C‑604/10. sz. ügy

Football Dataco Ltd és társai

kontra

Yahoo! UK Ltd és társai

(a Court of Appeal [England & Wales] [Civil Division] [Egyesült Királyság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„96/9/EK irányelv – Az adatbázisok jogi védelme – Szerzői jog – Labdarúgó‑bajnokságok versenynaptárai”

Az ítélet összefoglalása

1.        Jogszabályok közelítése – Az adatbázisok jogi védelme – 96/9 irányelv – Szerzői jog és sui generis jog

(96/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés, és 7. cikk, (1) bekezdés)

2.        Jogszabályok közelítése – Az adatbázisok jogi védelme – 96/9 irányelv – Szerzői jogi védelem – Feltételek

(96/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés)

3.        Jogszabályok közelítése – Az adatbázisok jogi védelme – 96/9 irányelv – Szerzői jogi védelem

(96/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) bekezdés, és 14. cikk, (2) bekezdés)

1.        Kitűnik mind az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9 irányelv 3. cikke (1) bekezdése, illetőleg 7. cikke (1) bekezdése szövegének összehasonlításából, mind ezen irányelv egyéb rendelkezéseiből és preambulumbekezdéseiből – így különösen a 7. cikkének (4) bekezdéséből és a (39) preambulumbekezdéséből –, hogy a szerzői jog és a „sui generis” jog két egymástól független jognak minősül, amelyeknek tárgya és alkalmazási köre különböző. Következésképpen az a körülmény, hogy a 96/9 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének értelmében vett „adatbázis” nem felel meg az ahhoz szükséges feltételeknek, hogy arra kiterjedjen az említett irányelv 7. cikke szerinti „sui generis” védelem, nem jelenti automatikusan azt, hogy ugyanezen adatbázisra nem terjedhet ki az ezen irányelv 3. cikke szerinti szerzői jogi védelem sem.

(vö. 27–28. pont)

2.        Az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének értelmében vett „adatbázis” azzal a feltétellel részesül az irányelv szerinti szerzői jogi védelemben, hogy az adatbázisban található adatok összeválogatása és elrendezése az adatbázis létrehozója kreatív gondolatának eredeti kifejeződésének minősül, amit a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia.

Következésképpen:

– nincs jelentősége az említett adatok létrehozására fordított szellemi ráfordításnak és szakértelemnek annak meghatározása során, hogy az említett adatbázis részesülhet‑e szerzői jogi védelemben;

– e cél szempontjából közömbös, hogy ezen adatok összeválogatása vagy elrendezése „felruházza‑e azokat további jelentőséggel”, és

– nem igazolhatja ezt a védelmet az ezen adatbázis létrehozásához szükséges jelentős munkaráfordítás és szakértelem, ha azok semmilyen eredetiséget nem fejeznek ki az adatbázisban található adatok összeválogatása vagy elrendezése terén.

Először is a 96/9 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének és (15) preambulumbekezdésének együttes olvasatából valóban az következik, hogy az ebben az irányelvben előírt szerzői jogi védelem tárgyát az adatbázisok struktúrája képezi, és az nem foglalja magában az adatbázisok tartalmát, ennélfogva az azokat alkotó tartalmi elemeket sem. A 96/9 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének értelmében vett „összeválogatás” és „elrendezés” fogalmai az adatok olyan összeválogatásra és elrendezésére vonatkoznak, amelyek segítségével az adatbázis megalkotója az adatokat struktúrába önti. Ezzel szemben ezek a fogalmak nem terjednek ki az ezen adatbázisban található adatok létrehozására.

Másodszor, ahogyan az a 96/9 irányelv (16) preambulumbekezdéséből kitűnik, a szerző önálló szellemi alkotásának fogalma az eredetiség feltételére utal. Az adatbázis létrehozását illetően az eredetiség feltétele akkor teljesül, ha az adatbázisban található adatok kiválasztása vagy elrendezése útján az adatbázis megalkotója az alkotóképességét eredeti módon, szabad és kreatív döntések révén fejezi ki. Ezzel szemben az említett feltétel nem teljesül akkor, ha az adatbázis létrehozását olyan műszaki megfontolások, szabályok vagy kötöttségek írják elő, amelyek az alkotási szabadságnak nem engednek teret. Így az eredetiség feltételén kívül semmilyen más feltétel nem alkalmazható annak mérlegelésénél, hogy az adatbázisokra kiterjedhet‑e az ezen irányelv szerinti szerzői jogi védelem.

(vö. 30., 32., 37–40., 45–46. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.        Az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy – a 14. cikke (2) bekezdésében található átmeneti rendelkezés egyedüli kivételével – azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében található meghatározás alá tartozó adatbázisoknak az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti feltételektől eltérő feltételek mellett biztosít szerzői jogi védelmet.

A 96/9 irányelv 3. cikke, ahogyan az ezen irányelv (60) preambulumbekezdéséből kitűnik, elvégzi „az adatbázisra vonatkozó szerzői jogi védelem feltételeinek harmonizációját”.

(vö. 49., 52. pont és a rendelkező rész 2. pontja)