A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)
2009. január 20.(*)
„A szerzői joggal szomszédos jogok – Hangfelvétel-előállítók jogai – Többszörözési jog – Terjesztési jog – Védelmi idő – 2006/116/EK irányelv – Harmadik országok állampolgárainak jogai”
A C‑240/07. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesgerichtshof (Németország) a Bírósághoz 2007. május 16‑án érkezett, 2007. március 29‑i határozatával terjesztett elő az előtte
a Sony Music Entertainment (Germany) GmbH
és
a Falcon Neue Medien Vertrieb GmbH
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (nagytanács),
tagjai: V. Skouris elnök, P. Jann, C. W. A. Timmermans, A. Rosas, K. Lenaerts, J.‑C. Bonichot és T. von Danwitz tanácselnökök, J. Makarczyk, P. Kūris, Juhász E., G. Arestis (előadó), L. Bay Larsen és P. Lindh bírák,
főtanácsnok: D. Ruiz‑Jarabo Colomer,
hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2008. április 15‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Sony Music Entertainment (Germany) GmbH képviseletében M. Schaefer Rechtsanwalt,
– a Falcon Neue Medien Vertrieb GmbH képviseletében R. Nirk és E. Schott Rechtsanwälte,
– az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében W. Wils és H. Krämer, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2008. május 22‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, 2006. december 12‑i 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 372., 12. o.) 10. cikkének értelmezésére vonatkozik.
2 Ezt a kérelmet a Sony Music Entertainment (Germany) GmbH (a továbbiakban: Sony) és a Falcon Neue Medien Vertrieb GmbH (a továbbiakban: Falcon) között egyes, szerzői joggal szomszédos jogok védelmének tárgyában fennálló jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
A közösségi szabályozás
3 A bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 1992. november 19‑i 92/100/EGK tanácsi irányelv (HL L 346., 61. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 120. o.) 12. cikke ekként rendelkezett:
„A további harmonizáció sérelme nélkül, az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és műsorsugárzó szervezetek ebben az irányelvben foglalt jogainak védelme nem szűnik meg [az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló 1961. október 26-i ] Római Egyezmény által e jogosulti körökre vonatkozóan meghatározott időszakok lejárta előtt. A filmek első rögzítését végző előállítók ezen irányelvben foglalt jogai nem szűnnek meg a rögzítést követő év végétől számított 20 éves időszak vége előtt.”
4 A 92/100 irányelv 12. cikkében foglalt védelmi időt a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról szóló, 1993. október 29‑i 93/98/EGK tanácsi irányelv (HL L 290., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 141.o.) 3. cikke 50 évre hosszabbította.
5 A 2006/116 irányelv kodifikálta a 93/98 irányelvet. A 2006/116 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése ekként rendelkezik:
„A hangfelvétel-előállítók jogai az első rögzítéstől számított 50 év elteltével megszűnnek […].
Amennyiben azonban a hangfelvétel-előállítók jogai a 93/98/EGK irányelvnek az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, [2001. május 22‑i] 2001/29/EK [európai parlamenti és tanácsi] irányelvvel [HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.] történő módosítást megelőző szövege szerinti 3. cikkének (2) bekezdése értelmében 2002. december 22‑én már nem részesültek védelemben, ez a bekezdés nem jár azzal a hatással, hogy e jogok újra védelemben részesüljenek.”
6 A 2006/116 irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdése ekként rendelkezik:
„(1) Azon művek esetében, amelyeknek a [z irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló 1886. szeptember 9-i] Berni Egyezmény [az 1971. július 24-i párizsi egyezmény] értelmében vett származási országa harmadik ország, és amelyeknek szerzője nem közösségi állampolgár, a tagállamban biztosított védelmi idő legkésőbb a származási ország védelmi idejének megszűnésekor megszűnik, anélkül hogy ez az idő az 1. cikkben meghatározott időt meghaladná.
(2) A 3. cikkben foglalt védelmi időt olyan jogosultakra is alkalmazni kell, akik nem a Közösség valamely tagállamának állampolgárai, feltéve, hogy a tagállamok számukra védelmet biztosítanak. A tagállamokban biztosított védelem azonban – a tagállamok nemzetközi kötelezettségeinek sérelme nélkül – legkésőbb a jogosult állampolgársága szerinti országban biztosított védelem megszűnésének napján megszűnik, és ez az idő nem haladhatja meg a 3. cikkben meghatározott védelmi időt.”
