A Törvényszék ( REF formation_tribunal \* CHARFORMAT \* MERGEFORMAT harmadik tanács) T- kontra  REF defenderesse_T \* CHARFORMAT Európai Unió ügyben  REF date_arret \* CHARFORMAT 2015. január 6-án hozott végzése ellen  REF requerante \* CHARFORMAT az Európai Unió Bírósága által  REF date_pourvoi \* CHARFORMAT 2015. február 17-én benyújtott fellebbezés

(C-71/15. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: hollandFelekFelle

ate_ar

ret \* CHARFORMAT 2015. január 6-án hozott végzése ellen  REF requerante \* CHARFORMAT az Európai Unió Bírósága által  REF date_pourvoi \* CHARFORMAT 2015.

február 17-én benyújtott fellebbezés

(C-71/15. P. sz. ügy)A

z eljárás nyelve: hollandFelekFellebb

e

ző:  REF requerante \* CHARFORMAT az Európai Unió Bírósága (képviselők:  REF avocat_req \* CHARFORMAT A. V. Placco és E. Beysen meghatalmazottak)A m

ásik fél az eljárásban: Kendrion NVA fellebbező kérelmei A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke (harmadik tanács) T-479/15. sz., Ken

drion kontra Európai Unió ügyben 2015. január 6-án hozott végzését;adjon helyt az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) által a Törvényszék előtt a Törvényszék eljárási szabályzatán

ak 114. cikke alapján előterjesztett kérelmeknek, következésképpen:elsődlegesen, a jogvitát jogerősen eldöntve, a Kendrion NV kártérítési keresetét nyilvánítsa elfogadhatatlannak azzal az indokkal, hogy az az EUB (mint az Unió képviselője) ellen irányul;másodlagosan, amennyiben a Bíróság megítélése szerint az, hogy a fent hivatkozott kereset az EUB, és nem a Bizottság (mint az Unió képviselője) ellen irányul, nem vonja kétségbe a kereset elfogadhatóságát, hanem a Törvényszéknek az EUB által előtte felhozott közbenső kérdést elbíráló határozatában el kellett volna ren

delnie a Bizottságnak az EUB helyett alperesként történő perbevonását, utalja vissza az

ügyet a Törvényszékhez annak

érdekében, hogy a Törvényszék a Bíróság által lefolytatott jogi mérlegelést figyelembe véve határozzon a Kendrion kártérítési keresetéről;a Kendrion NV-t kötelezze az elsőfokú eljárás és a fellebbezés költségeinek viselésére.Jogalapok és fontosabb érvekAz Európai Unió Törvényszéke 2015. január 6-án hozott végzésében elutasította az EUB által a T-479/14. sz., Bíróság kontra Kendrion ügy keretében a Törvényszék eljárási szabályzatának 114. cikke alapján előterjesztett kérelmét. Ezen intézmény kérelme elsődlegesen arra irányult, hogy a Törvényszék nyilvánítsa elfogadhatatlannak a Kendrion azon keresetét, amelyet az EUB-bal mint alperessel közöltek, és amelyben e társaság az Unió szerződésen kívüli felelősségét kívánja érvényesíteni annak érdekében, hogy térítsék meg neki azt a kárt, amely állítólag annak következtében érte őt, hogy a Törvényszék a T-65/06. sz., Kendrion kontra Bizottság ügyben nem tett eleget az ésszerű időn belüli határozathozatal kötelezettségének. Másodlagosan az EUB e kérelemben olyan közbenső kérdést vetett fel, amelynek keretében azt kérte a Törvényszéktől, hogy rendelje el az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) az EUB helyett alperesként történő perbevonását.

Ennek keretében az EUB azt állította, hogy a felperesnek a Bizottság, nem pedig az EUB által képviselt Európai Unió ellen kellett volna előterjesztenie a keresetét. A Törvényszék a fent hivatkozott végzésben e kérdést illetően nem adott helyt az EUB-nak.A jelen ügyben az EUB az alapokmányának 56. cikke alapján az e végzés hatályon kívül helyezése iránti fellebbezéssel fordul a Bíróságh

