A cour d'appel de Mons (Belgium) által 2016. november 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Cabinet d’Orthopédie Stainier SPRL kontra État belge

(C-592/16. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d'appel de Mons

Az alapeljárás felei

Felperes: Cabinet d’Orthopédie Stainier SPRL

Alperes: État belge

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Összeegyeztethető-e a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i negyedik tanácsi irányelvben (78/660/EGK irányelv, HL L 222., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 21. o.) a mérleg elkészítésére vonatkozó szabályokkal, amelyek szerint:

az éves beszámoló megbízható és valós képet mutat a társaság eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről (az irányelv 2. cikkének (3) bekezdése);

a kötelezettségekre és kiadásokra képzett céltartalékok célja a veszteségek vagy tartozások fedezése, amelyek jellege egyértelműen meghatározott, és amelyek a mérleg fordulónapján valószínűleg vagy minden bizonnyal felmerülnek, csak összegük vagy felmerülésük időpontja bizonytalan (az irányelv 20. cikkének (2) bekezdése);

az értékelést az óvatosság elve alapján kell végezni, így különösen:

csak a mérleg fordulónapjáig realizált nyereség vehető figyelembe;

figyelembe kell venni a tárgyidőszakban vagy az előző üzleti év során felmerülő valamennyi előrelátható kötelezettséget és feltételezhető veszteséget, még akkor is, ha ezek a kötelezettségek vagy veszteségek csak a mérleg fordulónapja és a mérleg összeállításának időpontja között válnak nyilvánvalóvá (az irányelv 31. cikke (1) bekezdése c) pontjának aa) és bb) pontja);

az üzleti évhez tartozó bevételeket és ráfordításokat számításba kell venni, függetlenül az ilyen bevételekhez és ráfordításokhoz kapcsolódó pénzkiadás vagy pénzbevétel teljesítésének időpontjától (az irányelv 31. cikke (1) bekezdésének d) pontja);

az eszköz és forrástételek alkotóelemeit külön-külön kell értékelni (az irányelv 31. cikke (1) bekezdésének e) pontja);

az, hogy egy részvényopciót kibocsátó társaság az opció értékesítésének árát bevételként elkönyvelheti-e abban az adóévben, amelynek során az említett opció megszűnt, vagy annak érvényessége lejárt – annak érdekében, hogy figyelembe vegye az opció kibocsátója által az által vállalt kötelezettséget követően vállalt kockázatot –, nem pedig azon adóév során, amikor az opció értékesítése megtörtént, és az ár véglegesen megszerzésre kerül, azzal, hogy az opció kibocsátója által vállalt kockázatot tartalék elkönyvelése révén külön értékelik?

____________