7 A 2006/116 irányelv „Időbeli hatály” című 10. cikke (1)–(3) bekezdésének szövegezése az alábbi:
„(1) Ha valamely, az ezen irányelvben foglalt védelmi időnél hosszabb védelmi idő egy tagállamban 1995. július 1‑jén már megkezdődött, az az érintett tagállamban ennek az irányelvnek a hatására nem rövidül le.
(2) Az ezen irányelvben foglalt védelmi időket minden olyan műre vagy teljesítményre alkalmazni kell, amely legalább egy tagállam [helyesen: tagállamban] védelemben részesült az (1) bekezdésben meghatározott időpontban a szerzői jogra vagy a szomszédos jogokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, vagy amely ezen időpontban megfelel a [...] 92/100 irányelvben foglalt védelmi feltételeknek.
(3) Ez az irányelv nem érinti az (1) bekezdésében foglalt időpontot megelőzően végzett felhasználási cselekményeket. A tagállamok elfogadják azokat a rendelkezéseket, amelyek különösen a harmadik személyek által szerzett jogok védelme érdekében szükségesek.”
A nemzeti szabályozás
8 Az 1995. június 23‑i törvény által (BGBl. 1995 I., 842. o.) módosított, a szerzői jogról és a szomszédos jogokról szóló 1965. szeptember 9‑i törvény (Gesetz über Urheberrecht und verwandte Schutzrechte, a továbbiakban: UrhG) 137f. §-a a 93/98 irányelvet átültető átmeneti rendelkezés.
9 Az UrhG 137f. §-a (2) és (3) bekezdésének szövegezése az alábbi:
„(2) E törvény – 1995. július 1‑jén hatályos szövegének – rendelkezései olyan művekre is alkalmazandók, amelyek e törvény szerinti védelme ugyan 1995. július 1‑jét megelőzően lejárt, de az Európai Unió valamely más tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államnak a törvénye szerint ezen időpontban még fennállt. Az első mondatban foglaltak megfelelően irányadók a posztumusz művek kiadóit (71. §), az előadóművészeket (73. §), a hangfelvétel-előállítókat (85. §), a műsorsugárzó szervezeteket (87. §) és a filmelőállítókat (94. § és 95. §) megillető szomszédos jogokra is.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján valamely mű védelme e törvény hatályának körében ismét feléled, a feléledt jogok a szerzőt illetik meg. Valamely 1995. július 1‑jét megelőzően megkezdett felhasználási cselekmény mindazonáltal csak a meghatározott keretek között folytatható. Az 1995. július 1‑jét követő felhasználás után megfelelő díjazás fizetendő. Az első, második és harmadik mondatban foglaltak megfelelően irányadók a szomszédos jogokra is.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
10 Amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, a Falcon két, Bob Dylan előadásainak felvételét tartalmazó hanghordozót forgalmaz. Az egyik CD címe „Bob Dylan – Blowin in the Wind”, a másiké „Bob Dylan – Gates of Eden”.
11 E hanghordozók a „Bob Dylan – Bringing It All Back Home”, a „The Times They Are A-Changin’” és a „Highway 61 Revisited” albumokon megjelent zeneszámokat tartalmazzák. Ezeket az albumokat 1966. január 1‑jét megelőzően jelentették meg az Amerikai Egyesült Államokban.
12 Az alapeljárás felperese, a Sony az azonos nevű japán multinacionális cég német leányvállalata.
13 A Sony az illetékes Landgericht előtt a Falcon eltiltását kérte a „Bob Dylan - Blowin in the Wind” és a „Bob Dylan - Gates of Eden” hangfelvételek többszörözésétől és/vagy többszörözésének engedélyezésétől, valamint forgalmazásától és/vagy forgalmazásának engedélyezésétől. A felperes kérte továbbá a Falcon adatszolgáltatásra való kötelezését és az őt terhelő kártérítési kötelezettség megállapítását.
14 A Falcon arra hivatkozott, hogy az 1966. január 1‑je előtt rögzített Bob Dylan albumok vonatkozásában a hangfelvételek előállítóját megillető jogok Németországban nem állnak fenn.
