VERICA TRSTENJAK

FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA

Az ismertetés napja: 2009. február 12.¹(1)

C‑5/08. sz. ügy

Infopaq International A/S

kontra

Danske Dagblades Forening

(A Højesteret [Dánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„2001/29/EK irányelv – 2. és 5. cikk – A szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása az információs társadalomban – Többszörözési jog – Kivételek és korlátozások – Időleges többszörözési cselekmények – A nyomtatott média figyelése és elemzése – Újságcikkek 11 szavas kivonata”

Tartalomjegyzék

I –   Bevezetés

II – Jogi háttér

III – A tényállás, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

IV – A Bíróság előtti eljárás

V –   A felek érvei

A –   Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés

B –   Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett 2–12. kérdés

C –   Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenharmadik kérdés

VI – A főtanácsnok álláspontja

A –   Bevezetés

B –   Az Infopaq által újságcikk‑kivonatok készítése céljából alkalmazott eljárás lényeges elemei

C –   A 2001/29 irányelv 2. cikkének értelmezése (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés)

D –   A 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmezése (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett 2–12. kérdés)

1.     A 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének tartalma és célja

2.     Az 5. cikk (1) bekezdésének alkalmazási feltétele: időleges többszörözési cselekmények

3.     A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében rögzített négy feltétel vizsgálata

a)     Az első feltétel: közbenső cselekmények (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második, harmadik, negyedik és ötödik kérdés)

b)     A második feltétel: egy műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges része (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hatodik, hetedik és nyolcadik kérdés)

c)     A harmadik feltétel: cselekmények, amelyek kizárólag a jogszerű felhasználás lehetővé tételét célozzák (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kilencedik és tizedik kérdés)

i)     A mű jogszerű felhasználására vonatkozó feltételről általában (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kilencedik kérdés)

ii)   Jogszerű felhasználás a jelen ügyben (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizedik kérdés)

–       Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizedik kérdés újrafogalmazása

–       Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizedik kérdés vizsgálata és megválaszolása

d)     A negyedik feltétel: önálló gazdasági jelentőséggel nem bíró cselekmények (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenegyedik és tizenkettedik kérdés)

4.     A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével kapcsolatos következtetések

E –   A 2001/29 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének értelmezése (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenharmadik kérdés)

1.     Megfelel‑e az újságcikkekből előállított kivonatok kinyomtatása a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében előírt feltételeknek?

2.     Megfelelnek‑e az időleges többszörözési cselekmények a 2001/29 irányelv 5. cikke (5) bekezdésében rögzített feltételeknek?

3.     A 2001/29 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének értelmezésével kapcsolatos következtetések

F –   A levont következtetések

VII – Végkövetkeztetések

I –    Bevezetés

1.        Jelen ügy érzékeny kérdéseket vet fel a szerzői jog védelme és az információs társadalomban lezajló technológiai fejlődés közötti egyensúly tekintetében. Egyrészt a szerzői jog védelme nem lehetetlenítheti el új technológiák zavartalan működését és fejlesztését, másrészt azonban az információs társadalomban is biztosítani kell a szerzői jog megfelelő védelmét. Mivel a technológiai fejlődés lehetővé teszi a művek gyorsabb és egyszerűbb többszörözését, a szerzői jog védelmét e fejlődéshez mérten kell kialakítani.

2.        A jelen ügyben előterjesztett kérdések elsősorban arra vonatkoznak, hogy az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(2) (a továbbiakban 2001/29 irányelv) 2. cikke értelmében vett többszörözésnek minősül‑e az újságcikkekből előállított, egy keresőszóból, valamint az azt megelőző és azt követő öt szóból álló kivonatok tárolása és kinyomtatása. A kérdésekben továbbá arról van szó, hogy elegendő‑e az e kivonatokat létrehozó, az újságcikk – képfájlt keletkeztető – szkennelését és e képfájl szövegfájllá konvertálását magában foglaló eljárás, valamint egy 11 szavas kivonat eltárolása a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeket kielégítő többszörözési cselekmény fennállásához. A kérdést előterjesztő bíróság végezetül azt szeretné tudni, hogy a jelen ügyben szereplő többszörözési cselekmények kielégítik‑e a 2001/29 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének feltételeit.

3.        Ezek a kérdések egy, az Infopaq International A/S társaság (a továbbiakban Infopaq) és a dán napilapkiadók szakmai egyesülete közötti jogvitában merültek fel, amelyben az Infopaq a kérdést előterjesztő bíróságot annak megállapítására kéri, hogy az egy keresőszóból, valamint az azt megelőző és azt követő öt szóból álló újságcikk‑kivonat létrehozásához nem szükséges az újságcikken fennálló szerzői jog jogosultjának engedélye.

II – Jogi háttér

4.        A 2001/29 irányelv (4), (5), (9), (10), (11), (21), (22), (31) és (33) preambulumbekezdése így szól:

„(4)      A szerzői jog és a szomszédos jogok szabályozási kereteinek harmonizálása a jogbiztonság növekedése, illetve a szellemi tulajdon magas szintű védelme révén jelentős erőforrásokat mozgósít az alkotó és újító tevékenységek […] fejlesztésére […]

(5)      A műszaki fejlődés megsokszorozta és változatosabbá tette a szellemi alkotás, a gyártás és az értékesítés lehetőségeit. Ha nincs is szükség új fogalmakra a szellemi tulajdon védelme területén, a szerzői jogot és a szomszédos jogokat szabályozó jelenlegi jogszabályokat módosítani kell, és ki kell egészíteni úgy, hogy megfeleljenek a gazdasági adottságoknak, így például az új felhasználási módoknak.

[...]

(9)      A szerzői jog és szomszédos jogok harmonizációjának a magas szintű védelemből kell kiindulnia, tekintve hogy ezek a jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz. Az általuk nyújtott védelem hozzájárul az alkotó tevékenység fenntartásához és fejlődéséhez a szerzők, az előadóművészek, az előállítók és a fogyasztók, valamint a kultúra, az ipar és a nagyközönség érdekében. A szellemi tulajdon ennek megfelelően a tulajdon részeként nyert elismerést.

(10)      Ahhoz, hogy a szerzők és előadóművészek a jövőben is alkotó és művészi tevékenységet folytathassanak, műveik felhasználásáért megfelelő díjazásban kell, hogy részesüljenek ugyanúgy, mint a producerek annak érdekében, hogy a művek pénzügyi hátterét biztosítani tudják. [...] A megfelelő díjazás biztosításához, illetve a befektetés kielégítő mértékű megtérüléséhez a szellemi tulajdonjogok megfelelő szintű védelme szükséges.

(11)      A szerzői jog és szomszédos jogok szigorú és hatékony védelme az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy Európában a kulturális alkotótevékenység hozzájusson a szükséges forrásokhoz, illetve a szerzők és előadók megőrizhessék függetlenségüket és méltóságukat.

[...]

(21)      Ennek az irányelvnek meg kell határoznia az egyes kedvezményezettek tekintetében a többszörözési jog hatálya alá tartozó cselekmények körét. Ennek a közösségi vívmányokkal összhangban kell történnie. A belső piacon belüli jogbiztonság biztosítása érdekében e cselekmények fogalmát tágan kell meghatározni.

(22)      A kultúra terjesztésének ösztönzése nem valósítható meg a szigorú jogvédelem feladásával, sem pedig a hamis, illetve hamisított műpéldányok jogellenes terjesztésének eltűrésével.

[...]

(31)      Megfelelő egyensúlyt kell biztosítani a jogosultak különböző csoportjainak, valamint a jogosultak és a védelemben részesülő művek és teljesítmények felhasználói csoportjainak jogai és érdekei között. A jogok tekintetében a tagállamok által megállapított kivételeket és korlátozásokat az új elektronikus környezet fényében felül kell vizsgálni. Az egyes engedélyköteles cselekményekre vonatkozó kivételek és korlátozások terén fennálló különbségek közvetlen negatív hatást gyakorolnak a belső piac működésére a szerzői jog és szomszédos jogok terén. Ezek a különbségek a művek határokon átnyúló felhasználása, illetve a határokon átnyúló tevékenységek továbbfejlődésének következtében még erőteljesebbé válhatnak. A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében ezeket a kivételeket és korlátozásokat egységesebben kell meghatározni. A harmonizáció mértékét az határozza meg, hogy az adott kivételek és korlátozások hogyan hatnak a belső piac zavartalan működésére.

[...]

(33)      A kizárólagos többszörözési jog alóli kivételként lehetővé kell tenni egyes – járulékos vagy közbenső [helyesen: közbenső vagy járulékos] többszörözésnek minősülő – időleges többszörözési cselekményeket, amelyek valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik, és amelyek kizárólagos célja, hogy lehetővé tegyék a harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által végzett átvitelt, vagy valamely mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény jogszerű felhasználását. Ezek a többszörözési cselekmények nem bírhatnak önálló gazdasági jelentőséggel. Ez a kivétel olyan cselekmények esetében is megengedhető e feltételek teljesülése esetén, amelyek a böngészést (« browsing »), illetve a hozzáférés gyorsítására szolgáló tárolóban való rögzítését (« caching ») teszik lehetővé, beleértve az átviteli rendszerek hatékony működését szolgáló cselekményeket is, amennyiben a közvetítő szolgáltató az információt módosítja [helyesen: nem módosítja] és nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát. A felhasználás jogszerűnek minősül, ha azt a jogosult engedélyezi, illetve jogszabály megengedi.”

5.        A 2001/29 irányelv „Többszörözési jog” című 2. cikke a következőképp rendelkezik:

A tagállamok biztosítják a közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát:

(a)      a szerzők számára műveik tekintetében;

[...].”

6.        A 2001/29 irányelv „Kivételek és korlátozások” című 5. cikke a következőképpen rendelkezik:

(1)      Az olyan, 2. cikkben említett időleges többszörözési cselekmények(3), amelyek járulékos vagy közbenső [helyesen: közbenső vagy járulékos] jellegűek, valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik, és amelyeknek kizárólagos célja, hogy lehetővé tegyék egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény

(a)      hálózaton harmadik személyek között közvetítő szolgáltató által végzett átvitelét vagy

(b)      jogszerű felhasználását,

és önálló gazdasági jelentőséggel nem bírnak, a 2. cikkben szabályozott többszörözési jog alól kivételt képeznek.

[…]

(3)      A tagállamok a 2. és a 3. cikkben szabályozott jogok vonatkozásában az alábbi esetekben kivételeket, illetve korlátozásokat állapíthatnak meg:

[…]

c)      már nyilvánosságra hozott aktuális gazdasági, politikai vagy vallási témájú cikkeknek, illetve sugárzott műveknek vagy más ilyen jellegű, védelem alatt álló teljesítményeknek a sajtó általi többszörözése, nyilvánossághoz közvetítése, illetve más módon a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele olyan esetekben, amikor az ilyen felhasználást nem zárták ki kifejezetten, a forrás feltüntetésével – beleértve a szerző nevét is –, vagy a műveknek és más védelem alatt álló teljesítményeknek a napi eseményekről szóló tudósításhoz kapcsolódóan a tájékoztatási cél által indokolt terjedelemben történő felhasználása, amennyiben lehetséges, a forrás feltüntetésével – beleértve a szerző nevét is;

d)      korábban jogszerűen nyilvánosságra hozott műből vagy más, védelem alatt álló teljesítményből kritikai vagy ismertetési céllal történő idézés, amennyiben lehetséges, a forrás feltüntetésével – beleértve a szerző nevét is –, továbbá ha felhasználása megfelel a tisztességes gyakorlatnak, a cél által indokolt terjedelemben;

[…]

o)      más kisebb jelentőségű felhasználás, amennyiben a nemzeti jogban már léteznek kivételek, illetve korlátozások, feltéve hogy azok kizárólag analóg felhasználásra vonatkoznak, és nem érintik az áruk és szolgáltatások Közösségen belüli szabad mozgását, az e cikkben szereplő egyéb kivételek és korlátozások sérelme nélkül.

(5)      Az (1), a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt kivételek és korlátozások kizárólag olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.

7.        A 2001/29 irányelv 2. cikkét az Ophavsretslov (szerzői jogi törvény(4)) 2. §‑a ültette át a dán jogba:

„1. A szerzői jog az e törvényben rögzített korlátozásokkal magában foglalja a művel az eredeti vagy módosított formában, fordításban, más irodalmi, művészeti vagy műszaki formába történő átdolgozásban – többszörözés és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel útján – való rendelkezés kizárólagos jogát.

2. Bármely közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő előállítás többszörözésnek minősül. Többszörözésnek minősül a mű többszörözésre alkalmas készüléken történő rögzítése is.

[...].”

8.        A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését a dán szerzői jogi törvény 11a. §‑ának (1) bekezdése ültette át a dán jogba:

„Megengedettek az olyan időleges többszörözési cselekmények, amelyek

1.      közbenső vagy járulékos jellegűek,

2.      valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik,

3.      kizárólagos céljuk, hogy lehetővé tegyék egy mű hálózaton harmadik személyek között közvetítő szolgáltató által végzett átvitelét, vagy jogszerű felhasználását, és

4.      önálló gazdasági jelentőséggel nem bírnak.”

III – A tényállás, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

9.        Az Infopaq a nyomtatott média figyelése és elemzése területén folytatja tevékenységét. A médiafigyelés a dán napilapokból és egyéb időszaki lapokból kiválogatott cikkek összefoglalóinak elkészítését(5) foglalja magában. A cikkeket az Infopaq megrendelői által meghatározott témák szerint válogatják ki, akiknek ezt követően e‑mail útján küldik el az összefoglalókat. Az Infopaq – külön kérésre – újságcikk‑kivágásokat is küld megrendelői részére.

10.      A cikkek kiválasztása egy ún. adatrögzítési eljárás folyamán történik, amely öt szakaszból áll.

11.      Az első szakaszban az Infopaq munkatársai valamennyi kiadvány alapadatát manuálisan rögzítik egy elektronikus adatbázisban.

12.      A második szakaszban beszkennelik a kiadványokat. A szkennelést megelőzően levágják a kiadványok gerincét, hogy különálló lapokból álljon. Ezt követően kiválasztják a szkennelendő szakaszt. A szkennelés során a kiadvány minden egyes oldalára vonatkozóan létrejön egy képfájl(6), amelyet ezt követően átküldenek egy optikai karakterfelismerő szerverre(7).

13.      A harmadik szakaszban az OCR szerver a képfájlt átalakítja szövegfájllá. E folyamat során valamennyi karakter képe ún. ASCII‑kóddá(8) alakul, amely minden egyes karakter felismerését lehetővé teszi a számítógépnek. Így például a TDC betűk képe olyan adattá alakul át, amelyet a számítógép TDC betűkként képes felismerni. A szöveg képe tehát olyan szöveggé alakul át, amely szövegfájlként elmentve valamennyi szövegszerkesztő program által olvasható. Az OCR szerverrel végzett folyamat a képfájl törlésével ér véget.

14.      A negyedik szakaszban a szövegfájlt egy előre rögzített keresőszó alapján vizsgálják át. Minden, a keresőszót érintő találat alkalmával eltárolják egy fájlban, hogy mely kiadvány mely szakaszában és melyik oldalon említik a keresőszót. Ezzel egyidejűleg azt a – 0 és 100% között kifejezett – mutatót is feltüntetik, amely a keresőszónak a cikkben való előfordulását jelzi. Annak érdekében, hogy e szó keresését a cikk későbbi elolvasásakor megkönnyítsék, az azt megelőző és azt követő öt szó is feltüntetésre kerül. E szakasz a szövegfájl törlésével zárul.

15.      A folyamat ötödik és egyben utolsó szakaszában az újság minden olyan oldalához nyomtatnak egy adatlapot, amelyen a keresőszó előfordul; ez az adatlap a keresőszót az azt megelőző és azt követő öt szóval együtt tartalmazza. A kérdést előterjesztő bíróság említ egy példát egy effajta adatlapra nézve:

„2005. november 4. – Dagbladet Arbejderen, 3. oldal:

TDC: 73% »eladásra vár a TDC távközlési cégcsoport, amelyet a várakozások szerint meg is fognak vásárolni«.”

16.      A Danske Dagblades Forening (a továbbiakban: DDF) a dán napilapkiadók szakmai egyesülete, amelynek célja, hogy tagjait minden szerzői joggal kapcsolatos kérdésben segítse. 2005‑ben a DDF tudomást szerzett arról, hogy az Infopaq a szerzői jogi jogosultak engedélye nélkül állít elő újságcikkekből kivonatokat, és ezt az Infopaq‑nál kifogásolta is.

17.      Az Infopaq vitatta, hogy az effajta eljáráshoz szükség lenne a szerzői jogi jogosultak hozzájárulására, így pert indított a DDF ellen az Østre Landsret (Keleti Regionális Bíróság) előtt, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a DDF vagy annak tagjai hozzájárulása nélkül jogosult az „adatrögzítési” eljárás lefolytatására. Az Østre Landsret a keresetet mint megalapozatlant elutasította. Az Infopaq ezt követően fellebbezés nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz (Højesteret).

18.      A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban kifejti, hogy a szóban forgó ügyben nem vitatott, hogy – amennyiben a nyomtatott média figyeléséről és újságcikkek összefoglalóinak elkészítéséről van szó – nincs szükség a szerzői jogi jogosultak hozzájárulására, ha az egyes kiadványokat manuálisan olvassák be, ha a cikkek manuális válogatása előre meghatározott keresőszavak alapján történik, továbbá ha ennek alapján manuálisan létrehoznak egy, az adott cikkben fellelt keresőszót és a cikk kiadványban található helyét feltüntető fedőlapot. Az sem képezi továbbá vita tárgyát, hogy az összefoglaló létrehozása önmagában nem kívánja meg a szerzői jogi jogosult hozzájárulását.

