Language of document :

A Raad voor Vreemdelingenbetwistingen (Belgium) által 2016. február 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – K. és társai kontra Belgischer Staat

(C-82/16. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad voor Vreemdelingenbetwistingen

Az alapeljárás felei

Felperesek: A. K., Z. M., J. M., N. N. N., I. O. O., I. R., A. B.

Alperes: Belgischer Staat

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen az EUMSZ 20. cikket, valamint a 2008/115/EK irányelv1 5. és 11. cikkét a Charta2 7. és 24. cikkével összefüggésben –, hogy az bizonyos körülmények között tiltja az olyan nemzeti gyakorlatot, amelynek körében a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag által egy uniós polgárral való családegyesítés keretében a szabad mozgáshoz való jogát és a letelepedés szabadságát nem gyakorló érintett uniós polgár (a továbbiakban: statikus uniós polgár) lakóhelye és állampolgársága szerinti tagállamban benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet kizárólag azzal az indokkal utasítják el – adott esetben kiutasítási határozat meghozatalával együtt –, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár családtaggal szemben Európára kiterjedő hatályú, érvényes beutazási tilalmat rendeltek el?

a)    Jelentőséggel bír-e az említett körülmények értékelése szempontjából az, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag és a statikus uniós polgár között a puszta családi köteléken túlmutató függőségi viszony áll fenn? Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: milyen tényezők bírnak jelentőséggel a függőségi viszony fennállásának megállapítása körében? Hasznosan lehet-e hivatkozni ezzel összefüggésben az EJEE 8. cikke és a Charta 7. cikke szerinti, a családi élet fennállásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatra?

b)    Kifejezetten kiskorú gyermekek tekintetében: többet követel-e meg az EUMSZ 20. cikk a harmadik országbeli állampolgár szülő és az uniós polgár gyermek között fennálló biológiai kapcsolatnál? Jelentőséggel bír-e e tekintetben az együttlakás bizonyítása, vagy elegendőek olyan érzelmi és anyagi kötelékek, mint a tartózkodás vagy a kapcsolattartás szabályozása és a tartásdíjfizetés? Hasznosan lehet-e hivatkozni ezzel összefüggésben a Bíróság 2014. július 10-i Ogieriakhi-ítéletére (C-244/13, 38. és 39. pont), 2015. július 16-i Singh és társai ítéletére (C-218/14, 54. pont), valamint 2012. december 6-i O. és S. ítéletére (C-356/11 és C-357/11, 56. pont)? Lásd ezzel összefüggésben a C-133/15. sz. ügyben folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárást is.

c)    Jelentőséggel bír-e az említett körülmények értékelése szempontjából az a tény, hogy a családi élet olyan időpontban jött létre, amikor a harmadik országbeli állampolgárra már beutazási tilalom vonatkozott, és így tudott arról, hogy jogellenesen tartózkodik a tagállamban? Hasznosan lehet-e hivatkozni erre a tényre a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárással a családegyesítés keretében való lehetséges visszaélés megakadályozása érdekében?

d)    Jelentőséggel bír-e az említett körülmények értékelése szempontjából az a tény, hogy nem éltek a 2008/115/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése szerinti jogorvoslattal a beutazási tilalom elrendeléséről szóló határozat ellen, vagy az a tény, hogy elutasították az említett beutazási tilalom elrendeléséről szóló határozattal szemben indított keresetet?

e)    Releváns szempontot képez-e az a tény, hogy a beutazási tilalom elrendelésére közrendi okokból vagy pedig jogellenes tartózkodás miatt került sor? Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: meg kell-e ezenkívül vizsgálni azt is, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent-e a társadalom valamely alapvető érdekére? Alkalmazható-e e tekintetben értelemszerűen a statikus uniós polgárok családtagjaira a 2004/38/EK irányelvnek3 a külföldiek jogállásáról szóló törvény 43. és 45. cikkével átültetett 27. és 28. cikke, valamint a Bíróságnak a közrenddel kapcsolatos vonatkozó ítélkezési gyakorlata? (lásd a C-165/14. sz. ügyben és a C-304/14. sz. ügyben folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásokat)