oz. A jelen fellebbezés alátámasztása érdekében az EUB arra hivatkozik, hogy a Törvényszék figyelmen kívül hagyta az Uniónak az igazságszolgáltatási fórumai előtti képviseletével kapcsolatos szabályokat, valamint megsértette az indokolási kötelezettséget.Az Uniónak az igazságszolgáltatási fórumai előtti képviseletével kapcsolatos szabályok figyelmen kívül hagyására alapított első jogalap keretében az EUB azt állítja, hogy mivel nincs olyan kifejezett rendelkezés, amely az EUMSZ 268. cikk alapján az Unió szerződésen kívüli felelősségének érvényesítése érdekében indíott keresetek keretében az Uniónak az igazságszolgáltatási fórumai előtti képviseletét szabályozná, az ilyen kép

viseletre vonatkozó szabályokat az igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlásának alapjául szolgáló általános elvekből, így különösen a gondos igazságszolgáltatás elvéből, valamint a bíróságok függetlenségének és pártatlanságának elveiből kell levezetni. Az EUB ezen első jogalapja két részből áll, vagyis egyrészt a gondos igazságszolgáltatás elvéhez kapcsolódó követelmények figyelmen kívül hagyására, másrészt pedig a bíróság függetlenségének és pártatlanságának elveihez kapcsolódó követelmények figyelmen kívül hagyására alapított részből.Az első rész keretében az EUB azt állítja, hogy a Törvényszék azon megállapítása, amely szerint a fent hivatkozott kártérítési kereset keretében az EUB-nak kell képviselnie az Uniót, nyíltan azon az ítélkezési gyakorlaton alapul, amelynek a Werhahn Hansamühle és társai kontra Tanács és Bizottság ítélet (63/72–69/72, EU:C:1973:121) volt az előzménye. Az ezen ítélkezési gyakorlatban kialakított megoldás magában foglalja, hogy amikor a Közösség – jelenleg az Unió – valamelyik intézményének jogi aktusa miatt a Közösséget felelősségre vonják, a Közösséget az uniós bíróság előtt az az intézmény képviselje vagy azok az intézmények képviseljék, amely vagy amelyek ellen a felelősségre vonást eredményező ügyet felhozták. Az EUB azt állítja, hogy e megoldás a jelen ügyben azért nem alkalmazható, mert több tényező folytán olyan helyzetet eredményezne, amely ellentétes lenne a gondos igazságszolgáltatás azon érdekével, amely a Werhahn Hansamühle és társai ítélet kifejezett szóhasználata szerint e megoldás létjogosultságát adja. Ezzel összefügg

ésben az EUB egyébként mellékesen az EUMSZ 317. cikk első bekezdése, valamint a 966/2012 rendelet 53. cikke (1) bekezdése tartalmának figyelmen kívül hagyására hivatkozik, amely rendelkezések értelmében a Törvényszéknek el kellett volna fogadnia azt az elvet, amely szerint a jelen ügyben követelthez hasonló kártérítést a költségvetés Bizottságra vonatkozó részének terhére kell elszámolni.Az első jogalap második része keretében az EUB – e tekintetben az Emberi Jogok Európai Bírósága által a Mihalkov kontra Bulgária ügyben 2008. július 10-én hozott ítéletre (67719/01. sz. keresetlevél) támaszkodva – azt állítja, hogy a Törvényszék nem tartotta tiszteletben a bíróság függetlenségének és pártatlanságának követelményeit, amikor úgy ítélte meg, hogy a Kendrion kártérítési keresete keretében az EUB-nak kell képviselnie az Uniót. Mivel ugyanis a jelen ügyben egyrészt a felelősségre vonást eredményező állítólagos tény egy ítélkező testület igazságszolgáltatási feladatainak gyakorlása során merült fel, másrészt pedig az ügyet elbírálni hivatott ítélkező testület i. ugyanahhoz az igazságszolgáltatási fórumhoz (a Törvényszékhez) tartozik, mint amelyikkel szemben a felelősségre vonást eredményező tényt kifogásolják, valamint ii. szerves részét képezi ezen ügy alperesének (az EUB-nak), amelyhez az említett ítélkező testület tagjai hivatásuknál fogva kötődnek, a fent hivatkozott követelmények veszélyeztetve vannak, ez pedig anná

l inkább így van, hogy – mint azt a Törvényszék megállapította – a követelthez hasonló kártérítést a költségvetés EUB-ra vonatkozó részének terhére kell elszámolni.Második jogalapja keretében az EUB ezt követően azt állítja, hogy a megtámadott végzés megsértette az indokolási kötelezettséget, mivel nem tartalmaz konkrét cáfolatot a Kendrion kontra Bizottság ítélet (C-50/12 P, EU:C:2013:771) tartalmára vonatkozó azon érveléssel szemben, amelyet az EUB a Törvényszék előtt kifejtett.