Az Arbeits- und Sozialgericht Wien (Ausztria) által 2017. október 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BUAK Bauarbeiter-Urlaubs- u. Abfertigungskasse kontra Gradbeništvo Korana d.o.o.
(C-579/17. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Arbeits- und Sozialgericht Wien
Az alapeljárás felei
Felperes: BUAK Bauarbeiter-Urlaubs- u. Abfertigungskasse
Alperes: Gradbeništvo Korana d.o.o.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 1. cikkét, hogy az olyan eljárások, amelyek tárgya a Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse (építőipari munkások szabadság- és végkielégítési pénztára, Ausztria; a továbbiakban: BUAK) járulékok iránti igényeinek munkáltatóval szembeni érvényesítése az Ausztriában szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók munkavégzés céljából, vagy munkavállalók rendelkezésre bocsátása keretében Ausztriába történő kiküldetése alapján, vagy Ausztrián kívüli székhellyel rendelkező munkáltatóval szemben ausztriai szokásos munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalók foglalkoztatása alapján, az említett rendelet hatálya alá tartozó „polgári és kereskedelmi ügyek”, akkor is, ha a BUAK ezen járulékok iránti igényei ugyan magánjogi munkaviszonyokra vonatkoznak, és a munkavállalóknak a szabadság és a szabadság idejére járó munkabér iránti, a munkáltatókkal való munkaviszonyokból származó magánjogi igényei fedezését szolgálják, azonban
– mind a munkavállalóknak a BUAK-kal szembeni, a szabadság idejére járó munkabér iránti igénye mértékét, mind pedig a BUAK-nak a munkáltatókkal szembeni járulékok iránti igénye mértékét nem szerződés vagy kollektív szerződés, hanem szövetségi miniszteri rendelet határozza meg,
– a munkáltatók által a BUAK részére fizetendő járulékok a munkavállalóknak fizetendő, szabadság idejére járó munkabérre fordított kiadások fedezése mellett a BUAK igazgatási költségráfordításainak fedezését is szolgálják, és
– a BUAK-ot ilyen járulékok iránti igényeinek követelésével és érvényesítésével összefüggésben törvényi rendelkezés alapján szélesebb jogosultság illeti meg, mint valamely magánszemélyt, azáltal, hogy
– a munkáltatók külön bírság terhe mellett a BUAK részére az általa kialakított kommunikációs utak használatával – úgy alkalomszerűen, mint havi rendszerességgel ismétlődően – jelentéstételre, a BUAK ellenőrzési intézkedéseiben való közreműködésre és azok tűrésére, a bér-, üzleti és egyéb kimutatásokba történő betekintés biztosítására, és a BUAK részére felvilágosítás adására kötelesek, és
– a BUAK-nak a jelentéstételi kötelezettség munkáltatók általi megsértése esetén joga van a munkáltatók által fizetendő járulékoknak a saját megállapításai alapján történő kiszámítására, mindamellett hogy a BUAK járulékok iránti igénye a kiküldetés, illetve a foglalkoztatás tényleges viszonyaitól függetlenül a BUAK által kiszámított összegben áll fenn?
____________
1 HL 2012. L 351., 1. o.