A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-208/08. és T-209/08. sz., Gosselin Group NV és Stichting Administratiekantoor Portielje kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben 2011. június 16-án hozott ítélete ellen a Gosselin Group NV, korábban Gosselin World Wide Moving NV által 2011. augusztus 18-án benyújtott fellebbezés
(C-429/11. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: holland
Felek
Fellebbező: Gosselin Group NV, korábban Gosselin World Wide Moving NV, (képviselők: F. Wijckmans és H. Burez ügyvédek)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság és Stichting Administratiekantoor Portielje
A fellebbező kérelmei
i) A Bíróság az ítéletet
1 helyezze hatályon kívül, amennyiben a Törvényszék szerint a kifogásolt cselekmények jellegüknél fogva korlátozzák a versenyt, anélkül, hogy a versenykorlátozó hatásokat bizonyítani kellene, és ii) a (módosított) határozatot
2 (a fellebbezőt érintő részében) semmisítse meg, mivel abban azon gyakorlatok versenykorlátozó hatásai, amelyekért a fellebbező felelősségét megállapították, nem nyertek bizonyítást;
- másodlagosan i) a Bíróság az ítéletet helyezze hatályon kívül, amennyiben a Bizottság a Törvényszék szerint kivételesen hivatkozhat a kereskedelemre gyakorolt hatás fogalmáról szóló iránymutatás
3 53. pontjában szereplő második alternatív feltételre, anélkül, hogy a piacot ezen iránymutatás 55. pontja értelmében kifejezetten meghatározná, és ii) a (módosított) határozatot (a fellebbezőt érintő részében) semmisítse meg, mivel abban a Bizottság nem bizonyította jogilag megkövetelt módon, hogy a gyakorlatok a tagállamok közötti kereskedelmet érzékelhetően korlátozzák;
- másodlagosan i) a Bíróság az ítéletet helyezze hatályon kívül, amennyiben a Bizottságnak a Törvényszék szerint sem a jogsértés súlyának megítélésekor, sem pedig az enyhítő körülmények vizsgálatakor nem kellett figyelembe vennie, hogy a fellebbező nem vett részt az írásbeli ármegállapodásokban és a találkozókon, és ii) a (módosított) határozatot (a fellebbezőt érintő részében) ugyanezen okokból semmisítse meg;
- másodlagosan i) a Bíróság az ítéletet helyezze hatályon kívül, amennyiben az többek között a 15%-os alsó határra hivatkozva az összes 30 releváns körülmény megvizsgálása nélkül a releváns forgalom 17%-át kitevő mértéket alkalmaz, és ii) a (módosított) határozatot (a fellebbezőt érintő részében) ugyanezen okokból semmisítse meg;
- másodlagosan i) a Bíróság az ítéletet helyezze hatályon kívül, amennyiben az megállapítja, hogy a fellebbezőnek az 1992. január 31-től 1993. október 30-ig tartó időszakban a jogsértésben való részvétele nem évült el, ii) a (módosított) határozatot (a fellebbezőt érintő részében) semmisítse meg, amennyiben az a fellebbezővel szemben az 1992. január 31. és 1993. október 30. közötti részvétele alapján kiszámított bírságot szab ki, és iii) a bírságot megfelelően csökkentse;
- a Bíróság az eljárási szabályzat 69. cikke 2. §-ának megfelelően az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Gosselin Group NV kérelmeinek alátámasztására előadja, hogy a Törvényszék megsértette az uniós jogot, mivel az általa megállapított tényállási elemeket (látszatárajánlatok és jutalékok) jogilag tévesen ármegállapodásoknak és piacfelosztó gyakorlatoknak minősítette; az ítélet e tekintetben legalábbis nincs megfelelően megindokolva.
A Gosselin Group NV másodlagosan úgy érvel, hogy a Törvényszék
- annak megítélésekor, hogy a szóban forgó gyakorlatok a tagállamok közötti kereskedelmet érzékelhetően korlátozzák-e, megsértette azon szabályt, miszerint a Bizottság köteles saját iránymutatásait követni;
a bírság megállapítása keretében annak megítélésekor, hogy fennállnak-e enyhítő körülmények, megsértette a személyes felelősség elvét, valamint azon szabályt, miszerint a Bizottság köteles saját iránymutatásait követni;
a bírság alapösszegének megállapításakor megsértette az indokolási kötelezettséget, a személyes felelősség elvét, valamint azon szabályt, miszerint a Bizottság köteles saját iránymutatásait követni. A fellebbező az első részben előadja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság hivatkozhat a bírságkiszabási iránymutatás
4 23. pontjára. A fellebbező a második részben azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a forgalom 15%-át kitevő minimális mérték fennállásából indult ki, amely főszabály szerint a súlyos versenykorlátozások esetén kiszabható bírság legalacsonyabb kiindulási mértéke. A fellebbező a harmadik részben úgy érvel, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a 17% megegyezik, vagy majdnem megegyezik a 15%-nak, és ebből arra következtetett, hogy nem kell figyelembe venni valamennyi releváns körülményt;
megsértette az 1/2003 rendelet
5 25. cikkét, amikor megállapította, hogy a Gosselin Group NV-nek a szóban forgó gyakorlatokban 1992. november 31-től 1993. október 30-ig tartó időszakban való részvétele nem évült el.