A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2014. október 2.(*)
„A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 2252/2004/EK rendelet – A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 9303‑as dokumentumának 1. része – A tagállamok által kiállított útlevelekre és úti okmányokra vonatkozó minimális biztonsági előírások – Géppel olvasható útlevél – A születési névnek az útlevél személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalára történő bejegyzése – A név összetévesztés veszélye nélkül történő bejegyzése”
A C‑101/13. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgerichtshof Baden‑Württemberg (Németország) a Bírósághoz 2013. február 28‑án érkezett, 2013. február 6‑i határozatával terjesztett elő az előtte
U.
és
a Stadt Karlsruhe
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök, M. Safjan, J. Malenovský (előadó), A. Prechal és K. Jürimäe bírák,
főtanácsnok: N. Jääskinen,
hivatalvezető: M. Aleksejev tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. január 15‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– U. képviseletében R. Faller Rechtsanwalt,
– a német kormány képviseletében T. Henze és A. Wiedmann, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében G. Wils és W. Bogensberger, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2014. április 30‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2009. május 6‑i 444/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 142., 1. o.; helyesbítés: HL L 188., 127. o.) módosított, a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13‑i 2252/2004/EK tanácsi rendelet (HL L 385., 1. o.; a továbbiakban: 2252/2004 rendelet) értelmezésére vonatkozik.
2 Ez a kérelmet az U. és a Stadt Karlsruhe (Karlsruhe város) közötti jogvita keretében nyújtották be, amelynek tárgya, hogy ez utóbbi elutasította U. születési neve német útlevelében szereplő bejegyzésének módosítását.
Jogi háttér
Az uniós jog
3 A 2252/2004 rendelet (2)–(4) preambulumbekezdése kimondja:
„(2) 2000. október 17‑én a tagállamok kormányai Tanács keretében ülésező képviselőinek állásfoglalása […] minimum biztonsági követelményeket vezetett be az útlevelek tekintetében. Helyénvaló ezen állásfoglalásnak most egy közösségi intézkedéssel történő felülvizsgálata a célból, hogy az útlevelekre és úti okmányokra vonatkozó fokozott, harmonizált biztonsági előírások elérésével azok meghamisítással szembeni védelme biztosított legyen. Ezzel egyidejűleg az útlevelekbe és úti okmányokba biometrikus azonosítókat kell beilleszteni annak érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható kapcsolat jöjjön létre.
(3) A biztonsági jellemzők harmonizálása és a biometrikus azonosítók beillesztése a jövőbeni európai szintű fejlődés fényében fontos lépést jelent az új elemek használata felé; a csalárd felhasználás elleni védelem biztosításához való fontos hozzájárulásként biztonságosabbá válnak az úti okmányok, és megbízhatóbb kapcsolat létesül az útlevél vagy úti okmány és annak birtokosa között. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előírásait és különösen a 9303‑as dokumentumban megállapított, a géppel olvasható úti okmányokra vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni.
(4) Ez a rendelet a tagállamok útlevelei és úti okmányai biztonsági jellemzőinek – beleértve a biometrikus azonosítókat is – összehangolására korlátozódik. [...]”
4 E rendelet 1. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében:
„A tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok megfelelnek a mellékletben meghatározott minimum biztonsági előírásoknak.”
5 Az említett rendelet melléklete, amely „A tagállamok által kiállított útlevelekre és úti okmányokra vonatkozó minimum biztonsági előírások” címet viseli, tartalmazza „A személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldal”című 2. pontot, amely első bekezdésében ezt írja elő:
„Az útlevélnek vagy az úti okmánynak tartalmaznia kell egy géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalt, amely megfelel a géppel olvasható útlevelekről szóló 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részének, és amely kiállításának módja megfelel a fenti dokumentumban a géppel olvasható útlevelekre vonatkozó előírásoknak.”
