2012. június 7-én benyújtott kereset - Európai Bizottság kontra Magyarország
(C-286/12. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: magyar
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Enegren és Talabér-Ritz K., meghatalmazottak)
Alperes: Magyarország
Kereseti kérelmek
A Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy
állapítsa meg, hogy Magyarország a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának 62 éves korban történő kötelező megszüntetését előíró nemzeti szabályozás elfogadásával - amely életkoron alapuló eltérő bánásmódot eredményez, anélkül hogy ezt törvényes cél igazolná, de mindenesetre nem megfelelő és szükséges a kitűzött célok eléréséhez - nem teljesítette a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (Irányelv) 2. cikkéből és 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;
kötelezze Magyarországot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A bírák, ügyészek és közjegyzők kötelező felső korhatárára vonatkozó magyar jogszabályok értelmében e hivatásrendek tagjainak szolgálati jogviszonya egy bizonyos életkor - jelenleg 62. életévük - betöltésével megszűnik, míg korábban 70. életévük eléréséig maradhattak hivatalban. A szóban forgó jogszabályok előírják, hogy az újonnan megállapított felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltött bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya 2012. június 30. napján megszűnik, míg ugyanezen életkort 2012. január 1. és 2012. december 31. között betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya 2012. december 31. napjával szűnik meg. A kötelező felső korhatár 70 évről 62 évre történő leszállítása a közjegyzői szolgálat esetében 2014. január 1-jén lép hatályba.
A kötelezettségszegés megállapítása iránti keresete alátámasztása érdekében a Bizottság az alábbi jogalapokat és érveket terjeszti elő:
Elsőként úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás az Irányelv 2. cikke szerinti életkoron alapuló eltérő bánásmódot valósít meg, mivel az kedvezőtlenebb elbánásban részesíti az újonnan meghatározott kötelező felső korhatárt betöltő bírákat, ügyészeket és közjegyzőket annál, mint amelyben a többi aktív, az említett életkort el nem érő személy részesül.
Ahhoz, hogy az életkoron alapuló eltérő bánásmódot eredményező szabályozás mentesüljön a hátrányos megkülönböztetés tilalma alól, meg kell felelnie az Irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében rögzített követelményeknek. Így az életkoron alapuló eltérő bánásmódot eredményező szabályozást egyrészről törvényes célnak kell objektíven igazolnia, másrészről a cél elérését szolgáló eszközöknek megfelelőnek és szükségesnek kell lenniük (arányosság elve).
E tekintetben a Bizottság fenntartja, hogy sem kifejezett, sem az összefüggésekből adódó törvényes cél nem állapítható meg a vizsgált szabályozással kapcsolatban, amely önmagában megvalósítja az Irányelv sérelmét, mivel ez a körülmény magakadályozza a nemzeti szabályozás jogszerűségének és arányosságának bírósági felülvizsgálatát. A kötelezettségszegési eljárás során előadott célok törvényessége tekintetében a Bizottság azzal érvel, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvétől való eltérés igazolására alkalmas céloknak a szociálpolitika területére tartozó célokat kell tekinteni.
Végül a Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó nemzeti szabályozás nem megfelelő és nem szükséges az állítólagos törvényes célok eléréséhez, mivel (i) a legfeljebb másfél éves átmeneti időszak rendkívül rövid, tekintettel a szolgálati jogviszony kötelező felső korhatárának 70 évről 62 évre történő, drasztikus csökkentésére; valamint (ii) az átmeneti időszak nem koherens az általános nyugdíjreformra tekintettel, amely az általános öregségi nyugdíjkorhatárt a 2014-től 2022-ig terjedő nyolcéves időszakban 62 évről 65 évre fogja felemelni, amely - egy mindössze kétéves időszakot követően - a szolgálati jogviszony kötelező felső korhatárának ismételt emeléséhez vezet. A Bizottság ennek alapján úgy véli, hogy a vizsgált nemzeti szabályozás az érintett bírák, ügyészek és közjegyzők jogos érdekeinek aránytalan sérelmével jár és túllépi a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.
____________1 - A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról; HL L 303., 16. o., magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.