19.      Az ügyben ezenkívül az sem vitatott, hogy az úgynevezett „adatrögzítési” eljárás két többszörözési cselekményt foglal magában, mégpedig 1. nyomtatott újságcikkek szkennelését, amelynek során egy képfájl keletkezik, valamint 2. a képfájl szövegfájllá történő átalakítását. Az eljárás a feldolgozott cikkek egy további többszörözését is magában rejti, mely során 3. a keresőszót az azt megelőző és azt követő öt szóval együtt eltárolják és 4. ezt a 11 szót kinyomtatják. A felek között az képezi a vita tárgyát, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikke értelmében vett többszörözésnek minősülnek‑e a 3. és 4. pontban leírt cselekmények.

20.      E körülményekre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság 2007. december 21-‑én kelt végzésével az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé(9):

„1)      Tekinthető‑e védett többszörözési cselekménynek(10) (lásd a 2001/29 irányelv[(11)] 2. cikkét) egy napilap újságcikkéből származó olyan szövegkivonat tárolása és azt követő kinyomtatása, amely egy keresőszóból, valamint az azt megelőző és azt követő öt szóból áll?

2)      A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti „közbenső” minőség vonatkozásában van‑e jelentősége annak, hogy az időleges többszörözési cselekmények milyen körülmények között mennek végbe?

3)      Tekinthető‑e »közbensőnek« az időleges többszörözési cselekmény, ha a másolatot például egy képfájl alapján létrehozott szövegfájl vagy egy szövegfájl alapú szövegkereső dolgozza fel?

4)      Tekinthető‑e »közbensőnek« az időleges többszörözési cselekmény, ha a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatból álló részét eltárolják?

5)      Tekinthető‑e »közbensőnek« az időleges többszörözési cselekmény, ha a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatból álló részét kinyomtatják?

6)      A 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésében foglalt »műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét« érintő feltétel vonatkozásában van‑e jelentősége annak, hogy az időleges többszörözési cselekmények a műszaki eljárás mely szakaszában mennek végbe?

7)      Az időleges többszörözési cselekmények képezhetik‑e egy »műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét« akkor, ha azok teljes újságcikkek kézi szkennelésében nyilvánulnak meg, amelynek során az újságcikkek nyomtatott médiumból digitális médiummá alakulnak át?

8)      Az időleges többszörözési cselekmények képezhetik‑e egy »műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét« akkor, ha azok a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatot tartalmazó részének kinyomtatásában nyilvánulnak meg?

9)      Kiterjed‑e a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti »jogszerű felhasználás« fogalma a felhasználás bármely olyan formájára, amelyhez nincs szükség a szerzői jogi jogosult hozzájárulására?

10)      Kiterjed‑e a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti »jogszerű felhasználás« fogalma teljes újságcikkeknek egy gazdasági társaság általi, a cég által írt összefoglalókhoz való felhasználás célját szolgáló szkennelésére, a másolat ezt követő feldolgozására, valamint a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatot tartalmazó részének tárolására és esetleges kinyomtatására akkor, ha a jogosult e cselekményekhez nem járult hozzá?

11)      Milyen szempontokat kell figyelembe venni annak megítéléséhez, hogy az időleges többszörözési cselekmények bírnak‑e a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti »önálló gazdasági jelentőséggel«, ha a rendelkezésben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek?

12)      Figyelembe lehet‑e venni a felhasználó időleges többszörözési cselekményekből eredő hatékonyságnövekedését annak megítélésekor, hogy a cselekmények a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében bírnak‑e »önálló gazdasági jelentőséggel«?

13)      A jogosult hozzájárulása nélkül teljes újságcikkeknek egy gazdasági társaság általi szkennelése, a másolat ezt követő feldolgozása, valamint a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatot tartalmazó részének tárolása és esetleges kinyomtatása a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése szerint tekinthető‑e »olyan különös eset[nek], amely nem sérelmes« az újságcikkek »rendes felhasználásra« és »indokolatlanul nem [károsítja] a jogosult jogos érdekeit«?

IV – A Bíróság előtti eljárás

21.      Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 2008. január 4‑én érkezett a Bírósághoz. Az írásbeli szakaszban az Infopaq, a DDF, a Bizottság és az osztrák kormány nyújtott be észrevételt. A 2008. november 20‑i tárgyaláson az Infopaq, a DDF és a Bizottság szólalt fel, és válaszolt a Bíróság kérdéseire.

V –    A felek érvei

A –    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés

22.      Az Infopaq álláspontja szerint valamely újságcikkből származó – egy keresőszóból, valamint az azt megelőző és azt követő öt szóból álló – szövegkivonat tárolása és azt követő kinyomtatása nem valósít meg a 2001/29 irányelv 2. cikke értemében vett részben történő többszörözést. Noha a 2001/29 irányelv nem határoz meg a szavak száma tekintetében olyan minimumküszöböt, amely alatt nem beszélhetünk részleges többszörözésről, mindazonáltal felállítható egy effajta minimumküszöb. 11 szó eltárolása és kinyomtatása nem haladja meg a részleges többszörözés fennállásának feltételeként rögzített legalacsonyabb számot.

23.      A Bizottság és a DDF ezzel szemben azon a véleményen van, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikke értemében vett védett többszörözési cselekménynek tekintendő egy újságcikkből származó olyan szövegkivonat tárolása és azt követő kinyomtatása, amely egy keresőszóból, valamint az azt megelőző és azt követő öt szóból áll.

24.      A Bizottság álláspontja szerint valamely cikk‑kivonat tárolása és kinyomtatása a többszörözés egy-egy formája. A 2001/29 irányelv 2. cikkéből kitűnik, hogy a szerző kizárólagos többszörözési joga magában foglalja a részben történő többszörözést is, valamint hogy egy 11 szavas cikk‑kivonat az irányelv e cikke értelmében vett részben történő többszörözésnek tekintendő.

25.      A DDF – a Bizottsághoz hasonlóan – úgy véli, hogy egy 11 szavas kivonat tárolása és kinyomtatása a 2001/29 irányelv 2. cikke értelmében vett részleges többszörözés. Ha a keresőszó ismételten előfordul a cikkben, e cikk nagy része többszörözésre kerül; ennek példájaként mellékelt egy cikket, amelyben megjelölt két keresőszót, valamint az azokat megelőző és követő öt szót. A DDF nem osztja az osztrák kormány álláspontját(12), miszerint a mű többszörözött részének önmagában teljesítenie kellene a valamely mű fennállására vonatkozó feltételeket. Az, hogy valamely mű fogalma és a fennállására vonatkozó feltételek a 2001/29 irányelvben nem állnak összhangban, nem akadályozza a Bíróságot a részben többszörözött mű kinyomtatása fogalmának értelmezésében. Azt a kérdést, hogy a jelen ügyben egy mű részben történő többszörözéséről van‑e szó, azoktól a feltételektől függetlenül kell megítélni, amelyekhez a tagállami jog valamely mű fennállását kapcsolja.

26.      Az osztrák kormány véleménye szerint jóllehet a 2001/29 irányelv 2. cikke a szerző számára fenntartja a mű részben történő többszörözésének kizárólagos jogát, ám nem határozza meg a mű fogalmát, és nem szabályozza annak kérdését sem, hogy a mű milyen konkrét feltételek között részesül oltalomban. Mivel a művek védelmére vonatkozó feltételeket a közösségi jogban még nem kerültek harmonizálásra, azokat a tagállami jog alapján kell megítélni. Minderre tekintettel valamely mű többszörözött részének magának is teljesíteni kell a mű létére vonatkozó feltételeket.

B –    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett 2–12. kérdés

27.      Az Infopaq és az osztrák kormány álláspontja szerint még abban az esetben is elfogadható a kivonatokat létrehozó eljárás, ha a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett időleges többszörözési cselekmények közé tartozik, mivel az összes e cikkben rögzített feltételt kielégíti; először is közbenső cselekményről van szó, másodszor e cselekmény valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezi, harmadszor a cselekmény kizárólagos célja valamely mű vagy egyéb, védelem alatt álló teljesítmény jogszerű felhasználásának lehetővé tétele, végül negyedszer a cselekmény nem bír önálló gazdasági jelentőséggel.

28.      Az első – a „járulékos” cselekményekre vonatkozó – feltétel tekintetében az Infopaq azt hangsúlyozza, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése nem korlátozódik a böngészés és a caching formájában megjelenő időleges többszörözési cselekményekre. A cselekmény „közbenső” jellegére vonatkozó feltétel csupán az időleges többszörözési cselekmények időtartamára vonatkozik, és így „közbensőnek” minősítendők azok a többszörözési cselekmények, amelyek legfeljebb 30 másodpercig tartanak.

29.      A második – „valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részére” vonatkozó – feltétellel kapcsolatban az Infopaq azt az álláspontot képviseli, hogy az „elválaszthatatlan rész” fogalom egyértelműen arra utal, hogy nem releváns, hogy az időleges többszörözési cselekmény a műszaki eljárás melyik szakaszában történik.

30.      A harmadik – a „jogszerű felhasználásra” vonatkozó – feltétellel kapcsolatban az Infopaq kifejti, hogy sem a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdéséből sem annak (33) preambulumbekezdéséből nem következik, hogy csak a browsing és caching útján történő internethasználat jelent „jogszerű felhasználást”. A „jogszerű felhasználás” fogalma alá tartozik valamely mű felhasználásának minden olyan formája, amelyhez nem szükséges a szerzői jogi jogosult engedélye. A „jogszerű felhasználás” tekintetében ráadásul nem releváns, hogy a művet ki használja fel; ez lehet a végfelhasználó vagy bárki más. Annak a kérdésnek a megválaszolását illetően, hogy fennáll‑e „jogszerű felhasználás”, az bír döntő jelentőséggel, hogy a szóban forgó eljárásban használják‑e a kiadvány jogszerűen megszerzett eredeti példányát.

31.      A negyedik – az „önálló gazdasági jelentőségre” vonatkozó – feltétellel összefüggésben az Infopaq arra hivatkozik, hogy az önálló gazdasági jelentőség kérdését a szerző nézőpontjából kell értékelni. Emellett e feltétel keretében csak azt kell megállapítani, hogy önálló gazdasági jelentőséggel bír‑e a járulékos többszörözési cselekmény, és nem azt, hogy az egész műszaki eljárás rendelkezik‑e effajta jelentőséggel. Az általa alkalmazott műszaki eljárás végső soron összefoglalók készítésére szolgál, ami önmagában jogszerű, és ezáltal nem sérti a kiadványok szerzőinek jogait; a járulékos többszörözési cselekmények kép- és szövegfájlok formájában ezzel szemben önmagukban nem bírnak önálló gazdasági jelentőséggel a jogok jogosultjai számára. Az Infopaq véleménye szerint sérti a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését, ha az „önálló gazdasági jelentőséget” attól teszik függővé, hogy a szerzői jogi jogosult nem részesül díjazásban.

32.      Az osztrák kormány – az Infopaq‑hoz hasonlóan – azon a véleményen van, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és arra hivatkozik, hogy e feltételek nem korlátozódnak a különböző szerverek közötti online adatátvitel során létrejött átmeneti tárolásra. Valamely képfájl előállítása és annak szövegfájllá történő átalakítása „közbenső” cselekmény, mivel e másolatok átmenetiek, ugyanakkor „valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét” képezik. A művek felhasználása továbbá „jogszerű”, mivel az újságcikkekből származó kivonatok teljesítették a szerzői jogi védelemhez kapcsolódó feltételeket. Az Infopaq által alkalmazott eljárás célja kizárólag az, hogy keresőszavak alapján újságcikk‑kivonatokat hozzon létre, ezért hiányzik az „önálló gazdasági jelentőség”.

33.      A DDF és a Bizottság ezzel szemben úgy véli, hogy nem teljesülnek a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek.

34.      A DDF kiemeli, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését ezen irányelv céljának fényében kell értelmezni, és ennek kapcsán az irányelv (9) és (10) preambulumbekezdésére hivatkozik, amelyekből kitűnik, hogy az irányelvnek magas szintű védelmet kell biztosítania a szerzők számára, akiknek műveik felhasználására tekintettel megfelelő díjazásban kell részesülniük. Az irányelv e védelmet biztosító rendelkezéseit ezért tágan kell értelmezni, míg az e védelem alóli kivételeket előíró rendelkezéseket megszorítóan.

35.      A DDF az első – a „járulékos” cselekményekre vonatkozó – feltétellel kapcsolatban úgy érvel, hogy nem közbensőek a többszörözési cselekmények, mivel a másolatok tartósak és nem törlődnek, míg a „közbenső” fogalma azt jelenti, hogy a többszörözés rövid időre szól.

36.      A második – „valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részére” vonatkozó – feltétellel kapcsolatban a DDF kifejti, hogy ennek az effajta eljárás keretén belül automatikusan létrejött másolatokat kellene kizárni. A jelen ügyben azonban a másolatok nem automatikusan keletkeznek, mivel a cikk szkennelése és a képfájl szövegfájllá történő átalakítása csak a szövegek műszaki feldolgozásának egyik előkészítő szakaszát alkotja. Ennek következtében nem egy köztes műszaki eljárásról van szó. A 11 szó formájában történő többszörözés sem „valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges része”, mivel a 11 szót kinyomtatják.

37.      A harmadik – a „jogszerű felhasználásra” vonatkozó – feltétellel kapcsolatban a DDF azt az álláspontot képviseli, hogy az önmagában jogellenes felhasználás nem válhat jogszerűvé a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése alapján. A jelen ügyben jogellenes felhasználásról van szó.

38.      A negyedik – az „önálló gazdasági jelentőségre” vonatkozó – feltétellel kapcsolatban a DDF arra hivatkozik, hogy e feltétel azt jelenti, hogy a felhasználás a jelen ügyben sem a felhasználó (vagyis az Infopaq) sem a jogosult szempontjából nem bírhat önálló gazdasági jelentőséggel. Az Infopaq számára a többszörözés önálló gazdasági jelentőséggel bír, mivel e vállalkozásnak a DDF becslése alapján 2–4 millió dán koronát kellene fordítania az automatikus többszörözés manuálissal történő helyettesítésére. A többszörözés azonban a DDF tagjai számára is önálló gazdasági jelentőséggel bír, mivel azok a műveik többszörözésére vonatkozó engedélyek megadására tekintettel magas díjazásban részesülhetnek.

39.      A Bizottság is azon a véleményen van, hogy nem teljesülnek a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételek.

40.      A Bizottság az első – a „járulékos” cselekményekre vonatkozó – feltétellel kapcsolatban úgy érvel, hogy az időleges többszörözési cselekmények akkor közbensőek, ha csupán rövid ideig tartanak, tehát például az Interneten történő böngészés során keletkező másolatok. Annak a kérdésnek a megítélésekor, hogy közbensőek‑e a többszörözési cselekmények, tekintetbe kell venni, hogy mely műszaki eljárásban kerül sor a többszörözésre, különösen azt, hogy ebben az eljárásban létrejön‑e tartós másolat. Az Infopaq által alkalmazott eljárásban 11 kinyomtatott szó formájában létrejött egy tartós másolat, így az a tény, hogy a 11 szó kinyomtatásakor törölték a korábban létrehozott szöveg- és képfájlokat, nem jelenti azt, hogy járulékos a többszörözési cselekmény.

41.      A második – „valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részére” vonatkozó – feltétellel kapcsolatban a Bizottság kifejti, hogy azt a kérdést illetően, hogy „valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részei‑e” az időleges többszörözési cselekmények, nem releváns, hogy azok a műszaki eljárás melyik szakaszában következtek be. Az eljárás folyamán az Infopaq többször fizikailag rendelkezik a másolatokkal, és a kivonatok megrendelők részére történő megküldését követően még hosszú ideig képes a másolatok papíralapú vagy elektronikus formátumú megőrzésére. Az elektronikus másolatok emellett olyan felhasználást tesznek lehetővé, amely túlmutat a puszta interneten keresztüli elektronikus adatátvitelen; a jelen ügyben ugyanis az elektronikus másolatok alapján szövegfájlok keletkeznek. Az effajta időleges többszörözési cselekmények továbbá nem képezhetik „valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét”, ha azok olyan újságcikkek egészének kézi szkennelését foglalják magukban, amelyek ezáltal nyomtatottból digitális dokumentumokká alakulnak, mivel ez az eljárás jóval túlmutat valamely kivonat létrehozásához szükséges eljáráson. Valamely kivonat kinyomtatása sem időleges többszörözési cselekmény, és ezért nem lehet „valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges része”.

42.      A harmadik – a „jogszerű felhasználásra” vonatkozó – feltétellel kapcsolatban a Bizottság azt az álláspontot képviseli, hogy a jogszerű felhasználás nem fogja át az összes olyan felhasználási módot, amely nem feltételezi a szerzői jogok jogosultjának hozzájárulását, hanem csak azokat a felhasználási módokat, amelyeket a jog jogosultja engedélyez, vagy amelyekre a szerzői jogi jogosult kizárólagos joga nem terjed ki, illetve amelyek a kizárólagos jog alóli kivételek közé tartoznak. Az Infopaq által kivonatok létrehozására vonatkozóan alkalmazott eljárás nem egy mű jogszerű felhasználása, mivel a művet rövid szövegkivonatok készítése céljából módosítják.

43.      A negyedik – az „önálló gazdasági jelentőségre” vonatkozó – feltétellel kapcsolatban a Bizottság arra hivatkozik, hogy az e feltétel vizsgálatára vonatkozó szempontok a 2001/29 irányelv (33) preambulumbekezdéséből eredeztethetőek, és hogy a többszörözési cselekmények e preambulumbekezdés alapján nem bírnak önálló gazdasági jelentőséggel, amennyiben az információt nem módosítják, és nem zavarják meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát. Az Infopaq által alkalmazott eljárás fokozza e vállalkozás termelékenységét, mivel a kivonatok effajta elkészítése sokkal gyorsabb és gazdaságosabb; ezt annak a kérdésnek a megítélésénél is figyelembe kell venni, hogy „önálló gazdasági jelentőséggel” bírnak‑e a tevékenységek.