A 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része
6 A 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része ötödik bekezdésének bevezetésében ez áll:
„[...] Az ICAO kidolgozza azokat a nemzetközi szabványokat, amelyeket a szerződő államoknak alkalmazniuk kell [...]. E szabványok kidolgozása során az egyik alapvető elv az, hogy a hatóságoknak, a vizsgálati formaságoknak a légi utasok túlnyomó többsége tekintetében való megkönnyítése érdekében, kellő fokú bizalmat kell tanúsítaniuk az úti okmányok megbízhatósága és a vizsgálati eljárások hatékonysága iránt. Az úti okmányok tekintetében szabványosított bejegyzések, valamint az azokban foglalt adatok e bizalom megalapozását szolgálják.” [nem hivatalos fordítás]
7 A 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részének „A géppel olvasható útlevélre vonatkozó technikai előírások” címet viselő IV. szakasza tartalmazza az 5.2 pontot, amelynek értelmében:
„Az államok törvényi követelményeinek és szokásainak különbözőségére tekintettel és az e követelményeket figyelembe vevő lehető legmagasabb szintű szabványosítás biztosítása céljából a [géppel olvasható útlevél] adatoldala az alábbi hét mezőre oszlik:
A géppel olvasható útlevél adatoldalának előlapja
I. mező Kötelező fejléc
II. mező Kötelező és választható személyes adatok
III. mező A dokumentumra vonatkozó kötelező és választható adatok
IV. mező Az útlevél birtokosának aláírása vagy szokásos kézjegye, kötelező (eredeti vagy másolat)
V. mező Kötelező azonosító jellemző
VII. mező A gépi leolvasás mezője, kötelező.
A géppel olvasható útlevél adatoldalának hátlapja vagy kiegészítő oldal
VI. mező Választható adatok.” [nem hivatalos fordítás]
8 Az említett IV. szakasz 8.4 pontjának szövege az alábbi:
„Rovatok. Az alábbi felsorolás ellenkező rendelkezései hiányában a kötelező adatokat feltüntető [a vizuális ellenőrzést lehetővé tévő mezőben (I–VI. mező) foglalt] valamennyi rovatot megnevezéssel kell ellátni a kiállító állam hivatalos nyelvén vagy a kiállító szervezet munkanyelvén. Ha a megnevezés nyelve a kiállító állam olyan hivatalos nyelve vagy a kiállító szervezet olyan munkanyelve, amely nem a francia, angol vagy spanyol, e három nyelv valamelyikén, dőlt betűvel szedve meg kell adni a fordítást.” [nem hivatalos fordítás]
9 Ami a géppel olvasható útlevél adatoldala II. mezőjének 06. és 07. rovatában foglaltakat illeti, ugyanezen szakasz 8.6 pontja így rendelkezik:
„Az útlevél birtokosának teljes neve, amint azt a kiállító állam vagy szervezet meghatározza. A nevet lehetőség szerint két részre kell osztani, amelynek körében az első rész a név azon részével azonos, amelyet a kiállító állam vagy szervezet az útlevél birtokosa »elsődleges azonosító jellemzőjeként« határoz meg (például a családnevet, a leánykori és házassági nevet, valamint vezetéknevet), a második rész pedig az útlevél birtokosa nevének egyéb olyan alkotóelemeit jeleníti meg, amelyek a kiállító állam vagy szervezet véleménye szerint »másodlagos azonosító jellemzőknek« minősülnek (például utónevek, betűjelek). A két rész (elsődleges és másodlagos azonosító jellemzők) együttesen alkotja az útlevél birtokosának nevét.
