Language of document :

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-112/15. sz., Görög Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2017. március 30-án hozott ítélete ellen a Görög Köztársaság által 2017. június 6-án benyújtott fellebbezés

(C-341/17. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Fellebbező: Görög Köztársaság (képviselők: G. Kanellopoulos, A. Vasilopoulou, E. Leftheriotou)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság adjon helyt a fellebbezésnek, és helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-112/15. sz. ügyben 2017. március 30-án hozott ítéletét abban a részében, amely elutasítja keresetét, adjon helyt a Görög Köztársaság által 2015. március 2-án benyújtott keresetnek, semmisítse meg a 2014. december 19-i 2014/950/UE bizottsági határozatot abban a részében, amelyben az kizárja az európai uniós finanszírozásból a területalapú támogatások ágazatában a Görög Köztársaság által a 2008. igénylési évben teljesített kiadásokat, amelyek a következőknek felelnek meg: a) a legelőtámogatások tekintetében teljesített kiadások teljes összegének 10%-a; b) a termeléshez kötött kiegészítő támogatások tekintetében teljesített kiadások teljes összegének 5%-a, és c) a vidékfejlesztés ágazatában teljesített kiadások teljes összegének 5%-a, illetve kötelezze a Bizottságot az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező hat fellebbezési jogalapra hivatkozik:

A megtámadott ítélet azon részét illetően, amelyre az első jogalap utal, és amely a legelőként használt területekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó 10%-os pénzügyi kiigazítással kapcsolatos, a fellebbező három fellebbezési jogalapra hivatkozik.

Az első fellebbezési jogalap a legelő meghatározását illetően a 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikkének téves értelmezésén és alkalmazásán, az EUMSZ 296. cikk téves értelmezésén és alkalmazásán, valamint a megtámadott ítélet elégtelen és nem megfelelő indokolásán alapul.

A második fellebbezési jogalap az EUMSZ 296. cikk téves értelmezésén, és/vagy a megtámadott ítélet elégtelen indokolásán alapul azon része tekintetében, amelyben az elutasította a Görög Köztársaság által hivatkozott a bizottsági határozat indokolásának jogszerűségére vonatkozó kifogásokat.

Ezenfelül, a fellebbező a harmadik fellebbezési jogalap keretében azt állítja, hogy a megtámadott ítélet meghozatalára az arányosság elvének megsértésével, valamint az EUMSZ 296. cikk téves értelmezésével és alkalmazásával, továbbá elégtelen indokolással került sor.

A megtámadott ítélet azon részét illetően, amelyre a második, a termeléshez kötött kiegészítő területalapú támogatások ágazatában az 5%-os pénzügyi kiigazításra vonatkozó jogalap utal (a megtámadott ítélet 107-137. pontja), a fellebbező két fellebbezési jogalapra hivatkozik. Az első (negyedik fellebbezési jogalap) az 1290/2005 rendelet 31. cikkének, valamint a 885/2006 rendelet 11. cikkének téves értelmezésén és alkalmazásán, a megtámadott ítélet téves és/vagy elégtelen és ellentmondásos indokolásán alapul, míg a második jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a megtámadott ítéletben foglalt döntés az arányosság elvének téves alkalmazásán, az EUMSZ 296. cikk téves értelmezésén és alkalmazásán, valamint az indokolás elégtelenségén és ellentmondásosságán alapul.

Végül, a megtámadott ítélet azon részét illetően, amelyre harmadik a vidékfejlesztési ágazatban az 5%-os pénzügyi kiigazításra vonatkozó jogalap utal (a megtámadott ítélet 138-168. pontja), a fellebbező azt állítja (hatodik fellebbezési jogalap), hogy a megtámadott ítélet azon része, amely részben elutasítja a Görög Köztársaság kérelmét, teljes egészében indokolás nélkül került meghozatalra.

____________