A Törvényszék (negyedik kibővített tanács) T-122/15. sz., Landeskreditbank Baden-Württemberg - Förderbank kontra Európai Központi Bank ügyben 2017. május 16-án hozott ítélete ellen a Landeskreditbank Baden-Württemberg - Förderbank által 2017. július 26-án benyújtott fellebbezés
(C-450/17. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Landeskreditbank Baden-Württemberg - Förderbank (képviselők: A. Glos, T. Lübbig és M. Benzing ügyvédek)
A többi fél az eljárásban: Európai Központi Bank (EKB), Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-122/12. sz. ügyben 2017. május 16-án hozott ítéletét;
nyilvánítsa semmisnek az EKB 2015. január 5-i határozatát (ECB/SSM/15/1 – 0SK1ILSPWNVBNQWU0W18/3) az EKB 2014. szeptember 1-jei határozata felváltása további érvényesülésének elrendelése mellett (ECB/SSM/14/1 – 0SK1ILSPWNVBNQWU0W18/1);
másodlagosan helyezze hatályon kívül a Törvényszék hivatkozott ítéletét, és utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;
az EKB-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Első jogalap: az uniós jognak az SSM-rendelet1 6. cikke (4) bekezdésének és az SSM-keretrendelet2 70. cikkének értelmezése és alkalmazása során történő megsértése
A Törvényszék az SSM-rendeletnek az SSM-keretrendelet 70. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikke (4) bekezdése második albekezdésének vonatkozó rendelkezéseit tévesen értelmezte. Tévesen jutott arra a következtetésre, hogy csak akkor állnak fenn olyan „különleges körülmények”, amelyek nyomán valamely szervezet kevésbé jelentősnek minősül, ha a nemzeti hatóságok által történő közvetlen felügyelet alkalmasabb az SSM-rendelet céljainak az eléréséhez, mint az EKB által történő közvetlen felügyelet. A Törvényszék az értelmezése során az SSM-keretrendelet kizárólag angol nyelvi változatára alapít, és megsérti azt az elvet, hogy minden nyelvi változat azonos jogi kötőerővel rendelkezik. A Törvényszék hibásan mulasztja el, hogy a szabályokat a magasabb rendű jog rendelkezései alapján értelmezze, amely a hatáskörre vonatkozó arányosság elvét képezi. A Törvényszék hibásan utasította el az EKB-nak a tényállás értékelésekor elkövetett nyilvánvaló hibáját, és az EKB-hoz hasonlóan alig vizsgálja, hogy a fellebbező az általa előadott sajátos ténybeli körülményekre tekintettel fennálló „különleges körülmények” okán az SSM-rendeletnek az SSM-keretrendelet 70. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerinti kevésbé jelentős szervezetnek minősíthető-e. A Törvényszék megsértette ezáltal a megtámadott határozat értékelési hibáinak kimerítő értékelésére irányuló kötelezettségét.
Második jogalap: a megtámadott határozat elferdítése és az indokolási követelmények hibás értékelése
A Törvényszék elferdítette megtámadott határozat indokolását, és az EKB indokolását a saját indokolásával helyettesítette. Mivel elferdítette a megtámadott határozat tartalmát, figyelmen kívül hagyja, hogy nem tesz eleget az indokolási kötelezettségre irányuló uniós követelményeknek: a megtámadott határozat indokolása nem következetes és önmagának ellentmondó.
Harmadik jogalap: Törvényszék által az eljárás tárgyát nem képező szempontok bevezetése révén elkövetett eljárási hiba
A Törvényszék ítélete sérti a fellebbező meghallgatáshoz való jogát és a kontradiktórius eljárás elvét. Az ítélet indokolása a döntés szempontjából olyan lényeges szempontokat vezet be, amelyek nem képezték a bíróság eljárás során vita tárgyát.
____________
1 Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 287., 63. o.).
2 Az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU keretrendelet (SSM-keretrendelet) (HL L 141., 1. o.)