T‑725/14. sz. ügy

Aalberts Industries NV

kontra

Európai Unió, melyet az Európai Unió Bírósága képvisel

„Szerződésen kívüli felelősség – Az Alapjogi Charta 47. cikke – Észszerű időn belüli határozathozatal – Az ügy sajátos körülményei – A jogvita tétje – A jogvita bonyolultsága – A felek magatartása és közbenső eljárási kérdések felmerülése – Igazolatlan tétlenségi időszak hiánya”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített harmadik tanács), 2017. február 1.

1.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Együttes feltételek – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása

(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

2.      Bírósági eljárás – A Törvényszék előtti eljárás időtartama – Észszerű határidő – Értékelési szempontok

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)

3.      Bírósági eljárás – A Törvényszék előtti eljárás időtartama – Észszerű határidő – A versenyszabályok megsértésének megtörténtével kapcsolatos jogvita – Az ügy bonyolultságával, a felek magatartásával és indokolatlan tétlenségi időszakok hiányával igazolt eljárási időtartam – Az észszerű határidő megsértésének hiánya

(EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 26., 81. pont)

2.      Az olyan eljárás időtartama, amely meghaladta a 4 év 3 hónapot, első látásra igen hosszúnak tűnik. Az eljárás időtartamának észszerű jellegét azonban az adott ügy sajátos körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani, különös tekintettel a jogvitának az érintett szempontjából fennálló tétjére, az ügy bonyolultságára, a felek magatartására és a közbenső eljárási kérdésekre.

A releváns szempontok felsorolása nem kimerítő, és az említett időtartam észszerű jellegének vizsgálata nem követeli meg az azt okozó körülmények mindegyikének rendszerszerű vizsgálatát, amennyiben az eljárás időtartama legalább egy körülmény alapján indokolt. Így az ügy bonyolultsága vagy a felperes időhúzó magatartása önmagában alkalmas az első látásra túl hosszúnak tűnő időtartam igazolására. Következésképpen valamely határidő észszerű jellegét nem lehet elvont módon, pontosan meghatározott leghosszabb időtartamra utalva vizsgálni, hanem azt minden egyes esetben az ügy körülményeit figyelembe véve kell értékelni.

(vö. 34–38. pont)

3.      Nem sérti az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdését az olyan eljárás, amely a Törvényszék előtt versenyjogi ügyben ugyan több mint 4 év 3 hónapig volt folyamatban, amelynek időtartamát azonban igazolják ezen ügy sajátos körülményei, így különösen annak ténybeli és jogi bonyolultsága, a felek magatartása, valamint az, hogy ezen eljárás egyik szakaszában sem került sor indokolatlan tétlenségi időszakra.

Először is az eljárás írásbeli szakaszának vége, azaz a viszonválasz benyújtása és az eljárás szóbeli szakaszának megnyitása között eltelt időben a Törvényszék elvégezte többek között a felek érveinek összefoglalását, az ügy előkészítését, a jogvita ténybeli és jogi elemzését, valamint az eljárás szóbeli szakaszának előkészítését. E tekintetben a versenyjog bizottság általi alkalmazására vonatkozó keresetek más típusú ügyekhez képest – figyelemmel különösen a megtámadott határozat hosszára, az iratanyag terjedelmére, és annak szükségességére, hogy részletesen értékeljenek számos összetett tényt, amely tények időben és térben gyakran kiterjedtek – nagyobb fokú bonyolultságot mutatnak. Így az eljárás írásbeli szakaszának vége és az eljárás szóbeli szakaszának megnyitása között eltelt 15 hónapos időtartam főszabály szerint megfelelő időtartamnak minősül a versenyjog alkalmazására vonatkozó ügyek elbírálását illetően. Továbbá a Bizottság által az uniós versenyjog alapján elfogadott ugyanazon határozattal szemben benyújtott keresetek főszabály szerint párhuzamos elbírálást tesznek szükségessé, még akkor is, ha e kereseteket nem egyesítették. E párhuzamos elbírálást különösen e keresetek egymással való összefüggése, valamint a koherencia biztosításának a keresetek elemzése és az azokra adandó válasz során fennálló szükségessége indokolja. Ennélfogva az összefüggő ügyek párhuzamos elbírálása igazolhatja az eljárás írásbeli szakaszának vége és az eljárás szóbeli szakaszának megnyitása között eltelt időszak további összefüggő ügyenként egy‑egy hónappal való meghosszabbodását.

Valamint az ezen ügyben benyújtott kereset a vitatott határozatnak a felperesre vonatkozó valamennyi aspektusát vitatta, és olyan összetett ténybeli és jogi kérdéseket vetett fel, amelyeket az eljárás szóbeli szakaszának megnyitását megelőzően a maguk összességében kellett elemezni. E tekintetben a felek által benyújtott beadványok különösen hosszúak voltak, és azokat terjedelmes mellékletek kísérték, amelyeket az eljárás szóbeli szakaszának megnyitását megelőzően alapos vizsgálatnak és értékelésnek kellett alávetni, különösen annak érdekében, hogy értékeljék azok bizonyító erejét, és hogy teljes mértékben feltárják az ügy tényállását. Ezenkívül ezen ügy és a vitatott határozattal szemben különböző eljárási nyelveken benyújtott kilenc másik kereset szorosan összefüggött egymással. Ráadásul az alperesnek viszonylag hosszú időre volt szüksége ahhoz, hogy benyújtsa a viszonválaszának az Európai Unió Bírósága munkanyelvén megfogalmazott változatát. Következésképpen meg kell állapítani, hogy az eljárás írásbeli szakaszának vége és az eljárás szóbeli szakaszának megnyitása között eltelt 25 hónapos időszakból nem tűnik ki ezen ügy elbírálását illetően semmilyen indokolatlan tétlenségi időszak.

(vö. 34., 63., 64., 66., 67., 69., 70., 74., 76., 79., 80. pont)