A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2017. november 29.(*)(i)
„Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29/EK irányelv – Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja – A magáncélú másolatra vonatkozó kivétel – A 3. cikk (1) bekezdése – Nyilvánossághoz közvetítés – Különleges műszaki megoldás – Szerzői jogi oltalom alatt álló művek másolatainak az érintett szerző engedélye nélkül, felhőben (cloud computing) történő képrögzítésére irányuló szolgáltatás nyújtása – A szolgáltatás nyújtójának aktív beavatkozása az említett rögzítésbe”
A C‑265/16. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale di Torino (torinói bíróság, Olaszország) a Bírósághoz 2016. május 12‑én érkezett, 2016. május 4‑i határozatával terjesztett elő
a VCAST Limited
és
az RTI SpA
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök, J. Malenovský (előadó), M. Safjan, D. Šváby és M. Vilaras bírák,
főtanácsnok: M. Szpunar,
hivatalvezető: R. Schiano tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2017. március 29‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a VCAST Limited képviseletében E. Belisario, F. G. Tita, M. Ciurcina és G. Scorza avvocati,
– az RTI SpA képviseletében S. Previti, G. Rossi, V. Colarocco, F. Lepri és A. La Rosa avvocati,
– az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítői: G. Galluzzo és R. Guizzi avvocati dello Stato,
– a francia kormány képviseletében D. Colas és D. Segoin, meghatalmazotti minőségben,
– a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, M. Figueiredo és T. Rendas, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében L. Malferrari és J. Samnadda, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2017. szeptember 7‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.), különösen ezen irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának, valamint a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8‑i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 2000. L 178., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 25. kötet, 399. o.), továbbá az EUM‑Szerződésnek az értelmezésére irányul.
2 E kérelmet a VCAST Limited és az RTI SpA között a – többek között az RTI által – sugárzott televíziós műsorok felhőben történő képrögzítésre alkalmas rendszernek a VCAST ügyfelei részére történő rendelkezésre bocsátása jogszerűségének tárgyban folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós jog
A 2000/31 irányelv
3 A 2000/31 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése értelmében:
„A tagállamok nem korlátozhatják a szabályozott területtel összefüggő okokból az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások másik tagállamból történő nyújtásának szabadságát.”
4 A 2000/31 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy többek között ezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazható az ezen irányelv mellékletében említett területekre, e melléklet többek között a szerzői jogot és a szomszédos jogokat tartalmazza.
A 2001/29 irányelv
5 A 2001/29 irányelv (1) preambulumbekezdése értelmében:
„A Szerződés rendelkezik a belső piac létrehozásáról és a belső piaci verseny torzulását akadályozó rendszer bevezetéséről. E célok elérését elősegíti a tagállamok szerzői jogi és szomszédos jogi szabályainak összehangolása.”
6 Ezen irányelv (23) preambulumbekezdése kimondja:
„Ennek az irányelvnek harmonizálnia kell a szerzők nyilvánossághoz közvetítéshez való jogát. Ezt a jogot olyan tágan kell értelmezni, hogy lefedjen minden olyan nyilvánossághoz közvetítést, amikor a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen. Ez a jog magában kell, hogy foglalja a művek bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is. E jog más cselekményekre nem vonatkozik.”
7 Az említett irányelv 2. cikke a következőképpen rendelkezik:
„A tagállamok biztosítják a közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát:
a) a szerzők számára műveik tekintetében;
b) az előadóművészek számára előadásaik rögzítése tekintetében;
c) a hangfelvétel‑előállítók számára hangfelvételeik tekintetében;
d) a filmek első rögzítése előállítói számára filmjeik eredeti és a többszörözött példányai tekintetében;
e) a műsorsugárzó számára műsoraik rögzítése tekintetében függetlenül attól, hogy a műsor közvetítése vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is.”
8 A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében:
„A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.”
9 Ezen irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint:
„A tagállamok a 2. cikkben szabályozott többszörözési jog alól kivételeket, illetve korlátozásokat állapíthatnak meg a következő esetekben:
[…]
b) bármely hordozóra természetes személy által magáncélra, kereskedelmi célt közvetlenül vagy közvetve sem szolgáló többszörözés tekintetében, feltéve hogy a jogosultak méltányos díjazásban részesülnek, amelynek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az érintett művel vagy más védelem alatt álló teljesítménnyel kapcsolatban alkalmaztak‑e a 6. cikkben meghatározott műszaki intézkedést”.
