Language of document :

A Rayonen sad Svilengrad (Bulgária) által 2017. december 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Daniela Pinzaru és Robert-Andrei Cirstinoiu elleni büntetőeljárás

(C-707/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Rayonen sad Svilengrad

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Ügyészség: Rayonna prokuratura Svilengrad

Vádlottak: Daniela Pinzaru, Robert-Andrei Cirstinoiu

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 65. cikk (3) bekezdését és a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkének (1) bekezdését, hogy ezekkel ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek a rendelet 3. cikke szerinti nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának esetére a Nakazatelen kodeks (büntető törvénykönyv; a továbbiakban: NK) 251. cikkében meghatározott büntetési nemnek és tételnek megfelelő szankciókat írnak elő – amely az (1) bekezdésben alternatív jelleggel hat évig terjedő, első elkövetés esetén sem felfüggeszthető szabadságvesztés-büntetést vagy az elkövetési érték kétszeresében meghatározott pénzbüntetést ír elő, a (2) bekezdésben pedig a kiszabott büntetés mellett kumulatív jelleggel a be nem jelentett készpénz teljes összegére kiterjedő, az állam javára történő elkobzást, anélkül hogy az pénz származását és tervezett felhasználását vizsgálni kellene –, mivel a büntetések olyan kombinációját alkalmazza, amely a Charta 49. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, a bűncselekmények és büntetések arányosságának elvét sértve meghaladja a rendelet céljainak eléréséhez szükséges mértéket, és a szabad tőkemozgás rejtett korlátozásának eszközéül szolgál?

Úgy kell-e értelmezni az említett uniós rendelkezéseket, vagyis az EUMSZ 65. cikk (3) bekezdését, az 1889/2005 rendelet 3. cikkét és 9. cikkének (1) bekezdését, illetve a Charta 49. cikkének (3) bekezdését, hogy azokkal ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, különösen pedig az NK 251. cikkének (2) bekezdése, amely az 1889/2005 rendelet 3. cikke szerinti nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának esetére kilátásba helyezett büntetőjogi szankciók mellett a be nem jelentett készpénz teljes összegének az állam javára történő – a származástól és tervezett felhasználástól független – elkobzását is elrendeli?

Úgy kell-e értelmezni a Charta 17. cikkének (1) bekezdését, hogy az NK 251. cikkének (2) bekezdése szerinti, a nyilatkozattételi kötelezettség egyszerű elmulasztásának esetére elkobzás intézkedést elrendelő nemzeti rendelkezés, nem teremt egyensúlyt a közérdek és a tulajdon védelmének a Charta 17. cikkében meghatározott kötelezettsége közt?

____________