A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2010. március 18.(*)
„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Kör alakú promóciós terméket ábrázoló, lajstromozott formatervezési minta – Korábbi formatervezési minta – Megsemmisítési ok – Ütközés – Az eltérő összbenyomás hiánya – Az ütközés fogalma – Szóban forgó termék – A szerző alkotói szabadságfoka – Tájékozott használó – A 6/2002/EK rendelet 10. cikke és 25. cikke (1) bekezdésének d) pontja”
A T‑9/07. sz. ügyben,
a Grupo Promer Mon Graphic, SA (székhelye: Sabadell [Spanyolország], képviseli R. Almaraz Palmero ügyvéd)
felperesnek
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: A. Folliard‑Monguiral, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó a Törvényszék előtti eljárásban:
a PepsiCo, Inc. (székhelye: New York, New York [Egyesült Államok], képviselik: E. Armijo Chávarri és A. Castán Pérez‑Gómez ügyvédek),
az OHIM harmadik fellebbezési tanácsának a Groupo Promer Mon Graphic, SA és a PepsiCo, Inc. közötti megsemmisítési eljárásra vonatkozó, 2006. október 27‑i határozatával (R 1001/2005‑3. sz. ügy) szemben benyújtott kereset tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács),
tagjai: M. Vilaras elnök, M. Prek és V. M. Ciucă (előadó) bírák,
hivatalvezető: J. Palacio González főtanácsos,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2007. január 9‑én benyújtott keresetlevélre,
tekintettel az OHIM‑nak a Törvényszék Hivatalához 2007. április 27‑én benyújtott válaszbeadványára,
tekintettel a beavatkozónak a Törvényszék Hivatalához 2007. április 30‑án benyújtott válaszbeadványára,
a 2009. július 8‑i tárgyalást követően,
meghozta a következő
Ítéletet
Jogi háttér
1. A 6/2002/EK rendelet
1 A közösségi formatervezési mintákra vonatkozó szabályokat a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) tartalmazza.
2 A 6/2002/EK rendelet 3. cikkének a) pontja a következőképpen rendelkezik:
„E rendelet alkalmazásában:
a) »formatervezési minta« a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek.”
3 A 6/2002 rendelet 10. cikke szerint:
„(1) A közösségi formatervezésiminta-oltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.
(2) Az oltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.”
4 A 6/2002 rendelet 25. cikkének a tényállás időpontjában hatályos változata a következőket írja elő:
(1) A közösségi formatervezésiminta-oltalmat csak a következő okokból lehet megsemmisíteni:
a) ha a minta nem felel meg a 3. cikk a) pontjában foglalt meghatározásnak;
b) ha a minta nem felel meg a 4–9. cikkben foglalt követelményeknek;
c) ha bírósági határozat értelmében a közösségi formatervezésiminta-oltalmat nem annak adták meg, akit az a 14. cikk szerint megillet;
d) ha a közösségi formatervezési minta ütközik a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség időpontját – követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre az említett napot megelőzően adtak lajstromozott közösségi mintaoltalmat, vagy az ilyen minta bejelentésével, illetve valamely tagállamban lajstromozott korábbi mintával vagy annak bejelentésével;
e) ha egy későbbi formatervezési mintában megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használnak, és az arra vonatkozó közösségi jog vagy a tagállam joga a megjelölés jogosultját felhatalmazza az ilyen használat megtiltására;
f) ha a formatervezési minta valamely tagállam szerzői joga alapján oltalom alatt álló művet jogosulatlan használ;
g) ha a formatervezési minta az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (a továbbiakban »Párizsi Egyezmény«) 6ter cikkében felsorolt bármelyik elemet, vagy a 6ter cikkben nem szabályozott olyan jelvényt, jelképet és címert jogosulatlanul használ, amelyhez az érintett tagállamban különösen fontos közérdek fűződik.
[…]
(3) Az (1) bekezdés d), e) és f) pontjában említett okokra csak a korábbi jog bejelentője vagy jogosultja hivatkozhat.
[…]”
5 A 6/2002 rendelet 36. cikke a következőképpen rendelkezik:
„[…]
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell továbbá azoknak a termékeknek a megjelölését, amelyekben a bejelentő szerint a formatervezési minta megtestesülne, illetve amelyekre a formatervezési mintát alkalmaznák.
[…]
(6) A (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) és d) pontjában említett adatokban szereplő információ nem érinti magának a formatervezésiminta-oltalomnak a terjedelmét.
6 A 6/2002 rendelet 43. cikke értelmében „a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napjának […] a 25. cikk (1) bekezdésének d) pontja […] szempontjából az elsőbbség napja számít”.
7 A 6/2002 rendelet 52. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a] 25. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésére figyelemmel bármely természetes vagy jogi személy, valamint az erre felhatalmazott állami szerv kérheti [az OHIM‑tól] a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítését”.
8 A 6/2002 rendelet 61. cikkének (1) bekezdése alapján „[a] fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai a Bíróság előtt keresettel támadhatók meg”.
9 A 6/2002 rendelet 62. cikkének első mondata értelmében „[az OHIM] határozatait indokolni kell”.
2. A 98/71/EK irányelv
10 A formatervezési minták oltalmáról szóló, 1998. október 13‑i 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 289., 28. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 21. kötet, 120. o.) 1. cikkének a) pontja a következőképpen rendelkezik:
„Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
a) »formatervezési minta« valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek.”
11 A 98/71 irányelv 9. cikke értelmében:
„(1) A mintaoltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.
(2) A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.”
A jogvita előzményei
12 2003. szeptember 9‑én a beavatkozó, a PepsiCo, Inc. a 6/2002 rendelet alapján közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM). A bejelentés során a 2003. július 23‑án bejelentett és 2003. november 16‑án közzétett 157156. lajstromszámú spanyol formatervezési minta elsőbbségét igényelték.
