Language of document :

A Törvényszék (hatodik tanács) T-530/17. sz., M. Y. Azarov kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2017. július 7-én hozott ítélete ellen a Mykola Yanovych Azarov által 2017. szeptember 7-én benyújtott fellebbezés

(C-530/17. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Mykola Yanovych Azarov (képviselők: A. Egger és G. Lansky ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kérelmezi, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a T-215. sz. ügyben 2017. július 7-én hozott ítéletet;

maga hozzon végleges határozatot a jogvitában, és semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. március 5-i (KKBP) 2015/364 tanácsi határozatot1 , valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. március 5-i (EU) 2015/357 tanácsi végrehajtási rendeletet2 a fellebbezőre vonatkozó részében, és a Tanácsot kötelezze a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás költségeinek a viselésére;

a 2. pontban szereplő kérelemhez képest másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé határozathozatalra a Bíróság ítéletében foglalt jogi értékelés kötelező ereje mellett, és jelenleg ne határozzon a költségekről.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a következő fellebbezési jogalapokat terjeszti elő:

A Törvényszék megsértette az EUMSZ 296. cikket és az Alapjogi Charta 41. cikkét azáltal, hogy megállapította azt, hogy a Tanács a korlátozó intézkedések indokolása tekintetében nem alkalmazta tévesen a jogot. A Tanács az indokokat nem fejtette ki pontosan és kellőképpen konkrétan.

A Törvényszék jogellenesen állapította meg, hogy a Tanács nem sértette meg az alapvető jogokat. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a tulajdonhoz való jognak és a vállalkozás szabadságának a megsértését értékelte. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot különösen azáltal, hogy az intézkedéseket alkalmasnak és arányosnak minősítette. Ezenfelül a Törvényszék megsértette az eljárási szabályokat és az eljárási jogokat.

A Törvényszék jogellenesen állapította meg, hogy a Tanács nem élt vissza a mérlegelési jogkörével. Először is a Törvényszék nem végzett a felperesre vonatkozó konkrét ellenőrzést. Másodszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy a konkrét bizonyítékok hiánya irreleváns.

A Törvényszék jogellenes módon állapította meg, hogy a Tanács nem sértette meg a megfelelő ügyintézéshez való jogot. Téves jogalkalmazás kapcsolódik először is a Törvényszéknek a Tanács pártatlansági kötelezettségét érintő okfejtéséhez. Másodszor a Törvényszék tévesen értelmezi a gondos vizsgálat kötelezettségének a terjedelmét. Ebben az összefüggésben a felperes eljárási jogainak a megsértése is megvalósul.

A Törvényszék jogellenesen állapította meg, hogy a Tanács nem követett el „nyilvánvaló értékelési hibátˮ. Először is a Törvényszék megsértette a megtámadott jogi aktus felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettségét, mivel nem ellenőrizte a megtámadott jogi aktus elfogadásához vezető eljárást. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Tanács hivatkozhat kizárólag egy Ukrajnától származó levélre. Ezzel a Törvényszék figyelmen kívül hagyta a Tanács azon kötelezettségét, hogy további vizsgálatokat végezzen. A Törvényszék ezenfelül figyelmen kívül hagyta a Bíróság korlátozó intézkedésekre vonatkozó újabb ítélkezési gyakorlatának a jelentőségét. A Törvényszék továbbá puszta politikai érvelést fejt ki, és figyelmen kívül hagyja az alapjogoknak a harmadik országokban fennálló jelentőségét.

____________

1 HL 2015. L 62., 25. o.

2 HL 2015. L 62., 1. o.