15 A Landgericht elutasította a Sony keresetét. A fellebbviteli bíróság, amelyhez ezen utóbbi fordult, elismerte, hogy a hangfelvétel előállítójának az alapügy tárgyát képező felvételeken fennálló jogait kétségkívül érvényesen a Sonyra ruházták át. Mindazonáltal e bíróság elutasította a Sony fellebbezési kérelmét, mivel úgy vélte, hogy a hangfelvételek előállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen Genfben, 1971. október 29‑én létrejött – mind Németország, mind az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában hatályba lépett – egyezmény (a továbbiakban: Genfi Egyezmény) alapján a hangfelvétel-előállítókat az UrhG 85. §‑a szerinti védelem csak az 1966. január 1‑jét követően létrehozott teljesítményeik vonatkozásában illeti meg. Ezen túlmenően a fellebbviteli bíróság úgy ítélte meg, hogy az UrhG 137f. §‑ának (2) bekezdése értelmében, amely a 93/98 irányelvet a nemzeti jogba átültető átmeneti intézkedés, az ezen időpontot megelőzően rögzített hangfelvételek sem részesülhetnek védelemben. Az UrhG 137f. §‑ának (2) bekezdése ugyanis nem alkalmazható az 1966. január 1‑jét megelőzően rögzített hangfelvételekre, mivel ezek soha nem részesültek Németországban védelemben.
16 Ilyen körülmények között a Sony a fellebbviteli bíróság ítélete ellen felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Bundesgerichtshof előtt, amely – mivel úgy vélte, hogy az előtte indított felülvizsgálati eljárás kimenetele a 2006/116 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének értelmezésétől függ – úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:
„1) A 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazni kell‑e a 2006/116 irányelv által előírt védelmi időt akkor is, ha a védelem igénylésének helye szerinti tagállamban az érintett teljesítmény védelemben nem részesült?
2) Az 1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
a) A […] 2006/116 irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerinti nemzeti rendelkezésnek minősülnek‑e a tagállamok olyan jogosultak védelmére vonatkozó rendelkezései is, akik nem valamely közösségi tagállam állampolgárai?
b) A […] 2006/116 irányelv 10. cikkének (2) bekezdése értelmében olyan teljesítményekre is irányadó‑e a […] 2006/116 irányelvben előírt védelmi idő, amelyek – bár 1995. július 1‑jén megfeleltek a […] 92/100 irányelvben foglalt védelmi feltételeknek – jogosultjai nem valamely közösségi tagállam állampolgárai?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
17 Elöljáróban meg kell állapítani, hogy az alapügy tárgyát képező, szerzői joggal szomszédos jogok a hanghordozók többszörözésének és terjesztésének jogára vonatkoznak. Vitathatatlan, hogy e jogokat érvényesen ruházták át a Sonyra.
18 Az utaló határozatból kitűnik továbbá, hogy az UrhG 126. §-ának értelmében az olyan vállalkozások, amelyek székhelye az Amerikai Egyesült Államokban van, Németországban csak az 1996. január 1‑jét követő teljesítmények tekintetében részesülhetnek a jelen ítélet 15. pontjában említett egyezmény által biztosított védelemben, ami az alapügy tárgyát képező hanghordozók esetében nem áll fenn. Az UrhG 137f. §-ának (2) bekezdéséből nem következik továbbá e hanghordozók német területen való védelmének biztosítása, mivel e rendelkezés feltételezi, hogy a szóban forgó mű az adott területen 1995. július 1‑jét megelőzően védelemben részesült, ami az említett hanghordozók esetében soha nem valósult meg.
19 Ugyancsak hangsúlyozni kell, hogy, az előzetes döntéshozatal iránti kérelem – amint az megfogalmazásából kitűnik – azon az állításon nyugszik, amely szerint Nagy-Britannia nemzeti joga által biztosított védelem 1966. január 1‑jét megelőzően rögzített hangfelvételekre vonatkozik, és kiterjesztésre került azon amerikai hangfelvétel-előállítók hangfelvételeire, amelyek az Amerikai Egyesült Államokban jelentek meg.
Az első kérdésről
20 Első előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy a 2006/116 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében előírt védelmi időt olyan teljesítmények vonatkozásában is alkalmazni kell‑e, amelyek a védelem igénylésének helye szerinti tagállamban még soha nem részesültek védelemben.
21 A 2006/116 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének értelmében az ezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt védelmi idő a szóban forgó műre is alkalmazandó, amennyiben ez utóbbi 1995. július 1‑jén legalább egy tagállamban védelemben részesült a szerzői jogra vagy a szomszédos jogokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, vagy ha az említett mű megfelelt a 92/100 irányelvben foglalt védelmi feltételeknek.
22 Következésképpen az említett 10. cikk (2) bekezdésének szövegezéséből következik, hogy az e rendelkezés által előírt első vagylagos feltétel arra vonatkozik, hogy a szóban forgó teljesítmény ezt megelőzően legalább egy tagállamban védelemben részesüljön. Az említett rendelkezés nem írja elő, hogy e tagállam ugyanaz legyen, mint amelyikben a 2006/116 irányelvben foglalt védelmet igénylik.