Ha a kiállító állam vagy kiállító szervezet azt határozza meg, hogy az útlevél birtokosának neve a fentieknek megfelelően nem osztható két részre, az útlevél birtokosának teljes nevét elsődleges azonosító jellemzőnek kell minősíteni.” [nem hivatalos fordítás]
10 Közelebbről az elsődleges azonosító jellemző feltüntetésére szolgáló 06. rovattal kapcsolatban az 9303‑as ICAO dokumentum IV. szakaszának 8.6 pontja ezt mondja ki:
„Az útlevél birtokosa nevének fő alkotóeleme(i), a fentiek szerint. Abban az esetben, ha a birtokos nevének fő alkotóelme(i) (például, ha összekapcsolt nevekből áll) nem jegyezhetők be teljes egészükben, vagy azonos sorrendben a 06. és/vagy 07. rovatban fellépő helyhiány vagy a nemzeti használat miatt, az elsődleges azonosító jellemző (állam vagy a szervezet által meghatározott) legfontosabb alkotóelemét vagy alkotóelemeit kell bejegyezni.” [nem hivatalos fordítás]
11 A másodlagos azonosító jellemző feltüntetésére szolgáló 07. rovattal kapcsolatban a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része IV. szakaszának 8.6 pontja ezt írja elő:
„Az útlevél birtokosa nevének másodlagos alkotóeleme(i), a fentiek szerint. Az útlevél birtokosa másodlagos azonosító jellemzőjének legfontosabb alkotóelemét vagy alkotóelemeit teljes egészükben a rovat maximális terjedelméig kell bejegyezni. Az egyéb alkotóelemek adott esetben betűjelekkel is feltüntethetők. Ha az útlevél birtokosának neve kizárólag a legfontosabb alkotóelemekből áll, ezen adatok rovatát üresen kell hagyni. A tagállamok saját döntésük alapján használhatják a 06. és 07. rovatokból álló rovat egészét egyetlen rovatként. Ebben az esetben az elsődleges azonosító jellemzőt kell első helyen feltüntetni, majd ezt követi vesszővel és szóközzel elválasztva a másodlagos azonosító jellemző.” [nem hivatalos fordítás]
12 Az adatoldal II. mezőjének „Választható személyes adatok” feltüntetésére szolgáló 13. rovatával kapcsolatban az 9303‑as ICAO dokumentum 1. része IV. szakasza 8.6 pontjának az alábbi magyarázatot nyújtja:
„Választható személyes adatok, például a személyazonosító szám vagy az ujjlenyomat, a kiállító állam vagy szervezet választása szerint [...].” [nem hivatalos fordítás]
A német jog
13 Előzetes döntéshozatal iránti kérelmében a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy a személyek családi állapotára vonatkozó belső jog értelmében az egyének nevét kizárólag családnevük és keresztneveik alkotják. A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a német jog szerint a személyek családnevét főszabály szerint születési nevük alkotja, amely a polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) 1616. és 1617. §‑a alapján kerül meghatározásra, de különösen házasság esetén a születési név családnévként történő használatával fel lehet hagyni.
14 Az útlevelek kiállításával kapcsolatban a legutóbb a 2009. július 30‑i törvénnyel (BGBl. 2009 I., 2437. o.) módosított, az útlevelekről szóló 1986. április 19‑i törvény (Passgesetz; BGBl. 1986 I, 537. o.) 4. §‑a (1) bekezdésének első és második mondata így rendelkezik:
„Az útleveleket egységes minta alapján kell kiállítani; az útlevelek sorozatszámot tartalmaznak. Az útlevél a birtokosát azonosító fénykép mellett tartalmazza annak aláírását, a kiállító hatóság megnevezését, az útlevél kiállításának és lejártának időpontját, valamint birtokosának kizárólag az alábbi adatait:
1.
Családnév és születési név,
2.
Keresztnevek,
[...]”
15 Az útlevelekről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet (Passverordnung) 11. melléklete 6. pontjának szövege az alábbi:
„Ha van születési név, annak feltüntetésére legalább egy sort biztosítani kell. Ez a sor a »GEB« vagy »geb« öt karaktert követően kezdődik.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
16 Az alapeljárás felperesének családneve U., keresztnevei S. P. Születési neve, amely nem képezi családnevének részét, E. Az ügy irataiból kitűnik továbbá, hogy a felperes „Doktor” címet szerzett, amely a német jog értelmében a név alkotóelemének minősül.
17 Útlevelének „Name/Surname/Nom” elnevezésű rovatában a következő bejegyzés szerepel, két sorban:
„DR [U]
GEB. [E].”