13 A formatervezési mintát a 74463‑0001. számon, a következő termékek vonatkozásában lajstromozták: „promóciós játékcikkek”. Ábrázolása az alábbiaknak felel meg:
14 2004. február 4‑én a felperes, a Grupo Promer Mon‑Graphic, SA, a 6/2002 rendelet 52. cikke alapján a 74463‑0001. lajstromszámú formatervezésiminta-oltalom (a továbbiakban: vitatott formatervezésiminta-oltalom) megsemmisítését kérte.
15 A megsemmisítési kérelem az 53186‑0001. lajstromszámú közösségi formatervezésiminta-oltalom (a továbbiakban: korábbi formatervezésiminta-oltalom) alapult, amelynek bejelentési napja 2003. július 17., és amely vonatkozásában a 2003. július 8‑án bejelentett és 2003. november 1‑jén közzétett 157098. lajstromszámú spanyol formatervezésiminta-oltalom elsőbbségét igényelték. A korábbi formatervezési mintát a következő termék vonatkozásában lajstromozták: „fémlemez játékokhoz”. Ábrázolása az alábbiaknak felel meg:
16 A megsemmisítési kérelmet a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a vitatott formatervezésiminta-oltalom újdonságának és egyéni jellegének hiányával, valamint az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében korábbi mintaoltalom fennállásával indokolták.
17 2005. június 20‑án az OHIM megsemmisítési osztálya a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján megsemmisítette a vitatott formatervezésiminta-oltalmat.
18 2005. augusztus 18‑án a beavatkozó a 6/2002 rendelet 55–60. cikke alapján megfellebbezte az OHIM előtt a megsemmisítési osztály határozatát.
19 2006. október 27‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az OHIM harmadik fellebbezési tanácsa hatályon kívül helyezte a megsemmisítési osztály határozatát és elutasította a megsemmisítési kérelmet. A fellebbezési tanács elutasította a felperesnek a beavatkozó rosszhiszeműségére alapított érvét, majd lényegében azt állapította meg, hogy a vitatott formatervezésiminta-oltalom nem ütközik a felperes korábbi mintaoltalmával, és hogy ezért a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltételek nem teljesülnek. E tekintetben a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy a szóban forgó formatervezésiminta-oltalomhoz kapcsolódó termékek a promóciós cikkek sajátos kategóriájába, az ún. „tazo” vagy „rapper” nevű termékek (játékkorongok) körébe tartoznak, és ennélfogva az ilyen promóciós cikkek kitalálójának alkotói szabadsága „szigorúan korlátozott”. A fellebbezési tanács ebből azt a következtetést vonta le, hogy a szóban forgó formatervezési mintákon oldalról látható eltérés elegendő ahhoz, hogy a tájékozott használóban eltérő összbenyomást alakítsanak ki.
Eljárás és a felek kérelmei
20 A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;
– az OHIM‑ot és a beavatkozót kötelezze a Törvényszék és a harmadik fellebbezési tanács előtt felmerült költségek viselésére.
21 Az OHIM és a beavatkozó azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
1. Az első ízben a Törvényszék elé terjesztett iratokról
22 Az OHIM és a beavatkozó vitatják a keresetlevél 6–9. sz. mellékletében szereplő dokumentumok elfogadhatóságát, amelyeket az eljárás korábbi szakaszában nem terjesztettek elő. A 6. sz. melléklet az OHIM honlapjáról vett kivonatokat tartalmaz, amelyek két, 2004. március 9‑én közzétett, hatszögletű játékérmét ábrázoló formatervezésiminta-oltalomra vonatkoznak. A 7. sz. melléklet a felperes és egy másik társaság közötti magánjellegű megállapodás részleges másolatát tartalmazza. A 8. sz. melléklet a „pog” és a „tazo” nevű termékekre vonatkozó információkat tartalmazó internetes oldal kivonatait tartalmazza. A 9. sz. melléklet a felperes „BEYBLADETM SPINNERS” nevű terméksorozatát ismertető dokumentum.
23 A Törvényszék által feltett kérdésre válaszul a felperes megerősítette, hogy a 6–9. sz. mellékletet első ízben a Törvényszék előtt nyújtotta be, ám kifejtette azt is, hogy ezeket a dokumentumokat a megtámadott határozat indokolására és rendelkező részére tekintettel terjesztette elő.
24 Ezen, első ízben a Törvényszék előtt benyújtott dokumentumokat nem lehet tekintetbe venni. Ugyanis a 6/2002 rendelet 61. cikke értelmében a Törvényszékhez benyújtott keresetek az OHIM fellebbezési tanácsai által hozott határozatok jogszerűségének vizsgálatára irányulnak, így a Törvényszéknek nem az a feladata, hogy az első ízben előtte benyújtott bizonyítékok fényében újból megvizsgálja a tényállási elemeket. A fenti dokumentumokat el kell tehát utasítani, anélkül hogy szükséges lenne azok bizonyítóerejének vizsgálata (lásd analógia útján a Tövényszék T‑346/04. sz., Sadas kontra OHIM – LTJ Diffusion [ARTHUR ET FELICIE] ügyben 2005. november 24‑én hozott ítéletének [EBHT 2005., II‑4891. o.] 19. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
25 Ezt a megállapítást nem kérdőjelezi meg a felperesnek a tárgyaláson előadott azon érve sem, miszerint az említett dokumentumokat a megtámadott határozat rendelkező részében foglaltakra tekintettel terjesztette elő.
2. Az ügy érdeméről
26 A felperes három jogalapot terjeszt elő: az első jogalapot a beavatkozó rosszhiszeműségére és arra alapítja, hogy a megtámadott határozat megszorítóan értelmezte a 6/2002 rendeletet; a második jogalapot arra alapítja, hogy a vitatott formatervezésiminta-oltalom nem tartalmaz újdonságot; a harmadik jogalapot pedig a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése d) pontjának megsértésére alapítja.