10 Az említett irányelv 5. cikkének (5) bekezdése értelmében:
„Az (1), a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt kivételek és korlátozások kizárólag olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.”
Az olasz jog
11 A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját az 1941. április 22‑i legge n. 633 – Protezione del diritto d’autore e di altri diritti connessi al suo esercizio (a szerzői és szomszédos jogok védelméről szóló 633. sz. törvény, a továbbiakban: szerzői jogról szóló törvény) 71‑sexies cikkének az alapügy tényállásának időpontjában hatályos változata ültette át. Ezen 71‑sexies cikk, amely e törvény „Magáncélú többszörözés” című II. szakaszában szerepel, a következőképpen rendelkezik:
„1. Hangfelvétel és videofelvétel természetes személy által bármely adathordozóra történő többszörözése kizárólag személyes felhasználás céljából megengedett, amennyiben az nem haszonszerzésre irányul, és közvetlenül vagy közvetve sem szolgál kereskedelmi célt, figyelembe véve a 102‑quater cikkben meghatározott műszaki intézkedéseket.
2. Az (1) bekezdés szerinti többszörözést nem végezheti harmadik személy. A hangfelvétel és videofelvétel természetes személy által kizárólag személyes felhasználás céljából történő többszörözését lehetővé tevő szolgáltatás nyújtása a 13., 72., 78‑bis, 79. és 80. cikkben foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó többszörözésnek minősül.
[…]”
12 A szerzői jogi törvény 71‑septies cikke a következőképpen rendelkezik:
„1. A hangfelvételek szerzői és előállítói, valamint az audiovizuális művek eredeti előállítói, az előadóművészek és a videofelvételek előállítói, valamint ezek jogutódjai díjazásra jogosultak a 71‑sexies cikkben meghatározott hangfelvételek és videofelvételek magáncélú többszörözéséért. Az említett díjazást a hangfelvételek vagy videofelvételek kizárólag analóg vagy digitális rögzítésére szolgáló berendezésekért a végső fogyasztó által a viszonteladónak megfizetett ár egy része képezi, amelyet a többfunkciós berendezések esetén a rögzítésre szolgáló belső alkotórész jellemzőivel egyenértékű jellemzőkkel rendelkező berendezés ára alapján kell kiszámítani, vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor az a berendezésért járó, meghatározott összegnek felel meg. Az olyan hang‑ és képrögzítő adathordozók esetén, mint az analóg adathordozók, a digitális adathordozók, a rögzített vagy hordozható adattárolók, a díjazást ezen adathordozók rögzítési képességével arányos összeg képezi. A távoli képfelvételi rendszerek esetén a jelen bekezdés szerinti díjazást a szolgáltatást nyújtó jogalanynak kell megfizetnie, és annak az e szolgáltatás nyújtása ellenében megszerzett díjazással arányosnak kell lennie.
2. Az (1) bekezdés szerinti díjazást – a közösségi szabályozással összhangban és egyébként a többszörözési jogok figyelembevétele mellett – a Ministro per i beni e le attività culturali (kulturális javakért és tevékenységekért felelős miniszter) által a 190. cikkben említett bizottság és az (1) bekezdésben foglalt berendezések és adathordozók gyártóit legnagyobb többségben képviselő szakmai egyesületek meghallgatását követően, 2009. december 31‑ig elfogadandó rendelet határozza meg. A díjazás meghatározása során figyelembe kell venni a 102‑quater cikkben foglalt műszaki intézkedések alkalmazását vagy annak elmulasztását, valamint a digitális másolatnak az analóg másolattól eltérő előfordulását. A rendeletet háromévenként frissíteni szükséges.
[…]”.