18 Az alapeljárás felperese úgy véli, hogy nevét hibásan jegyezték be az útlevelébe, és hogy ez félreértésekhez vezet, amikor külföldre kell utaznia üzleti okokból. Azt állítja, hogy születési nevének, amely a családi állapotra vonatkozó belső jogban meghatározottak szerint nem képezi nevének részét, útlevele családnév számára fenntartott rovatába, a „geboren” (született) jelző helyett álló „GEB.” rövidítést követően történő bejegyzése azzal a következménnyel jár, hogy őt a magánszemélyekkel fennálló üzleti kapcsolataiban és a vízum kiállítása során például a „M. GEB [E]”, „M. [E U]”, „Dr [U] GEB [E]” vagy az „[S E] Dr [U]” néven nevezték.
19 Emiatt az alapeljárás felperese a Stadt Karlsruhét az útlevelében szereplő adatok módosítására kérte annak érdekében, hogy a nem német személyek számára is egyértelmű legyen, hogy a neve „Dr. U.”; a Stadt Karlsruhe e kérelmet elutasította.
20 Az alapeljárás felperese panaszt nyújtott be a Regierungspräsidium Karlsruhe (Karlsruhe város kormányzósága) előtt, majd ennek elutasítását követően megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be a Verwaltungsgericht Karlsruhe (karlsruhei közigazgatási bíróság) előtt, amely pedig a keresetet elutasította. Az alapeljárás felperese ekkor a kérdést előterjesztő bírósághoz fordult.
21 A Verwaltungsgerichtshof Baden‑Württemberg ilyen körülmények között határozott úgy, hogy felfüggeszti az eljárást, és az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:
„1) A [2252/2004 rendelet] melléklete alapján a tagállamok által kiállított útlevelek géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldala kiállítási módjának meg kell‑e felelnie a [9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részében] foglalt minden kötelező előírásnak?
2) Ha valamely tagállamnak a személyek nevére vonatkozó szabályozása szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll, lehetősége van‑e a tagállamnak a 2252/2004 rendeletnek a [9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része] IV. szakaszának 8.6 pontja szerinti szabályokkal összefüggésben értelmezett melléklete alapján arra, hogy a születési nevet is bejegyezze elsődleges azonosító jellemzőként az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 06. rovatába?
3) Ha valamely tagállamnak a személyek nevére vonatkozó szabályozása szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll, lehetősége van‑e a tagállamnak a 2252/2004 rendeletnek a [9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része] IV. szakaszának 8.6 pontja szerinti szabályokkal összefüggésben értelmezett melléklete alapján arra, hogy a születési nevet is bejegyezze másodlagos azonosító jellemzőként az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 07. rovatába?
4) A második vagy harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a személy nevének az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 7. cikke és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4‑én Rómában aláírt európai egyezmény 8. cikke szerinti védelme alapján köteles‑e az a tagállam, amelynek a személyek nevére vonatkozó szabályozása szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll, az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldala azon adatmezőjének elnevezésében, amelybe a születési nevet bejegyzik, feltüntetni, hogy ebbe a rovatba a születési nevet is bejegyzik?
5) A negyedik kérdésre adandó nemleges válasz esetén: a személy nevének a Charta 7. cikke és az az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikke szerinti védelme alapján köteles‑e az a tagállam, amelynek a személyek nevére vonatkozó szabályozása szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll, és amelynek az útlevelekre vonatkozó nemzeti szabályozása szerint az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldala adatmezőinek elnevezése [angol és francia nyelven] is fel van tüntetve, és az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 06. rovatában egy önálló sorba a születési nevet és e születési név előtt a »geboren« (született) szó »geb.« rövidítését is be kell jegyezni, a »született« szó »szül.« rövidítését [angol és francia nyelven] is feltüntetni?
