A Törvényszék (kilencedik tanács) T-139/14. sz., PT Wilmar Bioenergi Indonesia és PT Wilmar Nabati Indonesia kontra Tanács ügyben 2016. szeptember 15-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2016. november 24-én benyújtott fellebbezés
(C-603/16. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: H. Marcos Fraile meghatalmazott és N. Tuominen ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: PT Wilmar Bioenergi Indonesia, PT Wilmar Nabati Indonesia, Európai Bizottság, European Biodiesel Board (EBB)
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-139/14. sz., PT Wilmar Bioenergi Indonesia és PT Wilmar Nabati Indonesia kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2016. szeptember 15-én hozott, a Tanáccsal 2016. szeptember 16-án közölt ítéletét;
utasítsa el a vitatott rendelet megsemmisítése iránt az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet;
a felpereseket kötelezze a Tanács részéről az elsőfokú, valamint a fellebbezési eljárásban felmerülő költségek viselésére.
Másodlagosan
utalja vissza az ügyeket a Törvényszék elé újbóli elbírálás céljából;
az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségeivel kapcsolatban jelenleg ne határozzon.
Jogalapok és fontosabb érvek
Először is a Törvényszék hibás jogi kritériumot alkalmazott annak megvizsgálásakor, hogy a Tanács rendelkezett-e bizonyítékkal annak eldöntéséhez, hogy a hazai nyersanyagoknak az érintett indonéz exportálók nyilvántartásaiban feltüntetett árai kellőképpen torzultak annak igazolásához, hogy figyelmen kívül hagyják ezeket az árakat, és hogy az alaprendelet1 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében foglalt módszert alkalmazzák. A Törvényszék ezzel túl nagy bizonyítási terhet rótt az intézményre.
Másodszor nem megfelelően indokolt a Törvényszék azon megállapítása, amely szerint az intézmények által benyújtott bizonyítékok nem voltak elegendőek annak igazolására, hogy a TDE-rendszer a fő nyersanyagok árának észrevehető torzulását váltja ki Indonéziában.
Harmadszor a megtámadott ítéletnek a felpereseket érintő dömpingellenes vámokat megsemmisítő rendelkező része aránytalan a Törvényszék által elfogadott egyetlen megsemmisítési jogalaphoz viszonyítva, és a jogellenesség megállapításával nemkívánatos hatásokat gyakorol.
A Tanács alá fogja támasztani, hogy a megtámadott ítélet több helyen is az érvényességét befolyásoló téves jogalkalmazást tartalmaz. Ezenfelül a Tanács előadja, hogy a felperesek hatodik jogalapját alátámasztó tények kellően megalapozottak ahhoz, hogy a Bíróság határozzon e jogalapról, és elutasítsa a keresetet.
A Tanács ezért tisztelettel azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és utasítsa el a felperesek által a vitatott rendelet megsemmisítése iránt az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet.
____________1 Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 343., 51. o., helyesbítések: HL 2010. L 7., 22. o., HL 2016. L 44., 20. o.) (alaprendelet).