23 Meg kell jegyezni továbbá, hogy a 2006/116 irányelv harmadik preambulumbekezdése rámutat arra, hogy a nemzeti jogszabályok közötti különbségek gátolhatják az áruk és szolgáltatások szabad mozgását, valamint a közös piaci szabad verseny torzulását eredményezhetik. A belső piac zavartalan működése érdekében ezen irányelv célja a tagállamok jogszabályainak harmonizálása, hogy a Közösségen belül egységes védelmi idő érvényesüljön.
24 Ilyen körülmények között a 2006/116 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének olyan értelmezése, amely szerint az e rendelkezésben foglalt első vagylagos feltétel alkalmazása ahhoz van kötve, hogy azt megelőzően az irányelvben foglalt védelem igénylésének helye szerinti tagállam nemzeti jogszabályai védelmet biztosítsanak, noha ezen előzetes védelmet egy másik tagállamban már biztosították, nem felel meg sem a szóban forgó rendelkezés szövegének, sem pedig ezen irányelv rendeltetésének.
25 Következésképpen az első kérdésre akként kell válaszolni, hogy a 2006/116 irányelvben előírt védelmi időt ugyanezen irányelv 10. cikke (2) bekezdésének értelmében akkor is alkalmazni kell, ha az érintett teljesítmény a védelem igénylésének helye szerinti tagállamban még soha nem részesült védelemben.
A második kérdés a) alkérdéséről
26 E kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy a 2006/116 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt első vagylagos feltétel szerinti nemzeti rendelkezéseknek minősülnek‑e a tagállamoknak a szomszédos jogok vagy a szerzői jog olyan jogosultjaira vonatkozó rendelkezései is, akik nem valamely közösségi tagállam állampolgárai.
27 Meg kell állapítani, hogy, a 2006/116 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések – amint azt a főtanácsnok indítványának 64. pontjában említette – a védelem tárgyára vonatkoznak, és kiterjednek minden olyan műre vagy teljesítményre, amelyek a szerzői jogra vagy a szomszédos jogokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően 1995. július 1‑jén legalább egy tagállamban védelemben részesültek.
28 E vonatkozásban az említett 10. cikk (2) bekezdéséből nem következik, hogy az csak az olyan jogosultakat érintő szerzői jogra vagy a szomszédos jogokra vonatkozó nemzeti rendelkezésekre vonatkozna, akik a Közösség állampolgárai. E rendelkezés értelmében ugyanis a 2006/116 irányelvben foglalt védelmi időket minden olyan műre és teljesítményre alkalmazni kell, amely 1995. január 1‑jén legalább egy tagállamban védelemben részesült.
29 A 2006/116 irányelv 10. cikke (2) bekezdése alkalmazásának keretében tehát azt kell vizsgálni, hogy valamely műre vagy teljesítményre akként lehet‑e tekinteni, mint amely 1995. január 1‑jén legalább egy tagállamban védelemben részesült, anélkül hogy figyelembe kellene venni az e művön vagy teljesítményen fennálló szerzői joggal szomszédos jogok jogosultjának állampolgárságát.
30 Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Bundesgerichtshof kételyeket táplál azon kérdés tekintetében, hogy a 2006/116 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének olyan értelmezése, amely elismeri e rendelkezésnek a szerzői joggal szomszédos jogok olyan jogosultjai tekintetében történő alkalmazhatóságát, akik nem a Közösség állampolgárai, összeegyeztethető‑e ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdésével.
31 E vonatkozásban meg kell állapítani, hogy a 2006/116 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének célja azon feltételek pontosítása, amelyek között az ezen irányelv által előírt, szerzői joggal szomszédos jogi védelmi időket, átmeneti jelleggel, a fennálló helyzetekre alkalmazni kell. E rendelkezés olyan művek és teljesítmények tekintetében írja elő e védelmi idők alkalmazását, amelyek 1995. július 1‑jén a szerzői jogra vagy a szomszédos jogokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően legalább egy tagállamban védelemben részesültek.
32 Az említett 10. cikk (2) bekezdése nem szándékozik elvetni a 2006/116 irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében foglalt, valamennyi olyan esetre vonatkozó megoldást, amikor az irányelv által biztosított védelmi időt a szerzői joggal szomszédos jogok olyan jogosultjai igénylik, akik nem a Közösség valamely tagállamának állampolgárai, olyan mű vagy teljesítmény tekintetében, amely nem teljesíti az ugyanezen irányelv 10. cikke (2) bekezdésének átmeneti rendelkezésében foglalt két vagylagos feltétel egyikét sem.