C –    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenharmadik kérdés

44.      Az Infopaq a tizenharmadik kérdéssel kapcsolatban arra hivatkozik, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése nem ír elő olyan önálló feltételeket, amelyeket az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeken felül kellene teljesíteni; amennyiben az 5. cikk (1) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek, szükségtelen az irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében rögzített feltételek vizsgálata.

45.      Az osztrák kormány úgy véli, hogy teljesülnek a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében előírt feltételek, álláspontját azonban nem fejti ki közelebbről.

46.      A DDF a tizenharmadik kérdés tekintetében azt az álláspontot képviseli, hogy a többszörözési cselekmények nem elégítik ki a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében előírt feltételeket. Az Infopaq annak érdekében foganatosítja e többszörözési cselekményeket, hogy versenytársaihoz képest csökkenthesse költségeit. A többszörözési cselekmények ezenkívül olyan mérettel és jelentőséggel bírnak, hogy esetükben nem a mű rendes felhasználásáról van szó, hanem egyúttal indokolatlanul sértik azon szerzői jogi jogosultak jogos érdekeit, akik valamely ilyen felhasználást engedélyező licencia megadásával díjazásban részesülhetnek.

47.      A Bizottság véleménye szerint a tizenharmadik kérdést alapvetően nem szükséges megválaszolni, mivel az Infopaq tevékenysége nem tartozik a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti kivételek közé. Mindazonáltal javasol választ a kérdésre. Azzal érvel, hogy az 5. cikk – háromlépcsős tesztet előíró – (5) bekezdése összehasonlítható a TRIPs‑egyezmény 13. cikkével. Az 5. cikk (5) bekezdése szerinti háromlépcsős tesztet alapvetően az 5. cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálattól elkülönítve kell elvégezni, és az 5. cikk (5) bekezdésében a mű rendes felhasználására vonatkozóan előírt feltétel hasonlít a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdéséből származó feltételre, miszerint az időleges többszörözési cselekménynek önálló gazdasági jelentőséggel kell bírnia. Tehát mindkét feltétel tekintetében irányadó, hogy a többszörözési cselekmények gazdasági jelentőség nélkül tesznek‑e lehetővé valamely elektronikus adatátvitelt, vagy hogy társul‑e hozzájuk a puszta adatátvitelt meghaladó jelentőség. Mivel jelen ügyben a többszörözési cselekmények az Infopaq szempontjából gazdasági jelentőséggel bírnak, e tekintetben nem a mű valamely rendes felhasználásáról van szó, így nem teljesülnek a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése szerinti feltételek.

VI – A főtanácsnok álláspontja

A –    Bevezetés

48.      A jelen ügy tárgya a többszörözési jog terjedelmének értelmezése, illetve az e joghoz kapcsolódó kivételek és korlátozások, ahogyan azokat az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásait összehangoló 2001/29 irányelv szabályozza(13). A többszörözési jog a szerzői jog magját képezi(14), mivel azt jelenti, hogy a szerző kizárólagos joggal rendelkezik műve többszörözésének engedélyezésére vagy megtiltására. A szerző kizárólagos többszörözési jogának terjedelme azonban attól függ, hogy milyen tágan határozzák meg valamely mű többszörözésének fogalmát.

49.      A többszörözés fogalmát korábban a többszörözési módok korlátozott számára tekintettel könnyen meg lehetett határozni(15), ám az információtechnológia fejlődésével és a digitális többszörözés lehetőségével megsokszorozódtak az egyszerűbb és gyorsabb többszörözés lehetőségei is. Az egyszerűbb és gyorsabb többszörözés egyrészt megköveteli a szerzői jog megfelelő védelmének biztosítását, másrészt azonban feltételül szabja e védelem kellő rugalmasságát annak érdekében, hogy az ne akadályozza új technológiák kifejlesztését és zavartalan működését(16). Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések vizsgálatának is a szerzői jogok kellő erejű és kellően rugalmas védelme közötti megfelelő egyensúlyból kell kiindulnia.

50.      A kérdést előterjesztő bíróság jelen ügyben feltett kérdései három témacsoportban foglalhatók össze, amelyekhez a jelen indítvány érvrendszerét tekintve is igazodik. Az első csoportban, amelyről az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésben esik szó, a 2001/29 irányelv 2. cikkében szereplő „többszörözés” fogalmának értelmezésére kerül sor. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdéstől a tizenkettedik kérdésig terjedő második csoport a többszörözési jog azon kivételének értelmezésére vonatkozik, amelyet az irányelv – bizonyos feltételek mellett időleges többszörözési cselekményeket megengedő – 5. cikkének (1) bekezdése rögzít. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenharmadik kérdésben szereplő harmadik csoport az irányelv 5. cikke (5) bekezdésének értelmezésére vonatkozik, amely szerint a többszörözési joggal kapcsolatban előírt kivételek és korlátozások kizárólag olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.

51.      A jelen indítványban először is röviden ismertetem az újságcikk‑kivonatok létrehozására irányuló eljárás lényeges elemeit, majd ezt követően, a három témacsoport vizsgálata keretén belül, megválaszolom az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket.

B –    Az Infopaq által újságcikk‑kivonatok készítése céljából alkalmazott eljárás lényeges elemei

52.      Ahogy azt a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, a jelen ügyben nem vitatott, hogy az Infopaq által újságcikk‑kivonatok készítése céljából alkalmazott eljárás (az ún. adatrögzítési eljárás) folyamán valójában két többszörözési cselekményről van szó, melyek: 1. képfájl létrehozása újságcikkek szkennelése útján és 2. a képfájl szövegfájllá történő átalakítása. A felek azonban nem értenek egyet abban a kérdésben, hogy szintén többszörözésnek minősül‑e 3. az egyes keresőszavak, valamint az azokat megelőző és követő öt szó tárolása, és 4. a 11 szó kinyomtatása.

53.      A továbbiakban ezért annak kérdésével foglalkozom, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikke értelmében vett többszörözési cselekményt valósít‑e meg valamely keresőszó, valamint az azt megelőző és azt követő öt szó tárolása, illetve e 11 szó kinyomtatása.

C –    A 2001/29 irányelv 2. cikkének értelmezése (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés)

54.      A kérdést előterjesztő bíróság első kérdésével arra keresi a választ, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikke értelmében vett többszörözést valósít‑e meg az olyan újságcikkből származó szövegkivonat tárolása és azt követő kinyomtatása, amely egy keresőszóból valamint az azt megelőző és azt követő öt szóból áll.

55.      A 2001/29 irányelv 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok a szerzők számára műveik tekintetében biztosítják „a közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának” kizárólagos jogát. A szövegből az következik, hogy egy szerzői jogi védelem alatt álló mű nem többszörözhető a szerző engedélye nélkül, függetlenül attól, hogy teljes vagy részben történő többszörözésről van‑e szó. A 2001/29 irányelv 2. cikke sem a „többszörözés” fogalmát, sem azokat a feltételeket nem határozza meg, amelyek között „részben történő többszörözés” áll fenn, így az első kérdés megválaszolásához először is e két fogalom meghatározása szükséges.

56.      A Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban a „többszörözés” és „részben történő többszörözés” fogalmának meghatározásakor tekintetbe kell venni, hogy a közösségi jog egységes alkalmazásának követelményéből az következik, hogy a közösségi jog olyan rendelkezésének fogalmait, amely – mint például a 2001/29 irányelv – semmilyen konkrét utalást nem tartalmaz a tagállamok jogára a rendelkezés értelmének vagy terjedelmének meghatározásához, általában az egész Közösségben önállóan és egységesen kell értelmezni(17). Véleményem szerint e követelmény figyelembevételével a „többszörözés” fogalma megadható a szerzői jogi védelem alatt álló mű valamely adathordozón történő rögzítéseként(18). Ennek következtében a „részben történő többszörözés” meghatározható a szerzői jogi védelem alatt álló mű bizonyos részeinek valamely adathordozón történő rögzítéseként.

57.      A 2001/29 irányelv 2. cikkének megfogalmazása alapján egyértelmű, hogy a „többszörözés” fogalmát tágan kell értelmezni, mivel az magában foglalja a „közvetett vagy közvetlen”, az „ideiglenes vagy tartós”, a „bármely eszközzel vagy formában” és „egészben vagy részben” történő többszörözést is. A tág értelmezés szükségessége továbbá az irányelv (21) preambulumbekezdéséből is következik, amely így szól: „[e]nnek az irányelvnek meg kell határoznia az egyes kedvezményezettek tekintetében a többszörözési jog hatálya alá tartozó cselekmények körét. […] A belső piacon belüli jogbiztonság biztosítása érdekében e cselekmények fogalmát tágan kell meghatározni.” A többszörözés fogalmának tág értelmezése elengedhetetlen a szerzői jogi védelem – 2001/29 irányelv által elérni kívánt – magas szintű biztosításához(19).A „többszörözés” fogalmának tág értelmezéséből levezethető egy, a „részben történő többszörözés” fogalmának szintén tág értelmezését támogató érv: amennyiben a „többszörözés” fogalmát tágan értelmezzük, a maiori ad minus szükséges, hogy e tág értelmezést minden többszörözési módra – beleértve a részben történő többszörözést is – alkalmazzuk, mivel a szerzői jog területén csak így biztosítható magas szintű védelem.

58.      Ugyanakkor a „részben történő többszörözés” fogalmának e tág értelmezése nem torkollhat olyan abszurd és eltúlzott műszaki értelmezésbe, amely alkalmazási körén belül kiterjed minden, még a szerzői jogi védelem alatt álló mű kis és jelentéktelen töredékét érintő többszörözésre is. Véleményem szerint e fogalom értelmezése tekintetében meg kell találni a középutat a műszakilag megalapozott értelmezés és az olyan másik értelmezés között, amely alapján a részben történő többszörözésnek is olyan tartalommal, felismerhetőséggel, valamint – szerzői jogi védelem alatt álló mű részeként – meghatározott szellemi méltósággal kell bírnia, amely megköveteli a szerző védelmét. Úgy vélem, hogy a választ arra a kérdésre, hogy az adott ügyben részben történő többszörözésről van‑e szó, két tényezőre kell építeni. Először is meg kell állapítani, hogy a részleges másolat valóban azonos‑e a szerzői jogi védelem alatt álló mű eredeti példányával (azonosítási komponens). Ez az újságcikkek részben történő többszörözésére vonatkozóan pontosan annak megállapítását jelenti, hogy a másolatban szereplő szavak – sorrendjük tekintetében is – azonosak‑e az újságcikk szavaival. Másodszor azt kell megítélni, hogy a részleges másolat alapján felismerhető‑e a szerzői jogi védelem alatt álló mű tartalma, vagy másképpen fogalmazva azt, hogy egyértelműen megállapítható‑e egy bizonyos szerzői jogi védelem alatt álló mű részleges többszörözésének fennállása (felismerhetőségi komponens). Újságcikkek részben történő többszörözése esetén ez azt jelenti, hogy lehetséges legyen annak biztos megállapítása, hogy egy adott kivonat egy egyértelműen meghatározható újságból származik(20). A részben történő többszörözés ezért nem határozható meg pusztán mennyiségileg(21), vagyis egy olyan de minimis kritérium alapján, amely annak pontos meghatározására épül, hogy egy mű mekkora részét kell ahhoz többszörözni, hogy részleges többszörözés keletkezzen, vagy – a jelen ügyre alkalmazva – hány szó szükséges ahhoz, hogy egy bizonyos szerzői jogi védelem alatt álló mű részben történő többszörözése valósuljon meg(22). Azt, hogy részben történő többszörözésről van‑e szó, esetről esetre kell meghatározni.

59.      Az 58. pontban kifejtett szempontok alapján véleményem szerint a jelen ügyben megállapítható, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikke értelmében vett többszörözést valósít meg egy olyan újságcikkből származó szövegkivonat tárolása és azt követő kinyomtatása, amely egy keresőszóból valamint az azt megelőző és azt követő öt szóból áll. Megvalósul mind az azonosítási, mind a felismerhetőségi komponens.

60.      Először is a jelen ügyben a szövegkivonatként kinyomtatott 11 szó – sorrendjét tekintve is – azonos az újságcikk szavaival. Ezenkívül véleményem szerint a szóban forgó szövegkivonatban szereplő 11 szóból álló sorozat elég hosszú annak megállapíthatóságához, hogy a kivonat szósorozata megfelel‑e egy meghatározott újságcikk szósorozatának. A jelen ügyben végső soron épp az a célja az egy keresőszóból valamint az azt megelőző és azt követő öt szóból álló kivonatnak, hogy az olvasó számára megkönnyítse a keresőszónak a cikkben való megtalálását(23).

61.      Másodszor a jelen ügyben tekintetbe kell venni, hogy az Infopaq valamennyi cikkhez kapcsolódóan kinyomtatja a keresőszót, valamint az azt megelőző és azt követő öt szót a keresőszó cikken belüli összes találatára nézve. Amint arra a DDF helyesen rámutat(24), ez az újságcikk nagy részének többszörözéséhez vezethet, ami kétségtelenül megvalósítja e cikk – 2001/29 irányelv 2. cikke értelmében vett – részben történő többszörözését.

62.      Az eddigi megfontolások alapján úgy vélem, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikke értelmében vett többszörözésnek tekinthető egy újságcikkből származó olyan szövegkivonat tárolása és azt követő kinyomtatása, amely egy keresőszóból valamint az azt megelőző és azt követő öt szóból áll.

D –    A 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmezése (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett 2–12. kérdés)

63.      A kérdést előterjesztő bíróság több előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdése a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik, ezért indokolt ezek együttes vizsgálata. E 2–12. kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné megtudni, hogy megengedhető‑e az Infopaq által újságcikkek feldolgozása céljából alkalmazott eljárás folytatása a szerzői jogok jogosultjának engedélye nélkül, mivel az a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének eltérést engedő szabálya alá tartozik, amely bizonyos körülmények esetén az időleges többszörözési cselekményeket kivonja a többszörözési jog alól.

64.      A továbbiakban először is meghatározom a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének tartalmát és célját, hogy ezt követően közelebbről megvizsgálhassam e rendelkezés feltételeit, valamint hogy minden egyes feltétel keretén belül ismertethessem az azokat érintő kérdéseket.

1.      A 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének tartalma és célja

65.      A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében egy többszörözési jog alóli kivételt rögzít bizonyos időleges többszörözési cselekmények tekintetében. Az 5. cikk (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a többszörözési jog alól azok a többszörözési cselekmények képeznek kivételt, amelyek teljesítik a következő feltételeket:

–        Az 5. cikk (1) bekezdésének alkalmazásához a többszörözési cselekményeknek időleges jelleggel kell bírniuk.

–        Ezeknek az időleges többszörözési cselekményeknek négy további feltételt kell teljesíteniük: először is közbenső vagy járulékos jelleggel kell bírniuk, másodszor valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét kell képezniük, harmadszor céljuk kizárólag valamely mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény – harmadik személyek közötti hálózaton, közvetítő szolgáltató által végzett – átvitelének, vagy jogszerű felhasználásának lehetővé tételére irányulhatnak, végül negyedszer e cselekmények nem bírhatnak önálló gazdasági jelentőséggel.

66.      A 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének eltérést engedő szabályát azért iktatták be, hogy a többszörözési jog széles hatálya alól kizárjanak olyan meghatározott többszörözési cselekményeket, amelyek valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan részei, és amelyek kizárólagos célja egy adott mű egyéb felhasználási formájának lehetővé tétele(25). A 2001/29 irányelv (33) preambulumbekezdése kifejezetten a többszörözési jog alóli kivételként rögzítendő cselekmények között sorolja fel az olyan cselekményeket, mint a böngészés és a „gyorsítótárban való tárolás (»caching«), beleértve az átviteli rendszerek hatékony működését szolgáló cselekményeket is”(26). E többszörözési cselekmények e preambulumbekezdés értelmében megengedettek, „amennyiben a közvetítő szolgáltató az információt nem módosítja és nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát”. Ha e cselekményeket nem zárták volna ki a többszörözési jog tág meghatározásából, ez az új technológiák tekintetében azt a kötelezettséget vonta volna maga után, hogy valamennyi többszörözésre vonatkozóan – még a rövid ideig tartó és műszaki szempontból szükségesre is – be kellett volna szerezni a szerzői jogi jogosult engedélyét(27). Ez például oda vezetett volna, hogy minden gyorsítótárban való tárolás („caching”)(28) esetén, amely az információtechnológia és az internet rendes felhasználását digitális adatok ideiglenes másolatainak automatikus létrehozása útján teszi lehetővé, be kellett volna szerezni a szerzői jogi jogosult engedélyét(29). E megfontolások fényében azon a véleményen vagyok, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében szabályozott kivétel nemcsak az interneten végbemenő többszörözési cselekményekre vonatkozik, hanem minden olyan többszörözési cselekmény tekintetében alkalmazandó, amely eleget tesz az ebben a cikkben rögzített általános feltételeknek(30).

67.      Szeretnék továbbá rámutatni, hogy egy, a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésén alapuló elemzés esetén határozottan meg kell különböztetni egymástól egyrészt azokat az időleges többszörözési cselekményeket, amelyek tekintetében annak vizsgálata szükséges, hogy teljesülnek‑e az említett cikk feltételei, másrészt egy adott mű többszörözési cselekmények által lehetővé tett felhasználási formáit. Így például a gyorsítótárazás („caching”) az internethasználó számára lehetővé teszi weboldalak elolvasását és az azok tartalmáról való információszerzést. A számítógép memóriájában (RAM)(31) történő ideiglenes tárolás lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy hang- vagy videofelvételekről másolatot készítsen. A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésén alapuló elemzés során mindig különbséget kell tenni az időleges többszörözési cselekmények és egy adott mű időleges többszörözési cselekmények által lehetővé tett végső felhasználási formája között. E különbségtétel különösen az 5. cikk (1) bekezdésében rögzített harmadik feltétel vizsgálata esetén releváns, amely bekezdés értelmében az időleges többszörözési cselekményeknek jogszerű felhasználást kell lehetővé tenniük(32).

