A Riigikohus (Észtország) által 2017. október 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Mittetulundusühing Järvelaev kontra Põllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet (PRIA)

(C-580/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: észt

A kérdést előterjesztő bíróság

Riigikohus

Az alapeljárás felei

Felperes: Mittetulundusühing Järvelaev

Alperes: Põllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet (PRIA)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet¹ 72. cikke vagy az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet² 71. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó-e a művelet tartósságának követelménye tekintetében a valamely Leader-intézkedés keretében jóváhagyott projekttámogatás visszafizettetése során, ha a támogatás jóváhagyására 2011. szeptember 6-án, az utolsó részlet kifizetésére 2013. november 19-én, a jogsértés megállapítására 2014. december 4-én, a visszafizettetést elrendelő határozat meghozatalára pedig 2015. január 27-én került sor? E körülmények között az 1290/2005/EK tanácsi rendelet³ 33. cikkének (1) bekezdése vagy az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet⁴ 56. cikke-e a visszafizettetés jogalapja?

Amennyiben az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1698/2005 rendeletet kell alkalmazni: az 1698/2005 rendelet 72. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett, a művelet természetét vagy végrehajtásának feltételeit érintő, vagy egy céget jogtalan előnyhöz juttató lényeges módosulásnak tekintendő-e a valamely Leader-intézkedés keretében nyújtott projekttámogatás felhasználásával beszerzett befektetési eszköznek (vitorlás hajónak) a támogatást megszerző nonprofit egyesület által valamely másik, a vitorlás hajót ugyanarra a műveletre felhasználó nonprofit egyesületnek történő bérbeadása, mint amelyre a kedvezményezett a támogatást kapta? Meg kell-e állapítania a tagállami kifizető ügynökségnek azt a konkrét előnyt, amely miatt teljesül a jogtalan előny feltétele? Amennyiben erre igenlő választ kell adni: jogtalan előnynek minősülhet-e az, hogy a befektetési eszköz tényleges használója nem kapta volna meg a projekttámogatást akkor, ha egyező tartalmú saját kérelmet nyújtott volna be?

2a)    Amennyiben az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1303/2013 rendeletet kell alkalmazni: az 1303/2013 rendelet 71. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett, a művelet természetében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben bekövetkező, az eredeti célkitűzéseket veszélyeztető lényeges változásnak tekintendő-e a valamely Leader-intézkedés keretében nyújtott projekttámogatás felhasználásával beszerzett befektetési eszköznek (vitorlás hajónak) a támogatást megszerző nonprofit egyesület által valamely másik, a vitorlás hajót ugyanolyan módon felhasználó nonprofit egyesületnek történő bérbeadása, mint amilyen módon történő felhasználásra a kedvezményezett a támogatást kapta?

Amennyiben az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1698/2005 rendeletet kell alkalmazni: az 1698/2005 rendelet 72. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett, az infrastrukturális eszköz tulajdonjogának természetében bekövetkezett változás, vagy a termelő tevékenység megszüntetetése vagy áthelyezése eredményeként előállt lényeges módosulásnak tekintendő-e a valamely Leader-intézkedés keretében nyújtott projekttámogatás felhasználásával beszerzett befektetési eszköznek (vitorlás hajónak) a kedvezményezett által valamely másik, a vitorlás hajót ugyanarra a műveletre felhasználó nonprofit egyesületnek történő bérbeadása, mint amelyre a kedvezményezett a támogatást kapta, ha ennek körében figyelembe vesszük, hogy a vitorlás hajó tulajdonjoga változatlan maradt, a kedvezményezett azonban már nem közvetlen, hanem közvetett birtokosa a vitorlás hajónak, és nem a kérelemben ismertetett szolgáltatás nyújtásából, hanem bérbeadásból származik a jövedelme?

3a)    Amennyiben az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1303/2013 rendeletet kell alkalmazni: az 1303/2013 rendelet 71. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett, az infrastruktúra valamely elemében bekövetkező, egy cég jogosulatlan előnyhöz jutásával járó tulajdonosváltásnak tekintendő-e a valamely Leader-intézkedés keretében nyújtott projekttámogatás felhasználásával beszerzett befektetési eszköznek (vitorlás hajónak) a támogatást megszerző nonprofit egyesület által valamely másik, a vitorlás hajót ugyanarra a műveletre felhasználó nonprofit egyesületnek történő bérbeadása, mint amelyre a kedvezményezett a támogatást kapta, ha ennek körében figyelembe vesszük, hogy a vitorlás hajó tulajdonjoga változatlan maradt, a kedvezményezett azonban már nem közvetlen, hanem közvetett birtokosa a vitorlás hajónak, és nem a kérelemben ismertetett szolgáltatás nyújtásából, hanem bérbeadásból származik a jövedelme? Meg kell-e állapítania a tagállami kifizető ügynökségnek azt a konkrét előnyt, amely miatt teljesül a jogosulatlan előny feltétele? Amennyiben erre igenlő választ kell adni: jogosulatlan előnynek minősülhet-e az, hogy a befektetési eszköz tényleges használója nem kapta volna meg a projekttámogatást akkor, ha egyező tartalmú saját kérelmet nyújtott volna be?

Az 1698/2005 rendelet 72. cikkének (1) bekezdésében vagy az 1303/2013 rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknál szigorúbb előírásokkal is kötelezheti-e a kedvezményezettet valamely Leader-intézkedést szabályozó nemzeti rendelet a befektetési eszköz öt évig történő fenntartására?

Amennyiben a negyedik kérdésre nemleges választ kell adni: összhangban áll-e az 1698/2005 rendelet 72. cikkének (1) bekezdésével, illetve az 1303/2013 rendelet 71. cikkének (1) bekezdésével valamely nemzeti rendelet olyan rendelkezése, amely szerint a projekttámogatás kedvezményezettje köteles a projekttámogatás felhasználásával beszerzett befektetési eszközt a támogatás utolsó részletének kifizetésétől számított legalább öt évig fenntartani és rendeltetésszerűen felhasználni, és e rendelkezés olyan értelmezése, amely szerint a kedvezményezett személyesen köteles felhasználni a befektetési eszközt?

Az 1290/2005 rendelet 33. cikkének (1) bekezdése, illetve az 1306/2013 rendelet 56. cikke értelmében vett szabálytalanságnak tekintendő-e az, hogy a kedvezményezett nem hajtja végre a valamely Leader-intézkedést szabályozó nemzeti rendelet értelmében nem kötelező jellegű műveletet, a kedvezményezett azonban hivatkozott e műveletre a támogatási kérelmében szereplő, „[a] művelet és a befektetés céljainak és tevékenységeinek összefoglalásában”, és az említett művelet egyike volt azon kritériumoknak, amelyek alapján a kérelmeket rangsorolásuk céljából értékelték?

Amennyiben a hatodik kérdésre igenlő választ kell adni: jogellenessé teszi-e a visszafizettetést az, hogy azt az utolsó kifizetéstől számított öt év letelte előtt kezdeményezik, és a kedvezményezett megszünteti a jogsértést a visszafizettetés tárgyában folytatott bírósági eljárás ideje alatt?

____________

¹ Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (HL 2005. L 277., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 4., 10. o.; HL 2012. L 206., 23. o.).

² Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 320. o.; helyesbítések: HL 2016. L 200., 140. o.; HL 2017. L 20., 4. o.).

³ A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (HL 2005. L 209., 1. o.).

⁴ A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.; helyesbítés: HL 2016. L130., 7. o.).