2011. augusztus 23-án benyújtott kereset - Ellinika Nafpigeia és Hoern Beteiligungs Gesellschaft mit beschränkter Haftung kontra Bizottság

(T-466/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperesek: Ellinika Nafpigeia SA (Hellenic Shipyards, Skaramangas, Görögország) és Hoern Beteilingungs GmbH (Kiel, Németország) (képviselők: K. Chrysogonos és A. Mitsis ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse a C 16/2004. sz. (ex NN 29/2004, CP 71/2002 és CP133/2005) állami támogatásról szóló, 2010. december 1-jei C (2010) 8274 végleges bizottsági határozatot, amely az állami támogatások visszatéríttetéséről szóló, 2008. július 2-i C (2008) 3118 végleges határozat (HL 2009, L 225., 104. o.) (a visszatéríttetésről szóló határozat) végrehajtását szolgáló intézkedés, és amelyet az aktában szereplő iratok és egyéb információk kiegészítettek, részleteztek és pontosítottak;

a Bizottságot kötelezze a keresetek költségeinek viselésére;

másodlagosan erga omnes hatállyal, és különösen a Bizottságra nézve, értelmezze a 2010. december 1-jei C (2010) 8274 végleges határozatot, amely szerves részét képezi az aktában szereplő iratoknak és egyéb információknak, a keresetlevélben pontosabban meghatározott, olyan értelemben, amely összeegyeztethető a megtámadott határozat alapjául szolgáló, visszatéríttetésről szóló határozat 17. cikkével, az EUMSZ 346. cikkel, amely alapján a megtámadott határozatot meghozták, a jogi bizonyosság és a jogbiztonság elvével, valamint a letelepedéshez és a szolgáltatásnyújtás szabadságához, a vállalkozási szabadsághoz és a tulajdonhoz való joggal, amelyeket megsértettek a Bizottság és a görög hatóságok a megtámadott határozat értelmezése és alkalmazása során.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.

Az első megsemmisítési jogalapban a felperesek azt állítják, hogy a Bizottság megsértette a visszatéríttetésről szóló határozat 17. cikkét, amennyiben a megtámadott határozat az Ellinika Nafpigeia SA (Hellenic Shipyards, a továbbiakban: HSY) katonai tevékenységeire vonatkozik, előírva, hogy a HSY idegenítse el mindazokat a vagyontárgyait, amelyek jelenleg nem feltétlenül szükségesek, hanem csak részben szükségesek vagy teljes egészében viszonylag szükségesek vagy amelyek a jövőben teljesen szükségessé válhatnak a HSY katonai tevékenységeihez.

A második megsemmisítési jogalapban a felperesek úgy vélik, hogy a megtámadott határozatot az EUMSZ 356. cikk téves alkalmazása alapján értelmezték úgy, hogy a HSY katonai tevékenységei a görög haditengerészet folyamatban lévő megrendeléseire korlátozódnak, és nem vonatkoznak a HSY nem kereskedelmi tevékenységeire, mint például a haditengerészet vagy más görög illetve külföldi fegyveres erők jövőbeli megrendeléseire, vagy a védelmi felszerelés gyártására, szolgáltatására és javítására vonatkozó bármilyen tevékenységre.

A harmadik jogalapban a felperesek kijelentik, hogy a megtámadott határozat - sértve a jogi bizonyosság és a jogbiztonság elvét - jelentős bizonytalanságokat hagy a személyi, időbeli és tárgyi hatályát illetően, miközben széles mérlegelési jogkört biztosít a végrehajtásáért felelős szerveknek, amit úgy kell értelmezni, hogy olyan kötelezettségeket és tilalmakat ír elő, amelyek nem szerepelnek a visszatéríttetésről szóló határozatban vagy nem kötelezett személyeknek írja elő azokat, vagy amelyek pontatlanok, illetve alkalmazhatatlanok vagy amelyek meghaladják a szabadságok és alapvető jogok védelme által megkívánt ésszerű mértéket. A felperesek továbbá úgy vélik, hogy a jogi bizonyosság és a jogbiztonság elvének megsértésével hozott megtámadott határozat részben alkalmazhatatlan, mivel olyan intézkedéseket ír elő, amelyek teljesen vagy részben jogi lehetetlenségbe és/vagy alkalmazási gyakorlatba ütköznek, amikor tudvalevő, hogy az alkalmazására előírt hathónapos határidő már a kezdetekor megvalósíthatatlan és irreális volt.

A negyedik megsemmisítési jogalapban a felperesek azt állítják, hogy a megtámadott határozat olyan módon ír elő kötelezettségeket és tilalmakat a HYS-szel és részvényeseivel szemben, amelyek érintik a letelepedés szabadságához, a szolgáltatásnyújtás szabadságához, a vállalkozási szabadsághoz és a tulajdonhoz való alapvető jogaikat, részben jogalap nélkül, és mindenképpen a visszatéríttetésre vonatkozó cél eléréshez szükséges mértéket meghaladva.

____________