2.      Az 5. cikk (1) bekezdésének alkalmazási feltétele: időleges többszörözési cselekmények

68.      A 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének szövegéből egyértelműen következik, hogy az ebben a cikkben szabályozott kivétel csak időleges többszörözési cselekményekre terjed ki. Az a tény, hogy valamely cselekmény egy időleges többszörözési cselekményt valósít meg, a kivétel alkalmazhatóságának és annak a további vizsgálatnak az előfeltétele, amely arra irányul, hogy a többszörözési cselekmény eleget tesz‑e az említett cikk többi feltételének is. Annak vizsgálata, hogy az Infopaq által újságcikkek feldolgozása céljából alkalmazott eljárás eleget tesz‑e az említett cikkben rögzített feltételeknek, így annak megállapítását feltételezi, hogy a szóban forgó eljárást alkotó többszörözési cselekmények közül melyek határozhatóak meg időleges többszörözési cselekményekként.

69.      Az Infopaq által újságcikkek feldolgozása céljából alkalmazott eljárásban különböző többszörözési cselekmények ismerhetőek fel. Egyrészt az újságcikkeket beszkennelik, ami egy képfájl létrehozásához vezet, amelyet aztán szövegfájllá alakítanak; a tényállásból látható, hogy a képfájlt szövegfájllá alakítását követően törlik. Amint elkészül az újságcikk‑kivonat, ez utóbbi szövegfájlt is törlik. Másrészt az így feldolgozott újságcikk keresőszavait az azokat megelőző és követő öt szóval együtt eltárolják és kinyomtatják.

70.      A képfájl tárolása és szövegfájllá történő alakítása ennek megfelelően csupán a 11 szavas újságcikk‑kivonat tárolásához és kinyomtatásához kapcsolódó előkészítő cselekmény. Mindkét fájlt törlik; az elsőt a kivonatok létrehozására irányuló eljárás folyamán, míg a másodikat közvetlenül a kivonat elkészültét követően. Véleményem szerint ezért a szkennelés és a képfájl szövegfájllá történő átalakítása meghatározható időleges többszörözési cselekményként.

71.      Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy időleges többszörözési cselekménynek tekinthető‑e egy 11 szavas újságcikk‑kivonat tárolása, az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmaz elegendő támpontot. A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban csupán annyit közöl, hogy a keresőszóval együtt eltárolják az azt megelőző és azt követő öt szót(33), azonban nem említi, hogy azok mennyi ideig maradnak a számítógép memóriájában. E ténykérdést a kérdést előterjesztő bíróságnak kellett volna tisztáznia.

72.      Véleményem szerint azonban függetlenül attól, hogy egy 11 szavas kivonat tárolása hogyan minősítendő, e kivonat kinyomtatása nem tekinthető időleges többszörözési cselekménynek. A papírra történő nyomtatás sokkal inkább tartós többszörözés(34). Egy tartós többszörözésnek nem feltétele az időben korlátlan fennmaradás, mivel egy ilyen másolat is megsemmisíthető, de a jelentősége abban áll, hogy a felhasználó maga határozhatja meg a megsemmisítés időpontját. A kivonat kinyomtatására vonatkozóan azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem valósít meg olyan cselekményt, amely – a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének eltérést engedő szabálya által felölelt cselekményekhez hasonlóan – csupán a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználását teszi más formában lehetővé. Az újságcikkből származó kivonat kinyomtatása az Infopaq által kivonatok létrehozása céljából alkalmazott eljárásban végleges többszörözést valósít meg, így a jelen ügy eldöntése szempontjából jelentőséggel bír, hogy ez a végleges többszörözés a szerzői jogi védelem alatt álló mű olyan jogszerű felhasználását valósítja‑e meg(35), amelyet az eljárásban végzett időleges többszörözési cselekmények tettek lehetővé.

73.      A továbbiakban megvizsgálom, hogy a szkennelés, a képfájl szövegfájllá történő átalakítása, valamint a 11 szavas kivonat – nyomtatást lehetővé tevő – tárolása teljesíti‑e az 5. cikk (1) bekezdésének követelményeit.

3.      A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében rögzített négy feltétel vizsgálata

a)      Az első feltétel: közbenső cselekmények (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második, harmadik, negyedik és ötödik kérdés)

74.      Az 5. cikk (1) bekezdése első feltételként megköveteli, hogy az időleges többszörözési cselekmények közbenső vagy járulékos jellegűek legyenek. Mivel a kérdést előterjesztő bíróság kérdései csak arra a lehetőségre vonatkoznak, hogy az időleges többszörözési cselekmények jelen ügyben közbenső jellegűek‑e, e feltétel értelmezésére szorítkozom, és nem fogom megvizsgálni, hogy szóba jöhetnek‑e járulékos cselekmények. A kérdést előterjesztő bíróság második, harmadik, negyedik és ötödik kérdése a közbenső többszörözési cselekmény fogalmának értelmezésére vonatkozik.

75.      A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdéssel arra keresi a választ, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett közbenső minőség vonatkozásában van‑e jelentőségük azoknak a körülményeknek, amelyek között az időleges többszörözési cselekmények végbemennek, azonban anélkül, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban megjelölné, hogy e kérdés milyen körülményekre vonatkozik. Nem állapítható meg, hogy a kérdést előterjesztő bíróság ennek kapcsán a többszörözés – szkenner, valamint optikai karakterfelismerő rendszerek és az ezt követő tárolás útján történő – kivitelezési módjára, a többszörözés fennállásának időtartamára vagy egyéb körülményekre kíván‑e utalni. Mivel nem világos, hogy a kérdést előterjesztő bíróság melyik körülményre gondol, és ennélfogva nem adható általános érvényű igenlő vagy nemleges válasz, úgy vélem, hogy a kérdést újra kell fogalmazni.

76.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdést ezért úgy kell érteni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság azt szeretné tudni, hogy mely körülmények vezetnek ahhoz, hogy bizonyos időleges többszörözési cselekmények járulékosnak tekinthetők a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében.

77.      A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdéssel arra szeretne választ kapni, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében közbensőnek tekinthető‑e valamely időleges többszörözési cselekmény, ha azt egy képfájl alapján létrehozott szövegfájllal vagy egy szövegfájl alapú szövegkeresővel kivitelezik. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdést is újra kell fogalmazni, mivel a kérdést előterjesztő bíróság azt is kérdezi, hogy közbenső‑e valamely többszörözési cselekmény, ha azt „egy szövegfájl alapú szövegkeresővel” kivitelezik. Mivel valamely szövegrészlet puszta keresése nem minősül többszörözésnek, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdést úgy kell érteni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság azt szeretné megtudni, hogy közbensőnek tekinthető‑e valamely többszörözési cselekmény, ha a többszörözés például egy képfájl alapján keletkező szövegfájl létrehozatala folyamán megy végbe.

78.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében közbensőnek tekinthető‑e valamely időleges többszörözési cselekmény(36), ha a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatból álló részét eltárolják.

79.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság azt szeretné megtudni, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében közbensőnek tekinthető‑e valamely időleges többszörözési cselekmény, ha a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatból álló részét kinyomtatják.

80.      Ennek az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésnek a megválaszolásához először is tisztázni kell, hogy egy időleges többszörözési cselekmény mikor közbenső jellegű.

81.      Úgy vélem, hogy egy többszörözési cselekmény akkor közbenső, ha a többszörözés csak igen rövid ideig marad fenn(37). Ekkor felmerül a kérdés, hogy egy időleges többszörözési cselekmény hogyan különböztethető meg egy közbenső cselekménytől. Véleményem szerint a különbség abban a tényben rejlik, hogy egy közbenső többszörözési cselekmény igen rövid ideig áll fenn, míg egy időleges többszörözés hosszabb ideig is fennállhat(38). Tehát azok az időleges többszörözési cselekmények közbensőek, amelyek különösen rövid ideig állnak fenn, csupán egyszeriek, valamint közvetlenül megvalósulásukat követően megszűnnek(39). Jóllehet az időleges többszörözési cselekmények fennállásának időtartama is korlátozott, az azonban a közbenső többszörözési cselekményekhez viszonyítva hosszabb lehet(40). Kétségtelenül nehéz, ha nem lehetetlen annak pontos előzetes megállapítása, hogy mennyi ideig kell egy többszörözésnek fennállnia ahhoz, hogy közbenső jellegűnek tekinthessük, így egy effajta értékelést esetről esetre, az adott ügy minden körülményének figyelembevétele mellett kell elvégezni.

82.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdést véleményem szerint úgy kell megválaszolni, hogy a többszörözés igen rövid ideig tartó fennállása az a lényeges körülmény, amely mellett bizonyos időleges többszörözési cselekmények – a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében – közbensőnek tekinthetők, ám a vizsgálatot az adott tényállás összes körülményére tekintettel kell elvégezni.

83.      A jelen ügyben nemcsak a szkenneléssel létrehozott képfájlokat, hanem a képfájlok feldolgozásával keletkező szövegfájlokat is törlik az újságcikk‑kivonat létrehozását követően. Az Infopaq írásbeli beadványában jelzi, hogy e fájlok legfeljebb 30 másodpercig maradnak fenn. Tekintettel arra, hogy e fájlok leghosszabb fennmaradásának is rendkívül rövid az időtartama, továbbá arra, hogy azonnal törlődnek, az a véleményem, hogy a jelen ügyben lehetséges arra hivatkozni, hogy közbenső többszörözési cselekményekről van szó.

84.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdést ezért megítélésem szerint úgy kell megválaszolni, hogy amennyiben egy időleges többszörözési cselekményt úgy kiviteleznek, hogy egy képfájl alapján szövegfájlt hoznak létre, és ezt követően mind a szövegfájlok mind a képfájlok azonnal törlik, e többszörözési cselekmény a jelen ügyben fennálló körülmények között – a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében – közbensőnek tekinthető.

85.      Az újságcikk‑kivonat tárolását illetően már a jelen indítvány 71. pontjában kiemeltem, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban a kérdést előterjesztő bíróság nem pontosítja, hogy mennyi ideig tárolják a 11 szavas kivonatot.

86.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdést ezért úgy kell megválaszolni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság feladata az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés megválaszolása keretén belül kidolgozott szempontok alapján annak megállapítása, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében közbensőnek tekinthető‑e a többszörözési cselekmény, ha a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatból álló részét eltárolják.

87.      Az újságcikk‑kivonat kinyomtatásával kapcsolatban a jelen indítvány 72. pontjában már rámutattam, hogy az nem valósít meg időleges többszörözési cselekményt; így a fortiori nem lehet közbenső többszörözési cselekmény sem.

88.      Ennek következtében az előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdésre véleményem szerint azt a választ kell adni, hogy – a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében – nem tekinthető közbensőnek egy többszörözési cselekmény, ha – a jelen ügyben fennálló körülményekhez hasonló körülmények között – a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatból álló részét kinyomtatják.

b)      A második feltétel: egy műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges része (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hatodik, hetedik és nyolcadik kérdés)

89.      Az 5. cikk (1) bekezdése alapján az időleges többszörözési cselekmény által teljesítendő második feltételt az, hogy e cselekménynek valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét kell képeznie. A szkennelést és a képfájlok szövegfájlokká történő átalakítását érintő előzetes döntéshozatalra előterjesztett hatodik és hetedik kérdés, valamint az újságcikk‑kivonatok kinyomtatását érintő nyolcadik kérdés vonatkozik e feltétel értelmezésére. A kérdést előterjesztő bíróság kifejezetten azt a kérdést teszi fel, hogy egy újságcikk‑kivonat tárolása is valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezi‑e.

90.      A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hatodik kérdéssel lényegében arra keresi a választ, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét” érintő feltétel vonatkozásában van‑e jelentősége annak, hogy az időleges többszörözési cselekmények a műszaki eljárás mely szakaszában mennek végbe.

91.      A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hetedik kérdéssel lényegében arra vár választ, hogy az időleges többszörözési cselekmények képezhetik‑e „valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét” a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében akkor, ha azok teljes újságcikkek kézi szkennelésében nyilvánulnak meg, amelynek során az újságcikkek nyomtatott médiumból digitális médiummá alakulnak át.

92.      A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett nyolcadik kérdéssel lényegében arra szeretne választ kapni, hogy az időleges többszörözési cselekmények képezhetik‑e „valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét” a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében akkor, ha azok a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatot tartalmazó részének kinyomtatásában nyilvánulnak meg.

93.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hatodik és hetedik kérdés megválaszolása érdekében mindenekelőtt azt kell vizsgálni, hogy mikor képezi egy adott többszörözési cselekmény valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét.(41) Rögzíteni kell, hogy milyen megszorítóan kell értelmezni a teljesítendő feltételt ahhoz, hogy egy időleges többszörözési cselekményt valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részének lehessen tekinteni. A jogirodalomban e feltétel értelmezése kapcsán a probléma központi eleme lényegében az a kérdés, hogy egy többszörözési cselekmény csak akkor képezi‑e valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét, ha az az eljárás elengedhetetlenül szükséges eleme, amely nélkül ezen eljárás nem kivitelezhető, vagy hogy a meghatározásba beletartozik‑e az olyan cselekmény is, amely ezen eljárásnak nem elengedhetetlenül szükséges eleme.(42)

94.      A jogirodalomban uralkodó nézethez(43) hasonlóan az a véleményem, hogy a többszörözési cselekmény nem képezi egy adott műszaki eljárás olyan elengedhetetlenül szükséges elemét, amely által elválaszthatatlan és lényeges résznek minősülne. Ez már a 2001/29 irányelv javaslatának indokolásából is kitűnik, amelyben a Bizottság rámutat arra, hogy az 5. cikk (1) bekezdése azt a célt szolgálja, hogy „a technika által megkövetelt” időleges többszörözési cselekmények kivételt képezzenek.(44) Ebből arra is lehet következtetni, hogy nincs jelentősége annak, hogy a műszaki eljárás mely szakaszában kerül sor az időleges többszörözési cselekményre.

95.      Következésképpen véleményem szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hatodik kérdésre azt a választ kell adni, hogy valamely műszaki eljárásnak a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdése értelmében vett elválaszthatatlan és lényeges részét érintő feltétel vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy az időleges többszörözési cselekmények a műszaki eljárás mely szakaszában mennek végbe.

96.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hetedik kérdés megválaszolására tekintettel ki kell dolgozni, hogy egy újságcikk‑feldolgozási eljárás keretén belül miben rejlik a műszaki eljárás, más szóval, hogy az kizárólag a szkennelésben és a képfájl szövegfájllá történő átalakításában valósul‑e meg, vagy magában foglalja‑e a teljes újságcikk‑feldolgozási eljárást.

97.      Az a véleményem, hogy a jelen ügyben a műszaki eljárás a teljes újságcikk‑feldolgozási eljárást magában foglalja. Ez az eljárás a szkennelésből és a képfájlok szövegfájlokká történő átalakításából, valamint a keresőszó, illetve az azt megelőző és azt követő öt szó tárolásából és kinyomtatásából áll. Az összes fent említett elem ugyannak az eljárásnak képezi a részét. E tekintetben mind a cikk szkennelése, mind a képfájlok szövegfájlokká történő átalakítása minden kétséget kizáróan valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik.

98.      Ennélfogva véleményem szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hetedik kérdésre úgy hangzik a válasz, hogy a jelen ügyben fennállóhoz hasonló körülmények között, amennyiben az időleges többszörözési cselekmények teljes újságcikkek kézi szkennelésére terjednek ki, amely során az újságcikkek nyomtatott médiumból digitális médiummá alakulnak át, a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében e többszörözési cselekmények valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik.

99.      Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett nyolcadik kérdés megválaszolása érdekében szükséges annak tisztázása, hogy valamely – egy vagy több, mindenkor 11 szavas szövegkivonatból álló – másolat kinyomtatása képezheti‑e valamely műszaki eljárásnak a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett elválaszthatatlan és lényeges részét. Amint már a jelen indítvány 97. pontjában is kifejtettem, elviekben egy újságcikk‑kivonat kinyomtatását is valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részének kell tekinteni. Figyelembe kell venni azonban, hogy a kinyomtatás nem valósít meg időleges többszörözési cselekményt, amelynek következtében az nem teljesíti a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének egyik alkalmazási feltételét.

100. Ennélfogva az előzetes döntéshozatalra előterjesztett nyolcadik kérdésre véleményem szerint azt a választ kell adni, hogy egy kivonat kinyomtatása a jelen ügyben fennállóhoz hasonló körülmények között nem minősül időleges többszörözési cselekménynek, mivel az nem tartozik a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének hatálya alá, és emiatt nem bír jelentőséggel annak tisztázása, hogy e többszörözési cselekmény valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezi‑e, vagy sem.

c)      A harmadik feltétel: cselekmények, amelyek kizárólag a jogszerű felhasználás lehetővé tételét célozzák (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kilencedik és tizedik kérdés)

101. Az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt harmadik feltétel megköveteli, hogy az időleges többszörözési cselekmények kizárólagos célja a mű hálózaton harmadik személyek között közvetítő szolgáltató által végzett átvitelének vagy jogszerű felhasználásának lehetővé tétele legyen. Mivel a jelen ügyben egyértelműen nem hálózaton történő átvitelről van szó, és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések is csak a mű jogszerű felhasználását érintik, állásfoglalásom a mű jogszerű felhasználására vonatkozó feltétel vizsgálatára korlátozom. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kilencedik és tizedik kérdés vonatkozik a jogszerű felhasználást érintő feltételre.

i)      A mű jogszerű felhasználására vonatkozó feltételről általában (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kilencedik kérdés)

102. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kilencedik kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a műnek a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdése értemében vett jogszerű felhasználása magában foglalja‑e a felhasználás minden olyan formáját, amelyhez a szerzői jogi jogosult hozzájárulása nem szükséges.

103. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kilencedik kérdés megválaszolása érdekében tisztázni kell a mű – 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értemében vett – jogszerű felhasználására vonatkozó feltétel jelentését.

104. A 2001/29 irányelv (33) preambulumbekezdéséből következik, hogy a mű felhasználása akkor tekinthető jogszerűnek(45), „ha azt a jogosult engedélyezi, illetve jogszabály megengedi”. E preambulumbekezdés alapján megállapítható, hogy a mű jogszerű felhasználásának három módja ismert. Először is akkor jogszerű a mű felhasználása, ha olyan módon történik, amelyhez nem szükséges a szerzői jogi jogosult hozzájárulása, például újságcikk olvasása formájában. Amennyiben viszont a többszörözés jelen ügyben fennállóhoz hasonló formájában vagy egyéb, elviekben a szerzői jogi jogosult hozzájárulását igénylő módon(46) történő műfelhasználásról van szó, a felhasználás, másodszor, akkor jogszerű, ha a felhasználáshoz a szerzői jogi jogosult kifejezetten hozzájárult, vagy, harmadszor, ha a 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében szabályozott kivételek és korlátozások valamelyike alapján megengedett(47), feltéve hogy az érintett tagállam ezt a kivételt vagy korlátozást átültette, és a felhasználás az irányelv 5. cikke (5) bekezdésének hatálya alá tartozik.

105. Következésképp véleményem szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kilencedik kérdésre úgy hangzik a válasz, hogy a mű – 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – jogszerű felhasználása a felhasználás minden olyan formáját magában foglalja, amelyhez nem szükséges a szerzői jogi jogosult hozzájárulása, vagy amelyhez az kifejezetten hozzájárult; a mű többszörözés formájában történő felhasználása esetén nem szükséges a szerzői jogi jogosult hozzájárulása, ha a többszörözés a 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt kivételek és korlátozások alapján megengedett, feltéve hogy az érintett tagállam ezt a kivételt vagy korlátozást átültette a nemzeti jogba, és a felhasználás az irányelv 5. cikke (5) bekezdésének hatálya alá tartozik.

ii)    Jogszerű felhasználás a jelen ügyben (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizedik kérdés)

106.  A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizedik kérdéssel azt szeretné megtudni, hogy a mű – 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – jogszerű felhasználása kiterjed‑e teljes újságcikkeknek valamely gazdasági társaság általi, a cég által írt összefoglalókhoz való felhasználás célját szolgáló szkennelésére, a másolat ezt követő feldolgozására, valamint a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatot tartalmazó részének tárolására és esetleges kinyomtatására akkor, ha a jogosult e cselekményekhez nem járult hozzá. Az a véleményem, hogy ezt a kérdést másként kell megfogalmazni(48); a továbbiakban a kérdés újrafogalmazásának indokait fejtem ki részletesen.

–       Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizedik kérdés újrafogalmazása

107. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizedik kérdést úgy fogalmazták meg, hogy a jogszerű felhasználás feltétele az Infopaq által az újságcikk‑feldolgozási eljárásban végzett összes többszörözési cselekményre vonatkozik. Egy ilyen megfogalmazás a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdése téves értelmezének eredménye. A valamely mű jogszerű felhasználására vonatkozó feltétel nem értelmezhető úgy, hogy maguknak az időleges többszörözési cselekményeknek kell a mű valamely jogszerű felhasználását megvalósítaniuk, az időleges többszörözési cselekményeknek sokkal inkább a mű másfajta felhasználását kell lehetővé tenniük, és ennek a felhasználásnak kell jogszerűnek lennie. Vegyük a következő esetet: ha egy oktatási intézményben oktatási szemléltetés céljából egy szerzői jogi védelem alatt álló műről készítenek másolatot – vagyis többszörözik azt – például annak érdekében, hogy egy videofelvételt lejátsszanak az osztálynak, és ezzel a többszörözési cselekménnyel az említett videofelvétel másolatát időlegesen egy számítógép memóriájában (RAM) tárolják, ez a memóriában (RAM) eltárolt időleges másolat teszi lehetővé az oktatási szemléltetés céljából végzett többszörözést, ami a 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogszerű(49). A memóriában (RAM) fennmaradó időleges másolat önmagában csak akkor jogszerű, ha a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt minden további feltételt is teljesít, tehát ha valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezi, és nem bír önálló gazdasági jelentőséggel. A mű – 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – jogszerű felhasználására vonatkozó feltétel olyan értelmezése, mely szerint a mű jogszerű felhasználása egyet jelent az időleges többszörözési cselekmény jogszerű felhasználásával, azzal járna, hogy az időleges többszörözési cselekmény jogszerűsége már nem e cikk egyéb feltételeinek a teljesítésétől függene, ami kiüresítené a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését.

108. A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésén alapuló vizsgálat során ennek megfelelően egyértelműen különbséget kell tenni az e cikk valamennyi feltételét teljesítő időleges többszörözési cselekmények, valamint a végleges többszörözési cselekmények, vagy a mű felhasználásának egyéb, időleges többszörözési cselekmények által lehetővé tett és a mű jogszerű felhasználását megvalósító formái között. A jelen ügyben a mű – azaz az újságcikk – felhasználása a 11 szavas újságcikk‑kivonat kinyomtatásában valósul meg.

109. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban nincs egyértelműen rögzítve, hogy ezeket az újságcikk‑kivonatokat a cégen belül az újságcikk‑összefoglalók írásának alapjául használják‑e vagy csak segédletként a későbbiekben összefoglalásra kerülő újságcikkek kiválasztásához. Ugyanilyen kevéssé tartalmaz támpontot az előzetes döntéshozatalra utaló határozat az összefoglalók feldolgozásának módjára, és annak lehetőségére vonatkozóan, hogy ezek tartalmaznak‑e a 11 szavas szövegkivonatokra vonatkozó, szó szerinti hivatkozásokat. Tekintettel arra, hogy a tényállás ismertetése nem egyértelmű, az sem kizárt, hogy az Infopaq megrendelőinek 11 szavas szövegkivonatokat küld, amelyek aztán lehetővé teszik a megrendelők számára, hogy a szövegkörnyezetből következtetéseket vonjanak le arra vonatkozóan, hogy a céljaiknak melyik újságcikk felel meg. Mindenesetre az Infopaq 11 szavas szövegkivonatait az újságcikk‑összefoglalók készítésére irányuló kereskedelmi tevékenység körében használják fel.

110. Az eddig kifejtettektől függetlenül véleményem szerint a jelen ügyben nem lehet abból kiindulni, hogy az Infopaq megrendelői számára küldendő összefoglalók megírása valamely mű felhasználásának minősül, és teljesíti a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jogszerű felhasználásra vonatkozó feltételt azért, mert a dán jog megengedi az összefoglalók készítését. Nem lehetséges a jelen ügyet úgy értelmezni, hogy az Infopaq által újságcikkekből származó szövegkivonatok készítése céljából alkalmazott eljárás lehetővé teszi az összefoglalók megírását. Az valóban igaz, hogy ezen eljárás valószínűleg jelentősen leegyszerűsíti az összefoglalók megírását, azt azonban nem lehet állítani, hogy lehetővé teszi e tevékenységet. Az Infopaq az előzetesen létrehozott 11 szavas szövegkivonatok felhasználása nélkül is tudna készíteni újságcikk‑összefoglalókat. Az összefoglalók megírása továbbá nem szükségszerűen követi a 11 szavas szövegkivonatokat létrehozó eljárást, ezért az összefoglalók megírása nem értelmezhető az e módon lehetővé váló szövegkivonatokat létrehozó eljárás befejező szakaszaként.

111. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizedik kérdést tehát úgy kell érteni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy teljes újságcikkek gazdasági társaság általi szkennelése, a másolat ezt követő feldolgozása, valamint a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatot tartalmazó részének tárolása lehetővé teszi‑e a mű – 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – jogszerű felhasználását, tehát a társaság által végzett kinyomtatást és az újságcikk‑összefoglalók megírására irányuló tevékenység céljából történő felhasználást akkor, ha a jogosult e cselekményekhez nem járult hozzá.

–       Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizedik kérdés vizsgálata és megválaszolása

112. Ezen előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés vizsgálata során mindenekelőtt szükséges azt leszögezni, hogy az újságcikkek részleges másolat – azaz 11 szavas szövegkivonatok – formájában történő felhasználása két esetben jogszerű: ha ahhoz a szerzői jogi jogosult kifejezetten hozzájárult, vagy a részben történő többszörözés a 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében szabályozott kivételek és korlátozások közé tartozik, ha Dánia ezeket átültette a nemzeti jogba, és a többszörözés megfelel a 2001/29 irányelv 5. cikke (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.

113. A jelen ügyben a tényállás leírásából egyértelműen kitűnik, hogy a szerzői jogi jogosult nem járult hozzá az újságcikk‑kivonatok készítéséhez, ezért ezen az alapon nem lehet jogszerű a kivonatok készítése. Ennélfogva a továbbiakban azt vizsgálom, hogy a jelen ügyben a 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében szabályozott kivételek és korlátozások valamelyike alapján jogszerűnek tekinthető‑e az újságcikkek felhasználása az e cikkekből származó kivonatok többszörözésének formájában. Azzal a kérdéssel, hogy a többszörözési cselekmény teljesíti‑e a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében foglalt követelményeket, az – irányelv 5. cikke (5) bekezdésének értelmezésére irányuló – előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenharmadik kérdés megválaszolása keretén belül foglalkozom.

114. Az irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében rögzített többszörözési jog alóli kivételek és korlátozások tekintetében két szempontot kell hangsúlyozni. Az egyik szempont szerint a 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében felsorolt kivételek és korlátozások szabadon választhatók, és a tagállamok mérlegelésére van bízva, hogy nemzeti jogukban alkalmazzák‑e ezeket. Ez következik az irányelv 5. cikkének bevezető mondatából, amely szerint a tagállamok ezeket a kivételeket és korlátozásokat „megállapíthatják”(50). Mivel a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában nem szolgáltatott adatot arra vonatkozóan, hogy Dánia mely kivételeket és korlátozásokat emelte át belső jogába, jelen indítványban csak azt mutatom be, hogyan értelmezendőek az egyes kivételek és korlátozások; a kivételekre és a korlátozásokra vonatkozó végleges vizsgálatot a nemzeti bíróságnak kell elvégeznie, amelynek meg kell határoznia, hogy Dánia az irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében szabályozott kivételek és korlátozások közül melyeket emelte át a belső jogba, és e kivételek és korlátozások alapján meg kell vizsgálni, hogy újságcikkek jogszerű felhasználását képezheti‑e az újságcikkek 11 szavas kivonatok formájában történő részleges többszörözése.

115. A 2001/29 irányelv (32) preambulumbekezdéséből(51) továbbá kitűnik, hogy az irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében megállapított kivételek és korlátozások kimerítően kerültek felsorolásra, és ennélfogva a tagállamok nemzeti jogukban nem állapíthatnak meg olyan kivételeket és korlátozásokat, amelyek az irányelvben rögzítettektől eltérnek. Következésképp Dánia nemzeti jogában nem határozhatja meg, hogy az újságcikkek cikk‑kivonatok formájában történő részleges többszörözése megengedett, amíg azokat összefoglalók készítéséhez használják fel, ha ez az irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt többszörözési jog alóli kivételek és korlátozások valamelyike alapján nem megengedett.

116. Az egyedüli kivétel, amely első pillantásra jelentőséggel bírhat a jelen ügyben, az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontja(52), amely megengedi a sajtó általi többszörözést, más szóval a műveknek a napi eseményekről szóló tudósításhoz kapcsolódóan történő felhasználását.(53) Ez a cikk két kivételt állapít meg a többszörözési jog alól. Az egyik kivétel megengedi a „már nyilvánosságra hozott aktuális gazdasági, politikai vagy vallási témájú cikkeknek […] a sajtó általi többszörözés[ét], nyilvánossághoz közvetítés[ét], illetve más módon a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel[ét] olyan esetekben, amikor az ilyen felhasználást nem zárták ki kifejezetten, a forrás feltüntetésével – beleértve a szerző nevét is”. A másik kivétel pedig megengedi „a műveknek és más védelem alatt álló teljesítményeknek a napi eseményekről szóló tudósításhoz kapcsolódóan a tájékoztatási cél által indokolt terjedelemben történő felhasználás[át], amennyiben lehetséges, a forrás feltüntetésével – beleértve a szerző nevét is”.

117. Véleményem szerint azonban a 2001/29 irányelv 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában foglalt egyik kivétel sem indokolhatja az újságcikkek 11 szavas kivonatok formájában történő részleges többszörözését, még ha Dánia azt át is ültette a belső jogba.

118. Az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában szabályozott első kivétel alapján nem indokolható a többszörözés, mivel nem – a hagyományosan az újságokra és napilapokra kiterjedő(54) – sajtó általi többszörözésről van szó. Továbbá a jelen ügyben nem nyilvánossághoz közvetítésről, illetve nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételről(55) van szó. A nyilvánossághoz közvetítés sokkal inkább egy mű egyszeri vagy megismételt, vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését – ideértve a sugárzást is – foglalja magában(56). A hozzáférhetővé tétel viszont azokra a cselekményekre vonatkozik, amelyek a nyilvánosság olyan tagjai számára teszik hozzáférhetővé a művet, akik a hozzáférhetővé tétel kiindulópontjának helyszínén nincsenek jelen(57). Még ha maga az Infopaq e-‑mailen megküldené is az újságcikk‑kivonatokat a megrendelői részére, akkor sem lenne szó sem nyilvánossághoz közvetítésről(58), sem hozzáférhetővé tételről(59).

119. Ennek megfelelően az újságcikkek újságcikk‑kivonatok formájában történő többszörözése a 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének c) pontjában szabályozott – a napi eseményekről szóló tudósítást megengedő – második kivétel alapján nem indokolható. Ez a kivétel sokkal inkább valamely mű napi eseményekről szóló önálló tudósításhoz kapcsolódó felhasználását engedélyezi(60); ennélfogva a művet valamely napi eseményről szóló tudósítás keretén belül lehet felhasználni. Ha az újságcikkek korlátlan többszörözését elfogadhatónak tekintenénk a napi eseményekről szóló tudósítást megengedő kivétel alapján, az ellentétes lenne az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában szabályozott első kivétel céljával, amely a már nyilvánosságra hozott aktuális gazdasági, politikai vagy vallási témájú cikkek sajtó általi többszörözésére, nyilvánossághoz közvetítésére, illetve más módon a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételére vonatkozik, és ennélfogva e cikken belül lex specialis‑nak tekintendő az ugyanebben a cikkben szabályozott második kivételhez képest.

120. Ennélfogva a 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében szabályozott kivételek és korlátozások alapján az újságcikkek részben történő többszörözése nem minősül e cikkek jogszerű felhasználásának.

121. Ennek következtében véleményem szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a jelen ügyben fennállóhoz hasonló körülmények között teljes újságcikkeknek valamely gazdasági társaság általi szkennelése, a másolat ezt követő feldolgozása, valamint a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatot tartalmazó részének tárolása nem teszi lehetővé a mű – 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – jogszerű felhasználását, tehát a kinyomtatást és az újságcikk‑összefoglalók megírására irányuló tevékenység céljából történő felhasználást akkor, ha a jogosult e cselekményekhez nem járult hozzá.

d)      A negyedik feltétel: önálló gazdasági jelentőséggel nem bíró cselekmények (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenegyedik és tizenkettedik kérdés)

122. A negyedik feltétele annak, hogy valamely időleges többszörözési cselekményt a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a többszörözési jog alóli kivételnek lehessen tekinteni, az, hogy e cselekmény ne bírjon önálló gazdasági jelentőséggel(61).

123. E feltétel értelmezésére az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenegyedik és tizenkettedik kérdés vonatkozik. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenegyedik kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy milyen szempontok alapján ítélhető meg, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett önálló gazdasági jelentőséggel bírnak‑e az időleges többszörözési cselekmények. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenkettedik kérdéssel viszont azt kérdezi, hogy figyelembe lehet‑e venni a felhasználó időleges többszörözési cselekményekből eredő hatékonyságnövekedését annak megítélésekor, hogy e cselekmények a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett önálló gazdasági jelentőséggel bírnak‑e.

124. Az önálló gazdasági jelentőségre vonatkozó feltételt a 2001/29 irányelv nem határozza meg. Még az irányelvjavaslat indokolásából, amelyből kitűnik, hogy az irányelv hatálya alól kivételt képeznek a sajátos gazdasági jelentőséggel bíró többszörözési cselekmények, sem vezethető le e fogalom pontos jelentése(62). E feltétel értelmezése érdekében tisztázni kell, hogy egy adott többszörözési cselekmény mikor bír gazdasági jelentőséggel, ez a gazdasági jelentőség mikor önálló, és kinek a számára(63) kell önálló gazdasági jelentőséggel bírnia.

125. A gazdasági jelentőség megköveteli, hogy az időleges többszörözési cselekmény az azt végző alany számára gazdasági előnyt eredményezzen; közvetetten azonban, vagyis, ha a szerzői jogi jogosult megfelelő díjazásban részesül, e többszörözési cselekmény a szerzői jogi jogosult számára is gazdasági előnnyel jár.(64) Gazdasági előnynek tekinthető például a nyereség, a kevesebb kiadás, a hatékonyságnövekedés és egyéb hasonló előnyök(65).

126. Véleményem szerint azonban arra vonatkozóan, hogy a gazdasági jelentőség önállónak minősül‑e, az a kérdés jelenti a lényeges szempontot, hogy az időleges többszörözési cselekmények közvetlenül gazdasági előnnyel járnak‑e. Egy ilyen gazdasági jelentőség például akkor állna fenn, ha az Infopaq az újságcikk‑kivonatok mellett ellenérték fejében a beszkennelt újságcikkeket is a megrendelői rendelkezésére bocsátaná, azaz, ha az Infopaq megrendelői a beszkennelt újságcikkek tekintetében közvetlen – például interneten keresztüli –hozzáféréssel rendelkeznének. Ugyancsak fennállna az önálló gazdasági jelentőség, ha az Infopaq önálló újságcikk‑szkennelési tevékenységet végezne azért, hogy e cikkeket később elektronikus úton ellenérték fejében megküldje megrendelői részére(66). Az Infopaq részéről pusztán annak lehetősége, hogy mindkét többszörözési cselekmény következtében konkrét gazdasági előnyre tehet szert, nem elegendő ahhoz, hogy az önálló gazdasági jelentőségre vonatkozó feltétel teljesüljön, a társaságnak ehhez még több ténylegesen effajta tevékenységet kellene végeznie.