13 A szerzői jogi törvény 102‑quater cikke a következőképpen rendelkezik:
„1. A szerzői és szomszédos jogok, valamint a 102‑bis cikk (3) bekezdésében szereplő jog jogosultja a jogi védelem alatt álló művekre vagy tárgyakra hatásos műszaki intézkedést alkalmazhat, amely minden olyan technológiát, eszközt vagy alkatrészt magában foglal, amely rendes működése során alapvetően arra szolgál, hogy megakadályozza vagy korlátozza a jogosult által nem engedélyezett cselekményeket.
2. A műszaki intézkedés akkor minősül hatásosnak, ha a jogi védelem alatt álló mű vagy tárgy használatát a jogosult valamely hozzáférés‑ellenőrzési vagy védelmet nyújtó eljárással – így például kódolással, titkosítással vagy a jogi védelem alatt álló mű vagy tárgy egyéb átalakításával – ellenőrzi, vagy olyan másolatkészítést ellenőrző mechanizmus útján korlátozza, amely a védelem célját valósítja meg.
3. A jelen cikk nem érinti az I. cím IV. fejezetének VI. részében szereplő, számítógépi programokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
14 A VCAST angol jog szerinti társaság, amely az olasz televíziós műsorszolgáltató szervezetek – így köztük az RTI – által földfelszínen közvetített műsorok felhőalapú tárhelyen (cloud) való képrögzítésére alkalmas rendszert bocsát az ügyfelei rendelkezésére az interneten.
15 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a gyakorlatban a felhasználó kiválaszt egy műsort a VCAST internetes oldaláról, ahol az e társaság által nyújtott szolgáltatásba tartozó valamennyi televíziós csatorna műsor‑összeállítása megtalálható. A felhasználó megjelölhet egy adott műsort vagy egy időkeretet. Ezt követően a VCAST által irányított rendszer a televíziós jelet a saját antennái segítségével fogja, és a műsor kiválasztott idősávját a felhasználó által megadott felhőalapú tárhelyen rögzíti. E tárhelyet a felhasználó egy másik szolgáltatótól vásárolja meg.
16 A VCAST a Tribunale di Torino (torinói bíróság, Olaszország) társasági jogra szakosodott tanácsa előtt keresetet indított az RTI ellen, és kérte tőle tevékenységei jogszerűségének megállapítását.
17 Az eljárás folyamán ideiglenes intézkedés tárgyában hozott 2015. október 30‑i végzésében e bíróság részben helyt adott az RTI ideiglenes intézkedés iránti kérelmének, és lényegében megtiltotta a VCAST‑nak tevékenységei folytatását.
18 Mivel a Tribunale di Torino (torinói bíróság) úgy ítélte meg, hogy az alapjogvita kimenetele az uniós jog, különösen a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmezésétől függ, úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Összeegyeztethető‑e az uniós joggal – különösen [a 2001/29 irányelv] 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával (valamint a [2000/31 irányelvvel] és az alapszerződéssel) – az olyan nemzeti szabályozás, amely megtiltja valamely vállalkozás számára, hogy magánszemélyek részére szerzői jogi oltalom alatt álló művek magáncélú másolatáról felhőmegoldások formájában, e vállalkozás aktív beavatkozását igénylő távrögzítő‑szolgáltatást nyújtson valamely informatikai rendszeren keresztül a jogosult engedélye nélkül?
2) Összeegyeztethető‑e az [uniós] joggal – különösen [a 2001/29 irányelv] 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával (valamint a [2000/31 irányelvvel] és az alapszerződéssel) – az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi valamely vállalkozás számára, hogy magánszemélyek részére szerzői jogi oltalom alatt álló művek magáncélú másolatáról felhőmegoldások formájában távrögzítő‑szolgáltatást nyújtson valamely informatikai rendszeren keresztül, ha ez a rögzítés tekintetében e vállalkozás aktív beavatkozását igényli, és arra a jogosult engedélye nélkül, a – lényegében kötelező engedélyezési rendszer hatálya alá tartozó – jogosult javára megfizetendő átalánydíj ellenében kerül sor?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Előzetes észrevételek
19 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság ideiglenes intézkedés tárgyában a VCAST tevékenységének ideiglenes tilalmát elrendelő végzést hozott.
20 Erre tekintettel e bíróság két ellentétes esetet fenntartva két kérdést terjesztett e tevékenységre vonatkozóan a Bíróság elé; az egyik eset arra irányul, hogy a nemzeti jogszabály megtiltja az említett tevékenységet, a másik viszont arra, hogy e tevékenység megengedett.
