A Labour Court (Írország) által 2018. február 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tomás Horgan, Claire Keegan kontra Minister for Education & Sklls, Minister for Finance, Minister for Public Expenditure & Reform, Ireland and the Attorney General
(C-154/18. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
A kérdést előterjesztő bíróság
Labour Court, Írország
Az alapeljárás felei
Felperesek: Tomás Horgan, Claire Keegan
Alperesek: Minister for Education & Sklls, Minister for Finance, Minister for Public Expenditure & Reform, Ireland és Attorney General
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) Életkoron alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelv1 2. cikkének b) pontja értelmében, ha valamely tagállam munkáltatói minőségében alacsonyabb fizetési fokozatokat vezet be a pályakezdő állami tanárok számára, miközben a már munkaviszonnyal rendelkező ugyanilyen tanárok díjazását változatlanul hagyja, amennyiben:
a) a felülvizsgált fizetési fokozatok és a meglévő fizetési fokozatok életkortól függetlenül minden tanárra vonatkoznak;
b) felvételük és fizetési fokozat szerinti besorolásuk időpontjában nem volt különbség a magasabb díjazásban részesülő csoport és az alacsonyabb díjazásban részesülő csoport életkori megoszlásában;
c) a felülvizsgált fizetési fokozat bevezetése jelentős díjazásbeli különbséget eredményezett az azonos értékű munkát végző tanárok két csoportja között;
d) a csökkentett fizetési fokozat alapján besorolt személyek átlagos életkora alacsonyabb, mint az eredeti fizetési fokozat alapján besorolt személyek átlagos életkora;
e) az alacsonyabb fizetési fokozatok bevezetésekor az állami statisztikák szerint a kijelölt tanárok 70%-a legfeljebb 25 éves volt, és elismerték, hogy a pályakezdő állami tanárok életkori megoszlására bármely évben ez volt a jellemző; valamint
f) azok az állami tanárok, akik 2011-ben és később kezdték a pályát, egyértelmű anyagi hátrányba kerülnek a 2011 előtt kijelölt tanártársaikkal szemben?
2) Amennyiben az 1) kérdésre igenlő válasz adandó, az alacsonyabb fizetési fokozatok bevezetése objektíve igazolható-e azzal, hogy a közszolgálat költségein közép- és hosszú távon szerkezeti csökkentést kellett végrehajtani, tekintettel azon költségvetési megszorításokra, amelyekre az állam kényszerült és/vagy tekintettel a már közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselőkkel fennálló jó szociális kapcsolat fenntartásának fontosságára?
3) Másként kellene-e megválaszolni a 2) kérdést, ha az állam ezzel egyenértékű megtakarítást érhetett volna el azzal, hogy az összes tanár díjazását egy jelentősen alacsonyabb összeggel csökkenti, mint amennyivel az újonnan felvett tanárok díjazását csökkentette?
4) Másként kellene-e megválaszolni a 2) vagy 3) kérdést, ha azt a döntést, hogy nem alkalmaznak csökkentést a már alkalmazásban álló tanárokra vonatkozó bértáblában, a kormány mint munkáltató és a közszolgálati alkalmazottakat képviselő szakszervezetek között fennálló kollektív szerződésnek megfelelően hozták, amelyben a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy nem csökkenti tovább a már közszolgálati jogviszonyban állók díjazását, akik díjazását már csökkentették, [figyelembe véve] továbbá a szociális partnerek közötti kapcsolatokra gyakorolt azon következményeket, amelyek az említett megállapodás betartásának elmulasztásából erednének, tekintettel arra, hogy a 2011-ben bevezetett új bértábla nem képezte e kollektív szerződések részét
____________
1 HL 2000. L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.