33 Az említett 7. cikk (2) bekezdésének ugyanis az a célja, hogy szabályozza a szerzői joggal szomszédos jogi védelmet e jogok olyan jogosultjai tekintetében, akik nem a Közösség valamely tagállamának állampolgárai, és ennek érdekében akként rendelkezik, hogy az említett irányelv 3. cikkében foglalt védelmi időt e jogosultakra is alkalmazni kell, feltéve hogy a tagállamok számukra védelmet biztosítanak.
34 A fentiekre tekintettel a 2006/116 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének összefüggésében azt a kérdést, hogy valamely művön vagy teljesítményen fennálló szerzői jogokkal szomszédos jogok jogosultja, aki valamely harmadik ország állampolgára, 1995. július 1‑jén védelemben részesült‑e legalább egy tagállamban, e tagállam nemzeti rendelkezéseinek, nem pedig az ezen irányelvben foglalt védelem igénylése szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseinek fényében kell mérlegelni. Ezt az álláspontot megerősíti továbbá az említett irányelv harmadik és tizenhetedik preambulumbekezdése, amelyek kimondják a vonatkozó harmonizáció célját, főként pedig azt, hogy a védelmi idő Közösségen belüli számításához a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi idejének kezdő időpontját, valamint ezen jogok védelmi idejét egységesen kell meghatározni a belső piac zavartalan működése érdekében.
35 Ebből következik, hogy olyan mű vagy teljesítmény tekintetében, amely 1995. július 1‑jén legalább egy tagállamban védelemben részesült e tagállam nemzeti rendelkezéseinek értelmében, az a tény, hogy e védelem jogosultja valamely harmadik ország állampolgára és a 2006/116 irányelvben foglalt védelmi idő igénylése szerinti tagállamban nem részesül védelemben ugyanezen tagállam nemzeti jogának értelmében, az említett irányelv 10. cikke (2) bekezdése alkalmazásának szempontjából nem meghatározó. A lényeges kérdés ugyanis az, hogy a szóban forgó mű vagy teljesítmény 1995. július 1‑jén legalább egy tagállam nemzeti rendelkezéseinek értelmében védelemben részesült‑e.
36 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, hogy az Egyesült Királyságban a nemzeti jog által előírt védelem azon hanghordozókra alkalmazható, amelyeket 1996. január 1‑je előtt rögzítettek, és az alapügy tárgyát képező hanghordozók e tagállamban 1995. július 1‑jén már védelemben részesültek. Ilyen körülmények között a 2006/116 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése nem irányadó az alapügy tárgyát képező helyzet szabályozása szempontjából.
37 Következésképpen a második kérdés a) alkérdésére azt a választ kell adni, hogy a 2006/116 irányelv 10. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az ezen irányelvben foglalt védelmi időt olyan helyzetben kell alkalmazni, amikor a mű vagy teljesítmény 1995. július 1‑jén legalább egy tagállamban védelemben részesült e tagállam szerzői jogra vagy a szomszédos jogokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseinek megfelelően, és az e művön vagy teljesítményen fennálló ezen jogok jogosultja, aki harmadik ország állampolgára, ezen időpontban e nemzeti rendelkezések értelmében védelemben részesült.
A második kérdés b) alkérdéséről
38 E válaszra tekintettel, valamint figyelemmel az előzetes döntéshozatalra utaló határozat alapját képező, a jelen ítélet 20. pontjában foglalt megállapításra, a második kérdés b) alkérdésére nem kell válaszolni.
A költségekről
39 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
A szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, 2006. december 12‑i 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt védelmi időt ugyanezen irányelv 10. cikke (2) bekezdésének értelmében akkor is alkalmazni kell, ha az érintett teljesítmény a védelem igénylésének helye szerinti tagállamban még soha nem részesült védelemben.
A 2006/116 irányelv 10. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az említett irányelvben foglalt védelmi időt olyan helyzetben is alkalmazni kell, amikor az érintett mű vagy teljesítmény 1995. július 1‑jén legalább egy tagállamban védelemben részesült e tagállam szerzői jogra vagy a szomszédos jogokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseinek megfelelően, és az e művön vagy teljesítményen fennálló ezen jogok jogosultja, aki harmadik ország állampolgára, ezen időpontban e nemzeti rendelkezések értelmében védelemben részesült.
Aláírások