottság keresetét arra alapítja, hogy a Cseh Köztársaság megsértette az 1234/2007 rendeletben foglalt rendelkezéseket.
45 Következésképpen a Cseh Köztársaság helytelenül hivatkozik arra, hogy a Bizottság e keresetével saját hibáját próbálja felhozni vele szemben. A Cseh Köztársaság ugyanis nem vitatja, hogy a pomazánkové máslo nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek az 1234/2007/EK rendelet XV. melléklete függelékének A. részében foglaltak alapján ahhoz szükségesek, hogy egy terméket „vaj” kereskedelmi megnevezéssel lehessen forgalmazni.
46 Mindenesetre emlékeztetni kell arra, hogy a Szerződés által létrehozott jogorvoslati rendszer különbséget tesz az EUMSZ 258. és EUMSZ 259. cikk által előírt jogorvoslatok – amelyek a tagállami kötelezettségszegés megállapítására irányulnak –, illetve az EUMSZ 263. és EUMSZ 265. cikkben szereplő jogorvoslatok között, amelyek az uniós intézmények aktusai vagy mulasztásai jogszerűségének ellenőrzését teszik lehetővé. E jogorvoslatok eltérő célokat szolgálnak, és eltérő szabályok vonatkoznak rájuk. A tagállamok, a Szerződés kifejezett felhatalmazó rendelkezései hiányában, nem védekezhetnek a rájuk vonatkozó határozatok jogellenességével a határozat végrehajtásának elmulasztásából eredő kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset során. Ezen állásponttól csak akkor lehet eltérni, ha az érintett jogi aktusnak olyan különösen súlyos és nyilvánvaló hibái vannak, amelyek miatt a jogi aktus nem létezőnek tekinthető (lásd a C‑207/05. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 2006. június 1‑jén hozott ítélet 40–43. pontját és a C‑177/06. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2007. szeptember 20‑án hozott ítélet [EBHT 2007., I‑7689. o.] 30. és 31. pontját).
47 Következésképpen egyrészt a Cseh Köztársaság nem hivatkozhat eredményesen a jelen kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében olyan érvekre, amelyek megkérdőjelezik annak a bizottsági határozatnak a jogszerűségét, amely nem vette fel az érintett terméket a 445/2007 rendelet I. mellékletében szereplő jegyzékbe.
48 A Cseh Köztársaságnak ugyanis e határozat jogszerűségét az EUMSZ 263. cikk szerinti keresettel, az ebben a rendelkezésben megszabott határidőn belül kellett volna megtámadnia, és kizárólag ennek keretein belül kellett volna előadnia azokat az érveket, amelyek megkérdőjelezik az említett határozat jogszerűségét.
49 Másrészt emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az Unió intézményei által hozott jogi aktusok nem létező jellegének megállapításához fűződő következmények súlyossága a jogbiztonság igényéből fakadóan megköveteli, hogy erre kizárólag szélsőséges körülmények között kerülhessen sor (lásd a C‑475/01. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2004. október 5‑én hozott ítélet [EBHT 2004., I‑8923. o.] 20. pontját).
50 A jelen ügyben még ha feltételeznénk is, hogy a Bizottság nem követte a pomazánkové máslónak a 445/2007 rendelet I. mellékletében szereplő jegyzékbe történő felvételét elutasító határozat meghozatalára vonatkozóan az 1234/2007 rendeletben előirányzott eljárást, egy ilyen eljárási hiba akkor sem kérdőjelezhetné meg ennek a határozatnak a létezését.
51 Mindenesetre hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság által hozott, a jegyzékbe történő felvételt elutasító határozat semmilyen módon nem hathat ki a Cseh Köztársaság kötelezettségszegési helyzetére, mivel a semmisség megállapítása a jelen ítélet 45. pontjában ismertetett körülmények között eleve nem helyettesítheti a Bizottságnak a pomazánkové máslót az említett jegyzékbe felvevő határozatát.
52 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a Bizottság keresete elfogadható.
Az ügy érdeméről
53 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a Cseh Köztársaság elismeri, hogy a pomazánkové máslo nem felel meg az 1234/2007/EK rendelet XV. melléklete függeléke A. részének 1. pontjával összefüggésben értelmezett, a melléklet I. pontjának (2) bekezdésében felsorolt azon jellemzőknek, amelyek alapján egy terméket „vaj” megnevezéssel lehet forgalmazni. Az is megállapítható, hogy ez a termék nem szerepel abban, a 445/2007 rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékben, amely azokat a termékeket sorolja fel, amelyekre nem vonatkozik a fenntartott megnevezésekre irányuló korlátozás, mert a termék pontos jellege világosan kiderül annak hagyományos felhasználásából, és/vagy a megnevezést egyértelműen a termék jellemző tulajdonságainak leírására használják.
