A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)
2012. május 24.(*)
„Mezőgazdaság – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap – 1257/1999/EK rendelet és 817/2004/EK rendelet – Agrár-környezetvédelmi termelési módszerekhez nyújtott támogatás – Ellenőrzések – Mezőgazdasági támogatás kedvezményezettje – A helyszíni ellenőrzés végrehajtásának megakadályozása – A több éven keresztül folyósított támogatások teljes összegének visszafizetését megkövetelő nemzeti szabályozás – Összeegyeztethetőség”
A C‑188/11. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien (Ausztria) a Bírósághoz 2011. április 20‑án érkezett, 2011. április 12‑i határozatával terjesztett elő az előtte
Peter Hehenberger
és
a Republik Österreich
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),
tagjai: J. Malenovský tanácselnök, Juhász E. és G. Arestis (előadó) bírák,
főtanácsnok: J. Mazák,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2012. március 8‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– P. Hehenberger képviseletében K. F. Lughofer Rechtsanwalt,
– az osztrák kormány képviseletében A. Posch, S. Schmid, G. Holley és D. Müller, meghatalmazotti minőségben,
– a görög kormány képviseletében I. K. Chalkias és A. E. Vasilopoulou, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében G. von Rintelen és B. Schima, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17‑i 1257/1999/EK tanácsi rendeletnek (HL L 160., 80. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 391. o.) az 1257/1999 rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29‑i 817/2004/EK rendelettel (HL L 153., 30. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 46. kötet, 87. o.) összefüggésben történő értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a P. Hehenberger mezőgazdasági termelő és az Osztrák Köztársaság között az előbbi számára az osztrák hatóságok által több éven keresztül nyújtott agrár‑környezetgazdálkodási támogatásoknak az 1257/1999 rendelet alapján történő visszafizetése tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós jog
3 Az 1257/1999 rendelet 22. cikke az „Agrár-környezetvédelem” című VI. fejezet alatt a következőket írja elő:
„A környezet védelmét és a természeti környezet megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módszerekhez (agrár-környezetvédelem) nyújtott támogatás hozzájárul a Közösség mezőgazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez.
Az ilyen támogatás elősegíti:
– a környezet védelmével és minőségének javításával, a táj és annak jellegzetességei, a természeti erőforrások, a talaj és a genetikai sokféleség védelmével és minőségének javításával összeegyeztethető, a mezőgazdasági földterületek hasznosítására irányuló módszerek alkalmazását,
– a gazdálkodás környezetbarát módon történő külterjessé tételét és az alacsony intenzitású legeltetési rendszerek keretében történő gazdálkodást,
– a veszélyeztetett, nagy természeti értéket képviselő, művelés alatt álló területek megóvását,
– a mezőgazdasági földterület tájképének és történelmi jellegzetességeinek fenntartását,
– a környezettervezés alkalmazását a gazdálkodási gyakorlatban.”
4 E rendelet 23. cikke előírja:
„(1) Támogatásban részesülnek azok a gazdálkodók, akik legalább ötéves időtartamra agrár-környezetvédelmi kötelezettséget vállalnak. Amennyiben szükséges, bizonyos kötelezettségfajtákra vonatkozóan – környezeti hatásukra tekintettel – hosszabb időtartamot kell meghatározni.
(2) Az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásnak többet kell jelentenie a helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazásánál.
E kötelezettségvállalás keretében olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyeket más támogatási intézkedések, például a piactámogatás vagy a kompenzációs támogatás, nem tudnak nyújtani.”
5 Az említett rendelet 24. cikkének szövege a következő:
„(1) Az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállaláshoz a támogatást évente kell adni, és kiszámítása a következők alapján történik:
– elmaradt bevétel,
– az adott kötelezettségvállalásból származó többletköltségek, és
– pénzügyi ösztönző nyújtásának szükségessége.
