A Törvényszék (ötödik tanács) T-155/06. sz., Tomra Systems ASA, Tomra Europe AS, Tomra Sysytems GmbH, Tomra Sysytems BV, Tomra Leergutsysteme GmbH, Tomra Systems AB, Tomra Butikksystemer AS kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 9-én hozott ítélete ellen a Tomra Systems ASA, Tomra Europe AS, Tomra Sysytems GmbH, Tomra Sysytems BV, Tomra Leergutsysteme GmbH, Tomra Systems AB, Tomra Butikksystemer AS által 2010. november 22-én benyújtott fellebbezés

(C-549/10. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Tomra Systems ASA, Tomra Europe AS, Tomra Sysytems GmbH, Tomra Sysytems BV, Tomra Leergutsysteme GmbH, Tomra Systems AB, Tomra Butikksystemer AS (képviselők: O. W. Brouwer, advocaat és A. J. Ryan, Solicitor)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A Bíróság a fellebbezésnek megfelelően helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét;

a Bíróság hozzon jogerős ítéletet, amelyben semmisítse meg a határozatot, vagy legalábbis csökkentse a bírságot, illetve másodlagosan - amennyiben nem hoz érdemi döntést az ügyben - utalja vissza az ügyet a Törvényszékhez a Bíróság ítéletével összhangban lévő ítélet meghozatala céljából;

a Bíróság - amennyiben érdemben dönt a költségekről - kötelezze az Európai Bizottságot a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés a Törvényszék T-155/06. sz., Tomra Systems ASA, Tomra Europe AS, Tomra Sysytems GmbH, Tomra Sysytems BV, Tomra Leergutsysteme GmbH, Tomra Systems AB, Tomra Butikksystemer AS kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 9-én hozott ítélete (a továbbiakban: ítélet) ellen irányul, amelyben a Törvényszék elutasította a fellebbezők által az Európai Bizottság azon határozatával szemben benyújtott keresetet, amelyben kimondta, hogy a fellebbezők magatartása alkalmas volt a többi gyártónak az üvegvisszaváltó automaták piacáról való kizárására.

A fellebbezők azt állítják, hogy az Európai Unió Bíróságának hatályon kívül kellene helyeznie az ítéletet, mivel a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és eljárási szabálytalanságot követett el annak kimondásával, hogy a fellebbezők magatartása alkalmas volt a többi gyártónak az üvegvisszaváltó automaták piacáról való kizárására. E tekintetben a fellebbezők a következő jogalapokat terjesztik elő:

i.    A Törvényszék a felülvizsgálata során tévesen alkalmazta a jogot a Bizottság azon megállapításainak értékelésekor, amelyek a többi gyártónak a piacról való kizárására irányuló versenyellenes szándékra vonatkoznak; azzal, hogy csak annyit követelt meg a Bizottságtól, hogy ne titkoljon el bizonyos iratokat, közvetett módon tagadta, hogy az EK-Szerződés 82. cikke (jelenleg EUMSZ 102. cikk) alapján hozott európai bizottsági határozat minden részletre kiterjedő felülvizsgálatára van szükség, illetve nem tett eleget annak a követelménynek sem, hogy gyors felülvizsgálatot végezzen annak megállapítására, hogy az Európai Bizottság által felhozott bizonyítékok hitelesek, megbízhatóak, ellentmondásmentesek és teljes körűek-e, valamint alátámasztják-e a belőlük levont következtetéseket.

ii.    A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, illetve megsértette a kellő és megfelelő indokolásra vonatkozó kötelezettségét a teljes kereslet azon részével kapcsolatban, amelyre a megállapodásoknak ki kellett terjedniük ahhoz, hogy visszaélésszerűek legyenek; az ítélet pontatlanul és nem alátámasztható módon határozza meg a kereslet versenyből kizárt részét, holott egyértelműen bizonyítani kellett volna, hogy a piac egy részének a versenyből való kizárása visszaélésszerű volt, illetve e tekintetben kellő és megfelelő indokolást kellett volna adni.

iii.    A Törvényszék eljárási szabálytalanságot követett el és tévesen alkalmazta a jogot a visszamenőleges engedmények vizsgálata során; rosszul értelmezte, és így helytelenül vette figyelembe a fellebbezők visszamenőleges engedményekre vonatkozó érveit. Ezenfelül a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy nem követelte meg az Európai Bizottságtól annak bizonyítását, hogy a fellebbezők által alkalmazott visszamenőleges engedmények az önköltséginél alacsonyabb árat eredményeztek.

iv.    A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, illetve megsértette a megfelelő indokolásra vonatkozó kötelezettségét annak meghatározásakor, hogy kizárólagossági megállapodásoknak tekinthetők-e azok a megállapodások, amelyekben a fellebbezők "elsőbbségi, fő vagy elsődleges szolgáltatóként" szerepelnek, mivel nem vizsgálta, és nem is állapította meg, hogy valamennyi vitatott megállapodás tartalmazott-e olyan rendelkezéseket, amelyek arra ösztönözték az ügyfeleket, hogy kizárólag a fellebbezőktől rendeljenek, mindezt azt követően, hogy elutasította a fellebbezők azon érvét, hogy ezt a tényt figyelembe kellene vennie annak értékelésekor, hogy a megállapodások a nemzeti jog alapján kötelező kizárólagossági megállapodások voltak-e;

v.    A Törvényszék az egyenlő bánásmód elvének értelmezésével és alkalmazásával összefüggésben tévesen alkalmazta a jogot a bírság mérlegelésekor; a Törvényszék helytelenül alkalmazta az egyenlő bánásmód elvét, mert annak megállapításakor, hogy a fellebbezőkre kiszabott bírság nem jelent hátrányos megkülönböztetést, nem vizsgálta, hogy a bírságok átlagos összege nőtt-e.

____________