A beavatkozó rosszhiszeműségére és arra alapított jogalapról, hogy a megtámadott határozat megszorítóan értelmezte a 6/2002 rendeletet
27 A felperes vitatja a megtámadott határozatot, mivel az szerinte megszorítóan értelmezte a 6/2002 rendeletet és nem vette figyelembe a beavatkozó rosszhiszeműségét. A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy korábbi formatervezési mintája kereskedelmi tárgyalások során, egy 2003. február 21‑i levél révén „magán‑ és bizalmas jelleggel” a beavatkozó számára „hozzáférhetővé vált”, és hogy a korábbi formatervezési minta alaprajzának másolata jelenik meg a később bejelentett, vitatott formatervezési mintában. Ezért a korábbi formatervezési minta nyilvánosságra jutása időpontjának a nyilvánosságra hozatal bekövetkeztének véletlenszerűsége miatt csekély jelentősége van, és a jelen ügyben csak az számít, hogy a korábbi formatervezési mintát a vitatott formatervezési mintát megelőzően jelentették‑e be, és hogy az elsőbbség időpontja korábbi‑e.
28 Az OHIM és a beavatkozó vitatja a felperes érveit.
29 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 25. pontjában úgy ítélte meg, hogy a vitatott formatervezésiminta-oltalom jogosultja rosszhiszeműségének nincsen jelentősége, mivel nem az a kérdés, hogy a szóban forgó formatervezési minták közül az egyiket a másikról másolták‑e, hanem hogy ugyanolyan összbenyomást keltenek‑e.
30 A Törvényszék rámutat arra, hogy a 6/2002 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése állapítja meg a közösségi formatervezésiminta-oltalmakkal szembeni megsemmisítési okokat. Ezt a felsorolást kimerítő jellegűnek kell tekinteni, mivel az említett cikk úgy rendelkezik, hogy a közösségi formatervezésiminta-oltalmat csak az ott megállapított okokból lehet megsemmisíteni. Márpedig meg kell állapítani, hogy ebben a felsorolásban nem szerepel a vitatott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának rosszhiszeműsége.
31 Másfelől emlékeztetni kell arra, hogy a felperes megsemmisítési kérelmében a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a vitatott formatervezésiminta-oltalom újdonságának és egyéni jellegének hiányára, valamint az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében korábbi mintaoltalom fennállására hivatkozott. Ezért a megsemmisítési okok vizsgálata keretében azt kell megállapítani, hogy a beavatkozó állítólagos rosszhiszeműségének nincsen jelentősége, mivel nem a vitatott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának magatartásáról kell itt nyilatkozni.
32 Végül a felperes állításaival ellentétben a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése b) és d) pontja alkalmazási feltételének a megsemmisítési kérelem alátámasztásául hivatkozott formatervezési minta nyilvánosságra jutásának időpontja minősül. Márpedig a felperes szerint a korábbi formatervezési minta egy 2003. február 21‑én kelt levél révén „magán‑ és bizalmas jelleggel” „hozzáférhetővé vált” a beavatkozó számára, és 2003. november 1‑jén került nyilvánosságra. Ezért azt kell megállapítani, hogy az említett formatervezési minta nem került nyilvánosságra 2003. február 21‑én, és erre a „hozzáférhetővé válásra” nem lehet a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése b) és d) pontjának alkalmazására tekintettel hivatkozni.
33 Következésképpen el kell utasítani a beavatkozó rosszhiszeműségére és a 6/2002 rendelet megszorító értelmezésére alapított jogalapot.
34 Ezt követően a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése d) pontjának megsértésére alapított jogalapot kell megvizsgálni.
A 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése d) pontjának megsértésére alapított jogalapról
A felek érvei
35 Elsőként a felperes azt adja elő, hogy a „tazo”, illetve a „rapper” nevű termékek nem alkotnak önálló termékkategóriát, hanem a promóciós játékcikkek kategóriájába tartoznak. A felperes kifogásolja, hogy a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 16–18. pontjában „tazo”, „pog”, illetve „rapper” néven ismert termékekre hivatkozott, mintha ugyanazon termékekről lenne szó, és úgy vélte, hogy a „tazo” szó az angol „rapper” szó spanyol fordítása. Pedig az 1920‑as évekből származó „pog” egy igen lapos, kétdimenziós kartonpapír érme, amelyet nagyon nehéz megmozdítani vagy megforgatni. A „rapper”‑nek viszont fémfelülete van, ezért könnyű megmozdítani és megforgatni. Az 1994–1998‑ban megalkotott „pog”‑okhoz és „tazo”‑khoz képest a „rapper”‑ek középső részük és fémösszetételük miatt igen eltérőek, és másképpen lehet játszani velük.
36 Másodszor, a felperes a promóciós játékcikkek kategóriájára hivatkozva vitatja a megtámadott határozat 20. pontjában foglalt azon megállapítást, amely szerint a szerző alkotói szabadsága a vitatott formatervezési minta kialakításában „szigorúan korlátozott”.
37 Harmadszor, a tájékozott használó körülbelül 5–10 éves gyermekeket jelent, nem pedig marketingigazgatót, ahogyan az a megtámadott határozat 16. pontjában szerepel. Az élelmiszeriparban a marketingigazgató nem végső felhasználó, és az egyszerű felhasználónál nagyobb szakértelemmel rendelkezik.
38 Negyedszer, a szóban forgó formatervezési minták ugyanolyan összbenyomást keltenek, mivel a megtámadott határozat 22. és 24. pontjában foglalt elemzéstől eltérően a szóban forgó formatervezési mintákon oldalról látható különbségek nem szembeötlőek; az eltérések felfedezéséhez különösen meg kell figyelni és alaposan meg kell vizsgálni a korongot. A felperes viszont kétli, hogy a gyermekek nagyon figyelmesen vizsgálnák a korongot oldalról azért, hogy észrevegyék a köztük lévő különbségeket.