A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, nem jövedelemtermelő beruházásokat szintén figyelembe lehet venni az éves támogatás szintjének kiszámításánál.
(2) A közösségi támogatás által támogatható éves maximális összegeket a melléklet tartalmazza. Ezen összegek alapja a mezőgazdasági üzemnek az a része, amelyre agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalás vonatkozik.”
6 A 817/2004 rendelet II. fejezetének „Kérelmek, ellenőrzések és szankciók” című 6. szakaszában található 67. cikke kimondja:
„(1) A programban való részvételre irányuló kezdeti kérelmeket és a későbbi kifizetés iránti kérelmeket oly módon kell ellenőrizni, amely biztosítja a támogatás feltételeinek való megfelelés hatékony ellenőrzését.
A tagállamok meghatározzák az egyes támogatási intézkedések vizsgálatára alkalmas módszereket és eszközöket, valamint az ellenőrzések által érintett személyeket.
A tagállamok szükség szerint igénybe veszik az 1782/2003/EK rendelettel bevezetett integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert.
(2) Az ellenőrzés adminisztratív és helyszíni ellenőrzésből áll.”
7 A 817/2004 rendelet 69. cikke előírja:
„A helyszíni ellenőrzést a 2419/2001/EK rendelet III. címében foglaltaknak megfelelően kell végezni. Ez az ellenőrzés évente a kedvezményezettek legalább 5%‑át és a programozási dokumentumokban meghatározott összes különböző típusú vidékfejlesztési intézkedést érinti. […]
Helyszíni ellenőrzések az egyes vidékfejlesztési intézkedésekben rejlő kockázatok elemzése alapján az egész év folyamán zajlanak. Az 1257/1999/EK rendelet II. címének I., VII., VIII. és IX. fejezeteiben foglalt beruházási támogatási intézkedések vonatkozásában a tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a helyszíni ellenőrzés csak a megvalósítás alatt álló projekteket érinti.
Az ellenőrzés a kedvezményezettnek minden olyan kötelezettségvállalására és kötelezettségére kiterjed, amely a látogatás alkalmával ellenőrizhető.”
8 A 817/2004 rendelet 71. cikke (2) bekezdésének szövege a következő:
„Jogosulatlan kifizetés esetén az adott vidékfejlesztési intézkedés érintett egyéni kedvezményezettje a 2419/2001/EK rendelet 49. cikkének megfelelően köteles visszafizetni az összeget.”
9 A 817/2004 rendelet 73. cikke kimondja:
„A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok érvényesítése érdekében. Az előírt szankciókra vonatkozóan követelmény a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó erő.”
10 A 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11‑i 2419/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 327., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 34. kötet, 308. o.) „Ellenőrzések” című III. címe alatt található 17. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) A helyszíni ellenőrzéseket előzetes bejelentés nélkül kell végrehajtani. A legszükségesebbekre korlátozódó előzetes értesítés azonban megadható, ha az ellenőrzés célját nem veszélyezteti. Az ilyen értesítés, a teljes mértékben indokolt esetek kivételével, nem történhet az ellenőrzés előtti 48 órás időtartamot megelőzően.
(2) Ahol alkalmazható, az ebben a rendeletben említett helyszíni ellenőrzéseket és bármely más, a közösségi szabályokban előírt ellenőrzéseket egyszerre kell végrehajtani.
(3) Az érintett kérelmet vagy kérelmeket el kell utasítani, ha a mezőgazdasági termelő vagy képviselője megakadályozza a helyszíni ellenőrzés végrehajtását.”
11 A 2419/2001 rendeletet hatályon kívül helyezte a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21‑i 796/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 141., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 44. kötet, 243. o.). A 796/2004 rendelet értelmében azt a 2005. január 1‑jétől kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal kapcsolatos támogatási kérelmekre kell alkalmazni, és a 2419/2001 rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni.