127. Véleményem szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenegyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy annak megítéléséhez, hogy az időleges többszörözési cselekmények a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében önálló gazdasági jelentőséggel bírnak‑e, azt kell megállapítani, hogy az időleges többszörözési cselekmények következtében közvetlenül szert tehetnek‑e gazdasági előnyre.

128. A jelen ügyben a cikkek szkennelése és a képfájlok szövegfájlokká történő átalakítása, valamint az újságcikk‑kivonatok tárolása(67) az Infopaq számára kiadáscsökkenést és ezzel egyidejűleg megnövekedett hatékonyságot, valamint időmegtakarítást von következményként maga után. A jelen ügyben nem vitatott, hogy e cselekmények az Infopaq számára gazdasági jelentőséggel bírnak, véleményem szerint azonban e gazdasági jelentőség nem minősül önállónak. Ahhoz, hogy a jelen ügyben az önálló gazdasági jelentőség beigazolódjon, nem elegendő, hogy a többszörözési cselekmény hozzájárul ahhoz, hogy az Infopaq a kivonatok készítése révén nagyobb hatékonyságot ér el. A cikkek szkennelése, a képfájlok szövegfájlokká történő átalakítása, valamint az újságcikk‑kivonatok tárolása a sokkal szélesebb körű kivonatkészítési eljárásnak inkább csak egy részét képezi, önálló gazdasági jelentőséggel azonban nem bír(68). A jelen ügyben a szkennelés, a képfájlok szövegfájlokká történő átalakításának és az újságcikk‑kivonatok tárolásának önálló gazdasági jelentőségét attól a gazdasági jelentőségtől függetlenül kell vizsgálni, amelyet az Infopaq számára az újságcikkek végső kinyomtatása jelent. Véleményem szerint a cikkek szkennelése, a képfájlok szövegfájlokká történő átalakítása, valamint az újságcikk‑kivonatok tárolása nem bír önálló gazdasági jelentőséggel.

129.  Ennek következtében véleményem szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenkettedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a jelen ügyben fennállóhoz hasonló körülmények között a felhasználó időleges többszörözési cselekményekből eredő hatékonyságnövekedése nem befolyásolhatja annak megítélését, hogy ezek a cselekmények a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében önálló gazdasági jelentőséggel bírnak‑e.

4.      A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével kapcsolatos következtetések

130. A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett 1–12. kérdésre javasolt válaszok alapján megállapítható, hogy az Infopaq által az újságcikk‑kivonatok létrehozására irányuló eljárás során végzett többszörözési cselekményeket a – 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében megnevezett – többszörözési jog alóli kivételek és korlátozások egyike sem fedi le. Végeredményben ez azt jelenti, hogy az Infopaqnak a kivonatok létrehozásához szüksége van a szerzői jogosult hozzájárulására.

E –    A 2001/29 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének értelmezése (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenharmadik kérdés)

131.  Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenharmadik kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné megtudni, hogy a jogosult hozzájárulása nélkül teljes újságcikkeknek valamely gazdasági társaság általi szkennelése, a másolat ezt követő feldolgozása, valamint a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatot tartalmazó részének tárolása és esetleges kinyomtatása a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése értelmében vett olyan különös esetnek tekinthető‑e, amely nem sérelmes az újságcikkek rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítja a jogosult jogos érdekeit.

132. Tekintettel arra a tényre, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata ahhoz az eredményhez vezetett, hogy a jelen ügyben a többszörözési cselekmények nem teljesítik ezeket a feltételeket, elviekben nem kell vizsgálni, hogy ezek a cselekmények teljesítik‑e az irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében foglalt feltételeket. Ez a rendelkezés ugyanis azokra a többszörözési cselekményekre vonatkozóan tartalmaz további feltételeket, amelyek már eleve teljesítik az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket. Arra az esetre, ha a Bíróság arra a következtetésre jutna, hogy az Infopaq által végzett többszörözési cselekmények teljesítik az 5. cikk (1) bekezdésében rögzített feltételeket, a továbbiakban röviden megvizsgálom, hogy a többszörözési cselekmények teljesítik‑e a fent említett irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében szereplő feltételeket.

133. A jelen ügyben véleményem szerint a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésén alapuló vizsgálat keretén belül újból különbséget kell tenni a végső többszörözési cselekmény, így az újságcikk‑kivonatok kinyomtatása és az e végső cselekményt lehetővé tevő többszörözési cselekmények, így az újságcikkek szkennelése, a képfájlok szövegfájlokká történő átalakítása, valamint az újságcikk‑kivonatok tárolása között. Ha azonban a Bíróság arra az álláspontra helyezkedne, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésén alapuló vizsgálat keretén belül az időleges többszörözési cselekmények által lehetővé tett végső többszörözési cselekmény a – 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében rögzített – többszörözési jog alóli kivételek és korlátozások egyike alapján a mű jogszerű felhasználásának minősül, a fentieken kívül már a jogszerű felhasználásra vonatkozó feltétel teljesülése tekintetében vizsgálni kellene, hogy a végső többszörözési cselekmény teljesíti‑e az irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében rögzített feltételeket. Kizárólag ekkor tekinthető a mű jogszerű felhasználására vonatkozó feltétel a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében ténylegesen teljesítettnek. Az, hogy – a végső felhasználást lehetővé tevő többszörözési cselekmények tekintetében is – teljesülnek‑e az 5. cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek, csak akkor vizsgálható, ha ez a feltétel a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minden egyéb feltétel mellett fennáll. Ennélfogva a továbbiakban mindenekelőtt azt vizsgálom, hogy a végső többszörözési cselekmény (az újságcikk‑kivonatok kinyomtatása) teljesíti‑e a 2001/29 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének feltételeit, majd ezt követően azt, hogy ezek a feltételek fennállnak‑e az e cselekményt lehetővé tevő többszörözési cselekmények (az újságcikkek szkennelése, a képfájlok szövegfájlokká történő átalakítása és az újságcikk‑kivonatok tárolása(69)) tekintetében is.

1.      Megfelel‑e az újságcikkekből előállított kivonatok kinyomtatása a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében előírt feltételeknek?

134. A 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdéséből az tűnik ki, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkében rögzített kivételek és korlátozások, először is, csak olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek, másodszor, nem sérelmesek a művek rendes felhasználására és, harmadszor, indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit(70). E feltételek együttes feltételeknek minősülnek. A 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeket, amelyeket a jogirodalom „háromlépcsős tesztnek”(71) nevez, nemzetközi szerződések, különösen a Berni Egyezmény(72) 9. cikke (2) bekezdésének, a szerzői jogról szóló WIPO‑szerződés(73) 10. cikkének és a TRIPs‑egyezmény(74) 13. cikkének mintájára vettek át az irányelvbe. A 2001/29 irányelv (44) preambulumbekezdéséből az tűnik ki, hogy az irányelvben előírt kivételek és korlátozások alkalmazásának lehetőségével a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban kell élni(75). Ebből az következik, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdését e nemzetközi egyezményekkel összhangban kell értelmezni.

135. A 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében megállapított első feltétel azt követeli meg, hogy a kivételek és korlátozásokat csak különös esetben lehessen alkalmazni. Ennélfogva ezeket világosan meg kell határozni, és különös célokkal kell indokolni(76). Az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett kivétel esetében az azt megalapozó különös cél a nyilvánosság napi eseményekről szóló tájékoztatásában rejlik; ez a kivétel azonban nem zárja ki, hogy a mindig is ilyen természetű tájékoztatás közvetett kereskedelmi céllal rendelkezzen(77).

136. Ha a Bíróság úgy foglalna állást, hogy az újságcikkek többszörözése a mű – 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének c) pontja értemében vett – jogszerű felhasználásának minősül, implicit módon abból indul ki, hogy e többszörözés célja a nyilvános tudósításban rejlik. A Bíróság valóban lehet azon a véleményen, hogy az újságcikk‑kivonatok formájában történő részleges többszörözés nem teljes egészében ellentétes ezzel a céllal, és a fő cél kereskedelmi természetű, míg a nyilvánosság tudósítása csak másodlagos. Még ha valamely folyóirat egy másik folyóirat cikkét nyilvánosságra hozza is, vagy valamely rádióközvetítés során az újságcikk egy részét felolvassák, vagy valamely kiállításról szóló televíziós tudósítás közben e kiállítás munkáit lefilmezik, a hírközlési média akkor sem kizárólag nyilvános tudósítás céljából, hanem sokkal inkább kereskedelmi célból használja fel a művet. Véleményem szerint ezért az újságcikk‑kivonatok többszörözése is minősülhet nyilvános tudósítást célzó felhasználásnak, ha azt újságcikk-összefoglalók megírásához használják fel. Véleményem szerint ebből az következik, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése értemében vett különös eset áll fenn. Az újságcikk‑kivonatok kinyomtatása tekintetében tehát teljesül az irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében szereplő első feltétel.

137. A 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében foglalt második feltétel megköveteli, hogy azok a különös esetek, amelyekben a kivételek és korlátozások alkalmazhatók, ne legyenek sérelmesek a mű rendes felhasználására. A mű rendes felhasználása abban áll, hogy a cikkeket nyilvánosságra hozó újságokat, értékesítik, és ezáltal nyereségre tesznek szert; az újságcikkek által elérhető gazdasági előnyöket a szerzői jogi jogosult számára is elérhetővé kell tenni(78). Sérelmes a rendes felhasználásra az, ami észrevehetően hat az újságok piacára, és ezáltal az értékesítés volumenét visszaveti.(79)

138. Az újságcikk‑kivonatok Infopaq által végzett többszörözése lehetővé teszi, hogy gyorsan áttekintse, melyik cikk jelentős, és melyekhez hasznos összefoglaló megírása. Az Infopaq gazdasági társaság ennélfogva minden fontos újságcikk összefoglalóját megírhatja, így a megrendelőinek már nem szükséges újságot vásárolniuk(80). Álláspontom szerint ily módon az újságcikk‑kivonatok többszörözése sérelmes e cikkek rendes felhasználására nézve, így a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében foglalt második feltétel nem áll fenn.

139. A 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében foglalt harmadik feltétel azt követeli meg, hogy azon különös esetek, amelyekben a kivételek és korlátozások alkalmazhatók, indokolatlanul ne károsítsák a szerzői jogi jogosult jogos érdekeit. A harmadik feltétel körében nem elegendő pusztán a jogosult érdekeinek a sérelme, kiváltképp, hogy minden egyes kivétel vagy korlátozás végső soron sérelmet okoz; egyébiránt e sérelem nem lehet indokolatlan(81). A sérelmet tehát mennyiségi és minőségi alapon kell meghatározni(82).

140. A jelen ügyben az újságcikk‑kivonatot minden olyan cikkhez előkészítik, amely tartalmaz bizonyos keresőszavakat. Ha ezek a cikkek a keresőszót gyakran ismétlik, mennyiségi szempontból ez azt jelenti, hogy minden cikkhez készíthető kivonat. Ha valamely cikk különböző keresőszavakat tartalmaz, ez azt is jelenti, hogy minden cikk esetén több kivonat készíthető. Ahogy már a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében előírt második feltétel vizsgálatának keretén belül hangsúlyoztam, az összefoglalók megírása révén e kivonatok többszörözése sértheti az újságcikkek értékesítését, ami miatt a szerzői jogi jogosultnak is jogos érdeke, hogy részesedjen az Infopaq által elért nyereségből. Ha figyelembe vesszük, hogy számos újságcikkhez készül kivonat, az a véleményem, hogy fennáll a jogosult jogos érdekének indokolatlan károsodása. Véleményem szerint tehát azt a következtetést kell levonni, hogy az újságcikk‑kivonatok kinyomtatása nem teljesíti a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében szereplő harmadik feltételt sem.

141. Mivel az újságcikk‑kivonatok kinyomtatása nem teljesíti sem a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében szereplő második, sem a harmadik feltételt, nem áll fenn a mű – 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében vett – jogszerű felhasználása.

2.      Megfelelnek‑e az időleges többszörözési cselekmények a 2001/29 irányelv 5. cikke (5) bekezdésében rögzített feltételeknek?

142. Miután a jelen indítvány 141. pontjában hangsúlyoztam, hogy az újságcikk‑kivonatok nem minősülhetnek az újságcikk jogszerű felhasználásának, fontolóra vehető, hogy a szkennelés, a képfájlok szövegfájlokká történő átalakítása és az újságcikk‑kivonatok tárolása(83) nem teszik lehetővé a mű jogszerű felhasználását, és ennélfogva nem felelnek meg a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésében rögzített feltételeknek. Mivel ezek a többszörözési cselekmények a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése alapján nem indokolhatók, ehhez kapcsolódva nem indokolhatók az irányelv 5. cikke (5) bekezdésében foglalt önálló feltételek alapján sem. Ezért arra lehet következtetni, hogy az időleges többszörözési cselekményeket illetően azok nem felelnek meg az irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében rögzített feltételeknek sem.

3.      A 2001/29 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének értelmezésével kapcsolatos következtetések

143. A 2001/29 irányelv 5. cikke (5) bekezdésére vonatkozóan elvégzett vizsgálatra figyelemmel véleményem szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett tizenharmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a jelen ügyben fennálló körülményekre tekintettel a jogosult hozzájárulása nélkül teljes újságcikkeknek valamely gazdasági társaság általi szkennelése, a másolat ezt követő feldolgozása, valamint a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatot tartalmazó részének tárolása és kinyomtatása nem tekinthető a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése értelmében vett olyan különös esetnek, amely nem sérelmes az újságcikkek rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítja a jogosult jogos érdekeit.

F –    A levont következtetések

144. A jelen indítványban elvégzett vizsgálatok rámutattak, hogy az Infopaq által az újságcikk‑kivonatok létrehozására irányuló eljárásban végzett összes cselekmény a 2001/29 irányelv 2. cikke értelmében vett többszörözési cselekménynek minősül. Ezek a többszörözési cselekmények sem a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében szereplő többszörözési jog alóli kivételek és korlátozások alapján, sem a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése értelmében nem megengedettek. Ebből az következik, hogy az Infopaq‑nak e többszörözési cselekmények elvégzéséhez szüksége van a szerzői jogi jogosult hozzájárulására.

VII – Végkövetkeztetések

145. A bemutatott megfontolások alapján azt javasolom a Bíróságnak, hogy a Højesteret által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre – tekintettel a jelen ügy körülményeire és a kérdések felvetésének sorrendjére – a következő válaszokat adja:

1)         Egy újságcikkből származó olyan szövegkivonat tárolása és azt követő kinyomtatása, amely egy keresőszóból, valamint az azt megelőző és azt követő öt szóból áll, az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének értelmében többszörözésnek tekinthető.

2)         A többszörözés igen rövid ideig tartó fennállása az a lényeges körülmény, amely mellett – a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében – bizonyos időleges többszörözési cselekmények járulékosnak tekinthetők, ám a vizsgálatot az adott tényállás összes körülményére tekintettel kell elvégezni.

3)         Amennyiben valamely időleges többszörözési cselekményt úgy kiviteleznek, hogy egy képfájl alapján szövegfájlt hoznak létre, és ezt követően mind a szövegfájlok mind a képfájlok azonnal törlődnek, e többszörözési cselekmény a jelen ügyben fennálló körülmények között – a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében – közbensőnek tekinthető.

4)         A kérdést előterjesztő bíróság feladata az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés megválaszolása keretén belül kidolgozott szempontok alapján annak megállapítása, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében járulékosnak tekinthető‑e a többszörözési cselekmény, ha a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatból álló részét eltárolják.

5)         A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében nem tekinthető közbensőnek egy többszörözési cselekmény, ha a jelen ügyben fennálló körülményekhez hasonló körülmények között a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatból álló részét kinyomtatják.

6)         Valamely műszaki eljárásnak a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdése értelmében vett elválaszthatatlan és lényeges részét érintő feltétel vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy az időleges többszörözési cselekmények a műszaki eljárás mely szakaszában mennek végbe.

7)         A jelen ügyben fennállóhoz hasonló körülmények között, amennyiben az időleges többszörözési cselekmények kiterjednek teljes újságcikkek kézi szkennelésére, amely során az újságcikkek nyomtatott médiumból digitális médiummá alakulnak át, a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében e többszörözési cselekmények valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik.

8)         A jelen ügyben fennállóhoz hasonló körülmények között valamely kivonat kinyomtatása nem minősül időleges többszörözési cselekménynek, mivel az nem tartozik a 2001/29 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének hatálya alá, és emiatt nem bír jelentőséggel annak kérdése, hogy ez a többszörözési cselekmény valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezi‑e, vagy sem.

9)         A mű – 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – jogszerű felhasználása a felhasználás minden olyan formáját magában foglalja, amelyhez nem szükséges a szerzői jogi jogosult hozzájárulása, vagy amelyhez kifejezetten hozzájárult; a mű többszörözés formájában történő felhasználása esetén nem szükséges a szerzői jogi jogosult hozzájárulása, ha a többszörözés a 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt kivételek és korlátozások alapján megengedett, feltéve hogy az érintett tagállam ezt a kivételt vagy korlátozást átültette a nemzeti jogba, és a felhasználás az irányelv 5. cikke (5) bekezdésének hatálya alá tartozik.