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen a 2008/115/EK irányelv 5. cikkét, valamint a Charta 7. és 24. cikkét –, hogy az tiltja az olyan nemzeti gyakorlatot, amely szerint érvényes beutazási tilalomra hivatkozva anélkül utasítják el a statikus uniós polgárral való családegyesítés iránt valamely tagállam területén később benyújtott kérelmet, hogy ennek során figyelmet fordítanának az érintett gyermekeknek e később benyújtott családegyesítési kérelemben hivatkozott családi életére és mindenek felett álló érdekére?

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen a 2008/115/EK irányelv 5. cikkét, valamint a Charta 7. és 24. cikkét –, hogy az tiltja az olyan nemzeti gyakorlatot, amely szerint anélkül hoznak kiutasítási határozatot az olyan harmadik országbeli állampolgárral szemben, akire már érvényes beutazási tilalom vonatkozik, hogy ennek során figyelmet fordítanának az érintett gyermekeknek a statikus uniós polgárral való családegyesítés iránt később benyújtott kérelemben – tehát már a beutazási tilalom elrendelését követően – hivatkozott családi életére és mindenek felett álló érdekére?

Úgy kell-e értelmezni a 2008/115/EK irányelv 11. cikkének (3) bekezdését, hogy a harmadik országbeli állampolgár főszabály szerint minden esetben az Európai Unión kívül köteles benyújtani az érvényes és végleges beutazási tilalom visszavonása vagy felfüggesztése iránti kérelmet, vagy léteznek olyan körülmények, amelyek között az Európai Unióban is benyújthatja e kérelmet?

a)    Úgy kell-e értelmezni a 2008/115/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdését, hogy az említett irányelv 11. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerinti feltételnek – amely szerint a beutazási tilalom visszavonására vagy felfüggesztésére csak akkor van lehetőség, ha a harmadik országbeli állampolgár bizonyítja, hogy a kiutasítási határozatnak teljes mértékben eleget téve elhagyta az ország területét – minden egyedi esetben, illetve minden esetcsoportban feltétlenül teljesülnie kell?

b)    Ellentétes-e a 2008/115/EK irányelv 5. és 11. cikkével az olyan értelmezés, amely szerint a szabad mozgáshoz való jogát és a letelepedés szabadságát nem gyakorló statikus uniós polgárral való családegyesítés keretében benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet az érvényes és végleges beutazási tilalom visszavonása vagy felfüggesztése iránti hallgatólagos (időben korlátozott) kérelemnek kell tekinteni, minek körében ha kiderül, hogy nem teljesülnek a tartózkodás feltételei, az érvényes és végleges beutazási tilalom újból feléled?

c)    Releváns szempontot képez-e az a tény, hogy a visszavonás vagy felfüggesztés iránti kérelem származási országban való benyújtásának kötelezettsége alkalmasint a harmadik országbeli állampolgár és a statikus uniós polgár legfeljebb átmeneti különválásának következményével jár? Léteznek-e olyan körülmények, amelyek között mindazonáltal ellentétes a Charta 7. és 24. cikkével az átmeneti különválás?

d)    Releváns szempontot képez-e az a tény, hogy a visszavonás vagy felfüggesztés iránti kérelem származási országban való benyújtásának kötelezettsége csak azzal a következménnyel jár, hogy az uniós polgárnak adott esetben korlátozott időre el kell hagynia az Európai Unió egészének területét? Léteznek-e olyan körülmények, amelyek között mindazonáltal ellentétes az EUMSZ 20. cikkel, hogy a statikus uniós polgárnak korlátozott időre el kell hagynia az Európai Unió egészének területét?

____________

1 A harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 348., 98. o.)

2 HL 2000. C 364., 1. o.

3 Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.)