39 Az OHIM először is azt állítja, hogy a feleknek kell információt szolgáltatni a szóban forgó termékek konkrét jellegéről, az érintett piac sajátosságairól és arról, hogy ezen a piacon a tájékozott használó hogyan észleli a formatervezési mintát. A fellebbezési tanács előtt a beavatkozó által a szóban forgó termékről közölt információk alapján „hamar kiderült”, hogy a „pog” egy sajátos termékkategóriát alkot, amelynek sajátos piaca van, és amelynek sajátos felhasználási módját befolyásolja a formája és jellemzői. A megtámadott határozat 17. pontjára hivatkozva az OHIM azt állítja, hogy a beavatkozó így bizonyította azt, hogy a tájékozott használó ismeri a kerek és lapos formájú játékérméket, amelyeket – különösen az élelmiszeripari ágazatban – adott esetben promóciós cikként osztanak szét.
40 Másodszor, az OHIM emlékeztet arra, hogy a megtámadott határozat 20. pontja szerint a felek által a fellebbezési tanács előtt bemutatott „pog”‑ok mindegyike lapos, műanyag vagy kartonpapír korongokból áll, amelyeken nyomtatott képek láthatók, és amelyek kiemelkedő középső része hangot ad, ha megnyomjuk a „pog” közepét. Az OHIM hozzáteszi ehhez, hogy korong e kiemelkedő középső részének fémből kell lennie ahhoz, hogy hangot adjon, hogy a kiemelkedő középső rész miatt nőhet annak esélye, hogy a korong felfordul, és ezzel szerepet kap a véletlen is a játékban, és hogy a formájának egyszerűnek kell lennie, különben eltorzulna a „pog”‑ot fedő kép. Biztonsági okokból a széleket le kell kerekíteni, és a kiemelkedő középső felület nem lehet magasabban a peremnél, hogy a „pog”‑okat fel lehessen tornyozni. Ezért indokolt volt a fellebbezési tanács azon megállapítása, miszerint a szerző alkotói szabadsága e követelmények miatt korlátozott. Végül az OHIM hozzáfűzi, hogy a megtámadott határozat 24. pontjában foglalt megállapítás megalapozott, ha a Törvényszék egyetért azzal, hogy a korábbi formatervezésiminta-oltalom elsőbbségének időpontjában a tájékozott használó azt várta el az ilyen „pog”‑tól vagy az ebbe a sajátos termékkategóriába tartozó bármely más terméktől, hogy korong alakú legyen, mivel ez a kérdéses ipari ágazatban uralkodó szabvány.
41 Harmadszor, a tájékozott használó jól informált, tehát figyelmes, és rendelkezik bizonyos fokú ismerettel a formatervezési mintákkal, valamint a termékre vonatkozóan az érintett piacon tapasztalható irányzatokkal kapcsolatban. A kérdéses terméknek azonban sem szerzője, sem pedig gyártója. Lehetősége van többek között közvetlenül összehasonlítani a szóban forgó formatervezési mintákat. Az OHIM a felperes érvére válaszul kijelenti, hogy a jelen ügyben egy 5–10 éves gyermek is van olyan figyelmes, ha nem figyelmesebb, mint a felnőttek bármely csoportja.
42 Negyedszer, az OHIM szerint a felperes egyetért a megtámadott határozat 22. és 23. pontjában foglalt elemzéssel, amely szerint a formatervezési minták összehasonlításának a grafikai megjelenítésre kell korlátozódnia. Nincsen jelentősége annak a ténynek, hogy a szóban forgó formatervezési mintákat fémkorongokon való alkalmazásra szánják, mivel a lajstromozásokban nem szerepel ilyen kitétel. A megtámadott határozat az oldalról látható eltéréseket említi, mivel felülnézetből nem láthatóak a szóban forgó minta perspektívái. A szerző korlátozott fokú alkotói szabadságára tekintettel még a viszonylag kis különbségek is eltérő összbenyomást kelthetnek. Márpedig a szóban forgó formatervezési minták különböznek egymástól abból a két fő szempontból, amely tekintetében alkotói szabadság megnyilvánulhat, azaz a „pog” közepét díszítő minta megválasztása és ezen a kiemelkedő felületen való megjelenítése tekintetében.
43 Először is, a beavatkozó szerint a „tazo” és a „rapper” a promóciós cikkek sajátos kategóriáját alkotják, amelyek körébe a fém „tazo”, illetve „rapper” is beletartozik. A beavatkozó ezt a terméktípust több mint tíz éve forgalmazza. Ezenkívül nincsen jelentősége annak, hogy ezek fémből készültek, mivel ennek funkcionális szerepe van.
44 Másodszor, a felek által az OHIM előtt bemutatott valamennyi „tazo”, illetve „rapper” mintapéldány azt mutatja, hogy azok a termékek, amelyeket a felperes és a beavatkozó forgalmaz, laposak, kerek alakúak, lekerekített szélűek, és színes képek vannak rajtuk. A szerző alkotói szabadsága a szóban forgó termékek vonatkozásában igen csekély mértékű, és kis különbségek is eltérő összbenyomást kelthetnek.
45 Harmadszor, a tájékozott használót illetően (legyen akár gyermek, akár marketingigazgató) az a lényeges, hogy ismerje a „tazo”‑kat, illetve „rapper”‑eket, ahogyan ezt a fellebbezési tanács is hangsúlyozta a megtámadott határozat 17. és 19. pontjában. Mivel az említett használó képes felfedezni a különböző típusú „tazo”‑k, illetve a „rapper”‑ek közötti minden apró különbséget, amelyben eltérés mutatkozik a szabványtól, a marketingcégek ezekből egyre jobbakat kínálnak a piacon.
46 Negyedszer, a szóban forgó formatervezési minták eltérő összbenyomást keltenek, amint azt a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 21‑26. pontjában kimutatta. A szóban forgó formatervezési minta felső oldala ‑ a használók számára legjobban látható oldal ‑ lényeges eltéréseket rejt, vagyis ezeket a különbségeket nem lehet jelentéktelennek tekinteni, főleg nem egy tájékozott használó számára.
A Törvényszék álláspontja
47 A 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a közösségi formatervezésiminta-oltalmat meg lehet semmisíteni, ha a közösségi formatervezési minta ütközik a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség időpontját – követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre az említett napot megelőzően adtak lajstromozott közösségi mintaoltalmat, vagy valamely formatervezési minta bejelentésével, illetve valamely tagállamban lajstromozott korábbi mintával vagy annak bejelentésével.