12 A 796/2004 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése, amely felváltotta a 2419/2001 rendelet 17. cikkének (3) bekezdését, a következőképpen szól:
„Az érintett támogatási kérelmet elutasítják, ha a mezőgazdasági termelő vagy képviselője megakadályozza a helyszíni ellenőrzés lefolytatását.”
A nemzeti szabályozás
13 Az 1257/1999 rendeletnek megfelelően az illetékes osztrák minisztérium elfogadta a környezetvédelmi követelményekkel és a természeti környezet megőrzésével összeegyeztethető külterjes mezőgazdaság támogatására vonatkozó osztrák programról szóló különleges irányelvet (ÖPUL 2000) (a továbbiakban: ÖPUL 2000). Az ÖPUL 2000 az utóbbi rendelet értelmében vett agrár‑környezetvédelmi intézkedéseket tartalmaz, amelyek közül a kedvezményezettnek az első támogatási kérelmében kell választania, és amelyeknek az általa az Osztrák Köztársaság területén történő végrehajtásához az Európai Unió által társfinanszírozott területalapú támogatásra jogosult.
14 A számos melléklettel bíró ÖPUL 2000 egy, különösen a program különböző részeire vonatkozó közös támogatásnyújtási feltételeket, a támogatás kifizetését, az ellenőrzési rendszert és a támogatásnyújtási feltételek megszegése esetén elrendelt visszafizetést szabályozó általános részt, valamint egy, a támogatás nyújtásának különös feltételeit tartalmazó részt tartalmaz. Az ÖPUL 2000 az osztrák jogban nem minősül absztrakt és általános érvényű szabálynak, hanem azt a szerződéskötéskor szerződéses feltételként alkalmazzák.
15 Közelebbről, az ÖPUL 2000 1.4.4 pontja értelmében – az 1257/99 rendelet 23. cikke alapján – a kérelmező az első kérelem benyújtásával a kérelmezett intézkedés tekintetében kötelezettséget vállal arra, hogy az érintett területeket öt éven keresztül a támogatási feltételeknek megfelelően műveli, illetve gondozza, és az ezen időszakra vonatkozó valamennyi egyéb támogatási feltételt teljesíti.
16 Az ÖPUL 2000 1.9 pontja az ellenőrzési rendszert szabályozza, amely értelmében az ellenőrző szervek beléphetnek valamennyi megművelt földterületre, a kérelmező pedig köteles a felsorolt ellenőrzési intézkedések végrehajtását lehetővé tenni.
17 Az ÖPUL 2000 1.10 pontjának megfelelően a támogatást kérelmező köteles a nyújtott támogatást visszafizetni, illetve elveszti a jóváhagyott, de még ki nem fizetett támogatások kifizetéséhez való jogát, ha nem tartották be az előírt kötelezettségeket, nem teljesítették az ÖPUL 2000‑ben vagy a kötelezettségvállalási nyilatkozatban rögzített feltételeket, illetve ha a támogatást kérelmező nem biztosította az ellenőrző szervek számára a teljes megművelt földterületre történő belépést. E pont előírja továbbá, hogy az ötéves kötelezettség be nem tartása esetén vissza kell fizetni a kötelezettségvállalási időszak folyamán már folyósított támogatási összeget.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
18 P. Hehenberger 2000. szeptember 11‑i kérelmével első alkalommal kérte az ÖPUL 2000 alapján agrár‑környezetvédelmi támogatások nyújtását az Osztrák Köztársaság nevében és számlájára eljáró osztrák kifizető szervtől.
19 E kérelmében P. Hehenberger aláírt egy kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot, amelyben az ÖPUL 2000 1.4.4 pontjának megfelelően 2001. január 1‑jétől öt éven keresztül az ÖPUL 2000 szerinti bizonyos agrár‑környezetvédelmi intézkedések végrehajtását vállalta. Ezen, az ÖPUL 2000‑re kifejezetten utaló kötelezettségvállalási nyilatkozat aláírásával P. Hehenberger arra is kötelezettséget vállalt, hogy tiszteletben tartja az ÖPUL 2000‑et, amely tehát az e szervvel aláírt valamennyi támogatási szerződés szerves részét képezte. Később ezt az ötéves kötelezettségvállalást egy évvel, 2006. december 31‑ig meghosszabbították.