21 E megfontolásokból ezért az a következtetés vonható le, hogy nem megállapított, hogy az alapügyben szereplő jogszabály ténylegesen megtiltja‑e az ilyen tevékenységet.
22 E körülményekre tekintettel, és ahhoz, hogy hasznos választ lehessen adni a kérdést előterjesztő bíróság számára, a Bíróság együttesen válaszol e két kérdésre, azon esetet fenntartva, hogy a nemzeti jogszabály megengedi az alapügyben szereplőhöz hasonló tevékenység gyakorlását.
23 Emellett meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem kizárólag a 2001/29 irányelvre, és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozva intéz kérdést a Bírósághoz az alapügyben szóban forgó nemzeti rendelkezés uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozóan, hanem a 2000/31 irányelvre és az „alapszerződésre” hivatkozva is.
24 E tekintetben – amint azt a főtanácsnok indítványának 19. pontjában megjegyezte – a 2000/31 irányelv jelen esetben esetlegesen releváns rendelkezése a 3. cikk (2) bekezdése lehetne, amely megtiltja a tagállamoknak, hogy korlátozzák az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások másik tagállamból történő nyújtásának szabadságát. Mindazonáltal az említett irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerint e tilalom hatálya alól ki vannak zárva többek között a szerzői és szomszédos jogok védelméből eredő korlátozások.
25 Ebből következően a 2000/31 irányelv rendelkezései nem alkalmazandók az alapügyhöz hasonló ügyben, amely a szerzői jogra és az az alóli kivételekre vonatkozik.
26 A kérdés azon részét illetően, amennyiben az a „Szerződésre” irányul, emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint ha valamely területet uniós szinten harmonizáltan szabályoztak, minden e területre vonatkozó nemzeti intézkedést e harmonizációs intézkedés rendelkezései alapján kell megítélni (lásd különösen: 2001. december 13‑i DaimlerChrysler ítélet, C‑324/99, EU:C:2001:682, 32. pont; 2008. január 24‑i Roby Profumi ítélet, C‑257/06, EU:C:2008:35, 14. pont; 2009. október 1‑jei HSBC Holdings és Vidacos Nominees ítélet, C‑569/07, EU:C:2009:594, 26. pont).
27 Márpedig meg kell állapítani, hogy a 2001/29 irányelv egyik célja – amint az az (1) preambulumbekezdéséből kitűnik – a tagállamok szerzői jogi és szomszédos jogi szabályainak összehangolása a belső piac létrehozására irányuló cél elérésének elősegítése érdekében.
28 Ennélfogva nem kell az előterjesztett kérdésekre az EUM‑Szerződés tekintetében válaszolni.
29 E körülményekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság kérdései lényegében arra irányulnak, hogy a 2001/29 irányelvvel, különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával ellentétes‑e az olyan nemzeti jogszabály, amely lehetővé teszi valamely vállalkozás számára, hogy szerzői jogi oltalom alatt álló művek magáncélú másolatairól informatikai rendszeren keresztül, felhőmegoldások formájában e vállalkozás aktív beavatkozását igénylő távrögzítő‑szolgáltatást nyújtson magánszemélyek részére a jogosult engedélye nélkül.
A Bíróság válasza
30 A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamok a többszörözési jog alól kivételeket és korlátozásokat állapíthatnak meg, amennyiben bármely hordozóra való, természetes személy által magáncélra történő, kereskedelmi célt közvetlenül vagy közvetve sem szolgáló többszörözésről van szó.
31 Emellett ezen irányelv 5. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a kivételek és korlátozások – különösen az ezen irányelv 5. cikkének (2) bekezdésben foglaltak – kizárólag olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.
32 A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját illetően legelőször is emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében valamely irányelv azon rendelkezéseit, amelyek az ugyanezen irányelv által megállapított főszabálytól való eltérést fogalmaznak meg, szigorúan kell értelmezni (2014. április 10‑i ACI Adam és társai ítélet, C‑435/12, EU:C:2014:254, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ebből következik, hogy az említett 5. cikk (2) bekezdésének b) pontját ekképpen kell értelmezni.