54 A Cseh Köztársaság azonban azon az állásponton van, hogy az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában foglalt eltérés előzetes engedélyezés nélkül is alkalmazandó, ha a szóban forgó termék megfelel az előírt jellemzőknek.
55 Ez az értelmezés azonban nem fogadható el.
56 Először ugyanis az 1234/2007 rendelet (51) preambulumbekezdéséből az következik, hogy a 2991/94 rendelet megállapította a tejtermékek forgalmazási előírásait a termékek megnevezésére vonatkozó szabályokhoz társuló pontos és áttekinthető osztályozással együtt, amely szabályokat az 1234/2007 rendelet céljaival összhangban fenn kell tartani.
57 Ilyen előzmények után emlékeztetni kell arra, hogy a 2991/94 rendelet (7) preambulumbekezdése alapján a 2991/94 rendelet a kenhető zsírok egységes osztályozásának létrehozására irányul, amellyel összefüggésben az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában foglalt eltérés szükségszerűen kivételnek minősül.
58 Másodszor az 1234/2007 rendelet 121. cikke c) pontjának i. alpontja kifejezetten felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az e rendeletben foglalt szabályoktól való eltérések alkalmazására vonatkozóan részletes szabályokat állapítson meg, és különösen hogy összeállítsa azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyekre a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott jegyzékek alapján az említett eltérés vonatkozik.
59 E tekintetben a 445/2007 rendelet (4) preambulumbekezdése szerint a 2991/94/EK rendeletben említett eltérések hatályának egyértelmű meghatározása érdekében össze kell állítani az érintett megnevezések kimerítő listáját, az általuk említett termékek leírásával együtt.
60 Ezért mindezekből az következik, hogy a Cseh Köztársaság nem hivatkozhat arra, hogy azokra a termékekre, amelyek megfelelnek az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek, anélkül is vonatkozik az ebben a rendelkezésben foglalt eltérés, hogy a Bizottság határozatában előzetesen megállapította volna az ezen követelményeknek való megfelelést.
61 Ha ugyanis elfogadnánk a Cseh Köztársaság érvelését, akkor ezzel egyrészt megkérdőjeleznénk a Bizottság hatáskörét, amelyet az Európai Unió Tanácsa az 1234/2007 rendelet 121. cikke c) pontjának i. alpontja alapján a rendelet részletes végrehajtási szabályainak elfogadása érdekében ráruházott, másrészt pedig kétségbe vonnánk az említett rendelet hatékony érvényesülését is, mivel a rendelet arra irányul, hogy a verseny megóvása és a fogyasztók védelme érdekében egységesítse a kereskedelmi megnevezések használatát.
62 Ezért a fenti megállapítások összességéből az következik, hogy a Bizottság keresetét megalapozottnak kell tekinteni.
63 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a Cseh Köztársaság azáltal, hogy engedélyezte a pomazánkové máslo (kenhető vaj) „máslo” (vaj) megnevezéssel történő forgalmazását annak ellenére, hogy ennek a terméknek a tejzsírtartalma nem éri el a 80%‑ot, víztartalma meghaladja a 16%‑ot, zsírmentes tejszárazanyag‑tartalma pedig meghaladja a 2%‑ot, megsértette az 1234/2007 rendelet XV. melléklete I. pontja (2) bekezdésének első és második albekezdésével, valamint az 1234/2007/EK rendelet XV. melléklete függeléke A. részének 1. és 4. pontjával összefüggésben értelmezve az 1234/2007/EK rendelet 115. cikkéből eredő kötelezettségeit.
A költségekről
64 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §‑a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Cseh Köztársaság pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
1) A Cseh Köztársaság azáltal, hogy engedélyezte a pomazánkové máslo (kenhető vaj) „máslo” (vaj) megnevezéssel történő forgalmazását annak ellenére, hogy ennek a terméknek a tejzsírtartalma nem éri el a 80%‑ot, víztartalma meghaladja a 16%‑ot, zsírmentes tejszárazanyag‑tartalma pedig meghaladja a 2%‑ot, megsértette a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) XV. melléklete I. pontja (2) bekezdésének első és második albekezdésével, valamint az 1234/2007/EK rendelet XV. melléklete függeléke A. részének 1. és 4. pontjával összefüggésben értelmezve az 1234/2007/EK rendelet 115. cikkéből eredő kötelezettségeit.
2) A Bíróság a Cseh Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.
Aláírások