20 Az említett kötelezettségvállalás és a P. Hehenberger által évente előterjesztett kifizetési kérelmek alapján az osztrák kifizető szerv a 2001–2005. évekre folyósította számára az érintett agrár‑környezetvédelmi támogatásokat. A 2005. év tekintetében a támogatásra vonatkozó éves kérelmet 2005. április 22‑én terjesztették elő.
21 2005. szeptember 12‑én az illetékes ellenőrző szervek helyszíni ellenőrzés keretében fel kívánták mérni az érintett területet az ÖPUL 2000 1.9 pontja alapján. P. Hehenberger azonban megtagadta az e területekre történő bejutást, amivel megakadályozta ezen ellenőrzés végrehajtását.
22 2006. október 9‑i levelében az osztrák kifizető szerv arról tájékoztatta P. Hehenbergert, hogy az ÖPUL 2000 szerinti agrár‑környezetvédelmi támogatásokat a 2006. évre vonatkozóan nem fogják kifizetni a részére, mivel e támogatások újabb egy évre történő nyújtása az ÖPUL 2000 szerinti ötéves kötelezettségvállalás betartását feltételezi.
23 A 2007. február 27‑i levelében az osztrák kifizető szerv azt kifogásolta P. Hehenbergerrel szemben, hogy megakadályozta a 2005. szeptember 12‑i helyszíni ellenőrzés végrehajtását. E szerv ezért az ÖPUL 2000 1.10 pontjának megfelelően a P. Hehenberger által előzetesen aláírt kötelezettségvállalási időszaknak megfelelő 2001–2005. évek vonatkozásában az ÖPUL 2000 alapján részére nyújtott támogatás teljes összegének visszafizetését követelte.
24 P. Hehenberger ezt követően a Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien előtt benyújtott keresettel megtámadta e visszafizetést elrendelő határozatot. Lényegében arra hivatkozott, hogy a több éve nyújtott támogatás visszafizetésének elrendeléséből álló szankció aránytalan. Az Osztrák Köztársaság a kereset elutasítását kéri.
25 A kérdést előterjesztő bíróság szerint nyilvánvaló, hogy P. Hehenberger megtagadta az érintett területekre való bejutást, amivel megakadályozta a helyszíni ellenőrzés végrehajtását. Ennélfogva e bíróság álláspontja szerint az említett keresetet az ÖPUL 2000‑re, valamint az alapeljárás felei által annak alapján kötött támogatási szerződésekre tekintettel el kell utasítani, mivel az Osztrák Köztársaság az alapügy körülményei között jogosult az említett visszafizetés elrendelésére.
26 E bíróságnak mindazonáltal kétségei vannak az 1257/1999 rendeletnek a 817/2004 rendelettel összefüggésben való értelmezésével kapcsolatban. E bíróság különösen azt a kérdést veti fel, hogy az ÖPUL 2000 1.10 pontjában előírt ezen különösen szigorú szankció összeegyeztethető‑e az 1257/1999 rendelet céljával, amely alapvetően a mezőgazdasági földterületek és a vidék megóvására, valamint annak fenntartható megművelésére irányul.