48 Minthogy a 6/2002 rendelet nem definiálja az ütközés fogalmát, ezt pontosabban meg kell határozni. A megtámadott határozat 14. és 15. pontjában a fellebbezési tanács a megsemmisítési osztállyal egyezően úgy vélte, hogy két formatervezési minta akkor ütközik egymással, ha a tájékozott használóban ugyanolyan összbenyomást keltenek, és e tekintetben figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a vitatott formatervezési mintát.
49 A 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmezése céljából emlékeztetni kell arra, hogy a 6/2002 rendelet 10. cikke alapján a közösségi formatervezési mintákat illetően és a 98/71 irányelv 9. cikke alapján a valamely tagállamban lajstromozott formatervezési mintákat illetően a formatervezésiminta-oltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást, és az oltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen fokú alkotói szabadsággal alakíthatta ki a mintát.
50 E tekintetben először is arra kell rámutatni, hogy a 6/2002 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének szövege, ahogyan a 98/71 irányelv 9. cikke (1) bekezdésének szövege is, a legtöbb nyelvi változatban azt tartalmazza, hogy „eltérő összbenyomásról” van szó. A 6/2002 rendelet 10. cikkének két nyelvi változata (a francia és a román) és a 98/71 irányelv 9. cikkének egy nyelvi változata (a francia) „eltérő vizuális összbenyomásról” rendelkezik. Mivel azonban a formatervezési minta a 6/2002 rendelet 3. cikkének a) pontja és a 98/71 irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében csak a termék egészének vagy részének megjelenéséből áll, azt kell megállapítani, hogy a 6/2002 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében és a 98/71 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott összbenyomás csak vizuális lehet. Ezért az egyes nyelvi változatok szövegében mutatkozó különbségek a rendelkezés értelmét illetően nem eredményeznek eltérést.
51 A 6/2002 rendelet 10. cikkének (2) bekezdéséből és a 98/71 irányelv 9. cikkének (2) bekezdéséből továbbá az következik, hogy a korábbi formatervezési mintával ütköző minta vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadsággal alakíthatta ki a mintát.
52 Következésképpen a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy a formatervezési minta akkor ütközik egy korábbi formatervezési mintával, ha – figyelembe véve azt is, hogy a szerző milyen alkotói szabadsággal alakíthatta ki az említett mintát ‑ a tájékozott használóban nem kelt eltérő összbenyomást, mint a hivatkozott korábbi formatervezési minta. A fellebbezési tanács tehát jogosan fogadhatta el ezt az értelmezést.
53 Rá kell mutatni arra, hogy a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése d) pontjának csak ilyen értelmezése mellett biztosítható az ebben a rendelkezésben leírtak szerint korábbi formatervezésiminta-oltalom jogosultjának védelme azzal szemben, hogy az említett mintát egy későbbi, a tájékozott használóban ugyanolyan összbenyomást keltő formatervezési minta párhuzamos fennállása bármely módon sértse. Ha ugyanis nem így értelmeznénk a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontját, akkor a korábbi formatervezésiminta-oltalom jogosultjának nem lenne lehetősége az ilyen későbbi formatervezési minta megsemmisítését kérni, és meg lenne fosztva a 6/2002 rendelet 10. cikkében, illetve a 98/71 irányelv 9. cikkében a formatervezési mintája számára biztosított hatékony védelemtől.
– Arról a termékről, amelyben a bejelentő szerint a vitatott formatervezési minta megtestesülne, illetve amelyre a formatervezési mintát alkalmaznák
54 A felperes vitatja a megtámadott határozatot abban a részében, amelyben a fellebbezési tanács a szóban forgó formatervezési mintákkal érintett termékek kategóriáját a „pog”‑ok, „rapper”‑ek, illetve „tazo”‑k kategóriájaként határozza meg, holott ezek nem alkotnak egységes termékkategóriát. A felperes szerint a fellebbezési tanácsnak a promóciós játékcikkek kategóriáját kellett volna figyelembe vennie.
55 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 6/2002 rendelet 3. cikkének a) pontja szerint, mivel a formatervezési minta a termék megjelenéséből áll, a közösségi formatervezési minta bejelentésének az említett rendelet 36. cikkének (2) bekezdése értelmében tartalmaznia kell azoknak a termékeknek a megjelölését, amelyekben a bejelentő szerint a formatervezési minta megtestesülne, illetve amelyekre a formatervezési mintát alkalmaznák. Meg kell azonban állapítani, hogy bár a formatervezési minta bejelentésében kötelező megjelölni ezeket a termékeket, a 6/2002 rendelet 36. cikkének (6) bekezdése alapján ez az információ nem érinti magának a formatervezésiminta-oltalomnak a terjedelmét.
56 Ezért a 6/2002 rendelet 36. cikkének (6) bekezdéséből az következik, hogy annak a terméknek a meghatározásánál, amelyben a bejelentő szerint a formatervezési minta megtestesülne, illetve amelyre a formatervezési mintát alkalmaznák, figyelembe kell venni az említett formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésben szereplő, erre vonatkozó információt, valamint adott esetben magát a formatervezési mintát is, amennyiben az meghatározza a termék jellegét, a rendeltetését és a funkcióját. Magának a formatervezési mintának a figyelembevétele ugyanis lehetővé teheti, hogy a lajstromozásban megadott tágabb termékkategórián belül meghatározzuk az adott terméket, és következésképpen ténylegesen megállapítsuk, hogy ki a tájékozott használó, és hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.
57 Emlékeztetni kell arra, hogy a megtámadott határozat 16. és 20. pontjában a fellebbezési tanács azt állapította meg, hogy azokat a termékeket, amelyekben a bejelentő szerint a szóban forgó formatervezési minták megtestesülnének, illetve amelyekre a formatervezési mintákat alkalmaznák, angolul „pog”‑nak vagy „rapper”‑nek, illetve spanyolul „tazo”‑nak hívják, míg a megsemmisítési osztály a játékhoz való promóciós cikkek kategóriáját vette figyelembe.
