A Törvényszék (második tanács) T-247/16. sz., Trasta Komercbanka AS és társai kontra Európai Központ Bank ügyben 2017. szeptember 12-én hozott végzése ellen az Európai Bizottság által 2017. november 27-én benyújtott fellebbezés

(C-665/17. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: V. Di Bucci, A. Steiblytė, K.-Ph. Wojcik meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Trasta Komercbanka AS, Ivan Fursin, Igors Buimisters, C & R Invest SIA, Figon Co. Ltd, GCK Holding Netherlands BV, Rikam Holding SA, Európai Központi Bank

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kérik, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék (második tanács) T-247/16. sz., Trasta Komercbanka AS, Ivan Fursin, Igors Buimisters, SIA C & R Invest, Figon Co. Limited, G. C.K J Holding Netherlands B. V. és Rikam Holding S. A. – SPF kontra Európai Központ Bank ügyben 2017. szeptember 12-én hozott végzését, amennyiben az elutasítja a Trasta Komercbanka AS részvényeseinek kérelmével kapcsolatos elfogadhatatlansági kifogást;

mint elfogadhatatlan keresetet utasítsa el az Ivan Fursin, Igors Buimisters, SIA C & R Invest, Figon Co. Limited, G. C.K J Holding Netherlands B. V. és a Rikam Holding S. A. – SPF által benyújtott keresetet;

a felpereseket kötelezze a költségek megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében elfogadhatónak kell nyilvánítani azon megsemmisítés iránti kérelmet, amelyet valamely felszámolás alatt álló hitelintézet részvényesei nyújtottak be egy olyan határozattal szemben, amelynek tárgya a hitelintézet engedélyének visszavonása. Ily módon a Törvényszék figyelmen kívül hagyott más jogorvoslati eszközöket, amelyek a határidőben benyújtott megsemmisítés és ideiglenes intézkedések iránti kérelem formájában a hitelintézet rendelkezésére álltak, illetve amelyek az uniós bíróságok előtt az Európai Központi Bankkal szemben indítható kártérítési kereset és esetleg a nemzeti bíróságok előtti egyéb keresetek formájában a részvényeseket illették.

A fellebbezés az alábbi két jogalapon alapul:

A fellebbező előadja, hogy a Törvényszék a jogi érdek feltételét illetően megsértette az EUMSZ 263. cikket. Annak megállapításával, hogy a közvetlen részvényesek akadályoztatva voltak azon jogaik gyakorlásában, amelyek a felszámolás alatt álló társaság irányításának és működési elveinek meghatározására vonatkoznak, amit megtehettek volna, ha a társaság még aktív lett volna, a Törvényszék tévesen eltért azon ítélkezési gyakorlattól, amelynek értelmében a részvényeseknek nem lehet a társaságuk jogi érdekétől eltérő jogi érdekük. A Törvényszék továbbá nem vette figyelembe, hogy egy aktív társaság részvényesei, beleértve a nyilvánvalóan kisebbségi részvényeseket, sem rendelkeznek olyan joggal, hogy keresetindításra késztethetnék a társaság ügyvezetését. A Törvényszék nem tett különbséget a bank működési engedélyét visszavonó bankfelügyeleti határozat és a felszámolási eljárást megindító későbbi nemzeti bírósági határozat hatásai között. Végül tévesen ítélte úgy, hogy a felszámolás alatt álló társaság részvényeseinek is ugyanúgy tudniuk kell gyakorolni a tagsági jogaikat, mint egy aktív társaság részvényeseinek.

A fellebbező előadja, hogy a Törvényszék megsértette az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdését az aktus közvetlenül és személyében érintő jellegére vonatkozó feltétel tekintetében.

Az első feltétel vonatkozásában a Törvényszék először is nem vette figyelembe, hogy az, hogy többé-kevésbé meghatározható a száma, vagy akár a személyazonossága azon személyeknek, akikre vonatkozik valamely intézkedés, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezen intézkedést úgy kell tekinteni, hogy e személyeket a személyükben érinti mindaddig, amíg ezen intézkedés a szövegében meghatározott objektív jogi vagy ténybeli helyzet alapján alkalmazást nyer. Másodszor téves az a megállapítás, hogy a bank működési engedélyét visszavonó határozat vonatkozik a hitelintézet részvényeseire, mivel az csak magára hitelintézetre vonatkozik. Harmadszor a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az Európai Központi Bank határozata érintette a részvényeseket egyes rájuk jellemző sajátosságok, illetve olyan ténybeli helyzet miatt, amely másoktól megkülönbözteti őket, hiszen a határozat csak a hitelintézetet érintette, de nem érintette a részvényesek jogait. Végül még azt feltételezve is, hogy a társaság egyedüli részvényesét esetleg személyében érintheti az Európai Központ Bank társaságnak címzett határozata, a Törvényszék tévesen vette egy tekintet alá az egyes kisebbségi részvényesek helyzetét az egyedüli részvényes helyzetével.

A második feltétel kapcsán a Törvényszék egyrészt tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a részvényeseket közvetlenül érintette a bank működési engedélyének visszavonása, különbséget nem téve e visszavonás és a felszámolási eljárást megindító későbbi nemzeti bírósági határozat hatásai között. Másrészt tévesen állapította meg, hogy az Európai Központi Bank határozata a hatásainak intenzitása miatt közvetlenül érinti a részvényeseket. Ily módon a Törvényszék nem tett különbséget a határozat hitelintézetre korlátozódó joghatásai, valamint a határozat gazdasági következményei között, amely utóbbiak valóban kiterjedhetnek a részvényesekre.

____________