6) Ha valamely tagállamnak a személyek nevére vonatkozó szabályozása szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll, lehetősége van‑e a tagállamnak a 2252/2004 rendeletnek a [9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része] IV. szakaszának 8.6 pontja szerinti szabályokkal összefüggésben értelmezett melléklete alapján arra, hogy a születési nevet is bejegyezze választható személyes adatként az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 13. rovatába?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
22 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2252/2004 rendelet mellékletét akként kell‑e értelmezni, hogy az előírja, hogy a tagállamok által kiállított útlevelek géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának meg kell felelnie a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részében foglalt minden kötelező előírásnak.
23 E tekintetben meg kell jegyezni mindenekelőtt, hogy a 2252/2004 rendelet 1. cikke értelmében a tagállamok által kiállított útleveleknek és úti okmányoknak meg kell felelniük az e rendelet mellékletében meghatározott minimum biztonsági előírásoknak. Márpedig e mellékletnek „A személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldal”című 2. pontjának első bekezdéséből kitűnik, hogy a tagállamok által kiállított útlevelek géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának meg kell felelnie a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részében foglalt, a géppel olvasható útlevelekre vonatkozó előírásoknak.
24 Következésképpen a 2252/2004 rendelet mellékletéből kitűnik, hogy a tagállamok által kiállított útlevelek géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának meg kell felelnie a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részében foglalt minden kötelező előírásnak.
25 Meg kell állapítani továbbá, hogy e kötelezettség megfelel az úti okmányok Európai Unión belüli biztonságának fokozására irányuló, 2252/2004 rendelet által követett célnak.
26 Ilyen körülmények között az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2252/2004 rendelet mellékletét akként kell értelmezni, hogy az előírja, hogy a tagállamok által kiállított útlevelek géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának meg kell felelnie a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részében foglalt minden kötelező előírásnak.
A második és a harmadik kérdésről
27 Második és harmadik kérdésével, amelyeket célszerű együtt vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2252/2004 rendeletnek a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részével összefüggésben értelmezett mellékletét akként kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes, hogy ha valamely tagállam joga szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll, ezen állam emellett a születési nevet is bejegyezhesse elsődleges azonosító jellemzőként az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 06. rovatába, másodlagos azonosító jellemzőként ugyanezen oldal 07. rovatába, vagy az említett 06. és 07. rovatokból álló egyetlen rovatba.
28 Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része IV. szakaszának 8.6 pontja értelmében az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldala 06. és 07. rovatának azon elemeket kell tartalmaznia, amelyeket a kiállító állam az útlevél birtokosa „teljes neveként” meghatároz.
29 Elsősorban azt kell tehát meghatározni, hogy olyan jogi keretben, mint amelyet a kérdést előterjesztő bíróság a kérdéseiben vázol, a születési név szerepelhet‑e a 06. és/vagy 07. rovatban.
30 E tekintetben a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része IV. szakaszának 5.2. pontjából kitűnik, hogy az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának tartalmára vonatkozó előírásokat akként alkották meg, hogy azok igazodjanak a kiállító államok törvényi követelményeinek és szokásainak különbözőségéhez. Következésképpen az ezen oldalon történő, szabványosított bejegyzésre vonatkozó követelmények korlátain belül a kiállító államok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek annak megválasztásában, hogy mely elemek kerüljenek bejegyzésre az említett oldal egyes adatmezőibe.
31 Tekintettel az államoknak biztosított ezen mérlegelési mozgástérre, és mivel a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része IV. szakaszának 8.6 pontja a „teljes névre, amint azt a kiállító állam meghatározza” utal, anélkül hogy a továbbiakban pontosítaná e fogalmat, azt úgy kell értelmezni, mint amely mérlegelési mozgásteret hagy ezen államoknak a „teljes név” alkotóelemeinek megválasztása tekintetében. Meg kell állapítani tehát, hogy az említett dokumentummal nem ellentétes, hogy olyan jogi keretben, mint amelyet a kérdést előterjesztő bíróság a kérdéseiben vázol, valamely állam előírhassa az útlevél birtokosának családnevén és keresztnevein kívül más elemeknek, például a születési névnek az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 06. és/vagy 07. rovatában való feltüntetését.