58 A jelen ügyben a vitatott formatervezési mintát a következő termékek vonatkozásában lajstromozták: „promóciós játékcikkek”.
59 Jóllehet a felek egyetértenek abban, hogy a vitatott formatervezési mintának – a korábbi formatervezési mintához hasonlóan – az a rendeltetése, hogy promóciós játékcikkekre alkalmazzák, magának az említett formatervezési mintának a vizsgálatából kiderül, hogy a promóciós játékcikkek sajátos kategóriájáról van szó. Ezenkívül – amint erre a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 17. pontjában rámutatott – a beavatkozó a fellebbezési tanács előtt a szóban forgó termékekre, és különösen az általa 1995 óta forgalmazott „tazo”‑kra vonatkozóan terjesztett elő bizonyítékokat. A fellebbezési tanács így helyesen állapíthatta meg azt, hogy a beavatkozónak lehetősége volt konkrétan meghatározni a termékek ‑ a „pog”, „rapper” vagy „tazo” néven ismert játékérmék ‑ jellegét és funkcióját. A megtámadott határozat 16. pontjában a fellebbezési tanács ráadásul kifejtette, hogy ezeket a sajátos promóciós játékcikkeket gyermekeknek szánják, és rendszerint kekszek vagy burgonyából készült rágcsálnivalók promócióját biztosítják, amit a felek sem vitatnak.
60 Ennélfogva azt kell megállapítani, hogy a fellebbezési tanács jogosan ítélte meg úgy, hogy a szóban forgó termék a promóciós játékcikkek széles kategóriáján belül egy sajátos kategóriába tartozik, méghozzá a „pog”, „rapper”, illetve „tazo” néven ismert játékérmék kategóriájába.
– A tájékozott használóról
61 A felperes vitatja a megtámadott határozat azon részét, amelyben a fellebbezési tanács azt állapította meg, hogy a tájékozott használó akár marketingigazgató is lehet, holott a jelen ügyben körülbelül 5–10 éves gyermekekről van szó.
62 A tájékozott használóval kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az nem a gyártója vagy az eladója annak a terméknek, amelyben rendeltetése szerint a szóban forgó formatervezési minták megtestesülnének, illetve amelyre azokat alkalmaznák. A tájékozott használó különösen éber, és a korábbi fejleményeket, azaz a szóban forgó termékre vonatkozó, a vitatott formatervezési minta bejelentésének napján vagy adott esetben az igényelt elsőbbség napján már nyilvánosságra jutott formatervezési mintákat illetően bizonyos fokú ismerettel rendelkezik.
63 E tekintetben meg kell állapítani, hogy bár a fellebbezési tanács a jelen ügyben nem határozta meg pontosan tájékozott használó fogalmát, a felperes állításával ellentétben nem utasította el azt a feltevést, hogy a tájékozott használó körülbelül 5–10 éves gyermek lehet.
64 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 16. és 17. pontjában jogosan vélte úgy, hogy a tájékozott használó körülbelül 5–10 éves gyermek, illetve olyan termékeket gyártó cég marketingigazgatója lehet, amelyeket „pog”‑okkal, „rapper”‑ekkel, illetve „tazo”‑kkal népszerűsítenek. A tájékozott használónak a fenti 62. pontban foglaltak szerinti fogalmából következik ugyanis, hogy mivel a „pog”‑ok, „rapper”‑ek, illetve „tazo”‑k tekinthetők azoknak a termékeknek, amelyekre a vitatott formatervezési mintát rendeltetése alapján alkalmaznák, a jelen ügyben azt kell megállapítani, hogy a tájékozott használó rendelkezik bizonyos fokú ismerettel az ezekkel a termékekkel kapcsolatos korábbi fejleményeket illetően. Ezenkívül, ami a konkrétan gyermekeknek szánt játékérméket illeti, a tájékozott használó – amint erre a fellebbezési tanács a megtámadott határozatban is kitért – körülbelül 5–10 éves gyermek lehet, amit az OHIM és a beavatkozó sem vitatott. A tájékozott használó azonban – szintén promóciós cikkekkel kapcsolatban – a jelen ügyben saját termékeit ilyen típusú termékekkel népszerűsítő cég marketingigazgatója is lehet.
65 Ahogyan azt a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 16. és 17. pontjában hangsúlyozta, kevés jelentősége van annak, hogy a tájékozott használó körülbelül 5–10 éves gyermek vagy egy olyan termékeket gyártó cég marketingigazgatója, amelyeket „pog”‑okkal, „rapper”‑ekkel, illetve „tazo”‑kkal népszerűsítenek, az számít, hogy mindkét csoport tisztában van azzal, hogy mik azok a „rapper”‑ek.
– A szerző alkotói szabadságfokáról
66 A felperes abból kiindulva, hogy a vitatott formatervezési minta a promóciós cikkek általános kategóriájához kapcsolódik, vitatja a megtámadott határozatot abban a tekintetben, hogy a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 20. pontjában azt állapította meg, hogy a szerző alkotói szabadsága „szigorúan korlátozott”.
67 E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a formatervezési minta kitalálásakor kibontakozó alkotói szabadság fokát többek között a terméknek vagy a termék egyik elemének műszaki funkciója által megszabott jellemzőkhöz kapcsolódó követelmények, sőt a termékre vonatkozó jogszabályi előírások határozzák meg. Ezeknek a követelményeknek köszönhetően bizonyos jellemzők szabvánnyá, és így az érintett termékre alkalmazott formatervezési mintáknál általánossá válnak.
