C‑34/10. sz. ügy
Oliver Brüstle
kontra
Greenpeace eV
(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„98/44/EK irányelv – A 6. cikk (2) bekezdésének c) pontja – Biotechnológiai találmányok jogi oltalma – Elősejtek emberi embrionális őssejtekből történő kinyerése – Szabadalmazhatóság – »Emberi embrió ipari vagy kereskedelmi célra történő alkalmazásának« kizárása – Az »emberi embrió« és az »ipari vagy kereskedelmi célra [történő] alkalmazás« fogalma”
Az ítélet összefoglalása
1. Jogszabályok közelítése – Biotechnológiai találmányok jogi oltalma – 98/44 irányelv – Az emberi embrió fogalma – Önálló értelmezés
(98/44 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6 cikk, (2) bekezdés)
2. Jogszabályok közelítése – Biotechnológiai találmányok jogi oltalma – 98/44 irányelv – A szabadalmazhatóság köréből közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközés miatt való kizárás – Emberi embrió ipari vagy kereskedelmi célra történő alkalmazása – Az emberi embrió fogalma
(98/44 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6 cikk, (2) bekezdés, c) pont)
3. Jogszabályok közelítése – Biotechnológiai találmányok jogi oltalma – 98/44 irányelv – A szabadalmazhatóság köréből közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközés miatt való kizárás – Emberi embrió ipari vagy kereskedelmi célra történő alkalmazása – Terjedelem
(98/44 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6 cikk, (2) bekezdés, c) pont)
4. Jogszabályok közelítése – Biotechnológiai találmányok jogi oltalma – 98/44 irányelv – A szabadalmazhatóság köréből közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközés miatt való kizárás – Emberi embrió ipari vagy kereskedelmi célra történő alkalmazása – Terjedelem
(98/44 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6 cikk, (2) bekezdés, c) pont)
1. A biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44 irányelv alkalmazása tekintetében az ezen irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében szereplő „emberi embrió” fogalmát úgy kell tekinteni, mint amely az uniós jog olyan önálló fogalmát képezi, amelyet az Unió területén egységesen kell értelmezni. Ezt a következtetést megerősíti az irányelv tárgya és célja. Az emberi embrió fogalma egységes meghatározásának hiánya ugyanis annak veszélyét idézi elő, hogy egyes biotechnológiai találmányok megalkotói azokban a tagállamokban kísérlik meg ezek szabadalmaztatását, ahol az „emberi embrió” fogalmának a legszűkebb a jelentése, és következésképpen amelyek a legengedékenyebbek a szabadalmazhatóság lehetőségei tekintetében, mivel e találmányok szabadalmazhatósága más tagállamokban ki lenne zárva. Ez a helyzet sértené a belső piac megfelelő működését, amely az említett irányelv célja.
(vö. 26, 28. pontja)
2. Habár a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44 irányelv célja a befektetések elősegítése a biotechnológia területén, az emberi eredetű biológiai anyagok alkalmazásának az alapvető jogok és különösen az emberi méltóság tiszteletére kell épülnie. Így az irányelv összefüggései és célja arra utal, hogy az uniós jogalkotó teljesen ki kívánta zárni a szabadalmazhatóság mindazon lehetőségét, amikor az emberi méltóság tiszteletben tartása sérülhet. Ebből következik, hogy az emberi embriónak az irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti fogalmát szélesen kell értelmezni.
Ebben az összefüggésben e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy emberi embriónak minősül minden emberi petesejt már a megtermékenyítés szakaszától kezdve, mindazon minden megtermékenyítetlen emberi petesejt, amelyekbe egy érett emberi sejtből származó sejtmagot ültettek át, valamint minden megtermékenyítetlen emberi petesejt, amelyet szűznemzés útján osztódásra és továbbfejlődésre ösztönöztek. A nemzeti bíróságnak kell a tudomány állására tekintettel meghatároznia, hogy az emberi embrióból a blastocysta‑szakaszban nyert őssejt emberi embriónak minősül‑e e rendelkezés értelmében.
(vö. 32., 34., 38. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
3. Az emberi embrió ipari vagy kereskedelmi célra történő alkalmazásának a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44 irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontjában szereplő, a szabadalmazhatóság köréből való kizárása a tudományos kutatás céljára történő alkalmazásra is vonatkozik, mivel kizárólag az emberi embrión alkalmazott gyógyászati vagy diagnosztikai célú, és annak javát szolgáló alkalmazás lehet szabadalom tárgya. Valamely találmány szabadalmi oltalomban való részesítése ugyanis főszabály szerint magában foglalja annak ipari vagy kereskedelmi célra történő hasznosítását, és – még ha a tudományos kutatás célját meg is kell különböztetni az ipari vagy kereskedelmi céltól – az emberi embrióknak a szabadalmi bejelentés tárgyát képező kutatási célú alkalmazása nem választható el magától a szabadalomtól és az ahhoz fűződő jogoktól.
(vö. 41., 43., 46. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
4. Az emberi embrióból a blastocysta‑szakaszban nyert őssejtek alkalmazását igénylő idegi elősejtek előállítására vonatkozó és ezen embrió elpusztítását eredményező találmány szabadalmazhatóságával kapcsolatos ügyben a szabadalmazhatóság köréből kizártnak kell tekinteni a találmányt, ha – még ha a szabadalom igénypontjai nem is tartalmazzák az emberi embriók felhasználását – a találmány megvalósítása emberi embriók elpusztítását követeli meg. Ebben az esetben ugyanis úgy kell tekinteni, hogy az emberi embrióknak a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44 irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti alkalmazására került sor. E tekintetben lényegtelen, hogy az elpusztításra adott esetben jóval a találmány megvalósítása előtti szakaszban kerül sor, mint az embrionális őssejteknek az őssejtekből álló sejtvonalból történő előállítása, amely sejtvonal felépítése önmagában megkövetelte az emberi embriók elpusztítását.
E körülmények között az említett irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az kizárja valamely találmány szabadalmazhatóságát, ha a szabadalmi bejelentés tárgyát képező műszaki információ megköveteli az emberi embriók előzetes elpusztítását vagy alapanyagként történő alkalmazását, bármelyik szakaszban is kerül sor ezekre, még akkor is, ha a bejelentett műszaki információ leírása nem említi az emberi embriók alkalmazását.
(vö. 48–49., 52. pont és a rendelkező rész 3. pontja)