10)         Teljes újságcikkeknek valamely gazdasági társaság általi szkennelése, a másolat ezt követő feldolgozása, valamint a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatot tartalmazó részének tárolása a jelen ügyben fennállóhoz hasonló körülmények között nem teszi lehetővé a mű– 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – jogszerű felhasználását, tehát a kinyomtatását és az újságcikk‑összefoglalók megírására irányuló tevékenység céljából történő felhasználást akkor, ha a jogosult e cselekményekhez nem járult hozzá.

11)         Annak megítéléséhez, hogy az időleges többszörözési cselekmények a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében önálló gazdasági jelentőséggel bírnak‑e, azt kell megállapítani, hogy az időleges többszörözési cselekmények következtében közvetlenül szert tehetnek‑e gazdasági előnyre.

12)         A jelen ügyben fennállóhoz hasonló körülmények között a felhasználó időleges többszörözési cselekményekből eredő hatékonyságnövekedése nem vehető figyelembe azon kérdés tekintetében, hogy ezek a cselekmények a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében önálló gazdasági jelentőséggel bírnak‑e.

13)         A jelen ügyben fennállóhoz hasonló körülmények között a jogosult hozzájárulása nélkül teljes újságcikkeknek valamely gazdasági társaság általi szkennelése, a másolat ezt követő feldolgozása, valamint a másolat egy vagy több 11 szavas szövegkivonatot tartalmazó részének tárolása és kinyomtatása nem tekinthető a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése értelmében vett olyan különös esetnek, amely nem sérelmes az újságcikkek rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítja a jogosult jogos érdekeit.

1 – Eredeti nyelv: szlovén.

2 – HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. kötet 1. fejezet, 230. o.

3 –      E lábjegyzet csak a szlovén változatot érinti.

4 – Bekendtgørelse af lov om ophavsret, nr. 763 af 30. juni 2006 (a 2006. június 30-i 763. sz. egységes szerkezetbe foglalt szerzői jogi törvény). Az egységes szerkezetbe foglalt dán szerzői jogi törvény angol nyelvű fordítása elérhető a dán kulturális minisztérium honlapján (http://www.kum.dk/sw832.asp.).

5 – Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban nem tüntetik fel, hogyan készülnek ezek az összefoglalók, és hogy pontosan milyen tartalommal bírnak. Azt sem világítják meg egyértelműen, hogy az összefoglalók hogyan kapcsolódnak az egy keresőszóból valamint az azt megelőző és azt követő öt szóból összeállított újságcikk-kivonatokhoz (lásd a jelen indítvány 15. pontját). Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban sehol nem szerepel kifejezetten, hogy kizárólag belső használatra alkalmazzák‑e a 11 szavas kivonatokat, vagy hogy fennáll‑e annak lehetősége, hogy azokat megküldjék az Infopaq megrendelői részére.

6 – TIFF fájl (Tagged Image Format).

7 – OCR szerver (Optical Character Recognition).

8 – Az ASCII rövidítés az American Standard Code for Information Interchange (információcsere amerikai szabvány kódja) helyett áll.

9 – E lábjegyzet csak a szlovén nyelvű változatot érinti.

10 –      E lábjegyzet csak a szlovén nyelvű változatot érinti.

11 –      A kérdést előterjesztő bíróság a 2001/29 irányelvre vonatkozóan az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekben az „Infosoc-irányelv” kifejezést használja; az „Infosoc” az angol „information society” (információs társadalom) kifejezés rövidítése. Az irányelv jelen indítványban alkalmazandó egységes rövidítésének érdekében az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekben is a „2001/29 irányelv” jelölést használom.

12 – Az osztrák kormány álláspontjáról lásd a jelen indítvány 26. pontját.

13 – A 2001/29 irányelv különleges figyelmet szentel a szerzői és szomszédos jogok védelmének az információs társadalomban, azonban nem csak e területre korlátozódik. Egyrészt az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásával hozzájárul a közös piac működéséhez, másrészt az e területre vonatkozó egyes nemzetközi kötelezettségek teljesítésére szolgál. Ez utóbbi a 2001/29 irányelv (15) preambulumbekezdése alapján elsősorban két, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretén belül elfogadott nemzetközi szerződésből – mégpedig a WIPO szerzői jogi szerződéséből és a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződéséből – eredő kötelezettségekre vonatkozik. A szakirodalomban lásd például Lehmann, M., „The EC Directive on the Harmonisation of Certain Aspects of Copyright and Related Rights in the Information Society – A Short Comment”„, International review of industrial property and copyright law, 2003/5. sz., 521. o.

14 – Lásd e tekintetben „Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogokról” szóló zöld könyv (COM (1995) 382 végleges) 49. oldalát, Vivant, M., „Directive 2001/29/EC on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society”, in: Lodder, A. R., Kaspersen, H. W. K. (Szerk.), Edirectives: Guide to European Union Law on E‑Commerce, Kluwer Law International, Den Haag 2002, 98. o.; Lehmann, M.,13. lábjegyzetben hivatkozott műve, 523. o., 18. lábjegyzet.

15 – E tekintetben lásd a 14. lábjegyzetben hivatkozott „Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogokról” szóló zöld könyv 49. oldalát.

16 – Az új technológiák kifejlesztésének és zavartalan működésének lehetővé tételével kapcsolatban például megengedett az a többszörözés, amely az internet zavartalan működése vagy számítógépes programok felhasználása szempontjából szükséges. Ez például kitűnik a 2001/29 irányelv (33) preambulumbekezdéséből, amely szerint kivételt jelentenek a többszörözési jog alól azok a „cselekmények, amelyek a böngészést (browsing), illetve a hozzáférés gyorsítására szolgáló tárolóban való tárolást (caching) teszik lehetővé”. Az a követelmény, hogy a többszörözési jog ne lehetetlenítse el új technológiák zavartalan működését, egyéb irányelvekből, így például a számítógépi programok jogi védelméről szóló, 1991. május 14‑‑ 91/250/EGK tanácsi irányelvből (HL L 122., 42. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 114. o.) is kitűnik, amelynek (17) preambulumbekezdése így hangzik: „A szerző kizárólagos jogát, hogy megtiltsa műve jogosulatlan többszörözését, számítógépi programok esetében alá kell vetni annak a korlátozott kivételnek, miszerint a programot jogszerűen megszerző személy számára lehetővé kell tenni a program használatához műszakilag szükséges többszörözést”.

17 – Lásd például a C‑306/05. sz. SGAE‑ügyben 2006. december 7‑én hozott ítélet (EBHT 2006., I‑11519. o.) 31. pontját, a C‑357/98. sz. Yiadom‑ügyben 2000. november 9‑én hozott ítélet (EBHT 2000., I‑9265. o.) 26. pontját és a C‑245/00. sz. SENA‑ügyben 2003. február 6‑án hozott ítélet (EBHT 2003., I‑1251. o.) 23. pontját.

18 – A szakirodalomban lásd például Vivant, M., 14. lábjegyzetben hivatkozott művének 98. oldalát, ahol Vivant a többszörözést „egy mű adathordozón történő »rögzítéseként«” határozza meg. Továbbá Kritharast – Kritharas, T., „The Challenge of Copyright in Information Society. Copyright on the Internet: Current Legal Aspects”, Revue hellénique de droit international, 2003/1. sz., 22. o. –, aki a többszörözési jogot a brit ítélkezési gyakorlatra hivatkozva a következőképpen határozza meg: „Ami másolásra érdemes, az prima facie [szerzői jogi] védelemre érdemes”.

19 – A magas szintű védelem célja különösen a 2001/29 irányelv (9) preambulumbekezdéséből tűnik ki, amely így szól: „[a] szerzői jog és szomszédos jogok harmonizációjának a magas szintű védelemből kell kiindulnia, tekintve hogy ezek a jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz.” E cél közvetve a (4) és (10) preambulumbekezdésből is látszik. A (4) preambulumbekezdés így hangzik: „A szerzői jog és a szomszédos jogok szabályozási kereteinek harmonizálása a jogbiztonság növekedése, illetve a szellemi tulajdon magas szintű védelme révén jelentős erőforrásokat mozgósít az alkotó és újító tevékenységek […] fejlesztésére […].” Az irányelv (10) preambulumbekezdése megerősíti, hogy a szerzők „műveik felhasználásáért megfelelő díjazásban [kell, hogy] részesül[je]nek”, és egy ilyen díjazás biztosításához „a szellemi tulajdonjogok megfelelő szintű védelme szükséges”. A Bíróság is hangsúlyozta a szerző magas szintű védelmének szükségességét, amely számukra műveik felhasználásáért megfelelő díjazást biztosít; erről lásd a 17. lábjegyzetben hivatkozott SGAE‑ügyben hozott ítélet 36. pontját.

20 – Gondoljunk például egy kép többszörözésére. Ha a kép egy fehér alapon található tárgyat ábrázol, nem lehetséges egy, csupán a fehér háttér egy részét ábrázoló fotó (tehát egy másolat) alapján meghatározni, hogy a kép melyik részéről van szó. Amennyiben azonban a fotó a tárgy egy részét ábrázolja, és egyértelmű, hogy e kép pontos többszörözéséről van szó, részben történő többszörözés állna fenn. Ezt egy még inkább sarkított példával lehet megvilágítani: Amennyiben az Infopaq által feldolgozott újságcikk-kivonatokban csupán egyetlen szó, például az „és” kötőszó vagy egy meghatározott társaság neve szerepelne, nem lehetne megállapítani, hogy e kivonat melyik újságcikkből származik, így ennek következtében nem lenne szó részben történő többszörözésről sem.

21 – Az idézetek terjedelmére vonatkozó számszerűsített adatokkal kapcsolatos kérdések tekintetében összehasonlításképpen utalnék az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló, 1896. május 4‑én Párizsban kiegészített, 1908. november 13‑án Berlinben felülvizsgált, 1914. március 20‑án Bernben kiegészített, 1928. június 2‑án Rómában, 1948. június 26‑án Brüsszelben, 1967. július 14‑én Stockholmban, valamint 1971. július 24‑én és 1979. szeptember 28‑án Párizsban felülvizsgált, 1886. szeptember 9‑i Berni Egyezmény – idézetek megengedhetőségét szabályozó – 10. cikkének (1) bekezdésével kapcsolatos vitára; az idézetek felső határára vonatkozó vita megmutatta, milyen nehéz a gyakorlatban a terjedelem mennyiségi korlátozása. Lásd például Ricketson, S., Ginsburg, J. C., International Copyright and Neighbouring Rights. The Berne Convention and Beyond, I. kötet, Oxford University Press, New York 2005., 788. o., 13.42. pont; Ricketson, S., The Berne Convention for the protection of literary and artistic works: 1886–1986, Centre for Commercial Law Studies, Queen Mary College; Kluwer, London 1987., 493. o., 9.23. pont.

22 – Az irodalomból vett vagy közismert idézetek tekintetében már néhány szó is elegendő a többszörözéshez. Így például az „Et tu, Brute?” idézet csak három szót tartalmaz, azonban automatikusan kikövetkeztethetjük, hogy William Shakespeare „Julius Caesar” című tragédiája szövegének részben történő többszörözéséről van szó. Ha azonban például az újságcikk – kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott – három szavából – „Távközlési cégcsoport eladás” (Verkauf des Telekommunikationskonzerns) – indulunk ki (lásd a jelen indítvány 15. pontját), aligha állapítható meg, hogy egy meghatározott újságcikk részben történő többszörözéséről van szó.

23 – Lásd a jelen indítvány 14. pontját.

24 – Lásd a jelen indítvány 25. pontját.

25 – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvről szóló javaslat indokolása, COM(97) 628 végleges, 29. o., 3. pont.

26 – Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az 5. cikk (1) bekezdése alapján kivételek közé sorolandó többszörözési cselekményeket az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv átültetéséről szóló, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak címzett bizottsági jelentés [SEC(2007) 1556.] 3. oldalán is felsorolják: internetrouter általi másolatok, az internethasználat során mind a RAM‑ban (Random Access Memory), mind a gyorsítótárban létrejött másolatok.

27 – E tekintetben lásd többek között Lehmann, M., 13. lábjegyzetben hivatkozott műve 523–524. o.

28 – Hugenholtz – Hugenholtz, P. B., „Caching and Copyright: The Right of Temporary Copying”, European Intellectual Property Review, 10/2000. sz., 482. o. – a cache‑tárban történő tárolást („caching”) úgy határozza meg, mint „digitális adatok ideiglenes másolatainak automatikus létrehozását [...] annak érdekében, hogy ezen adatok közvetlenül elérhetőek legyenek egy jövőbeli felhasználás esetén”.

29 – Kritharas, T. 18. lábjegyzetben hivatkozott művének 34. oldalán kifejti, hogy a 2001/29 irányelv az 5. cikk (1) bekezdése alapján a gyorsítótárban való tárolást („caching”) a többszörözési jog alóli kivételként határozza meg. Lásd Hugenholtzot – Hugenholtz, P. B., 28. lábjegyzetben hivatkozott műve, 482. és azt követő oldalak –, aki a „caching” különböző formáit elemzi a szerzői jogok védelme szempontjából.

30 – Ezt támasztja alá az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvről szóló javaslat indokolása – COM(97) 628 végleges, 29. o., 3. pont –, amelyből kitűnik, hogy az 5. cikk (1) bekezdése által szabályozott kivétel nemcsak az internetre, hanem minden, e területen túlmutató többszörözési cselekményre is vonatkozik. E tekintetben lásd például Plaza Penadés, J., „Propiedad intelectual y sociedad de la información (la Directiva comunitaria 2001/29/CE)”, in: de Paula Blasco Gascó, F. (szerk.), Contratación y nuevas tecnologías, Consejo General del Poder Judicial, Madrid 2005., 147. o.

31 – A RAM (Random Access Memory) úgy működik, hogy a számítógép működését lehetővé tévő adatokat ideiglenesen eltárolja; amikor a felhasználó a számítógépet kikapcsolja, az ott tárolt adatok automatikusan törlődnek. E tekintetben lásd Kritharas, T., 18. lábjegyzetben hivatkozott műve, 22. o.; Westkamp, G., „Transient Copying and Public Communications: The Creeping Evolution of Use and Access Rights in European Copyright Law”, George Washington International Law Review, 2004/5. sz., 1057. o., 2. pont.

32 – Lásd a jelen indítvány 101. és azt követő pontjait.

33 – Ezt az információt a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 2. pontjában szolgáltatja, ahol leírja az újságcikk-kivonatok létrehozására irányuló eljárást.

34 – Lásd az Institute for Information Law (University of Amsterdam, Hollandia) „Study on the implementation and effect in Member States’ laws of Directive 2001/29/EC on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society” című 2007-ben készült jelentésének 23. oldalát, elérhető: http://ec.europa.eu/internal_market/copyright/docs/studies/infosoc-study_en.pdf, amely a tartós többszörözést „kézzelfogható tartós másolatként”, az időleges többszörözést pedig „láthatatlan ideiglenes másolatként” határozza meg.

35 – Lásd a jelen indítvány 101. és azt követő pontjait.

36 – A kérdést előterjesztő bíróság az „időleges többszörözési cselekmény” fogalmat használja; mivel azonban – már a jelen indítvány 71. pontjában is hangsúlyozva – nem egyértelmű, hogy időleges többszörözésnek minősül‑e a 11 szavas kivonat eltárolása, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés vizsgálatánál csak a „többszörözési cselekmény” jelölést fogom használni.

37 – Így például a 34. lábjegyzetben hivatkozott jelentés – „Study on the implementation and effect in Member States’ laws of Directive 2001/29/EC on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society”, 32. o. – hangsúlyozza, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében rögzített „közbenső” fogalom „igen rövid időtartamra” vonatkozik.

38 – Ez látható a különböző nyelveken kialakult „közbenső” és „időszakos” fogalmak általános jelentéséből is. Az angol „temporary” („ideiglenes”) fogalom azt jelenti, hogy „csak korlátozott ideig tartó”, míg a „transient” fogalom („időszakos”) „igen rövid ideig tartót” jelent; lásd Oxford Dictionary of English, 2. kiadás, Oxford University Press, Oxford 2005. Ennek megfelelően a német „vorübergehend” fogalmát úgy határozzák meg, mint ami „meghatározott ideig tartó, egyszeri”, míg a „flüchtig” fogalmát a következőképpen határozzák meg (a „flüchtig” szócikk 3. pontja): „gyorsan mulandó, hosszan nem tartó”; lásd Duden – Deutsches Universalwörterbuch, 6. kiadás, Mannheim 2006. A francia „provisoire” („ideiglenes”) fogalom azt jelenti, hogy „egy meghatározott helyzet bekövetkeztéig fennálló, fennmaradó”, míg a „transitoire” („közbenső”) fogalom azt, hogy „rövid ideig tartó”; lásd Nouveau Larousse Encyclopédique, 2. kiadás, Larousse, Párizs 2003. Olaszul a „temporaneo” („ideiglenes”) fogalom „korlátozott ideig tartót” jelent, míg a „transitorio” („közbenső”) fogalom azt jelenti, hogy „nem tartós, időben korlátozott”; lásd Dizionario Italiano Sabatini Coletti, Giunti, Firenze 1997. Olyan apró szemantikai eltérésekről van szó, amelyeket az adott fogalom valódi jelentéstartamának megragadása céljából egymással összefüggésben kell megfejteni.

39 – Lásd a 34. lábjegyzetben hivatkozott „Study on the implementation and effect in Member States’ laws of Directive 2001/29/EC on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society” című jelentés 32. oldalát.

40 – Uo.

41 – A jogirodalomban rámutatnak arra, hogy nem egészen egyértelmű, mire vonatkozik ez a feltétel. Lásd többek között Hart, M., The Copyright in the Information Society Directive: An Overview, European Intellectual Property Review, 2002/2. sz., 59. o. Lásd Mayert – Mayer, H.–P., „Richtlinie 2001/29/EG zur Harmonisierung bestimmter Aspekte des Urheberrechts und der verwandten Schutzrechte in der Informationsgesellschaft”, Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht, 2002/11. sz., 327. o. –, aki ezt a feltételt „problematikusnak” nevezi.