68 A megtámadott határozat 18. pontjában a fellebbezési tanács ismertette, hogy a jelen ügyben vizsgált valamennyi „rapper” vagy „tazo” lapos vagy enyhén domború műanyag vagy fémkorongból áll. A megtámadott határozat 20. pontjában ebből azt a következtetést vonta le, hogy az ilyen termékek kitalálójának alkotói szabadsága „szigorúan korlátozott”, mivel ennek a terméktípusnak „a mintapéldánya lapos vagy majdnem lapos apró korong, amelyen adott esetben nyomtatott színes kép látható [és a] korong középen gyakran domború, amely hangot ad ki, ha a gyermek ujjával megnyomja a korong közepét”, és kifejtette, hogy „[a]z ilyen tulajdonságokkal nem rendelkező »rapper«‑eket valószínűleg nem fogadná el a piac”.
69 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a „pog”‑ok, a „rapper”‑ek, illetve a „tazo”‑k kör alakúak, és a vitatott formatervezési minta bejelentésének napján vagy a jelen esetben az említett minta számára igényelt elsőbbség napján a „pog”‑ok, a „rapper”‑ek, illetve a „tazo”‑k a megtámadott határozat 18. és 20. pontjában és a fenti 68. pontban ismertetett, a forma megalkotója által figyelembe veendő közös tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezt a megállapítást egyébként a felek sem vonják kétségbe.
70 Ennélfogva azt kell megállapítani, hogy a fellebbezési tanács a megtámadott határozatban jogosan vélte úgy, hogy a vitatott formatervezési minta számára igényelt elsőbbség időpontjában a szerző alkotói szabadsága „szigorúan korlátozott” volt, mivel a szóban forgó termékhez ezeket a tulajdonságokat be kell építenie az általa létrehozott formatervezési mintába. Ráadásul – amint azt a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 20. pontjában kiemelte – a szerző alkotói szabadságát az is behatárolja, hogy olyan árucikkekről van szó, amelyeknek olcsóknak kell lenniük, meg kell felelniük a gyermekekre vonatkozó biztonsági szabványoknak, és amelyeket a velük népszerűsített termékekhez lehet adni.
– A szóban forgó formatervezési minták által a tájékozott használóban kialakított összbenyomás
71 A felperes a fellebbezési tanács által a megtámadott határozatban levont azon következtetést vitatja, miszerint a szóban forgó formatervezési minták eltérő összbenyomást alakítanak ki a tájékozott használóban.
72 A szóban forgó formatervezési minták által a tájékozott és a termékkel kapcsolatos korábbi fejleményeket bizonyos mértékben ismerő használóban keltett összbenyomás konkrét megítélése során figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen fokú alkotói szabadsággal alakíthatta ki a vitatott formatervezési mintát. Ennélfogva – amint arra a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 19. pontjában rámutatott – mivel a szóban forgó formatervezési minták közötti hasonlóságok a fenti 67. pontban leírt közös tulajdonságokban nyilvánulnak meg, az említett formatervezési minták által a tájékozott használóban keltett összbenyomást illetően csupán csekély jelentőségük van. Ezenkívül, minél korlátozottabb a szerző szabadsága a vitatott formatervezési minta kialakításában, annál kisebb különbségek is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy eltérő összbenyomást alakítsanak ki a tájékozott használóban.
73 Ahogyan arra a fenti 68. pont emlékeztetett, a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 18. és 20. pontjában előbb megállapította, hogy a minta kialakítását illetően milyen követelmények vonatkoznak a vitatott formatervezési minta megalkotójára, majd azt állapította meg, hogy a szerző alkotói szabadsága a jelen ügyben „szigorúan korlátozott”.
74 A megtámadott határozat 19. pontjában a fellebbezési tanács a szóban forgó formatervezési minták által a tájékozott használóban kialakított összbenyomás megítélésével kapcsolatban azt is kifejtette, hogy a tájékozott használó automatikusan elhárítja azokat az elemeket, amelyek „a szóban forgó terméktípus valamennyi példányára nézve teljességgel szokványosak és általánosak”, és azokra a tulajdonságokra koncentrál, amelyek „önkényesek, vagy eltérnek a szokásostól”.
75 A megtámadott határozat 21–24. pontjában a fellebbezési tanács ezt követően összehasonlította a szóban forgó formatervezési mintákat, ennek során előbb a korábbi, majd a vitatott formatervezési mintát ismertette, majd arra a megállapításra jutott, hogy „a korongok kiemelkedő középső részének körvonalai eltérnek”. A megtámadott határozat 24. pontjában ebből azt a következtetést vonta le, hogy – mivel a vitatott formatervezési minta kialakítását illetően a szerző alkotói szabadsága korlátozott – az oldalról látható ezen eltérés elegendő ahhoz, hogy a tájékozott használóban eltérő összbenyomást alakítsanak ki.
76 A szóban forgó formatervezési mintákat a fenti 72. pontban ismertetett kritériumokra tekintettel kell összehasonlítani, és meg kell vizsgálni a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket ‑ figyelemmel arra, hogy a szerző milyen fokú alkotói szabadsággal alakíthatta ki a vitatott formatervezési mintát – annak megállapításához, hogy a fellebbezési tanács nem tévedett‑e a jogban, amikor azt állapította meg, hogy eltérő összbenyomást alakítanak ki a tájékozott használóban.
77 A szóban forgó formatervezési mintákra vonatkozóan a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 22. pontjában rámutatott arra, hogy mindkét minta egy majdnem lapos korongból áll. Azokat a közös tulajdonságokat illetően, amelyekkel a szóban forgó terméktípushoz tartozó árukra vonatkozó formatervezési minták rendelkeznek, meg kell azonban állapítani – ahogyan erre a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 18. és 20. pontjában rámutatott –, hogy a szóban forgó formatervezési minták által kialakított összbenyomásban ez a hasonlóság nem tűnik fel a tájékozott használónak.
78 Másodszor, a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 22. pontjában arra is rámutatott, hogy mindkét szóban forgó formatervezési mintán a szélekhez nagyon közel látható egy-egy koncentrikus kör, amely azt hivatott sugallni, hogy a korong egészen a szélekig le van gömbölyítve. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szóban forgó formatervezési mintákat fémből készült termékekre is alkalmazhatják, amit a felperes és a beavatkozó sem vitat. Mivel a terméket elsősorban gyermekeknek szánják, a minta megalkotója számára ezt a legömbölyített peremet biztonsági követelmények teszik szükségessé annak érdekében, hogy a korongnak ne legyen éles a széle, ha a termék fémből vagy akár műanyagból, illetve kartonpapírból készült. Ezért azt kell megállapítani, hogy a szóban forgó formatervezési minták között az egyik tulajdonságuk tekintetében fennálló hasonlóság a forma megalkotójára vonatkozó követelmények körébe tartozhat, és nem vonja magára a tájékozott használó figyelmét.