32 Ezt a megállapítást megerősíti a 2252/2004 rendelet által követett és annak (2) és (3) preambulumbekezdésében felidézett, az útlevél és annak birtokosa között megbízható kapcsolat létrehozására irányuló cél. Ugyanis, tekintettel arra, hogy a születési név az azonos családnevet viselő személyek megkülönböztetését lehetővé tévő elemnek tekinthető, az útlevélben ezen információ feltüntetése olyan elemnek minősül, amely alkalmas az ezen okmány és annak birtokosa között megbízhatóbb kapcsolat létrehozására.
33 Figyelemmel mind a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része IV. szakasza 8.6 pontjának szövegére, mind a 2252/2004 rendelet által követett célra, meg kell állapítani tehát, hogy a 2252/2004 rendeletnek a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részével összefüggésben értelmezett mellékletét akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy olyan jogi keretben, mint amelyet a kérdést előterjesztő bíróság a kérdéseiben vázol, a tagállam az útlevél birtokosának születési nevét is bejegyezhesse az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 06. és/vagy 07. rovatába.
34 Ami másodsorban azt a kérdést illeti, hogy ezen 06. vagy 07. rovat közül melyikben lehet az útlevél birtokosának születési nevét feltüntetni, a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része IV. szakaszának 8.6 pontjából kitűnik, hogy a kiállító államok feladata, hogy meghatározzák, az útlevél birtokosa teljes nevének alkotóelemei közül melyek a fő alkotóelemek, amelyeket ekként az említett 06. rovatban kell feltüntetni, és melyek a másodlagos alkotóelemek, amelyeket az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 07. rovatában kell feltüntetni. Ugyanezen 8.6 pont értelmében a kiállító állam azon az állásponton is lehet, hogy az útlevél birtokosának „teljes nevét” alkotó elemek nem oszthatók fel, hanem azokat elsődleges azonosító jellemzőnek kell minősíteni, vagy hogy az említett 06. és 07. rovatokat egyetlen rovatként kell használni.
35 Ilyen körülmények között, amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy az útlevél birtokosának születési nevét feltünteti a géppel olvasható útlevélben, jogában áll azt akár mint elsődleges azonosító jellemzőt az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 06. rovatában, akár mint másodlagos azonosító jellemzőt ezen oldal 07. rovatában, vagy az említett 06. és 07. rovatokból álló egyetlen rovatban feltüntetni.
36 A fentiek fényében a második és harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2252/2004 rendeletnek a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részével összefüggésben értelmezett mellékletét akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy ha valamely tagállam joga szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll, ezen állam emellett a születési nevet is bejegyezhesse elsődleges azonosító jellemzőként az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 06. rovatába, másodlagos azonosító jellemzőként ugyanezen oldal 07. rovatába, vagy az említett 06. és 07. rovatokból álló egyetlen rovatba.
A hatodik kérdésről
37 Hatodik kérdésével, amelyet ezt követően célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2252/2004 rendeletnek a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része IV. szakaszának 8.6 pontja szerinti szabályokkal összefüggésben értelmezett mellékletét akként kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes, hogy – ha valamely tagállam szabályozása szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll – ezen állam a születési nevet is bejegyezhesse választható személyes adatként az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 13. rovatába.
38 E tekintetben meg kell állapítani, hogy az említett 8.6 pont értelmében ezen oldal 13. rovata választható jellegű adatok feltüntetésére szolgál. Következésképpen e 13. rovatban kizárólag az olyan adatok tüntethetők fel, amelyek tekintetében nincs előírva, hogy jellegüknél fogva egy másik adatmezőben kell szerepelniük, vagyis kötelező jellegűek.
39 Mivel ugyanezen 8.6 pont értelmében a kiállító államoknak az említett oldal 06. és 07. rovatában fel kell tüntetniük az általuk kiállított útlevelek birtokosainak „teljes nevét” alkotó adatokat, vagyis szükségszerűen a névhez kapcsolódó összes elemet, meg kell állapítani, hogy az említett 13. rovat ezen adatok egyikét sem tartalmazhatja.
