A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-291/11. sz., Portovesme kontra Bizottság ügyben 2014. október 16-án hozott ítélete ellen a Portovesme Srl által 2014. december 23-án benyújtott fellebbezés

(C-606/14. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Portovesme Srl (képviselők: G. Dore, M. Liberati, A. Vinci és F. Ciulli ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, ebből következően semmisítse meg a vitatott határozatot, és adjon helyt az első fokon előterjesztett keresetben foglalt kereseti kérelmeknek (figyelmen kívül hagyva a kereseti kérelmek 1. pontjában szereplő „vagy a belátása szerinti mértékben” fordulatot);

másodlagosan: adjon helyt a jelen fellebbezésnek és a jelen eljárásban kifejtett jogi érvek fenntartásával utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé a kereset első fokon történő újbóli elbírálása érdekében;

a Bizottságot kötelezze az elsőfokú és a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés alátámasztására a fellebbező hét jogalapot terjeszt elő a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezése érdekében:

1.    Az első jogalappal a fellebbező a megtámadott ítéletet abból a szempontból kifogásolja, hogy az a közigazgatási eljárás ésszerű időtartamára vonatkozó elvet és a bizalomvédelem elvét tévesen értékeli a vitatott határozat azon része vonatkozásában, amely elrendelte a folyósított támogatás visszatérítését.

2.    A második jogalap keretében a fellebbező arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet jogsértő, és azt hatályon kívül kell helyezni az indokolás hiánya miatt abban a részében, amelyben a Törvényszék megállapította, hogy a vitatott határozat nem sérti a közigazgatási eljárás gondosságára és pártatlanságára vonatkozó elvet.3.    A harmadik jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az EUSZ 19. cikkét a megtámadott ítélet azon részében, ahol saját maga értelmezte a nemzeti jogszabályt annak szövege ellenére, így nyilvánvalóan megszegte saját hatásköri korlátait.4.    A negyedik jogalappal a fellebbező azt vitatja, hogy a Törvényszék tévesen értékelte egy másik gazdasági szereplő (Alcoa-Alumix) esetében egy hasonló támogatási intézkedés kapcsán felhozott eltérő bánásmódot, valamint az EUMSZ 108. cikk megsértését kifogásolja, mivel szerinte a támogatást „létező” támogatásként kellett volna vizsgálni.5.    Az ötödik jogalap keretében a fellebbező az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértését kifogásolja, amennyiben a Törvényszék megállapításával szemben a vitatott intézkedés nem képez jogalap nélküli előnyt és nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.6.    A hatodik jogalap keretében a fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék nem értékelte, illetve nem kellő mértékben vagy tévesen értékelte az intézkedé

s szelektív jellegére vonatkozó kifogást.7.    A hetedik és egyben utolsó jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az EUMSZ 174. cikket és az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdését, amennyiben a kiegyenlítő intézkedés egyrészt megfelel az infrastruktúrá

ban szegény szigeti régiókra vonatkozó társadalmi kohéziót szolgáló politikáknak, másrészt megfelel az EUMSZ 107. cikkben felsorolt kivételeknek.