33 A Bíróság azt is kimondta, hogy a magáncélú másolat természetes személy általi készítését olyan cselekménynek kell tekinteni, amely hátrányt okozhat az érintett jogosultnak, amennyiben azt e jogosult előzetes engedélye nélkül végzi (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21‑i Padawan ítélet, C‑467/08, EU:C:2010:620, 44–46. pont).
34 A Bíróság továbbá megállapította, hogy noha a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell érteni, hogy a magáncélú másolatra vonatkozó kivétel bizonyosan megtiltja a szerzői jog jogosultjai számára, hogy a többszörözés engedélyezésére vagy megtiltására vonatkozó kizárólagos jogukat érvényesítsék olyan személyekkel szemben, akik magáncélú másolatot készítenek műveikről, e rendelkezés ugyanakkor nem értelmezhető úgy, hogy e korlátozáson túl kifejezetten előírja a szerzői jog jogosultja számára, hogy elviselje jogai magáncélú másolatok készítését kísérő megsértését (lásd ebben az értelemben: 2014. április 10‑i ACI Adam és társai ítélet, C‑435/12, EU:C:2014:254, 31. pont).
35 Végül az ítélkezési gyakorlatból kiderül, hogy ahhoz, hogy hivatkozni lehessen az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjára, nem szükséges, hogy az érintett természetes személyek többszörözésre alkalmas berendezésekkel, készülékekkel és adathordozókkal rendelkezzenek. Az is lehetséges, hogy valamely harmadik személy többszörözésre irányuló szolgáltatást nyújt számukra, ez képezi a szükséges ténybeli előfeltételét annak, hogy természetes személyek magáncélú másolatokhoz juthassanak (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21‑i Padawan ítélet, C‑467/08, EU:C:2010:620, 48. pont).
36 A fent említett ítélkezési gyakorlat fényében kell megvizsgálni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló szolgáltatás, amelynek releváns elemeit a jelen ítélet 14. és 15. pontja ismerteti, a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozik‑e.
37 E tekintetben meg kell állapítani, hogy e szolgáltatás nyújtója nem szorítkozik a többszörözés megszervezésére, hanem ezenfelül a többszörözés érdekében hozzáférést biztosít bizonyos televíziós csatornák adásaihoz, amelyek a távolból rögzíthetők. Így az egyes ügyfelek választhatják ki a rögzítendő adásokat.
38 Ebben az értelemben az alapügy tárgyát képező szolgáltatásnak kettős funkciója van, egyszerre biztosítja az általa érintett művek és teljesítmények többszörözését és rendelkezésre bocsátását.
39 Márpedig, noha a magáncélú másolatra vonatkozó kivétel azt jelenti, hogy a jogosultnak tartózkodnia kell azon kizárólagos jogának gyakorlásától, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő feltételek mellett engedélyezze vagy megtiltsa a magáncélú másolatok természetes személyek általi készítését, e kivétel szigorú értelmezésére vonatkozó követelmény azt jelenti, hogy e jogosult mindemellett nincs megfosztva azon jogától, hogy megtiltsa vagy engedélyezze az azon művekhez vagy teljesítményekhez való hozzáférést, amelyekről ugyanezen személyek magáncélú másolatokat kívánnak készíteni.
40 A 2001/29 irányelv 3. cikkéből ugyanis az következik, hogy bármiféle nyilvánossághoz történő közvetítést, ideértve az oltalom alatt álló mű vagy teljesítmény rendelkezésre bocsátását is, a jogosult engedélyéhez kell kötni, feltéve hogy – amint ezen irányelv (23) preambulumbekezdéséből kitűnik – a művek nyilvánossághoz való közvetítésének jogát tágan kell értelmezni, hogy az magában foglalja a művek bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is.
41 A Bíróság ezzel kapcsolatban már megállapította, hogy a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma két együttes elemet ötvöz, mégpedig a mű „közvetítésének cselekményét” és a mű „nyilvánossághoz” közvetítését (2016. május 31‑i Reha Training ítélet, C‑117/15, EU:C:2016:379, 37. pont).