27 E körülmények között a Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„Ellentétes‑e a[…] 817/2004[…] rendelettel […] összefüggésben értelmezett […] 1257/1999[…] rendelettel […] a támogatásnyújtó olyan szabályozása, amelynek értelmében a helyszíni ellenőrzés (területmérés) akadályozása esetén a támogatott személynek az agrár‑környezetvédelmi intézkedés keretében a kötelezettségvállalási időszak folyamán már biztosított valamennyi támogatási összeget vissza kell fizetnie akkor is, ha azt már több évre elismerték és kifizették?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
28 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 817/2004 rendelettel összefüggésben értelmezett 1257/1999 rendelettel ellentétes‑e az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az érintett földterület helyszíni ellenőrzésének a támogatásban részesülő mezőgazdasági termelő általi megakadályozása esetén az ez utóbbinak az agrár‑környezetvédelmi intézkedés keretében a kötelezettségvállalási időszak folyamán már biztosított valamennyi támogatási összeget vissza kell fizetnie akkor is, ha azt már több évre kifizették.
29 Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy sem az 1257/1999 rendelet, sem a 817/2004 rendelet nem tartalmaz kifejezetten olyan rendelkezést, amellyel ellentétes lenne az ilyen szabályozás.
30 Az 1257/1999 rendelet 22–24. cikke határozza meg a többek között a természeti környezet megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módszerekhez nyújtott támogatás odaítélésének általános feltételeit. E rendelkezésekből következik, hogy az agrár‑környezetvédelmi intézkedéseket az érintett gazdálkodók általi, a környezetet tiszteletben tartó termelés folytatására irányuló, ötéves időtartamra szóló kötelezettségvállalás jellemzi. A legalább ötéves időtartamra szóló agrár‑környezetvédelmi kötelezettségvállalások ellentételezéseként az állam évente nyújt támogatást az elmaradt bevétel vagy az ebből származó többletköltségek függvényében (lásd a C‑241/07. sz. JK Otsa Talu ügyben 2009. június 4‑én hozott ítélet [EBHT 2009., I‑4323. o.] 36. pontját).
31 A mezőgazdasági termelési módszerekhez nyújtott ezen többéves támogatás ellenőrzési rendszerével kapcsolatban a 817/2004 rendelet 67. cikke előírja, hogy a programban való részvételre irányuló kezdeti kérelmeket és a későbbi kifizetés iránti kérelmeket oly módon kell ellenőrizni, amely biztosítja a támogatás feltételeinek való megfelelés hatékony ellenőrzését. E rendelet 69. cikke emellett kimondja, hogy a helyszíni a kedvezményezettnek minden olyan kötelezettségvállalására és kötelezettségére kiterjed, amely a látogatás alkalmával ellenőrizhető.
32 E 69. cikk emellett hangsúlyozza, hogy e helyszíni ellenőrzéseket a 2419/2001 rendelet III. címében foglaltaknak megfelelően kell végezni. Az ezen „Ellenőrzések” elnevezésű cím alatt található 17. cikk (3) bekezdése – amelyet a 796/2004 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése váltott fel, amelynek a tartalma lényegében megfelel az említett 17. cikk (3) bekezdésének – írja elő a helyszíni ellenőrzések megakadályozásához fűződő jogkövetkezményeket. E rendelkezések így kifejezetten előírják, hogy az érintett kérelmeket el kell utasítani, ha a mezőgazdasági termelő vagy képviselője megakadályozza a helyszíni ellenőrzés végrehajtását.
33 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bíróság a C‑536/09. sz. Omejc‑ügyben 2011. június 16‑án hozott ítéletében (EBHT 2011., I‑5367. o.) értelmezte a 796/2007 rendelet 23. cikkének (2) bekezdését. Ezen ítélet 27. pontjában a Bíróság hangsúlyozta az ellenőrzések fontosságát, és kimondta, hogy a megvalósulásuk megakadályozása szükségképpen jelentős jogi következményeket von maga után, például az érintett támogatási kérelem elutasítását.