40 Ezt a megállapítást megerősíti egyrészt az a körülmény, hogy az ugyanezen 8.6 pontban az ugyanezen oldal 13. rovata vonatkozásában említett példák, vagyis az érintett személyazonosító száma vagy ujjlenyomata kizárólag az útlevél birtokosának nevére vonatkozó adatoktól teljesen eltérő adatokra vonatkoznak.
41 Másrészt kitűnik többek között a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része ötödik bekezdésének bevezető fordulatából, hogy az e dokumentumban foglalt előírások célja az úti okmányok megbízhatóságába vetett kellő szintű bizalom és ezzel a vizsgálati formalitások megkönnyítésének biztosítása a releváns adatok megfelelően szabványosított bejegyzése által. Márpedig ha a kiállító államok a névre vonatkozó elemeket az e célból kifejezetten előírt rovatokon kívül más rovatokban is feltüntethetnék, ezzel fennállna az a kockázat, hogy egyes hatóságok tévesen azonosítanák az útlevél birtokosát – ami ellentétes lenne az említett céllal.
42 A fentiek fényében a hatodik kérdésre akként kell válaszolni, hogy a 2252/2004 rendeletnek a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része IV. szakaszának 8.6. pontja szerinti szabályokkal összefüggésben értelmezett mellékletét akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, hogy – ha valamely tagállam szabályozása szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll – ezen állam a születési nevet is bejegyezhesse választható személyes adatként az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 13. rovatába.
A negyedik kérdésről
43 Negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2252/2004 rendeletnek a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részének rendelkezéseivel összefüggésben értelmezett mellékletét a Charta 7. cikkének fényében akként kell‑e értelmezni, hogy ha valamely tagállam szabályozása szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll, amennyiben ezen állam mindazonáltal úgy dönt, hogy az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldala 06. és/vagy 07. rovatába bejegyzi az útlevél birtokosának születési nevét, fel kell tüntetnie e rovatok megnevezésében, hogy azokba a születési nevet jegyzik be.
44 Meg kell állapítani, hogy mivel a jelen ítélet fenti 41. pontjában felidézett cél azt teszi szükségessé, hogy az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalát más államok hatóságai könnyen és megfelelően ellenőrizhessék, az útlevél birtokosa neve alkotóelemei bejegyzésének egyértelműnek, azaz az összetévesztés minden kockázatától mentesnek kell lennie.
45 Következésképpen, ha egy tagállam olyan jogi keretben, mint amelyet a kérdést előterjesztő bíróság a kérdéseiben vázol, úgy dönt, hogy az útlevél birtokosának születési nevét bejegyzi az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 06. és/vagy 07. rovatába, e rovatok megnevezésében egyértelműen meg kell jelölnie, hogy azokba a születési nevet jegyzik be.
46 Egyébként a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. része IV. szakaszának 8.4 pontja értelmében e megjelölést ezen állam hivatalos nyelvén kell feltüntetni, adott esetben az említett rendelkezés által megjelölt nyelvek valamelyikén megadott, dőlt betűvel szedett fordítás kíséretében.
47 Tehát e követelmények nem teljesülnek, ha az útlevélben az érintett születési nevének bejegyzését rövidítés útján jelölik, amely ráadásul nincs is lefordítva az előírt nyelvek valamelyikére.
48 Ezt az értelmezést egyébként alátámasztják az identitás és a magánélet védelméhez való joghoz kapcsolódó követelmények, amelyeknek egyik alkotóeleme a név tiszteletben tartása, amelyet a Charta 7. cikke kimond (lásd ebben az értelemben: Runevič‑Vardyn és Wardyn ítélet, C‑391/09, EU:C:2011:291, 66. pont).