42 E pontosítást követően először is, a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát illetően hangsúlyozni kell, hogy e fogalom az oltalom alatt álló művek közvetítésének valamennyi formájára vonatkozik, függetlenül az alkalmazott technikai eszköztől és eljárástól (2016. május 31‑i Reha Training ítélet, C‑117/15, EU:C:2016:379, 38. pont).
43 Egyébiránt a mű minden egyes, különleges műszaki megoldással történő közvetítését vagy továbbközvetítését a szóban forgó mű szerzőjének főszabály szerint külön engedélyeznie kell (2016. május 31‑i Reha Training ítélet, C‑117/15, EU:C:2016:379, 39. pont).
44 Másodszor, a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmának a jelen ítélet 41. pontjában említetteknek megfelelően az is eleme, hogy a védelem alatt álló műveket ténylegesen a „nyilvánossághoz” közvetítsék (2016. május 31‑i Reha Training ítélet, C‑117/15, EU:C:2016:379, 40. pont).
45 A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik e tekintetben, hogy a „nyilvánosság” fogalma meghatározatlan számú lehetséges címzettet jelent, és ezen felül viszonylag jelentős számú egyént foglal magában (2016. május 31‑i Reha Training ítélet, C‑117/15, EU:C:2016:379, 41. pont).
46 A jelen esetben az alapügyben szereplő szolgáltatások nyújtója rögzíti a sugárzott műsorokat, és az interneten keresztül az ügyfelei rendelkezésére bocsátja azokat.
47 Először is nyilvánvaló, hogy az e szolgáltató által célzott személyek összessége a jelen ítélet 45. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében vett „nyilvánosságnak” minősül.
48 Másodsorban a műsorszolgáltató szervezet által végzett eredeti közvetítésre, valamint az alapügyben szereplő szolgáltatások nyújtója által megvalósított eredeti közvetítésre különleges műszaki feltételek mellett kerül sor, a védett művek közvetítésének eltérő módját követve, és mindegyiket a nyilvánosságnak szánják (lásd ebben az értelemben: 2013. március 7‑i ITV Broadcasting és társai ítélet, C‑607/11, EU:C:2013:147, 39. pont).
49 A hivatkozott közvetítések tehát különböző nyilvánossághoz való közvetítéseknek minősülnek, és ezért mindegyiknek meg kell kapnia az érintett jogok jogosultjainak engedélyét.
50 E körülményekre tekintettel a továbbiakban nem szükséges megvizsgálni, hogy az e közlések által célzott nyilvánosság azonos‑e, vagy adott esetben az alapügyben szereplő szolgáltatások nyújtója által célzott nyilvánosság új nyilvánosságnak minősül (lásd ebben az értelemben: 2013. március 7‑i ITV Broadcasting és társai ítélet, C‑607/11, EU:C:2013:147, 39. pont).
51 Ebből következik, hogy a jogosult által adott engedély hiányában a művek másolatainak az alapügyben szereplőhöz hasonló szolgáltatás útján történő készítése e jogosult jogainak megsértését kockáztatja.
52 Ezért az ilyen távrögzítő szolgáltatás nem tartozhat a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának hatálya alá.
53 E körülményekre tekintettel már nem kell megvizsgálni az említett irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében támasztott feltételek tiszteletben tartását.
54 A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelvvel, különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely lehetővé teszi valamely vállalkozás számára, hogy szerzői jogi oltalom alatt álló művek magáncélú másolatairól informatikai rendszeren keresztül, felhőmegoldások formájában e vállalkozás aktív beavatkozását igénylő távrögzítő‑szolgáltatást nyújtson magánszemélyek részére a jogosult engedélye nélkül.
A költségekről
55 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely lehetővé teszi valamely vállalkozás számára, hogy szerzői jogi oltalom alatt álló művek magáncélú másolatairól informatikai rendszeren keresztül, felhőmegoldások formájában e vállalkozás aktív beavatkozását igénylő távrögzítő‑szolgáltatást nyújtson magánszemélyek részére a jogosult engedélye nélkül.
Aláírások
i A jelen szöveg kulcskifejezéseket tartalmazó részében, 43. és 48. pontjában az első elektronikus közzétételt követően nyelvi módosítás történt.