34 Ezen elutasítás a 817/2004 rendelet 67. cikkében megkövetelt, a támogatás feltételeinek való megfelelésre irányuló hatékony ellenőrzés ellehetetlenítésének jogkövetkezménye. A többéves kötelezettségvállalással jellemezhető agrár‑környezetvédelmi támogatásokat illetően e támogatási feltételeknek nem csak abban az évben kell teljesülniük, amikor a helyszíni ellenőrzést végzik, hanem a támogatással érintett kötelezettségvállalási időszak teljes ideje alatt, így, amint e rendelet 69. cikke is előírja, az említett támogatásokkal kapcsolatos helyszíni ellenőrzések valamennyi kötelezettségre kiterjednek. Az ilyen ellenőrzés végrehajtását ellehetetlenítő mezőgazdasági termelő viselkedése ennélfogva megakadályozza annak ellenőrzését, hogy az említett feltételek teljesülnek‑e a kötelezettségvállalási időszak teljes időtartama alatt.
35 Következésképpen a többéves agrár‑környezetvédelmi intézkedéseket illetően, amennyiben az agrár‑környezetvédelmi támogatás kedvezményezettje megakadályozza a helyszíni ellenőrzést, ami által nem ellenőrizhető, hogy a teljes kötelezettségvállalási időszak alatt teljesültek‑e az említett támogatás nyújtásának feltételei, az érintett agrár‑környezetvédelmi támogatási kérelmeket a 2419/2001 rendelet 17. cikke (3) bekezdésének és a 796/2004 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének megfelelően el kell utasítani. Az e rendelkezések értelmében vett kérelmek tehát magukban foglalják valamennyi olyan kérelmet, amely az említett, a kedvezményezett által megvalósítani vállalt agrár‑környezetvédelmi projekt teljes időtartama alatt betartandó, és a helyszíni ellenőrzés tárgyát képező támogatásnyújtási feltételekre utal.
36 Ennélfogva, amint a 817/2004 rendelet 71. cikkének (2) bekezdéséből következik, az említett kedvezményezett köteles visszafizetni az elutasított kérelmekhez kapcsolódóan már kifizetett agrár-környezetvédelmi támogatások teljes összegét.
37 Emellett azt is meg kell állapítani, hogy amikor az uniós jogalkotó valamely támogatás nyújtásához támogathatósági feltételeket határoz meg, az e feltételek valamelyikének be nem tartásából eredő kizárás nem szankció, hanem csupán a jog által előírt feltételek be nem tartásának az egyszerű következménye (lásd ebben az értelemben a C‑171/03. sz., Toeters és Verberk ügyben 2004. november 11‑én hozott ítélet [EBHT 2004., I‑10945. o.] 47. pontját, valamint a C‑45/05. sz. Maatschap Schonewille-Prins ügyben 2007. május 24‑én hozott ítélet [EBHT 2007., I‑3997. o.] 47. pontját). Valamely támogatási kérelemnek a támogatásnyújtási feltételek ellenőrzésének a mezőgazdasági termelő helyszíni ellenőrzést megakadályozó magatartásával történő ellehetetlenítése miatti elutasítása ugyanígy nem tekinthető szankciónak, és ezért arra a 817/2004 rendelet 73. cikke alkalmazandó.
38 A fenti megfontolásokra tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 817/2004 rendelettel összefüggésben értelmezett 1257/1999 rendelettel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az érintett földterület helyszíni ellenőrzésének a támogatásban részesülő mezőgazdasági termelő általi megakadályozása esetén az ez utóbbinak az agrár‑környezetvédelmi intézkedés keretében a kötelezettségvállalási időszak folyamán már biztosított valamennyi támogatási összeget vissza kell fizetnie akkor is, ha azt már több évre kifizették.
A költségekről
39 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:
Az 1257/1999 rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29‑i 817/2004/EK rendelettel összefüggésben értelmezett, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17‑i 1257/1999/EK tanácsi rendelettel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az érintett földterület helyszíni ellenőrzésének a támogatásban részesülő mezőgazdasági termelő általi megakadályozása esetén az ez utóbbinak az agrár‑környezetvédelmi intézkedés keretében a kötelezettségvállalási időszak folyamán már biztosított valamennyi támogatási összeget vissza kell fizetnie akkor is, ha azt már több évre kifizették.
Aláírások