49 E tekintetben, noha a 2252/2004 rendelet célkitűzéseinek követése során a tagállamoknak jogukban áll, hogy az útlevél birtokosának nevéhez, amint azt a családi állapotra vonatkozó belső jog meghatározza, más elemeket is hozzátegyenek, például a születési nevet, ettől még e jog csak olyan módon gyakorolható, amely tiszteletben tartja az érintett magánélethez való jogát. Tehát e jog tiszteletben tartása érdekében az útlevél birtokosának nevét egyértelműen meg kell különböztetni ezen kiegészítő elemektől, hiszen ez az egyértelművé tétel egyébiránt egyáltalán nem akadályozza a 2252/2004 rendelet célkitűzéseinek megvalósítását.
50 Kétségtelen ugyanis, hogy egy személy nevének valamely állam által személyazonosságának igazolására kiállított okmányokban történő, nem egyértelmű vagy helytelen feltüntetése súlyos következményekhez vezethet e személy magán‑ és szakmai életében, mivel kételyeket kelthet ennek a személynek a személyazonosságát, valamint az útlevél eredetiségét és a benne szereplő adatok hitelességét illetően (lásd ebben az értelemben: Grunkin és Paul ítélet, C‑353/06, EU:C:2008:559, 23. pont, valamint Sayn‑Wittgenstein‑ítélet, C‑208/09, EU:C:2010:806, 69. pont).
51 A fentiek fényében a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2252/2004 rendeletnek a 9303‑as ICAO‑dokumentum 1. részének rendelkezéseivel összefüggésben értelmezett mellékletét a Charta 7. cikkének fényében akként kell értelmezni, hogy ha valamely tagállam szabályozása szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll, amennyiben ezen állam mindazonáltal úgy dönt, hogy az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldala 06. és/vagy 07. rovatába bejegyzi az útlevél birtokosának születési nevét, egyértelmű módon fel kell tüntetnie e rovatok megnevezésében, hogy azokba a születési nevet jegyzik be.
Az ötödik kérdésről
52 Tekintettel a negyedik kérdésre adott válaszra, az ötödik kérdésre nem kell válaszolni.
A költségekről
53 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
1) A 2009. május 6‑i 444/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13‑i 2252/2004/EK tanácsi rendelet mellékletét akként kell értelmezni, hogy az előírja, hogy a tagállamok által kiállított útlevelek géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának meg kell felelnie a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 9303‑as dokumentumának 1. részében foglalt minden kötelező előírásnak.
2) A 444/2009 rendelettel módosított 2252/2004 rendeletnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet 9303‑as dokumentumának 1. részével összefüggésben értelmezett mellékletét akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy ha valamely tagállam joga szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll, ezen állam emellett a születési nevet is bejegyezhesse elsődleges azonosító jellemzőként az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 06. rovatába, másodlagos azonosító jellemzőként ugyanezen oldal 07. rovatába, vagy az említett 06. és 07. rovatokból álló egyetlen rovatba.
3) A 444/2009 rendelettel módosított 2252/2004 rendeletnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet 9303‑as dokumentuma 1. része IV. szakaszának 8.6 pontja szerinti szabályokkal összefüggésben értelmezett mellékletét akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, hogy – ha valamely tagállam szabályozása szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll – ezen állam a születési nevet is bejegyezhesse választható személyes adatként az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldalának 13. rovatába.
4) A 444/2009 rendelettel módosított 2252/2004 rendeletnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet 9303‑as dokumentuma 1. részének rendelkezéseivel összefüggésben értelmezett mellékletét az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. cikkének fényében akként kell értelmezni, hogy ha valamely tagállam szabályozása szerint valamely személy neve keresztneveiből és családnevéből áll, amennyiben ezen állam mindazonáltal úgy dönt, hogy az útlevél géppel olvasható, személyazonosító adatokat tartalmazó adatoldala 06. és/vagy 07. rovatába bejegyzi az útlevél birtokosának születési nevét, egyértelmű módon fel kell tüntetnie e rovatok megnevezésében, hogy azokba a születési nevet jegyzik be.
Aláírások