79 Harmadszor, mindkét szóban forgó formatervezési mintán látható a korong széle és közepe közötti távolság harmadánál egy-egy koncentrikus kör. A megtámadott határozat 22. pontjában a fellebbezési tanács rámutatott erre a hasonlóságra, és azt állapította meg, hogy ez a kör azt hivatott sugallni, hogy a középső rész kissé kiemelkedik. Meg kell azonban állapítani, hogy ezt a középső részt a körön kívül más alakzat is körülhatárolhatja. Ezt bizonyítja, hogy a vitatott formatervezési mintának az OHIM által a Törvényszékhez megküldött aktában szereplő bejelentéséből kitűnik, hogy a vitatott formatervezési minta az 157156. számú spanyol formatervezésiminta-oltalom elsőbbségét igényli, amelynek három változata van, és az egyes változatokban ezt a középső részt egy kör, egy háromszög, illetve egy hatszög veszi körül. Ezenkívül ezt a megállapítást nem kérdőjelezi meg az OHIM által a tárgyaláson előadott azon érv sem, miszerint az alakzatnak egyszerűnek kell lennie, hogy ne torzítsa el a korongot fedő képet, mivel a háromszög, hatszög, sőt a négyzet vagy az ovális alak sem torzítja el jobban a képet, mint a kör alak. Ezt a megállapítást továbbá az OHIM azon érve sem vonja kétségbe, miszerint kör alakot kell használni ahhoz, hogy ez a kiemelkedő középső rész domború lehessen, mivel többek között ovális alak is szóba jöhet.
80 Negyedszer, a szóban forgó formatervezési minták hasonlítanak egymásra abban, hogy a korong legömbölyített széle kiemelkedik a korong széle és a középső kiemelkedő része közötti részhez képest.
81 Ötödször, a szóban forgó formatervezési minták a korong kiemelkedő középső része és a korong széle és a középső kiemelkedő része közötti rész egymáshoz viszonyított arányát illetően is hasonlítanak egymásra.
82 Minthogy a minta megalkotójára e tekintetben semmilyen sajátos követelmény nem vonatkozott, a fenti 79–81. pontban ismertetett hasonlóságok olyan elemeket érintenek, amelyek tekintetében a vitatott formatervezési minta kialakításában alkotói szabadsága volt a szerzőnek. Ebből következően ezek magukra vonják a tájékozott használó figyelmét, annál is inkább, mivel – ahogyan ezt maga a beavatkozó is kifejtette – a felső oldalt a tájékozott használó a jelen esetben jobban láthatja.
83 A szóban forgó formatervezési minták közötti különbségeket illetően – amint arra a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 23. pontjában rámutatott – a vitatott formatervezési minta felülről nézve két koncentrikus körrel többet tartalmaz, mint a korábbi formatervezési minta. Oldalról nézve a két formatervezési minta abban különbözik egymástól, hogy a vitatott formatervezési minta domborúbb. Meg kell azonban állapítani, hogy mivel a korong maga is vékony, és így csak enyhén domború, a tájékozott használó – különösen felülről – ezt nem veszi könnyen észre, ami az OHIM által a Törvényszékhez megküldött aktában szereplő, ténylegesen forgalmazott termékeket erősíti.
84 A fenti 79–81. pontban ismertetett hasonlóságokra tekintettel azt kell megállapítani, hogy a fellebbezési tanács által a megtámadott határozat 23. pontjában megállapított különbségek (lásd a fenti 83. pontot) nem elegendőek ahhoz, hogy a tájékozott használóban eltérő összbenyomást alakítsanak ki, mint a korábbi formatervezési minta.
85 Mindezekből a megállapításokból az következik, hogy a fellebbezési tanács a megtámadott határozatban tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a szóban forgó formatervezési minták eltérő összbenyomást alakítanak ki a tájékozott használóban, és hogy nem ütköznek egymással a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében. Következésképpen a megtámadott határozatot e rendelkezés megsértésével fogadták el, és ezért hatályon kívül kell helyezni, anélkül hogy a felperes által utolsóként előterjesztett hatályon kívül helyezési jogalapot vizsgálni kellene.
A költségekről
86 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Továbbá ugyanezen cikk alapján több pervesztes fél esetén a Törvényszék határoz a költségek megosztásáról.
87 Mivel a jelen ügyben az OHIM és a beavatkozó pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően őket ez utóbbi költségeinek viselésére kell kötelezni.
88 Ezenkívül a felperes kérte, hogy a Törvényszék az OHIM‑ot és a beavatkozót kötelezze a fellebbezési tanács előtti eljárásban a felperes részéről felmerült költségek viselésére. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzat 136. cikkének 2. §‑a értelmében a feleknél a fellebbezési tanács előtti eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségeket megtérítendő költségeknek kell tekinteni. Ennélfogva, mivel az OHIM és a beavatkozó pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell őket a fellebbezési tanács előtti eljárásban a felperes részéről felmerült költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék hatályon kívül helyezi a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) harmadik fellebbezési tanácsának 2006. október 27‑i határozatát (R 1001/2005‑3. sz. ügy).
2) A Törvényszék az OHIM‑ot és a PepsiCo, Inc.‑t kötelezi saját, valamint a Grupo Promer Mon Graphic, SA részéről a Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.
3) A Törvényszék az OHIM‑ot és a PepsiCo, Inc.‑t kötelezi saját, valamint a Grupo Promer Mon Graphic részéről a fellebbezési tanács előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.
Kihirdetve Luxembourgban, a 2010. március 18‑i nyilvános ülésen.
Aláírások