42 – Ezt a problémát ismerteti például a 34. lábjegyzetben hivatkozott „Study on the implementation and effect in Member States' laws of Directive 2001/29/EC on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society” jelentés, 33. o., annak a feltételnek az értelmezésére vonatkozóan, miszerint a többszörözési cselekménynek valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét kell képeznie. Lásd továbbá Spindler, G., „Europäisches Urheberrecht in der Informationsgesellschaft”, Gewerblicher Rechtsschutz und Urheberrecht, 2002/2. sz., 111. o.

43 – Így Spindler, G., 42. lábjegyzetben hivatkozott műve, 111. o.; a 34. lábjegyzetben hivatkozott „Study on the implementation and effect in Member States' laws of Directive 2001/29/EC on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society”,jelentés, 33. o.

44 – Az irányelvjavaslat indokolásában szerepel a „certain acts of reproduction which are dictated by technology”; az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat indokolása (COM (1997) 628 végleges), 29. o.

45 – E lábjegyzet csak a szlovén változatot érinti.

46 – A mű nyilvánossághoz közvetítése, nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele vagy terjesztése.

47 – Arról a tényről, hogy a jogszerű felhasználást előíró feltétel a 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti jogszerű felhasználásra vonatkozik, lásd többek között Waelde, C., MacQueen, H., „The Scope of Copyright”, Electronic Journal of Comparative Law, 2006/3. sz., 63. o.; lásd továbbá a 34. lábjegyzetben hivatkozott „Study on the implementation and effect in Member States' laws of Directive 2001/29/EC on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society”„ jelentést, 34. o., amely kiemeli, hogy az 5. cikk (1) bekezdése értelmében vett jogszerű felhasználásra vonatkozó feltétel az 5. cikk (1) bekezdésén kívüli jogszabályokra vonatkozik.

48 – Lásd a jelen indítvány 111. pontját.

49 – A 34. lábjegyzetben hivatkozott „Study on the implementation and effect in Member States' laws of Directive 2001/29/EC on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society” jelentés, 34. o., a következő példát említi: a mű memóriában (RAM) történő többszörözése, amely (a nemzeti jogba átültetett) 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett magáncélú felhasználás céljából készült másolattal egyidejűleg kerül tárolásra, az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján kivételt képezhet a többszörözési jog hatálya alól, mivel az ezt (vagyis a magáncélra szolgáló másolatot) lehetővé tevő felhasználás jogszerű.

50 – A 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) bekezdése az irányelv 2. cikkében szabályozott többszörözési jog tekintetében állapít meg kivételeket és korlátozásokat, míg az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivételek és korlátozások a 2. cikkben foglalt többszörözési jogra, valamint a művek nyilvánossághoz közvetítésének és a védelem alatt álló egyéb teljesítmények nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének az irányelv 3. cikkében szabályozott jogára vonatkoznak.

51 – A 2001/29 irányelv (32) preambulumbekezdése így szól: „Ez az irányelv a többszörözés joga [...] alóli valamennyi kivételt és korlátozást kimerítően sorolja fel.”„

52 – E cikknél utalni kell arra, hogy a 2001/29 irányelv a 21. lábjegyzetben hivatkozott, az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 10bis cikkét vette át. Pontosabban fogalmazva a 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének c) pontjában szabályozott első kivételt a Berni Egyezmény 10bis cikkének (1) bekezdéséből, a másodikat a 10bis cikk (2) bekezdéséből vették át.

53 – Jelen ügyben a további kivételek nem bírnak jelentőséggel. Az 5. cikk (3) bekezdésének d) pontjában megállapított kivétel, vagyis a „korábban jogszerűen nyilvánosságra hozott műből vagy más, védelem alatt álló teljesítményből kritikai vagy ismertetési céllal történő idézés, amennyiben lehetséges, a forrás feltüntetésével – beleértve a szerző nevét is –, továbbá ha felhasználása megfelel a tisztességes gyakorlatnak, a cél által indokolt terjedelemben” tekintetében különösen azt kell kiemelni, hogy a jelen ügyben, még ha az újságcikk‑kivonatok esetleg idézetet tartalmaznak is, semmi esetre sem kritikai vagy ismertetési célról van szó. Ezen idézeteket nem egy adott újságcikk kritikájának vagy ismertetésének céljából, hanem sokkal inkább újságcikk‑összefoglalók készítésére irányuló tevékenységéhez használják fel.

54 – Így többek között Berger, C., „Elektronische Pressespiegel und Informationsrichtlinie. Zur Vereinbarkeit einer Anpassung des 49. § UrhG an die Pressespiegel-Entscheidung des BGH mit der Informationsrichtlinie”, Computer und Recht, 5/2004. sz., 363. o.; Glas, V., Die urheberrechtliche Zulässigkeit elektronischer Pressespiegel. Zugleich ein Beitrag zur Harmonisierung der Schranken des Urheberrechts in den Mitgliedstaaten der EU, Mohr Siebeck, Tübingen 2008., 131. o. Az irányelv 5. cikke (3) bekezdésének c) pontjában szereplő első kivétel megfogalmazásához példát nyújtó Berni Egyezményhez kapcsolódó jogirodalomból is kitűnik, hogy ez a fogalom hagyományosan az újságokat és a napilapokat foglalja magában; lásd többek között Ricketson, S. 21. lábjegyzetben hivatkozott műve, 501. o., 9.30. pont és 503. o., 9.32. pont. A jogirodalom álláspontja szerint a Berni Egyezmény 10bis cikkének (1) bekezdése nem ellentétes a napilapban vagy folyóiratban – akár interneten – történő nyilvánosságra hozatal növekedésével; lásd ehhez többek között Ricketson, S., Ginsburg, J.C., 21. lábjegyzetben hivatkozott művét, 801. o., 4. pont.

55 – A szerzői jogi védelem alatt álló művek nyilvánossághoz közvetítésének és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének jogát a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szabályozza, amely így szól: „A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

56 – A nyilvánossághoz közvetítést a 2001/29 irányelv (23) preambulumbekezdése úgy határozza meg, mint „minden olyan nyilvánossághoz közvetítést, amikor a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen”, valamint „a művek bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is”. Ide tartozik például a szerzői jogi védelemben részesülő művek és védelem alatt álló egyéb teljesítmények nyilvánossághoz közvetítése, valamint rádió-, műholdas és vezetékes közvetítése is.

57 – A hozzáférhetővé tételt a 2001/29 irányelv (24) preambulumbekezdése határozza meg, miszerint az lefed „minden olyan cselekmény[t], amikor a védelem alatt álló teljesítményeket a nyilvánosság olyan tagjai számára teszik hozzáférhetővé, akik a hozzáférhetővé tétel kiindulópontjának helyszínén nincsenek jelen”. A 2001/29 irányelvvel közösségi jogba beemelt WIPO‑szerződésekhez (a szerzői jogról szóló WIPO‑szerződés, valamint az előadásokról és hangfelvételekről szóló WIPO ‑szerződés), kapcsolódó jogirodalomból az tűnik ki, hogy a hozzáférhetővé tétel olyan információs rendszer segítségével történő hozzáférhetővé tételt foglal magában, amelynek köszönhetően egy bizonyos mű elérhetővé válik; lásd Ficsor, M., The Law of Copyright and the Internet. The 1996 WIPO Treaties, their Interpretation and Implementation, Oxford University Press, New York 2002., 183. o., 4.56. pont. Lásd továbbá Reinbothe, J., von Lewinski, S., The WIPO Treaties 1996. The WIPO Copyright Treaty and The WIPO Performances and Phonograms Treaty. Commentary and Legal Analysis, Butterworths, London 2002, 109. o., 20. pont.

58 – Az e‑mailen történő küldés minden kétséget kizáróan nem minősül a művek vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítésének, illetve továbbközvetítésének, ideértve a sugárzást is.

59 – Véleményem szerint az újságcikk‑kivonatok egyes megrendelők részére e‑mail útján történő megküldése nem értelmezhető hozzáférhetővé tételként. A 2001/29 irányelv 3. cikkének (2) bekezdéséből a védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetővé tételének feltételeként következik, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. Ez a feltétel az e‑mail-küldés esetében nem teljesül, mivel adott megrendelőkkel való közvetlen levelezésről van szó, amely révén a megrendelők a részleges többszörözések hozzáférésének idejét és helyét nem egyénileg választják meg. A jogirodalom is hangsúlyozza, hogy a mű e‑mailen történő megküldése nem tartozik a hozzáférhetővé tétel cselekményei közé. Lásd többek között von Lewinski, S., „Die Multimedia-Richtlinie – Der EG-Richtlinienvorschlag zum Urheberrecht in der Informationsgesellschaft, MultiMedia und Recht, 1998/3. sz., 116. o.; Spindler, G., 42. lábjegyzetben hivatkozott műve, 108. o.

60 – Glas, V., 54. lábjegyzetben hivatkozott műve, 144. o. Ezt az értelmezést erősíti meg a Berni Egyezmény 10bis cikkének (2) bekezdése, amelynek példája nyomán vették át a kivételt a 2001/29 irányelvbe, és amely így szól: „Ugyancsak az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szervei jogosultak arra, hogy meghatározzák, mely feltételek mellett lehet a fényképészet vagy a film eszközével vagy sugárzás, illetőleg a közönség részére vezeték által történő közvetítés útján adott beszámolókban az események során látott, vagy hallott irodalmi vagy művészeti műveket az elérni kívánt tájékoztatási cél által indokolt mértékben bemutatni és a közönség számára hozzáférhetővé tenni” (kiemelés csak tőlem). A jogirodalomban lásd Ricketson, S., Ginsburg, J.C., 21. lábjegyzetben hivatkozott művét, 802. o., 13.54. pont és 805. o., 13.55. pont.

61 – A jogirodalomban hangsúlyozzák, hogy ez a feltétel sem a nemzetközi egyezményekben, sem a tagállamok szerzői jogában nem jelenik meg. Ehhez lásd Westkamp, G., 31. lábjegyzetben hivatkozott műve, 1101. o. Lásd továbbá a 34. lábjegyzetben hivatkozott „Study on the implementation and effect in Member States' laws of Directive 2001/29/EC on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society” című jelentés 35. o.

62 – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat indokolása (COM (1997) 628 végleges), 37. o.

63 – E tekintetben lényeges, hogy az időleges többszörözési cselekmény az azt végző személy vagy – épp ellenkezőleg – a szerzői jogi jogosult számára önálló gazdasági jelentőséggel bír‑e.

64 – E tekintetben lásd szintén a 34. lábjegyzetben hivatkozott „Study on the implementation and effect in Member States' laws of Directive 2001/29/EC on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society” jelentést, 35. o., amely hangsúlyozza, hogy amiatt, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése széles körű hatállyal bír, az önálló gazdasági jelentőséget nem csak a jogosultak érdekeire tekintettel kell figyelembe venni.

65 – Lásd Corbet, J., „De ontwerp-richtlijn van 10 december 1997 over het auteursrecht en de naburige rechten in de Informatiemaatscjhappij”, Informatierecht/AMI, 5/1198. sz., 96. o., miszerint a „caching” gazdasági jelentőséggel bír, mivel növeli az adatátviteli sebességet, ami miatt a nyilvánosság azt részesíti előnyben, aki ilyen átviteli formát kínál. Corbet csak gazdasági jelentőségről és nem önálló gazdasági jelentőségről szól. Lásd továbbá Hugenholtz, P.B., Koelman, K., Digital Intelelctual Property Practice Economic Report, Institute for Information Law (IViR), 24. o., op. 36, a jelentés elérhető az interneten a www.ivir.nl/publications/hugenholtz/PBH-DIPPER.doc cím alatt.

66 – A jogirodalom is kiemeli, hogy egy önálló gazdasági tevékenységet megvalósító többszörözés önálló gazdasági jelentőséggel bír. Lásd e tekintetben Hugenholtz, P.B., 28. lábjegyzetben hivatkozott műve, 488. o.; Westkamp, G., 31. lábjegyzetben hivatkozott műve, 1098. o.; Hugenholtz, P.B., Koelman, K., 65. lábjegyzetben hivatkozott műve, 24. o.

67 – Ez a megállapítás a kivonatok tárolására vonatkozik, abban az esetben, ha a kérdést előterjesztő bíróság arra a megállapításra jutna, hogy egy időleges többszörözési cselekményről van szó; ellenkező esetben a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése alapján e tárolás nem indokolható.

68 – Lásd az érvelést Westkamp, G., 31. lábjegyzetben hivatkozott művének 1101. oldalán, amely kiemeli, hogy a többszörözési cselekmények gazdasági jelentőségét mindig a végleges többszörözési cselekmény fényében kell megítélni.

69 – Ez a megállapítás a kivonatok tárolására vonatkozik, amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság arra a megállapításra jutna, hogy egy időleges többszörözési cselekményről van szó; ellenkező esetben a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése alapján e tárolás nem indokolható.

70 – A 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése vonatkozásában világos, hogy ez járulékos feltételeket határoz meg a művek vagy védelem alatt álló egyéb teljesítmények többszörözésének, nyilvánossághoz közvetítésének, nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének valamint terjesztésének joga alóli kivételek és korlátozások alkalmazása érdekében. Ez következik a cikk megfogalmazásából, amely a 2001/29 irányelv 5. cikkének „(1), (2), (3) és (4) bekezdésében megnevezett kivételekre és korlátozásokra” vonatkozik; ezek a bekezdések szabályozzák a többszörözési jogra ((2) és (3) bekezdés), a nyilvánossághoz közvetítés és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel jogára ((3) bekezdés), valamint a terjesztési jogra ((4) bekezdés) vonatkozó kivételeket és korlátozásokat.

71 – Lásd Hart, M. 41. lábjegyzetben hivatkozott műve, 61. o.; Kritharas, T. 18. lábjegyzetben hivatkozott műve, 30. o.; Lehmann, M. 13. lábjegyzetben hivatkozott műve, 526. o.

72 – A 21. lábjegyzetben hivatkozott, az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény. Igaz ugyan, hogy a Közösség nem részese a Berni Egyezménynek, de a 2001/29 irányelv néhány rendelkezését ezen egyezmény mintájára fogalmazták meg. A Berni Egyezmény részes feleinek listája letölthető az internetről a http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?country_id=ALL&start_year=ANY&end_year=ANY&search_what=C&treaty_id=15 cím alatt.

73 – Az Európai Közösségek részese a WIPO szerzői jogról szóló szerződésének. A részes felek listája letölthető az internetről a http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?country_id=ALL&start_year=ANY&end_year=ANY&search_what=C&treaty_id=16 cím alatt.

74 – Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights. Az Európai Közösségek a TRIPs‑egyezmény részese. Az ezen egyezmény megkötésére vonatkozó hatáskör megoszlik a Közösség és a tagállamok között, lásd a Bíróság 1994. november 15‑i 1/94. sz. véleménye (EBHT 1994., I‑5267. o.) rendelkező részének 3. pontját.

75 – A (44) preambulumbekezdés továbbá megállapítja: „E kivételek és korlátozások nem alkalmazhatók oly módon, hogy az károsítsa a jogosult jogos érdekeit vagy sérelmes legyen a mű rendes felhasználására”. E preambulumbekezdés tehát kifejezetten utal kettőre a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében szereplő három feltétel közül.

76 – Effajta különös cél például a művek többszörözése oktatási célból, fogyatékos személyek által végzett felhasználás céljából vagy közbiztonsági célból. Az e területeken előforduló egyes kivételekre vonatkozóan lásd a 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a), b) és e) pontját. Lásd a jogirodalomban Ricketson, S., Ginsburg, J.C., 21. lábjegyzetben hivatkozott műve, 764. o., 13.12. pont; Reinbothe, J., von Lewinski, S., 57. lábjegyzetben hivatkozott műve, 124. o., 15. pont.

77 – Ezzel kapcsolatban megjegyezendő, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett kivétel nem rögzíti kifejezetten, hogy a napi eseményekről szóló nyilvános tudósításnak nem lehet gazdasági jelentősége; e tekintetben e feltétel különbözik például ugyanezen cikk (2) bekezdésének b) vagy c) pontjában előírt kivételektől, amelyek kifejezetten megtiltják, hogy a magáncélra szolgáló többszörözés vagy a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak és oktatási intézmények által végzett többszörözés kereskedelmi célra irányuljon.

78 – Lásd e tekintetben Ficsor, M., 57. lábjegyzetben hivatkozott műve, 516. o., C10.03. pont.

79 – Reinbothe és von Lewinski – Reinbothe, J., von Lewinski, S., 57. lábjegyzetben hivatkozott műve, 125. o.,18. pont – hangsúlyozza, hogy e feltétel keretén belül kell meghatározni az e mű felhasználhatósága szempontjából releváns piacot, amelyre a kivétel nem lehet hatással. Ezzel kapcsolatban a 19. pontban említenek egy esetet, miszerint a lemásolt tankönyvek értékesítése kihat a tankönyvpiacra, és ennélfogva nem igazolható azon kivétel alapján, amely megengedi az oktatási célú többszörözést.

80 – Ez a vizsgálat attól függetlenül megy végbe, amint azt a kérdést előterjesztő bíróság és a felek az előzetes döntéshozatali eljárás során előadták, hogy a dán jog megengedi az összefoglalók írását. Példaként ugyancsak az szolgálhat, hogy bár a lemásolt könyvek olvasása nem tiltott, ez azonban nem igazolja a könyvek korlátlan másolását.

81 – Ficsor, M., 57. lábjegyzetben hivatkozott műve, 516. o., C10.03. pont.

82 – Reinbothe, J., von Lewinski, S., 57. lábjegyzetben hivatkozott műve, 126–127. o., 22. pont.

83 – Ez a megállapítás a kivonatok tárolására vonatkozik, amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság arra a megállapításra jutna, hogy időleges többszörözési cselekményről van szó; ellenkező esetben a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése alapján e tárolás nem indokolható.